Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
Vállalkozunk vagy vállaIkozgatunk? O Belső reformra van szükség ISHsliMM-----------------------------------------------1985. szeptember 28.. szombat Pro és kontra a tények alapján Hol tart az SOS gyermekfalu Részlet a gyermekfaluból A felismerés, a feladat nem új: a vállalaton belüli irányítási, szervezeti és érdekeltségi rendszer gyökeres átalakításra szorul. A Magyar Kereskedelmi Kamara mintegy félszáz szakvállalatánál és két kutatóintézetben végzett vizsgálatok nyomán arra a következtetésre jutott: a belső mechanizmust oly módon kellene átalakítani, hogy a részlegek felelőssége és hatásköre növekedjék, teljesítményük, költségük az ott dolgozóknak áttekinthetővé, érthetővé és alakíthatóvá váljék. Ehhez szükséges lazítani a vállalaton belül az üzemek, gyáregységek, részlegek együttműködésében meglevő kényszerpályákat, megszüntetve a tervlebontást, korlátozva a cégen belüli monopolhelyzeteket és a kiszolgáltatottságot, erősítve a verseny, az üzleti kapcsolatok, a vállalkozásszerű elemek érvényesülési lehetőségét. Kooperációs kényszer nélkül A ' korszerű önelszámoló rendszer az új típusú belső kooperáció alapja. Érdemes felidézni a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát példáját. A meglevő szakosított üzemek, részlegek a teljesítményeket. a szolgáltatásokat — egymásnak csakúgy, mint a külső cégeknek — a tényleges költségeket és a szolid nyereséget tartalmazó reális áron számlázzák. A kombinát üzemei maguk döntik el. hogy a szakosított belső szolgáltatást (például a szállítórészleg fuvareszközeit) veszik-e igénybe, avagy külső céggel (mondjuk a Volánnal), vagy gazdasági munkaközösséggel szerződnek. A belső vállalkozás ott kezdődik. ahol a kooperációs kényszer megszűnik, ahol többféle ajánlatot mérlegelhetnek, és mindenkor a legelőnyösebb (az olcsóbb, esetleg rugalmasabb, vagy a jobb minőségű) lehetőséggel élnek. A belső versenynek, a korábbi biztos rendelés elvesztésének persze lehetnek A hazai sertéshús-termelés jelentőségét mutatja, hogy az összes hústermelésből mintegy 50 százalékkal részesedik. A sertésállomány fajtaösszetételében az utóbbi években gyökeres változás következett be. A kevésbé értékes fajtákat nagyobb genetikai értékű fajták és hibridek váltották fel. Az állat- állomány ilyen megváltozása azzal a következménnyel is járt, hogy az új fajták igényesebb ■ takarmányozást, magasabb színvonalú tenyésztő és tartástechnológiát követeltek. Ennek eredményeként viszont megváltoztak a sertéságazat termelési mutatói: többek között a vágott áruban kevesebb lett a zsír, több lett a hús. A jelenleg — különösen a háztáji termelők által — értékesített sertéseknek azonban magas hányada még mindig nem felel meg az előírt minőségi követelményeknek: magas a zsír aránya, a húshoz képest. Az igényeknek megfelelően értékesebb vágósertés előállításának egyik alapfeltétele a megfelelő takarmányozás. Éppen ezért a jövőben nagyobb szerepük lesz az új tápok, takarmányok felhasználásának, melyek átmeneti veszteségei. Csökkenhet a meglevő teljesítőképességek kihasználása, miközben a versenyfeltételek javítása eleve új, párhuzamos kapacitások, főként rugalmas kis- és középvállalkozások kiépítését igényli. A veszteségeket azonban jócskán ellensúlyozza az az előny és a haszon, amely abból származik, hogy világossá, egyértelművé válik az üzemek és vezetőik nyereségérdekeltsége. És a szűk vállalati vezérkar helyett a szélesebb vezetői gárda rákényszerül arra, hogy vállalkozzék, öntevékenyen kezdeményező módon ellensúlyozza a külső szorításokat, tágítsa a vállalati cselekvés mozgásterét. A vállalatok túlnyomó többségének belső mechanizmusa erősen centralizált maradt a mai napig. Az 1968-as gazdasági reform érintetlenül hagyta a belső szervezeti és irányítási rendet. Nem okozott, és bizonyosan nem is okoz érdemi változást a reform mostani határozott továbbfejlesztése sem. A népgazdasági és a vállalati mechanizmusok közötti ellentmondás mind élesebb, ennek feloldása, a belső reform egyre kevésbé halogatható. Lépéshátrányban a helyi irányítás A megfogalmazás lehet, hogy nem pontos, amikor vállalati reformról szólunk. Hiszen a reform lényege éppen az a felismerés, hogy csak kezdeményező központi lépésekkel lehet a gazdaságot, a társadalmat felzárkóztatni a kor követelményeinek színvonalára. Ám központilag nem lehet a helyi öntevékenységet és kezdeményezőkészséget kikényszeríteni. Központilag a gyökeres helyi változásokat lehet ösztönözni, a szükséges külső feltételeket megteremteni. Az elmúlt években sok minden történt a várt, a kívánt külső gazdasági klíma kialakításéért. S bár e külső elősegítik a hús minőségének javítását. * * * A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a kutató intézetek segítségével új, intenzív sertéstakarmányokat kísérletezett és fejlesztett ki. Az eredményes nagyüzemi etetési kísérletek után a háztáji gazdaságoknak is ajánlják a magasabb fehérjetartalmú, biológiailag értékesebb alapanyagokból előállított keverék-takarmányokat. A koca, malac, süldő és hízó intenzív tápok már kaphatók a GMV boltjaiban. Bár az új takarmány ára némileg drágább a hagyományosénál, de fejhaszhálá- sa mindenképp gazdaságosabb. Az etetési kísérletek klíma még javítható, jobbítható, mégis . vitathatatlan, hogy a külső reformot nem követték a belsők. Vagyis — tisztelet a kivételnek — lépéshátrányba kerültek a vállalatok. Visszatérve a kormányszintű döntésekre: az idei évben megkezdett intézkedések hatására növekszik a vállalatok önállósága, felelőssége. Máris korszerűsödött a bér- szabályozás. Az új vállalat- vezetési formák és módszerek bevezetésével növekszik a dolgozó kollektíva tulajdonosi felelőssége. Viszont változatlanul nagy jövedelmet vonnak el a hatékonyan és jól dolgozó vállalatoktól. Az ily módon központosított ösz- szegeket az alacsony jövedelmezőségű és ráfizetéses vállalatokhoz, szövetkezetekhez csoportosítják át. A vállalati jövedelmek nivellálódása, az élenjárók érdekeltségi alapjainak megnyirbálása, a lemaradók túlzott gyámolítása egyfelől nem teszi eléggé vonzóvá, másfelől nem kényszeríti ki kellő eréllyel a hatékony munkát, a vállalkozói készség fejlesztését. Nem a kormány — a vállalatvezetés Vannak tehát tennivalók a központi irányításban, a jövedelemszabályozásban is, de a belső mechanizmus korszerűsítését a vállalati vezetők és irányító testületek helyett senki el nem végezheti. Olyan vállalati irányítási, szervezeti, ösztönzési keretek kialakítása szükséges, amelyekben megszűnik a magyarázkodás, a másokra mutogatás, s a vezető minden szinten egyértelműen érdekeltté és felelőssé válik a beosztottak teljesítményének, munkájuk hatékonyságának alakításáért. Ahhoz, hogy a végrehajtás eredményes legyen, százezrek, milliók szervezetten, fegyelmezetten és hatékonyan dolgozhassanak, meg kell sokszorozni a vállalkozó vezetők számát. Kovács József már igazolták, hogy az intenzív tápokból jóval kevesebb mennyiség etetése szükséges egy kilogramm súly- gyarapodás eléréséhez. — Tudjuk, hogy az állattartók a már bevált olcsóbb tápok helyett nem szívesen adnak ki több pénzt az új takarmányokra, de ha a gazdák meg akarnak felelni a húsipar által támasztott magasabb szintű minőségi követelményeknek, célszerű és gazdaságosabb is a nemrégiben forgalomba hozott jobb beltartalmi értékekkel bíró intenzív sertéstápokat etetni az állatokkal — mondta Bognár István, a GMV termelési osztályvezetője. „A megfelelő takarmány a sertéshústermelés minőségi javításának elengedhetetlen feltétele.” A Békés Megyei Gabonaforgalipi és Malomipari Vállalat tehát felkészült a változásra, most már az állattartókon a sor... H. E. Fotó: Fazekas László Az utóbbi időben az a hír járja: baj van a battonyai SOS-gyermekfalu építésével. Valóban gondok vannak a gyermekfalu építésével? Battonyán könnyen az építkezésre talál az idegen. A tehergépkocsik nyoma jelzi az utat, mely csaknem a falu széléig vezet. Csakhamar szemünk elé tárul a látvány: átlagos magyar építkezés. Nincs sem nagyobb rend, sem nagyobb rendetlenség, mint másutt. Csak az építési terület szűkebb. Egyedi tervezésű épületek magasodnak, egy részük csaknem teljesen kész, másik részükön a befejező munkák folynak, s egy-két helyen még falaznak.- • ' A gyermekfalu létesítésének lehetősége 1983-ban dőlt el, s még azon az őszön megtörtént az ünnepélyes alapkő- letétel, a kiszemelt helyen, egy négyhektáros, öreg, elhanyagolt gyümölcsösben. A Békés Megyei Beruházási Vállalat csak ezután kapott megbízást a munkák lebonyolítására, s 1984. január 25-én előzetes megbeszélés alapján kivitelezői kapacitásigényt jelentett be a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál (ÉSZKV) a gyermekfalu teljes mekvalósítására. Az igény akkor 10—14 lakóépület, és öt egyéb célú épületre vonatkozott, mintegy 45 millió forintos értékben, 1985. augusztus 31-i befejezési határidővel. — A kapacitásbiztosítást azzal a feltétellel igazoltuk vissza, hogy az alapozási terveket 1984. március 15-ig biztosítják részünkre. Ezzel szemben a tervszolgáltatásra csak jóval később került sor: május 23-án a Lakóterv tervezői átadtak egy helyszínrajzot, melynek alapján az épületek sarokpontjait meghatározták. A munkát másnap, az épületek helyén levő sövény, fák kitermelésével megkezdtük — hallom Budácsik Gábor igazgatótól, majd így folytatja: — Május 30-án kaptuk kézhez az alapozási terveket, tételes költségvetés nélkül. Az első ütemben csak az alapozásra szerződtünk — mondja. • Gondolom, sokakban felvetődik: miért is vállalták ilyen körülmények között ezt a munkát? A tény: a kovácsházi vállalatnak volt még szabad kapacitása, ugyanakkor minden segítséget megígértek részükre, aztán bíztak a partnerekben is. Ekkor még senki sem tudta, hogy olyan kemény tél lesz. amilyen volt De maradjunk a tényéknél: 1984. szeptember 25-én megkapták a végleges kiviteli dokumentációt, árazatTan költségvetéssel. A tervek áttanulmányozása során az első és igen kellemetlen meglepetésük: a kivitelezés élőmunkaigénye messze meghaladja a vállalat munkaerőteljesítő képességét. Ezt október 3-án szóban, majd egy hét múlva írásban is jelezték az építtetőnek és a beruházónak azzal, hogy a kért épületekből hat gondozási egység és a gondnoki épület megépítésére tudnak csak vállalkozni. — A befejezést illetően félreértések vannak: öt lakóegység és a faluvezetői épület részhatárideje augusztus 31. volt, a falu befejezési határideje október 30. — mondja Borbola László, a Békés Megyei Beruházási Vállalat igazgatója. • Felvetődik az is: miért éppen az ÉSZKV kapta ezt a feladatot? Nos: ez nem egy szokványos feladat, élőmunka-igényes a 67 millió forintos beruházás. Erre a hagyományos technológiára nincs, és nem volt más kivitelező — hallom. Azt is tudni kell, a több mint egymillió dollárba kerülő gyermekfalu építésére az ország vállalt kötelezettséget. A megyei vezetés közreműködésével végül is az ÉSZKV vállalta a generálkivitelezést. Ez év március 8- án 52 millió 637 ezer 487 forint vállalkozási díjjal végül is megkötötték a szerződést. E szerződés az előző évben, az eredeti szerződés alapján végzett 7 millió 368 ezer 306 forintos teljesítést nem foglalja magába. • Rövid volt a határidő, sőt, egyáltalán nem volt idő az előkészítésre. Az építési területet a vagyonvédelem miatt be kellett keríteni. Kétszer is, mert a meglevő kerítés a külső közműépítés munkáit zavarta. Ezzel egy időben a tárolt anyagokat ismét át kellett rakni. De csak azért, mert a munakszerve- zési tervek nem készültek el. • — A kivitelező szakaszos tervszolgáltatással kapta a tervdokumentációkat. A gyermekfalu komplett kiviteli tervdokumentációja alig egy éve állt össze. A gondok ellenére a vállalat az átlagosnál jobb eredményt produkált. Komplikált, s egyedi tervezésű épületeket építettek, a felkészültségükhöz képest a vártnál szebben dolgoznak. Nem mondom: ha szervezettebben, hatékonyabban dolgoznának, előrébb tartana a beruházás. Véleményem szerint a 67 millió forintos gyermekfalu és a 20 millió forintos közművek együttes lemaradása nem éri el a két hónapot — magyarázza a Bémiber igazgatója. Másoknak mi a véleménye? Júliusban az NSZK székhelyű SOS Gyermekfalu Szervezet építészei a helyszínen jártak. Minden földrészen, eddig összesen 198 gyermekfalut építettek. Bat- tonyán is kritikus szemmel fürkésztek mindent. Jó benyomásokkal távoztak, összességében tetszett nekik ^ a gyermekfalu, annak ellenére, hogy apróbb minőségi hibákat találtak, amik a magyar építőipar trehányságá- ból adódnak. S még valami: a beruházás során felmerülő többletköltségeket a nemzetközi szervezet fedezi. — A lemaradás ellenére nincs tragédia: ha teljesen készen lenne, akkor sem lennének lakói az otthonoknak. Csak most folyik az ide kerülő gyerekek kiválasztása— toldja meg Borbola László. • Nincs könnyű helyzetben a generálkivitelező. Tíz alvállalkozó tevékenységét szervezi, koordinálja, s bizonyos fokon a saját munkájához szükséges anyaghiánnyal Ls meg kell küzdenie. A társadalmi munkások segítsége, nem tagadják, jól jön, de csak akkor ha a kész munkában nem tesznek kárt, hogy azután ismét a generálkivitelezőknek kelljen javítaniuk. Minden bizonnyal az ÉSZKV igazgatójának nem főne a feje, ha több idejük, pontosabban lett volna idejük a munkálatok előkészítésére. Aztán minden bizonnyal könnyebb helyzetben lennének, ha az Állami Bér- és Munkaügyi Hivataltól kétszer megigényelt, és ugyanannyiszor elutasított bérpreferenciát megkapják. Alig másfél év alatt e kis cég egy 87 millió forintos beruházással próbál megküzdeni. Munkájukat továbbra is figyelemmel kísérjük. Szekeres András Egy lakóépület Fotó: Fazekas László (Vége) Békés Megyei GMV Intenzív sertéstápok
