Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 19., csütörtök Államigazgatási ifjúsági találkozó Békéscsabán a megyei tanácsnál az apparátusi KISZ- bizottság szervezésében tegnap egész napos szakmai találkozót szerveztek a megye államigazgatási ' szerveinél dolgozó fiataloknak. A hagyományos továbbképzésen aktuális kérdésekről hallhattak a résztvevők. Előadás hangzott el Békés megye gazdasági fejlődésének főbb irányáról a VII. ötéves tervidőszakban, a tanácsi szabályozás változásairól, hatásáról a helyi tanácsok gazdálkodásában, a számítógépes adatfeldolgozás eddigi tapasztalatairól, a tanácsi önállóság társadalmi-politikai vetületeiről. A találkozó fórummal zárult. Szovjet próbapályán tesztelik az új Ikarusokat A Szovjetunióban az Autóipari Tudományos Kutató- intézet (NAMI) különleges poligon próbapályáin már tesztelik az új, Ikarus-gyárt- mányú városi autóbusz prototípusát, s a járművek nemsokára megjelennek több szovjet nagyváros útjain is, ahol a szélsőséges időjárási viszonyok között kell helyt állniuk. A berlini közlekedési vállalattal kötött megállapodás alapján rövidesen az NDK-ban is alapos próbáknak vetik alá a járfnű- vet. Ez a két szocialista ország az autóbuszgyár legnagyobb megrendelője, évente több ezer Ikarus-buszt vesznek, egyelőre még a 200- as típuscsalád tagjait, de valószínűleg már jövőre — ha a tesztelések sikeresnek bizonyulnak — a 400-as típusból is rendelhetne^ a következő évekre. Itthon néhány hete a fővárosban a 16- os vonalán és Pécsett járatják próbaúton a jövő városi autóbuszait. XYI. alföld Kupa A múlt hét végén Szolnokon adtak egymásnak randevút négy — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok — megye legjobb fodrászai és kozmetikusai. Két kategóriában 48 versenyző állt asztalhoz. A női és férfifodrászokat, valamint kozmetikusokat három-három fős csapatok képviselték. A női fodrászoknak napali és gálafrizurát, a férfifodrászoknak divatfrizurát kellett készíteniük és fésülniük. A kozmetikusok kis fantázia és nappali kikészítést mutattak be. A versenyen szép Békés megyei siker született: megyénk csapata második helyezést szerzett Bács-Kiskun és Csongrád megye előtt. A mátyásföldi Ikarus- gyárban elmondták: az év végéig tíz ilyen új típusú buszt szerelnek össze, 1986- ban pedig, a gyár termelési programja szerint hatvanát. Jelenleg a szériagyártást készítik elő. Az automatikus gyártósorokat fokozatosan állítják át, készítik az új buszelemek előállításához szükséges sajtolóeszközöket és más szerszámokat. Gyors ütemben készülnek fel az új részegységek sorozatgyártására az Ikarus hazai kooperációs partnerei is, köztük az alvázakat gyártó Csepel Autógyár és a nagyobb teljesítményű motorokat, valamint főegységeket készítő Magyar Vagon- és Gépgyár. Az Ikarusban azt is elmondották, hogy a távolsági járatokra tervezett, ugyancsak új, 300-as típusok modelljei még csak kísérleti jellegűek, szériagyártásukra egyelőre nem kerül sor. Szolnokon Egyéniben kiemelkedett, és a dobogó harmadik fokára léphetett Cseh -István orosházi férfifodrász. A női ösz- szetett kategóriában ugyancsak harmadik helyezést ért el a békéscsabai ifjabb Po- vázsai Szilárd. A kozmetika összetett versenyében az orosházi Addunné Metál Ildikó szerzett második helyet. A szolnoki viadal volt az országos bajnokság főpróbája, melyet november 23- án és 24-én Budapesten, a sportcsarnokban rendeznek. A felkészítésben és a zsűrizésben jelentős szerepet vállalt Csicsely Andrásné, Varga Gyula, Krizsán Tamás és Kundolf László. A verseny legjobbjai értékes tárgyjutalmat kaptak. Vasárnap is nyitva? Valljuk be: valamennyiünkkel előfordult már, hogy a vasárnapi ebédhez elfelejtettünk valami fontosat vásárolni. Ilyenkor szívesen ábrándozunk arról, hogy valahol egy icike-picike üzletben tárt karokkal várnak bennünket, s ünnep ide vagy oda, megkapjuk a hőn áhított ételt, italt. Ez az álom úgy tűnik, már nem is any- nyira irreális. A Belkereskedelmi Minisztérium 5/1985. rendeleté szerint ugyanis az üzleteknek módjuk van arra, hogy változtassanak nyitva tartási idejükön, igazodva a vásárlói szokásokhoz, biztosítva az áruellátás zavartalanságát, s figyelmbe véve a kereskedelmi dolgozók érdekeit. Lehetőség nyílik a vasárnapi nyitva tartásra is, ha ellátási vagy idegenforgalmi szempontból indokolt. A tavasszal hatályba lépett rendelet nyomán tapasztalható e változás megyénk kereskedelmi ellátásában? Frőhner Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőhelyettese köny- nyen megszámolja a vasárnap nyitva tartó egységeket, hiszen mindössze két ilyen bolt van a megyében. Véleménye szerint azért kevés a vállalkozó, mert drága az üzemeltetés; a dolgozóknak ünnepnapokon jóval több bért fizetnek. Az alapvető élelmiszer-árusítás — a vendéglátóipari létesítményeken keresztül — egyébként is megoldott a megyében. Az eddigi tapasztalatok szerint a vasárnapi forgalom csöppet sem jelentéktelen. * * * A békési iparcikkáruház élelmiszerosztályán — a sürgető vásárlói igények nyomán — már tavaly szerették volna bevezetni a „plusz műszakot”, ám ekkor még nem kapták meg az engedélyt. Ez év augusztus 1-től nyerték el az illetékesek beleegyezését, s az elmúlt Intézőbizottsági ülés és A Magyar Országos Horgászszövetség Békés megyei intéző bizottsága Békéscsa. bán, a Bajza utca 3. szám alatti székház tanácskozó- termében szeptember 20-án, pénteken 10 órai kezdettel ülést tart. Értékelik a Szeghalmi Horgászegyesület és az IB versenybizottság munkáját, majd beszámoló hangzik el a legutóbbi ülés óta végzett tevékenységről. A tanácskozást követően kerül sor a horgászegyesületi vezetők találkozójára és versenyére, melyet már évek másfél hónap forgalma őket igazolta. — Hét-nyolc emberrel dolgozunk, akik három órára 250 forintot kapnak, így szívesen feláldozzák a fél szabadnapjukat. Az átlagos hétköznapi forgalmunk 80—90 ezer forint, míg vasárnap — 7-től 10-ig — 50—60 ezer forint értékű élelmiszert adunk el. Leginkább húst, kenyeret és tejterméket visznek a vásárlók, akik jó véleménnyel vannak új szolgáltatásunkról — mondja Andor Lászlóné, osztályvezető. Gyulán a kereskedelemnek is számolnia kell az idegenforgalommal. Épp ezért vezették be a nyári szezonban az áfész belvárosi, 4-es ABC-áruházában az ünnepnapi nyitva tartást. — A vasárnapi árusítás azért csak szezonális jellegű — indokolja Paulik János, a szövetkezet elnöke —, mert a város lakosságának alapvető élelmiszerekkel való ellátása más évszakokban kielégítő. Tejet, kenyeret két vendéglátóipari létesítményben árusítanak. Az említett ABC-ben a hétköznapi forgalomnak mintegy kétharmadát bonyolították le vasárnap. tehát kedvezőek a tapasztalatok. A jövő évre vonatkozóan még csak elképzeléseink vannak; tervezzük a piaci húsbolt vasárnapi nyitva tartását is. * * * Az új rendelet csupán lehetőség, mellyel egyelőre nem sokan élnek. Pedig a tapasztalatok szerint a vasárnapi árusítás jó üzlet, üzletnek, eladónak, vásárlónak. (Nem véletlen, hogy magán- és szerződéses boltok régóta szívesen vállalkoznak erre.) Nem arról van szó, hogy heti élelmiszer-beszerző útjainkat épp a pihenőnapra időzítsük. Ám módot ad az „S. O. S.-bevásárlásokra”, anélkül, hogy változtatnánk jól bevált vásárlói szokásainkon. —gubucz— horgászverseny óta hagyományosan megrendeznek. A házigazda idén a Békéscsabai Sporthorgász- egyesület. A program a következőképpen alakul: gyülekező az egyesület félhalmi holtág melletti tanyáján péntek délután 3 órakor, • 5-től bemutatják a társadalmi munkával felújított tanyát és környékét, 18 órától fakultatív horgászverseny szabadon választott horgászhelyekkel a szombat reggel 8.30 órakor történő mérlegelésig, kilenckor eredmény- hirdetés. — plp — 0r. Szabó Sándor 1925—1985. Dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának tagja, a Békés Megyei Tanács nyugalmazott általános elnök- helyettese 1985. szeptember 17-én, életének 60. évében, súlyos betegség következtében elhunyt. Temetése 1985. szeptember 23-án, 13.30-kor lesz a békéscsabai vasúti temetőben. MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA, BÉKÉS MEGYEI TANÁCS Dr. Szabó Sándor 1925. augusztus 5-én született Köve- gyen. Húszévesen lép a pártba, s három évvel később már a makói járási pártbizottság titkára. Munka mellett állandóan tanul, elvégzi a pártfőiskolát, és újabb feladatot kap. Gyulán az MDP városi titkára, majd megyei titkár, ezt követően az MDP kiskun- halasi járási bizottságának első titkára. 1955—1959 között a pártközpont instruktora, 1974-ig az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára. Munkásságának erre az időszakára esik megyénkben az ipari fejlődés fellendülése, amelyben elévülhetetlen érdemei vannak. Közben folyamatosan továbbtanul, 1965-ben jogi diplomát szerez. Békés Megye Tanácsa 1974- ben választotta általános elnökhelyettesévé. E felelős beosztásban elősegítette a megye termelőszövetkezeteinek stabilizálódását, része volt a korszerű nagyüzemek kialakulásában és fejlődésében. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Nyugállományba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. Elvtársai és munkatársai határozott, következetes, önmaga és környezete számára egyaránt magas követelményeket támasztó, az emberek gondjaira érzékeny, segítőkész vezetőként ismerték és tisztelték. Élete és munkássága, a párt iránti hűsége példaként szolgál. Emlékét megőrizzük. Szénkutatás az ajkai medencében Befejeződtek a földtani kutatások az Ajka II. elnevezésű szénlelőhelyen. A feladatot a Veszprémi Szénbányák Vállalat megbízásából az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat és az Eötvös Lorád Geofizikai Intézet szakemberei oldották meg. Káptalanfa, Gye- pükaján és Csabrendek község térségében együttesen 52 ezer méter kutatófúrást végeztek. Ezekkel és a geofizika módszereivel megállapították, hogy az említett területen a kibányászható szén mennyisége meghaladja a 100 millió tonnát, a minősége jobb, mint az ajkai medencében ma bányászható széné. A 70 százalékban erőművi, 30 százalékban pedig lakossági felhasználásra alkalmas szén átlagban 500—600 méteres mélységben, vastag szelvényekben helyezkedik el, tehát korszerű technológiával gazdaságosan kitermelhető. A kutatók megállapításai alapján még az idén megkezdik az új bánya tervezését, várhatóan 1987-ben pedig az első akna mélyítését is. Az új bánya előreláthatóan 1995-ben kezdi meg a termelést. Az Ajka II. lelőhely kutatása 1982-ben kezdődött, és a hazai szénbányászat történetében rekordidő alatt fejeződött be. A gyorsított kutatásra azért volt szükség, mert a már több mint 100 éve művelt ajkai bányák szénkészlete kimerülőben van. Ördögűzés az utakon A 47-es úton Békés belterületén egy fehér Lada várakozik az útszéli bokrok közt. Műszerfalán minden autós réme, a „trafipax”. A Lada nem áll provokatív helyen: a várostábla még vagy egy kilométerre van innen, úgyhogy a sebességcsökkentés itt már nemcsak jogos, de mindenképp indokolt is. Ennek ellenére gyakran jelez a műszer. A kifelé menőkről „sztárfotó” készül, a Békésre érkezőkről rádión kap információt az autótól úgy 800 méterre álló Bottá D. János törzsőrmester. Sorra állítja meg a gyorshaj- tókat. Udvariasságával helye volna a Lordok Házában, az autósok nagy része azonban aligha emlékszik majd jó szívvel a rövid, de velős találkozásra. Hiába, ilyenek vagyunk. Elcsámcsogunk mások balesetén, de a magunk hibáját elismerni fizikai fájdalommal jár. No és anyagi veszteséggel (valószínűleg innen a fájdalom is). Ám az „adós fizess!” törvény az utakon is érvényes. Aki megfürdik a szabálytalanságok gyönyörében, annak utólag — jó esetben — belépőjegyet kell fizetnie. Akad, aki köny- nyebben fogja fel a dolgot. Egy szürke Dacia sofőrje csak azért kérdezi vissza sebességét, mert mint mondja, ő észrevette a mérést és erőteljesen fékezett. A rádióból hamarosan jön a válasz: — Hetvenhárom. A férfi nevet. — Legközelebb jobban vigyázok. Késve indultam hazulról, de most már későn is érkezem. A kisbusz vezetője csodálja, hogy őt miért büntetik meg 62 kilométeres sebesség miatt. — ötven a megengedett — szól a válasz. — Budapesten n^m Szólnak a hatvanért sem, A törzsőrmester nem vitatkozik vele. Nincs ideje védeni a pesti mundér becsületét, hiszen már három autós vár „sorsára”, s egyébként is egy 50 éves férfira csak nem fogja rábizonyítani egy anekdota kapcsán, hogy füllentő. Fodor János törzsőrmester és Mucsi Gábor őrmester hajnali fél 6 óta járják a várost. Ellenőreik a gépjárművek műszaki állapotát, a menetleveleket, s nagyon odafigyelnek a szabálytalankodókra. Leggyakrabban a rossz helyen várakozókat kell figyelmeztetniük. Az elsőbbségi kötelezettséget megsértőkkel szemben már jóval szigorúbbak. — Sokan elhanyagolják a gépkocsijukat — kezdi Fodor János. — Különösen feltűnő ez a magánkereskedőknél. Volt, akit figyelmeztettünk, hogy ezzel a gumival már nem lehet járni, ennek ellenére egy hét múlva ugyanazokkal a használhatatlan gumikkal láttuk. Ha megbüntetjük őket, mindjárt panaszkodnak: hogy nincs gumi és hogy nekik menynyit kell dolgozni, míg megkeresik ezt a bírságot. Sokszor Van gondunk a vállalati gépkocsikkal is. Van azért jó példa is: a Békési Egyetértés Tsz mindig tud egy napon belül gumit cserélni. Hogy az ellenőrzés nem szőrszálhasogató macera, arról hamar meggyőződhetek. A 47-es Csabáról Békésre vezető szakaszán megállított gépkocsikat a két rendőr pillanatok alatt átnézi és útra bocsátja. Persze, ha valami nincs rendjén, akkor nyomban intézkednek. Egy vontató pótkocsiján hátul különböző mintázatú a gumi. A rendőrök meghallgatják az eset „megható” előzményeit, de valahogy az egészből az derül ki, hogy a traktoros nem tartja igazi járműnek a vontatót. Kedd lévén a piac környéke adja a legtöbb munkát a járőrnek. — A piacot kinőtte a város — mondja a törzsőrmester. — Rengeteg jármű kell hogy helyet kerecsen itt magának Néha csak a tilosban parkolhatnak. Tovább bonyolítja a helyzetet a megszámlálhatatlan kerékpár. Jó, ha száz kerékpárnak van itt hely, így a járműveket fáknak, bokroknak támasztják a sietős tulajdonosok. Máskor meg a tiltó tábla ellenére betolják az árusok közé. Sajnos, ezt is meg kell hogy értsük, mert gyakori a kerékpárlopás. A piacon ritkán büntetünk, inkább még sokadszorra is csak figyelmeztetünk. — Amúgy sem lehet könnyű ilyen kis városban büntetni, hiszen csaknem mindenkit ismernek és önöket is mindenki ismeri... — Valóban nem könnyű. Sokszor kértem már a szabálytalankodót, hogy ne hozzon engem nehéz helyzetbe — mondja Fodor János. — De a legnehezebb a nőkkel. Panaszkodnak, sírnak, .hol lekezelnek minket, máskor meg agresszívek velünk. Ugyanakkor felültetik a gyereket a bicikli csomagtartójára, hátsó lámpájuk meg nincs. Az autósok néha az utolsó métereken veszik észre, hogy valami megy előttük. — Még egy kérdés: kiforrott gépkocsivezetők gyakran már messziről figyelmeztetik egymást, hogy „Vigyázz, sorstárs, rendőr az utakon!” Szabálytalan ez? — Igen. Az ellenőrzés ugyanis nem veszélyhelyzet. Nesze neked betyárbecsület! Egy hónapig tart az egész országban a fokozott ellenőrzés. Tömegesen nem fogunk megváltozni ettől. A bennünk hun- cutkodó és acsarkodó kis ördög kiűzése hosszú folyamat. Ungár Tamás
