Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-06 / 209. szám
1985, szeptember 6., péntek — Földek parlagon Nem hasznosítjuk kellően a termőföldet. E*ső ránézésre ez derült ki a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának adataiból. A közelmúltban a földhivatalok, a tanácsok és a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei bejárták a határt, szemléken ellenőrizték a földhasznosítás helyzetét. Azt tapasztalták, hogy a megműveletlen terület a tavalyihoz képest a duplájára — 19 ezer hektárra — nőtt. A május 31-én éppen vetetlen terület pedig csaknem a háromszorosa — 120 ezer hektár — az előző évinek. A föld pedig — a tulajdonformáktól függetlenül — nemzeti kincs, hasznosítását törvény írja elő. Fittyet hánynának erre a használói? Nem erről van szó. A statisztika ugyanis csalóka. Ha a számok mögé nézünk, kiderül, milyen sok oka lehet a hasznosítatlanul maradt területek növekedésének. A vetés elmaradásáért nem csak a gazdaságok okolhatók, mert több mint 85 ezer hektárt ért elemi kár, 4 ezer hektáron rizstelepet készítettek elő, s lehetne még sorolni a felmentő okokat. Ám nemcsak a természet okolható minden esetben. Nem járt szántóvető ember ott sem — mint más esztendőkben —, ahol meredek a hegyoldal, köves a talaj, s nehezen fogadja be az ekét, vagy szétaprózott a terület, s emiatt nem gazdaságos a művelése. A szakemberek ugyanis pontosan számba veszik, érdemes-e pénzt költeni a terület hasznosítására. Azok a gazdaságok például támogatást kapnak, amelyek; mástól átvett parlagot följavítanak, majd szántóföldként kezelnek. Ennek ösz- szege 10 ezer forint hektáronként, s ez az esetek nagy részében még a költségeket sem fedezi. Pedig a gazdaságok joggal várják ráfordításaik ellenértékét, hiszen nekik a föld hasznából kell megélniük. A statisztikusok gondosan elszámolnak arról, miként maradhatott hasznosítatlanul a magyar földnek egy kis része. Meg is kell tenniük ezt, hiszen akik saját hibájukból mulasztják el a föld művelését, büntethetők. A földhivatalok szakemberei szerint azonban a büntetés olyan ritka, mint a fehér holló, mert a gazdálkodók nagy többsége igyekszik úgy bánni .a földdel, ahogy azt nemzeti kincsünkkel tennie kell. Némelykor azonban a már majdnem biztos haszon is elenyészik. Közismert panasz például, hogy aratás előtt néhány héttel a kalászoló búzatáblán megjelennek a gázvagy a villanyszerelők, s csöveket fektetnek, oszlopokat állítanak. Még ha a kárt megtérítik is — bár arra is van példa, hogy csak bírósági döntés után —, a földet szerető ember csalódását ezzel a pénzzel sem lehet kiegyenlíteni. A föld ésszerű' hasznosítása ugyan a tulajdonosok feladata, ám megóvása már másoknak, iparban és szolgáltatásban dolgozóknak is ad teendőt. Bátran mondhatjuk: társadalmi ügy. V. Farkas József Egyötöde fehérje fl becses baromfihús Napjainkban az élelmiszer-fogyasztásban világszerte mindinkább előtérbe kerül a magas fehérjetartalmú, tápanyagokban koncentrált, aránylag alacsony kalóriatartalmú étel. A táplálkozástudományi kutatások tapasztalatai szerint e sajátosságoknak a baromfihús kiválóan megfelel. A fehérjéket alkotó mintegy húsz aminosavból nyolc nélkülözhetetlen. Ezt megfelelő mennyiségben és arányban kell kapnia a szervezetnek ahhoz, hogy fiatal korában a saját szöveteit felépítse, felnőtt korban pedig az elkopott, elpusztult sejtek regenerálódását lehetővé tegye. Az emberi fehérje felépítéséhez szükséges anyagokat a baromfihús, a tojás megfelelő mennyiségben tartalmazza. A tápanyagtáblázatok tanúsága szerint a csirkehús például 21,5 egységnyi fehérjét, 2,5 egységnyi zsírt, 0,4 egységnyi szénhidrátot, 150 egységnyi Bl- és 200 egységnyi B2-vita- mint, valamint vasat és foszfort tartalmaz. Ugyanakkor a kövér sertéshúsban 100 kalóriára mindössze 3,6 egységnyi fehérje található; a pontyban 15,5, a borjúban 16, a sovány marhahúsban 17,2. Magyarországon szeretik a baromfihúst. Európában a baromfifogyasztásban a harmadik-negyedik helyen állunk, és az egész világon is a középmezőnyben foglalunk helyet. Az élen egyébként az USA áll, ahol 17—18 kilogramm az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás. A baromfihús-termelés a világon 1984—1985 között majdnem megkétszereződött, 23,9 millió tonnára nőtt. NEB-utóvizsgálat a gépjárművek használatáról „De milyen lesz a foganatja?” címmel tavaly lapunk augusztus 22-i számában beszámoltunk arról a békéscsabai NEB-vizsgálatról, amely 6 gazdálkodó egység teher- és személygépkocsi-használatára irányult. Nos, amint az akkori összegzésből kiderült, a gépjárművek jogszerű üzemeltetése általában megfelelt az előírásoknak, de bizonyos hiányosságokra, szabálytalanságokra is fény derült. Ezért a népi ellenőrök a még meglevő fogyatékosságok kiküszöbölését indítványozták. Ugyanakkor azt is elhatározták, hogy egy éven belül utóvizsgálatot tartanak négy munkáltatónál. Így került sor ismét a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalatra (kazángyártó), a megyei patyolat vállalatra, a megyei szolgáltató és termelőszövetkezetre (szolter), valamint a Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz-re. Az ellenőrzéssel kapcsolatos tapasztalatokról azután összefoglaló jelentés készült. LEGALIZÁLT UTAZGATÁS? A legutóbbi NEB-vizsgála- tot Szaszák Pál és Papp István, a megyei tanács közlekedési osztályának főelőadói irányították. A számos tényfeltáró megállapítás közül nem egy igen elmarasztaló az adott gazdasági egységre nézve. Például — a patyolatot kivéve — az üzemi személygépkocsik magáncélú használatát mindenütt szabályozták. A tsz vezetősége ebben a vonatkozásban viszont ott követte el a hibát, hogy úgymond, legalizálta a munkahely és lakás közötti utazást, illetve a társadalmi, kulturális rendezvényekről való hazaszállítást. Amint ismeretes, a munkahelyek tehergépkocsijait az ott dolgozók lakásépítéskor, vagy költözködéskor igénybe vehetik. Ez, és a térítési díj összege megfelelt a szabályozásnak. A személyi tulajdonban levő autók hivatalos használatáért járó díjak — egyetlen többletfizetést leszámítva — szintén rendben voltak. Jóllehet, az esetenkénti igény- bevétel után járó kifizetésekről mindenhol nyilvántartást vezetnek, ám ez — a patyolatnál és a tsz-nél — úgynevezett kilométerproblémák miatt mégis kifogásolható. Ugyancsak negatív előjelű megállapítás olvasható a tehergépjárművek üres futására vonatkozó rendelet folyamatos betartásáról. Az említett két gazdasági egységen kívül a kazángyártónál szintén felfedeztek ilyen hiányosságot a népi ellenőrök, akik egyebek között azt is észrevételezték, hogy néhány helyen az előírtnál nagyobb üzemanyagnormát, illetve magasabb oktánszámú benzint számoltak el, míg másutt e tekintetben szabályosan jártak el. A SZAKÉRTELEM HIÁNYA Egy-két rendellenesség (például: késedelem, kilométeróra-állás önhatalmú módosítása stb.) akadt a menet-, illetve fuvarlevelek használata, kezelése körül is. Ám a legutóbbi ellenőrzéskor mégis bebizonyosodott, hogy az alapvizsgálat óta ezen a területen valóban javulás tapasztalható. Sajnos, nem így alakult a helyzet a tsz-ben, amely a termelőkhöz kihelyezett sertéseket továbbra is szabálytalanul szállíttatta el. Ezért a vizsgálatot a városi NEB kiterjesztette a Zöldért húsüzemére, amely a menetokmányokat igazolta időközben. A több, szúrópróbaszerű ellenőrzés után kitűnt, hogy az egyik gépkocsivezető 12 nap alatt 11 ezer 410 forint többletjövedelemre tett szert. A menetlevélben ugyanis 33 többletforduló, 2 ezer 200 többletkilométer és 75,5 óra többletmenetidő szerepelt. (Egyébként kártérítési eljárás indult ellene.) Ugyanakkor elrendelték az okmányok pontos vezetését. Mind a tsz, mind a patyolat vállalat egyes dolgozóival szemben szabálysértési ügyben feljelentést kezdeményeztek. A szolternél viszont az alapvizsgálatok után példamutatóan cselekedtek. Kijavították a hibákat, és pontosan vezették a gépjárműügyintézésben a nyilvántartásokat. A kazángyártónál szintén javulás figyelhető meg, bár még mindig hagy kívánnivalót maga után például az üres futás bevallása, vagy az üzemanyag-elszámolás. Az üzemi és szolgáltató személygépkocsi jogszerű használatában, továbbá a saját személygépkocsi hivatalos célra való igénybevételében kedvezőek a tapasztalatok, míg a tehergépjárművek üres futására vonatkozó kötelezettség betartásában rosszabbra fordult a helyzet. A NEB azt is megállapította: még a tízszeres büntetés ellenére sincs előrehaladás. Ál - tálában azokon a munkahelyeken van eredmény, ahol a gépjárművek irányítását, üzemeltetését tapasztalt, és jól felkészült szakemberekre bízzák; s ahol a vezetés is jobban törődik a problémák felszámolásával. A NEB az utóvizsgálat lefolytatását követően pontosan megfogalmazta határozati javaslatát. Ebben név szerint is feltüntette: kiket, miért, mi alapján vonjanak felelősségre. Sőt, olvasható az is: mekkora az egyes személyek által okozott kár. TANULSÁGOK Amint már említettük, fegyelmi eljárás lefolytatását indítványozták a különböző beosztású vezetőkkel, ügyintézőkkel, gépkocsivezetőkkel stb. szemben. Ugyanakkor tételesen szerepel az anyagban az is, melyik rendeletet, jogszabályt kellett volna, illetve kell alkalmazni a hibák kijavítása végett az érintett termelő egységekben. Olyan javaslatokat is rögzített a NEB munkabizottsága, mint például: a gépjármű-ügyintéző az alapfokú gépjármű-ügyintézői tanfolyamot végezze el. Vagy: a szállításban részt vevő dolgozóknak — szakmai előadók bevonásával — továbbképzést szervezzenek. Ezenkívül szükséges még, hogy a NEB-vizsgálat megállapításait, s az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket a soron következő vezetőségi ülésen tárgyalják meg. Nos, amint kiderült: az alapvizsgálatot követően volt, ahol javult, s volt, ahol tovább romlott a helyzet. Vagyis: az egyes hibákat, mulasztásokat leszámítva, ennek az újabb ellenőrzésnek mégiscsak volt értelme. Feltételezhetően más gazdálkodó egységek, intézmények és egyéb munkahelyek részére is hasznosaknak bizonyulnak a népi ellenőrök megállapításai a jövőre nézve. Bukovinszky István Kubai orvosok megyénkben Kubai orvosok jártak nálunk a napokban. Megyénk több településén tanulmányozták az egészségügy helyzetét, viszonyait. Dr, Flora Marcos Flores és dr. Octavio Zulveta Nocedo szívesen válaszolt kérdéseinkre, s beszélgetésünket kísérőjük, Koca Beatrix fordította. — Kuba fővárosából, Havannából érkeztünk Magyar- országra. Elsősorban az alap-| ellátás viszonyaira, a felnőtt- és gyermekkörzetek munkájára, az üzemorvosi rendelésre, a progresszív ellátásra és az egészségügyi intézmények integrációjára vagyunk kíváncsiak. Szervező, irányító orvosokként a munkánk hasonló az itteni városi főorvosokéhoz. — Merre jártak és meddig tartózkodnak Magyarországon? — A tapasztalatszerzésre egy hónapot kaptunk. Budapesten egy hetet töltöttünk, voltunk Bács-Kiskun, Zala megyében és most Békésben. Szeptember 9-jg maradunk Magyarországon. Szeretnénk otthon fejleszteni a körzeti orvosi ellátást, az egészség- ügyi szervezést, ezért gyűjtjük az ismereteket. — Kubában milyen az orvosellátottság? — A forradalom győzelme után sok orvost magukkal vittek az amerikaiak. Azóta valamennyire sikerült pótolni a hiányukat, jelenleg 20 ezer orvosunk van. Munkatársaim 28 országban tanulnak és dolgoznak még az otthonuktól távol. Beszámolunk majd a kubai Egészség- ügyi Minisztériumban az itt látottakról és a vezetőink belátásuk szerint hasznosítják tapasztalatainkat. — Hogyan alakul a kubaiak egészségi állapota? — Amennyire egy hónap alatt lehetséges, megismerkedtünk a magyar gondokkal és eredményekkel, láttuk a halálozási statisztikákat is. Sajnos, teljesen hasonlóak a mieinkhez. Az első öt halálozási ok nálunk ugyanaz, mint Magyarországon. Ide tartoznak a daganatos megbetegedések, az infarktus, a szív- és érrendszeri betegségek. A csecsemőhalálozás legfőbb oka a koraszülöttség. — Milyen a női orvosok megbecsülése országukban? — Mint mindenhol, nálunk is szaporodik a női orvosok száma. A forradalom előtt ezen a pályán nem dolgozhattak nők. Azóta ez az egyenjogúsítás egyik fontos eredménye. A második párt- kongresszus jelentős témája éppen a nők számára megnyíló pályák, az egyenjogúság lehetőségének elemzése volt. A szakirányítók ma már meggyőződtek arról, hogy a gyógyításban szükség van a női kézre. Természetesen vannak az orvosi pá-, lyán is tipikusan férfiszakmák, ahol nagy fizikai erőre van szükség, például az ortopédusoknál. Az irányításban is egyre több nő dolgozik. Magyarországon sokat tanultunk és mindenhol ven- dégszeretően, kedvesen fogadtak bennünket. Köszönjük a lehetőséget, az őszinte tájékoztatást az eredmé-. nyékről és gondokról. Bede Zsóka Munkavédelmi ellenőrzés Megyei tapasztalatok Békés megyében az első félévben 2304 személyt ért három napon túl gyógyuló üzemi baleset. (Közvetlenül munkában 1889, úti, illetve munkába vagy onnan hazafelé menetben pedig 415 dolgozót.) Tizenhatan szenvedtek halálos (ebből 5-en úti), ugyancsak 16-an pedig csonkulásos balesetet. A kiesett munkanapok száma csaknem 60 ezer volt. Varga István főfelügyelő tájékoztatása szerint a Békés Megyei Munkavédelmi Felügyelőség fél év alatt 678 ellenőrzést tartott vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél. Ennek során a balesetek megelőzésére és a munkakörülmények javítására 2182 intézkedést hozott. A | felügyelők 139 esetben alkalmaztak helyszíni pénzbírságolást, 26 esetben szabtak ki pénzbírságot, valamint 12 . fegyelmi és 5 büntetőeljárást I kezdeményeztek. * * * A megyei munkavédelmi ; felügyelők az első félévben : megtartott ellenőrzések al- j kalmával intézkedtek a hi- I bák kijavítására, illetve : megszüntetésére. A napok- , ban — az Országos Munka- védelmi Főfelügyelőség munkaterve alapján — több gazdálkodó szervezetnél utóel- : lenőrzést tartottak és újabb hiányosságokat állapítottak meg. Ilyenek egyebek közt, hogy a technológiai utasításoknak nincs mindig munkavédelmi tartalma. — Az új létesítmények üzembe helyezése, használatbavétele nem a szabályoknak megfelelően történik. — A gazdálkodó szervek a belső ellenőrzésre, szemlézésre nem fordítanak kellő gondot, ami lazítja a munkavédelmi fe- j gyeimet. Néhány olyan tapasztalat, amit érdemes külön is megemlíteni. A munkavédelmi felügyelők mondják el. Kocsondi József: „A Békési Városi Tanács szociális otthonában egy kölcsönvett vasipari gyorsdaraboló gépről hiányzott a védőburkolat. A használatát fel kellett függeszteni.” Szabó Áron: „A Puszta. földvári Lenin Tsz egyik traktorának a kardántengelyén nem volt védőburkolat. A felelősök arra hivatkoztak, hogy az drága és hamar tönkremegy. — A traktor használatának felfügresztése és helyszíni bírság lett a következmény.” Juhászné Nagy Mária: „A Békéscsabai Textilruházati Ipari Szövetkezetben az egyik új üzemcsarnok mennyezete beázott. A lámpatesten csűri gott a víz. Azonnali intézkedésre köteleztem a szövetkezet vezetőjét. — A Csaba Szőnyegszövőben az egyik dolgozó eltávozott a műhelyből és nem mentesítette feszültség alól az ívhegesztő készüléket. Következmény: helyszíni bírság.” Vágréti László: „A Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalatnál nincs biztosítva az egyéni védőfelszerelések tisztítása és jó állapotban való megőrzése. — A felelős személyekkel szemben szabálysértési eljárást kellett indítani. Az Orosházi Sütőipari Vállalatnál korábban történt ugyan, de mivel nem egyedülálló eset, hogy valaki munkaidőben iszik, elmesélem: „Az egyik dolgozó tás-v kájából egy literes üveg került elő, melynek alján még vagy másfél deci bor volt. Megkérdeztem: hol a többi? — Megittam — hangzott a válasz. — Műszak alatt? — érdeklődtem tovább. — Őszinte leszek, igen. — Miért iszik? — Egy kis dopping. — Most hogy gondolja a továbbiakat? — Felülök a biciklimre. — Helyes. Ügy látszik már van tapasztalata. Tudja, hogy mit kell tenni. — Viszontlátásra — köszönt és távozott. — Ittasan nem dolgozhat.” * * * A kétnapos ellenőrzés so-, rán megállapították, hogy a gazdálkodó szervezetek 57 intézkedés végrehajtását mulasztották el. Ezért a munkavédelmi felügyelők felelősségre vonást alkalmaztak. A felügyelőség az időközben hozott intézkedések végrehajtását legközelebb november 26-án és 27- én ellenőrzi. Pásztor Béu ......._ - - s 1 - ,» , ■ ■ j-->v<r? < r-. \ Ő szi vetéshez készítik elő a talajt a Sarkadi Lenin Tsz erőgépei Fotó: Fazekas László
