Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
1985. szeptember 19., csütörtök Békés, 1985 Szülőotthon a város szélén „A szülőotthon az előreláthatólag- normális lefolyású szülések ellátására szolgáló, gyógyító-megelőző intézmény, amely részben kórházi (szüléslevezetés, művi vetélés), részben járóbeteg-ellátási tevékenységet (terhestanácsadást, terhesgondozást) lát el. Művi vetélést csak ott végezhetnek, ahol az intézmény vezetője szakorvos. A szülőotthoni hálózatot lényegében a felszabadulás óta kezdték Magyarországon kiépíteni azért, mert a kórházi szülészeti ágyak száma nem volt elég ahhoz, hogy minden terhes nő kórházban szüljön. A kórházi felügyelet pedig mind az anya, mind a magzat szempontjából rendkívül fontos. A kórházépítés fejlett szakaszában a szülőotthonok megszűnnek, addig viszont igen hasznos szerepet töltenek be.” (Egészségügyi ABC, Medicina Könyvkiadó Békésen születtek Békés megye egészségügyi távlati fejlesztési koncepciójának is szerves része a szülőotthonok megszüntetésének gondolata. A megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt 1982 novemberében is szerepelt a téma és a testület elfogadta az intézményi integrációról, a továbblépés lehetőségeiről szóló, az egészségügyi osztály által készített beszámolót.' „A szülőotthonok megszüntetését változatlanul szükségesnek tartjuk. Ennek indoklás#: szakmailag nem tudja nyújtani azt a biztonságos ellátást, mint egy műtéti háttérrel (és más osztályok szakmai konzíliumával) rendelkező kórházi osztály. Gazdaságtalan, évek óta jelentősen nő a működési kiadás, ugyanakkor csökken a szülések száma. A szülőotthonok kihasználtsága 40— 60 százalék között mozog. A szülőotthonok megszüntetésének időpontja elsődlegesen a kórházak rekonstrukciós munkálatainak befejezésétől függ. A megszüntetésnél figyelembe vesszük még a személyi feltételeket (nyugdíjazási időpontok, a dolgozók megfelelő munkahelyre történő áthelyezése), az elhelyezési körülményeket, a szülőotthonok és a kórházak közötti távolságot.” _A testületi anyagot elküldték a települések tanácselnökeinek, az érintetteknek. A Békés városában élők igen-igen rossz néven veszik az elképzelés, szerintük korai, megvalósítását. Minden lehetőséget felhasználnak, „követ megmozgatnak” azért, hogy a város szülőotthona megmaradjon. Kinek van igaza? Ideköt a szülőföld szeretete Verbat László Békés Város Tanácsának fiatal, nemrégiben hivatalba iktatott elnöke így vélekedik erről: — Ma már tudjuk, hogy a szülőotthonok fokozatos bezárása országos törekvés. A városban korábban is megszűnt már néhány olyan intézmény, amit sajnáltunk és ennek se örülünk. A szülőotthon megszüntetése városi hatáskör. Bántott bennünket a dolog. A városlakók egyértelműen nyilatkozták: a szülőotthon léte megnyugtató, itt szüljenek az asszonyok, csak komplikáció esetén menjenek a békéscsabai vagy a gyulai kórházba. Békéscsabán a kórházi rekonstrukció elhúzódása miatt egyelőre nem látjuk biztosítottnak a békési terhesek ellátását. Addig pedig keressük az igazságunkat. Ha a békéscsabai kórház rendben lesz, nem tiltakozhatunk tovább. Tudjuk, ismerjük az érveket. A kórházban jobb a műszerezettség, a szakmai ellátás, de a szülő anyák nem mérlegelnek. Ide köti őket a város, a szülőföld szeretete. Azt akarják, hogy gyermekeik születési helye Békés legyen. Ha itt szülnek, a család többi tagja bármikor látogatóba jöhet. Az anyák tovább erősödhetnek az otthonban, mint a kórházban. Babájukkal az édesanya szerepére felkészülten, megerősödve mehetnek haza. Jelen pillanatban nem lehet ezt a szülőotthont megszüntetni. A város és a városkörnyék igényeit kielégíti, szükség van rá. Egy kis statisztika és némi levelezés A békési szülőotthont 1955-től vezeti dr. Vladár János. Öt az ügy személyében nem sérti, jövőre nyugdíjba készül. Tájékoztatása higgadtan objektív, szereti a hivatását, az általa irányított intézményt. — Az -’őO-es években volt a szülési csúcs, évi 550 babát segítettünk a világra. Attól kezdve csökkent a szám. Két éve, hogy a hétvégi ügyeletet orvos hiányában nem tudjuk vállalni, ilyenkor egyenesen Békéscsabára vagy Gyulára szállítja a mentő a kismamákat. Mindkét városhoz közel vagyunk. Békés városa folyamatosan biztosítja a költségvetésünket és a szükséges műszerezettséget. Augusztusban kifestették az egész otthont, bevezették a gázt, központi fűtésünk lesz. 1984-ben a szülőotthonban 953 nőt ápoltak, 114 szülés volt. Ebben az évben augusztusban zárva voltak, ezért csak 90 szülést vezethettek le. A költségvetés ma már meghaladja az évi. 2 millió forintot. 1985.) A Békés Megyei Tanács egészségügyi osztálya 1985. február 25-i dátummal levelet írt a Békés Megyei Köjál tervezőcsoportjának,- amelyben kéri, hogy tervezzék meg a békési szülőotthon funkcióváltásával kapcsolatos építési tennivalókat. Békésen hosszú ápolási, gondozási egység (az időskorúak, betegek hosszú távú ápolására szolgáló intézmény) kialakítására kerül sor. (E levél másolatára figyelt fel a békési tanácselnök.) Az MSZMP békési városi bizottságának végrehajtó bizottsága 1985. február 28-án tárgyalta a szülőotthon kérdését és a jelen helyzetben szükségessége mellett döntött. Később, március 13-án a városi tanácsi testület végrehajtó bizottsága is állást foglalt: „A vb kifejezi álláspontját, hogy a szülőotthon hosszú távú fenntartását a lakosság jobb ellátása érdekében szükségesnek tartja ... Kéri a megyei tanács egészségügyi osztályát, hogy a szülőotthon működéséhez az integráció keretében hatékony segítséget adjon, különös figyelemmel a hétvégi ügyeletre és a személyi feltételek hosszú távú biztosítására.” Makoviczki János, Békés Vároá Tanácsának elnöke 1985. március 18-án keltezte sorait a megyei tanács egészségügyi osztályának. „Békés Város Tanácsa V. B. március 13-i ülésén tárgyalta a békési szülőotthon helyzetét, a jövőjére vonatkozó terveket. A vb erre vonatkozó határozatát tájékoztatásul mellékelten megküldöm ... A magunk részéről a műszer- és más tárgyi feltételeket is olyan szinten kívánjuk tartani és továbbfejleszteni, hogy a komplikált esetektől eltekintve Békés város és a mintegy 20 ezer lakosú városkörnyéki községek szülészeti eseteit, a terhesgondozást, az ÁB-műtéte- ket és más teendőket intézetünk a lakosság megelégedésére lássa el.” Tanácselnök nyugdíjban Makoviczki János élete új szakaszának és nem pihenésnek tekinti a nyugdíjaséveket. Közéleti gyakorlottságát most is napról napra hasznosítja. — A szülőotthon szívügyem — mondja.^— Emlékszem, 1984 januárjában értékelte a tanácsi vb az anya- és gyermekvédelem helyzetét városunkban. Akkor a megyei tanács egészségügyi osztályának képviselője azt nyilatkozta: „A megye támogatásával a feltételek megléte esetén biztosítani lehet a szülőotthon működését. Megszüntetéséhez a városi tanács jóváhagyása szükséges.” Én azt mondtam akkor: a testület nem áll a fejlődés útjába, de a városban szükség van a szülőotthonra. Minden levél először az én kezembe került a tanácsnál. így találkoztam a megyei egészségügyi osztály a szülőotthon áttervezését kérő 1985. február 25-i megrendelésének másolatával. Ekkor kértem a városi párt vb-t, tárgyalja a dolgot. Negyven-ötvenezer nő ellátásáról van szó. A békésiek nagyon érzékenyen reagálnak a szóra: „Járjon be Csabára, ha ügye-baja úgy kívánja.” A döntés joga a testületé és ésszerű indokokkal, érvekkel, a megfelelő egészségügyi ellátás biztosításával meg lehet őket győzni úgy, hogy a végeredményt ne veszteségnek, legyőzetésnek érezzék. Nagyon sok segítséget kaptunk mi a megyei egészségügyi osztálytól ahhoz, hogy a városban ilyen szervezett lett az egészség- ügyi hálózat. Csak most, ebben az egy kérdésben nem értünk egyet. A városi főorvosasszony hivatalos távollétében dr. Rácz László rendelőintézeti főorvos tájékoztatott a helyi egészségügyi osztály véleményéről : — A 25 ágyas szülőotthon ellátja Békés városát, a négy város környéki község (Murony, Kamut, Bélme- gyer, Tarhos), valamint Me- zőberény és Köröstarcsa betegeit. Az épület állapota jó, nincs zsúfoltság. A terület terheseinek 80 százaléka itt szült a korábbi években. Átlagosan 200 gyerek született évente. A terhesek nagy bizalommal jönnek a szülőotthonba, szeretik Vladár doktort. A helyettese, Csiby doktor külföldön dolgozik, de hamarosan az ő kiküldetése is lejár. Ezért nincs még hétvégi ügyelet, és szabadság idején a helyetteseket is Gyuláról biztosították. A kollégák a komplikáltnak várható szülést kórházba irányítják. A szülőotthonnak minden más intézménnyel szembeni előnye a családias légkör, és az. hogy a kismamát ugyanaz az orvos kíséri figyelemmel terhességétől a szülésig. Az újszülötteket az otthonban is mindennap gyermekgyógyász vizsgálja. Ha a békéscsabai kórház pótolja a szülőotthont, gazdája lesz a területnek, az épület más célú hasznosításáról lehei gondolkodni. Az itt dolgozók sorsa sem közömbös, elhelyezésükről, a továbbiakról gondoskodnak a vezetőik. Békésen is nagy gond az időskorúak otthoni ápolása. Hallottam a tervekről, bizonyos, hogy itt is elkelne egy ilyen intézmény. flz anyák védelmében — A szülőotthonok felszámolása meglehetősen régen, 19—15 éve indult országos programként — tájékoztat dr. Horváth Éva megyei főorvos. — Napjainkig Békés megyében is 12 szűnt meg. így most Medgyesegy- házán, Békésen, Gyomaend- rődön, Szeghalmon és Szarvason van szülőotthon. Az 1979-es politikai bizottsági határozat alapján állítottuk össze az egészségügy távlati fejlesztési tervét, amelyben már szerepeltettük a szülőotthonok megszüntetését. Vitaanyagként véleményezni a területre küldtük és az egészségügyi dolgozók 1980-as kommunista nagyaktíváján is megvitattuk. Ez a döntés megalapozott. Szakmai irányításunkat a tanácsi önállóság legteljesebb tiszteletben tartásával folytatjuk. A tanácselnökök sok fórumon és módon ismerik meg az alapvető célkitűzéseinket. Nem döntünk a tanácsok helyett, szakmai elképzeléseket alakítunk ki, amelyeknek igyekszünk megnyerni a tanácsokat, ök döntenek saját intézményük felett, megtartják-e vagy se, és mi legyen a sorsa. A Minisztertanács határozata alapján a megszüntetéshez és az alapításhoz viszont ki kell kérni a megyei egészségügyi osztályok véleményét. A szülőotthonok szakmai munkáját és gazdaságosságát megvizsgáltuk. Mindenhol meredeken emelkedik a költségvetés, a születések száma pedig csökken. Az ágykihasználtság Medgyesen 31 százalékos, Békésen 62 százalékos. A szülőotthon elsőrendű funkciója a szülések levezetése. Csak szövődménymentesnek ígérkező szülést fogadhatnak, terhespatológiai eseteket nem lehet felvenni. A terhességmegszakításnál sem alkalmazható minden metodika. Koraszülést nem lehet levezetni. Jobb műszerezettségre célszerűtlen lenne a szülőotthonokban költeni. Az anyák szakmai védelmét kell biztosítanunk. A békéscsabai kórház szülészeti osztálya a jövő év elején a rekonstruált épületben megfelelő ágyszámmal, a legkorszerűbb műszerezettséggel fogadja az anyákat. A gyulai rekonstrukció is befejeződik jövőre. A közeljövőben pontosítjuk elképzeléseinket a békési pártvezetéssel és tanáccsal. Ha megszűnik a szülőotthon, egyeztetünk, a tanácsi önállóság figyelembe vételével a szakmai elvek alapján a további működéshez mit ajánl az egészségügy? Nem mondhatunk le az Időskorúak ápolására való épület hasznosításáról. Egész megyében gondolkodunk, és amíg sajnos a szülések száma csökken, egyre többen vannak az ápolásra szoruló időskorúak. * * * Körös-körben forgó gondolatok. Ésszerű, logikus magyarázatok, szakmai megalapozottság, viharos érzelmek, egy városnyi tömegű ember ragaszkodása a magáénak érzett egészségügyi intézményhez. „A fejlődés gátjává nem leszünk, de a város érdekeit szem előtt tartva biztosítékát akarjuk látni a szülőotthon pótlásának” — mondják a békésiek. A békéscsabai kórház szülészeti osztályára ez év augusztusában nevezték ki a jól ismert vezető főorvost. Jelenleg 47 ágyon tudják fogadni a betegeket, a jövő év tavaszától pedig már több mint 80 ágyuk lesz. Addigra készül el a szülészet teljesen felújított, kétszintes épülete, amelyben képzett szakorvosok korszerű műszerekkel gyógyítanak majd. Senkinek nem kell a túlzsúfolt kórteremben vagy a folyosón feküdnie. Amíg az osztályt nem adják át, a szülőotthont senk; sem kívánja átszervezni. Gyulán a megyei kórházban felkészülten várják a komplikáltabb szülészeti eseteket is. Jövőre adják s{t a kitűnően felszerelt, megfelelő ágyszámú felújított szülészeti-nőgyógyászati osztályt. A veszélyeztetett csecsemőket azonnal a koraszülöttosztályon tudják gondozni. A legegyszerűbbnek ígérkező szülésnél is adódhat előre nem látható szövődmény, amelyen szülőotthonban nem tudnak segíteni. Mentőautóval Békésről és környékéről Békéscsaba és Gyula kevesebb, mint fél óra alatt elérhető. Az ügy megoldása tehát kibontakozóban. Azon érdemes meditálni, hogy ma már senki sem vitathatja el az emberek igényét, jogát, hogy a sorsukat érintő döntésekben részt vegyenek, arról időben, pontosan és ne szóbeszéd útján értesüljenek . . . Bede Zsóka Üjrafestett kórteremben a szülőotthonban Fotó: Fazekas László
