Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

o 1985, szeptember 9., hétfő Eredményes félév — LDPSZÉL--------­S zőrmentén Elmúlt az idei nyár, vé­get ért a szabadságom. Ki kellene porolni a bundám. Erről jut eszembe: milyen nagy port vert fel az Uni- verzál bundaügye. A me­gyei NEB-ülésen a mellet­tem ülő melegen érdeklő­dött: hol lehet ilyen bun­dához hozzájutni. Meg­nyugtattam, hogy nem kell a szőrszálat hasogatni, hi­szen azok a bundák hul­latták a szőrüket, vedlet­tek, mint tavasszal a ró­ka, a vevők ezért rekla­máltak. Mivel nem kellett e nemes ruhadarab sem a kalapgyárnak, sem az Orionnak, a vállalat veze­tőinek nagy része áldoza­tot vállalt: 100 ezer forint veszteség ide vagy oda, po­tom pénzért megvették a bundákat. Arról már iga­zán nem tehetnek, hogy akadt egy bakafántos pa­naszos, akinek nem jutott az áruból, és névtelenül feljelentette a szerencsés alkalmj vásárlókat. Engem csak az aggaszt, hogy meg­lehetősen szőrmentén bán­tak az ügy szereplőivel. A NEB-jelentésben azt olva­som: „a belső ellenőrzés a nagykereskedelmi raktár dolgozóival szemben eljá­rást nem javasol.” Ugyan­akkor az örömöm határta­lan, amikor arról értesü­lök, hogy „a dolgozók fi­gyelmeztetése megtörtént.” Dolgozókon bizonyára a bundavásárló vezető beosz- tásúakat értik. Magyarán: saját magukat figyelmez­tették. Vagy tévedek? Min­denesetre az intelem jo­gos : no, no . . . Ilyenkor savanyú lesz az ember képe, mint aki cit­romba harapott. Kollégám műanyag zacskóban lapu(ó jókora citrommal sétálga­tott a folyosón, amelyet a Lencsés; ABC-ben vett. A citromnak nevezett déli­gyümölcs ugyanis csupa héjból állt, néhány ma- . gocska díszlett a közepén. A nemesítés csodája! Per­sze, citromnak lenni kell. De minden áron? Érthe­tetlen, hogy a Délker, a Füszért, az árusító üzlet miért szőrmentén kezeli a minőségi áruátvételt. Gya­nítom, arra gondolnak: ha a citromot nem lehet kifa­csarni, ott a vásárló, ki­préselhetik az utolsó fil­lérjét is. Mondom, mondom a ma­gamét, miközben hallom a megjegyzést: még panasz­kodni se tudunk tisztessé­gesen. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy panasztör­vény is van a világon. Eb­ben világosan megfogal­mazták : a panaszt ott kell kivizsgálni, orvosolni, ahol a sérelem megesett. Tehát azok kutassák aí okokat, a miérteket, akikre panasz­kodunk. Rosszmájú isme­rősöm szerint előbb vagy utóbb minden panasz el­nyeri méltó büntetését, a megbírált pedig a markába nevet. Mint a szeghalmi szerződéses kocsmáros, aki minden árut a megenge­dettnél drágábban adott. Hosszas huzavona után a 64 ezer forint többletbevé­telt befizette, és mintha semmi nem történt volna. Gyomaendrődön az 51. szá­mú ABC-ben' gyakran azt mondották: nincs sör, mi­közben az udvaron gépko­csira rakva utazott a fo­lyékony kenyér. A vétkes dolgozókat megfeddték: ej­nye, ejnye, ebből még baj is lehet. Tényleg, miért kell min­dig olyan szőrös szívűnek lenni? A szekrényhez lé­pek: kifordítom, befordí­tom a bundát. Eltűnődöm: mégis bunda a bunda? Seres Sándor Összességében eredményes félévet zárt a Mezőberény és Vidéke Áfész. 1984. ha­sonló időszakához viszonyít­va 2,8 százalékkal nőtt a szövetkezet árbevétele. A bolti kiskereskedelmi ágazaton belül mindenek­előtt az élelmiszer-forgalom 6,3 százalékos növekedése érdemel figyelmet, mely mindössze három tizeddel maradt a megyei szövetke­zeti átlag alatt. Ez a teljesí­tés az első félévben tapasz­talható megfelelő mennyisé­gű és választékú árualapnak köszönhető. Ugyanakkor egé­szében véve is sikeres fél­évet hagyott maga mögött a vendéglátóipari ágazat. Az 5,9 százalékos fejlődési ütemmel jóval meghaladta a megyei szövetkezeti átlagot. Valamennyi ágazat közül is a felvásárlási tevékeny­ség árbevétele fejlődött leg­Többen aggódnak a me­gyeszékhely városközpontjá­nak — szerintük — túl sűrű beépítése miatt. Ügy érzem, ez a félelem alaptalan. Egy városközpontnak ,jól áll a nyüzsi”. Új épületek, épületfelújítások A posta műszaki épülete előtti tér beépítéséről annyit, hogy a városközpontnak fel­tétlenül szüksége van azok­ra a házakra. (Egy kiállító­terem lesz ott, és egy szép, álmagastetős sarokház, alul üzletekkel.) A két új épület előtt még mindig marad egy mutatós tér. Igaz, nem autó­parkolónak, de nincs okuk aggodalomra az autósoknak sem, hiszen a városközpont rendelkezni fog majd kellő mennyiségű parkolóval. Tóth Istvánné azt kérdez­te, hogy mikor lesz kész a Korzó étterem melletti tér? A mutatós elképzelés — ami kérdezőnk tetszését rend­kívül megnyerte — ’86-ban megvalósul. A 14 millió fo­rintos beruházásnak jelen­leg a közművesítési munká­latai folynak. A tér persze csak Kligl Sándor és Tóth Valéria szobraival és a cuk­rászdával lesz majd teljes. Ezek is elkészülnek a VII. ötéves terv első felében. Machlik Pál arról érdek­lődött, hogy enyhül-e a ga­rázshiány a József Attila- lakótelepen? A tanács mű­szaki osztálya az év végéig felülvizsgálja a lakótelep „garázshelyzetét”. Sufni­garázsokról azonban szó sem lehet! A kétszintes garázsról annyit, hogy nem kerül jó­val többe, mint az épületek alatti autótároló. (Áruk kb. 100 ezer forint.) Ez még nem jelenti azt, hogy kétszintes garázs fog épülni, de azt feltétlenül, hogy a környe­zethez simuló épület ad majd hajlékot a gépkocsik­nak. Medovarszkiné a Békési úti parasztházak sorsáról tu­dakozódott. A 15. szám alatti ház műemléki helyreállítása már befejeződött. Szlovák könyvtár és alkotóház lesz itt, a Megyei Művelődési Központ üzemeltetésében. dinamikusabban. Vagyis 64,5 százalékkal haladta meg a bázis időszak teljesítményét. Miközben június végéig az ágazat éves tervének 62 szá­zalékát teljesítette. A szövetkezet nyeresége ez év első felében 6 millió 839 ezer forint volt, ami a bázis időszakhoz viszonyít­va 161,4 százalékos teljesí­tésnek felel meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Mező­berény és Vidéke Áfész eredményszintje az 1984. évi első félévi 1,87 százalékról 2,94 százalékra nőtt. Vagyis meghaladja a megyei szö­vetkezeti átlagot. A képződött nyereség biz­tonságot teremt az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére, valamint a Me- zőberényben épülő ABC- áruház anyagi fedezetének biztosítására. Jelenleg a 17. szám két épü­letének műemléki helyreállí­tása folyik. Itt Schéner Mi­hály Munkácsy-díjas, érde­mes művész állandó kiállítá­sa, és egy játszóház kap majd helyet. A kettős porta nagyobbik épületében nép­rajzi kiállítás nyílik majd. Az udvaron szabadtéri szín­pad épül. Szanálások Dudás Attiláné a békés­csabai Szent László utca és Péki utca környékének sza­nálásáról szeretne többet tudni. A területen a követ­kező tervidőszakban lakó­telep épül. Ütemét a tanács most egyezteti az OTP-vel. Döntés még ebben a hónap­ban (!). Októberben a taná­cson már pontos felvilágosí­tást kaphatnak az érdeklő­dők. Marton Lóránt viszont a csabai kórház terjeszkedésé­ről szeretne többet tudni. Nos, a kórházbővítés máso­dik üteme a VII. ötéves terv­ben megkezdődik. így a Ji- lemnicky utcában a tervidő­szak második felében kisajá­títás várható. Durai Jánosnak az a vála­szunk, hogy a Békekertet a következő öt évben nem nyilvánítják lakóterületté. Vagyis addig építési enge­dély oda továbbra sem ad­ható. Békéscsabán, a Dózsa György utca—Bartók B. út— Damjanich u.—Kölcsey utca által határolt négyszögben a közeljövőben nem lesz sza­nálás. Ezt Szűcs Lászlónak válaszoljuk. A területen egyébként nincs építési tila­lom, a négyszögön belüli beépítési módot a tanács sza­bályozta, de ezen belül ké­szülhetnek egyéni tervek. A Dózsa György utca épület- együttesének védettségéről a jövő évben dönt az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség. Utak, járdák Swertner József, Truska Katalin, Fekete József, és még sokan mások a békés­csabai utak, kerékpárutak és járdák építéséről és felújítá­sáról szerettek volna többet Nemzetközi geológiai kongresszus Budapesten A Nemzetközi Geológiai Szövetség (IUGS) felkérésé­re a Magyar Állami Föld­tani Intézet — a Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Földtani Hivatal és a Magyarhoni Földtani Társulat közreműködésével — szeptember 15. és 22. kö­zött Budapesten nemzetközi geológuskongresszust rendez. A találkozón ismertetendő tudományos vizsgálatok ki­terjedtek az utóbbi 25 mil­lió évben keletkezett geoló­giai képződményekre. Ezek az ismeretek Magyarország számára is rendkívül hasz­nosak, hiszen hazánk ásvá­nyi készleteinek hozzávető­leg 60 százaléka, s ezen be­lül az energiahordozóknak — kőolaj, földgáz, barna kőszén, lignit — 80—85 száza­léka, s a különböző érces és nem fémes ásványi nyers­anyagoknak csaknem a fele e korszak idején képződött. tudni. Útkorszerűsítés csak a Tessedik, a Fürst Sándor, és a Bocskai utcában örvendez­tet meg minket. A földes ut­cák burkolását a már bevált útpályázati rendszerrel igyek­szik megoldani a tanács. Ily módon jövőre 7 és fél kilo­méter út épül. A lakótelepek növekedését természetesen követi az úthálózat. Sajnos, a József Attila-la- kótelepet — a tervek szerint — továbbra sem fogja ösz- szekötni használható út az Élővíz-csatorna másik olda­lával. Az Erdélyi sor szilárd burkolattal történő ellátása is csak az előbb említett út­pályázati rendszerrel való­sítható meg. Az Ör utca és Szabolcs utca találkozásának burkolata már többször tönkrement. Ennek oka egy régi falazott csatornaakna, ami teljes átépítésre szorul. A csatornát többen üzemel­tetik, a felek megegyezése nélkül a teljes átalakítása megoldhatatlan. Terv készül a város ke­rékpár-közlekedésére. A Bartók Béla úti kerékpárutat hamarosan aszfaltozzák, de új kerékpárút csak a KISZ- tábortól épül a 44-es útig. Ezt a Gyulai utat a Fényesi tanyáknál elérő kerékpár­utat jövőre adják át. Nem javul lényegesen a járdahálózat a megyeszékhe­lyen. Ahol már az út egyik oldalán van járda, oda újabbat két éven belül nem terveznek. Ha a lakók társa­dalmi munkában vállalják a járda építését, akkor a ta­nács biztosít burkolóanya­got. Ha azonban már van az egyik oldalon járda, ak­kor előnyben vannak, azok, akik az anyagköltség egy ré­szét is vállalják. Sok bosszúságot okoz a gyalogosoknak a zebrákon összegyűlő csapadékvíz. En­nek oka, hogy a csatornák könnyen feliszapolódnak, mert esésük az alföldi te­repviszonyok miatt kicsi. Egy csatornatakarítás az új­jáépítés költségének egyhar- mada. Jövőre a „víztócsa- mammutok” felszámolására víznyelőket telepítenek a zebrák környékére. A Ku- Iich téren látszólag azért nem tud lefolyni a víz a park melletti járdáról, mert a környező park magasab­ban van .mint az aszfalt. Valójában az a baj, hogy a járda alatti csatorna van túl magasan, s ez visszaduz- zasztja a vizet. E régi gond megoldását egyelőre nem vették tervbe. Talán, ha a ta­nácstagok szorgalmaznák ... B gyulai vár Dr. Török Zoltán a gyulai vár és a vár melletti csóna­kázótó jövőjéről érdeklődött. — Balkus — Vonalban voltunk A megyeszékhely jövője volt a sláger A Vonalban voltunk szeptember 2-i lehetőségével mintegy félszázan éltek. Igyekeztünk minden kérdésre válaszolni, ez azonban már csak terjedelmi okokból sem sikerülhetett. Sok olvasónk azért hívott fel minket, hogy valamilyen visszásság­ról írt cikkünk igazságtartalmát saját „élményeivel” meg­erősítse. Köszönjük ezeket a hozzászólásokat is. Ám, ha egy hibáról a közelmúltban már szóltunk, még egyszer nem akar­juk ugyanazért, vagy hasonlóért elverni a hibázókon a port. Hagyunk időt a javításra. Ha azonban az illetékesek semmit sem tesznek a bírált jelenségek kijavítására, akkor újra fog­lalkozunk ezekkel az ügyekkel, s felhasználjuk a Vonalban * vagyunkból szerzett újabb információkat is. Valószínű, hogy jövőre már az ország nagyvárosainak park­jaiban is láthatunk e margitszigeti különleges járgányokból (MTI-fotó — Földi Imre felvétele — KS) A vár siralmas állapotáról már többször írtunk. Az épület felújítása becslések szerint 100—150 millió fo-. intba kerül. Ezt az összeget sem Gyula, sem a megye nem tudja önálló források­ból előteremteni. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a gyulai vár felújítása sürgősen — feltehetően még a VII. ötéves terveben — megoldandó feladat. A me­gyei vezetés erről tárgyal a Pénzügyminisztériummal és az Országos Tervhivatallal. A csónakázótó tisztítása kotrás nélkül semmit sem ér. A városi tanács megren­delte a kotrást, de miután ez nem egy szagmentes munka, várnak vele a turista főszezon végéig. Amennyi­ben sikerül a várfürdő csur- galék vizeit elvezetni a té­len, a megtisztított tavon a korcsolyázás elképzelhető. Parkok, tisztaság Kevés a park Békéscsabán — panaszkodnak többen. A megyeszékhely zöldterülete valóban alacsonyabb az or­szágos átlagnál. Ezen segít­hetnek a társadalmi akciók, de csak akkor, ha szaksze­rűbbek lesznek, mint a kö­zelmúltban. Feltétlen meg kell szervezni az elültetett fák utógondozását (karózá­sát, öntözését). A következő években a legjelentősebb összeg (10 millió forint) a Wlassich-sétány parkosításá­ra, burkolására áll rendelke­zésre. A másik, hasonló nagyságrendű parképítés a Korzó melletti teret szépíti majd. Lencsési úti tölgyfák vé­delme azért nehéz, mert gyö­kérzetük megsérült a mély­építési munkák során. A leszáradó ágakat a Kerté­szeti és Köztisztasági Válla­lat igyekszik időben levágni. Jó ötletnek lászik — Machlik Pál javaslata — hogy a la­kótelep vasút felőli oldalát fásítsák. Ez egyébként meg­történt már korábban is, de az utógondozás elégtelensége, sajnos, itt volt a leglátvá­nyosabb. Az evangélikus nagytemp­lom mögötti kút körül ha­marosan lesznek padok és néhány bokrot is elültet a kertészet. Egyébként a nagy­templom előtti terecskét is szépítik, ide is padok és nö­vényzet kerül. A kertészeti vállalat mindenütt igyekszik jobban odafigyelni a gallya­zásokra, hogy a fák ágai se­hol se akadályozzák a köz­lekedést. A város parkjainak rendben tartására a követ­kező ötéves tervben kétszer annyi pénz jut, mint eddig. Blahut Pál szemét a le­bontott kerítések és a vil­lanyoszlop-maradványok bántják, jogosan. Néha a DÉMÁSZ valóban „megfe­lejti” a csonkok teljes el­takarítását. Egyébként a kerí­tésmaradványok eltüntetése mindig a beruházó feladata. A volt dohánybeváltó kerí­tése azért maradt ot\ mert egy parkrendezés hátra van. Ez a kerítésmaradvány nem sokáig bosszantja már az ar­ra járókat. Mindenféle Sokan kíváncsiak Mezőme- gyer jövőjére. A városrész közvilágítása nem javul, de apró hibákon, elégtelensége­ken tudnak, és fognak javí­tani. Az ivóvízhálózat építé­sét folytatják a Nap utcáig. A többi terület az ottlakók igényeitől függően kap majd vizet. Éttermet továbbra sem kap Mezőmegyer. A Kulich-lakótelep vasút felőli oldalán sokak nyugal­mát zavarja a rakodás. Fő­leg éjszaka elviselhetetlen ez a zaj. Sajnos nem biztathat­juk őket. A teherrakodó vá­roson kívülre telepítésére mindeddig nem készült terv. Csonka Imréné a telefon­áthelyezés lehetőségeiről ér­deklődött. Az elköltöző, volt telefon-tulajdonos az új la­kóhelyen megelőzi a többi várakozót, de ez nem jelent többet, mint annyit, ha majd arra felé is fognak szerelni telefont, ő biztosan és első­ként kap. Ám, csak miatta, nem szakítják meg a másutt folyó szerelőmunkákat. Tele­fon-áthelyezéskor egyébként csak a szerelést kell fizetni, a belépési díjat már nem. Kérdezőnknek még konkré­tan annyit tudunk válaszol­ni, hogy ’86-ban szerelnek Jaminában telefont, de a Báthori utcára semmilyen konkrét ígéretet nem tudnak adni. Hamar közkedveltté vált Szanazugban a szabadstrand. A kijelölt Körös-part tisz­tán tartása azonban nem si­került kifogástalanul. Mi-, után a szabadstrand vonzás- körzete meglehetősen nagy, a dobozi tanács saját pénz­eszközeiből nem tudja meg­oldani a szabadstrand fenn­tartását. Főleg, hogy az ide­látogatók kifinomult rombo­ló hajlama az őrizetlenség miatt látványos lendületet kapott. Nem csak a szemét- gyűjtőket gyűjtötték össze az említettek, de például a nyilvános WC-t szinte ki-i lopták a használók alól. Mások meg azt nem értik, hogy miként lehetnek jelen Békéscsaba központjában a galambok, miután az újság­ból értesültek róla, hogy ki fogják őket irtani innen. Nos, volt egy vállakozó, aki garantáltan ígérte, hogy ő „kiszoktatja” innen a galam­bokat. Amit azonban „fő­zött”, a galambok nem ették meg. A tanács továbbra sem adta fel. Nyolcvanezer fo­rintot ütemeztek be a ga­lambok ellen. Üj vállalkozó kerestetik! Ennyi lett volna. Persze majd minden válasszal lehet vitatkozni. Nem kell nekünk sem mindent megennünk. A vitára vannak megfelelő fó­rumok. Éljünk velük! A hívásokat várta, s a vá­laszokat összegyűjtötte: Ungár Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents