Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

1985. szeptember 17., kedd Fekvőbeteg-ellátás Gyulán Tanácsi testület a megyei kórházban A Gyulai Városi Tanács nemrégiben újjáválasztott végrehajtó bizottságának tagjai a napokban ismer­kedtek a megyei kórház éle­tével és a gyulai mentőállo­más munkájával, elhelyezési feltételeivel. A városban az aktív keresők 10 százaléka az egészségügyben dolgozik, és a város betegeit is a megyei kórház osztályain gyógyítják. Ezért is jelentős tényező a város életében a megyei irá­nyítású kórház munkája, szakmai színvonalának ala­kulása. A megyei tanács kórház-rendelőintézet egye­sített gyógyító-megelőző in­tézménye helyi, területi és megyei feladatokat lát el. 1983-ban integrálták a város egészségügyi alapellátását az intézménnyel, és a rendszer jól bevált. A kórház megközelítőleg 150 ezer ember ellátásáról gondoskodik, és a megye összlakosságának gyógyítá­sa is feladata. A hosszú ide­je tartó rekonstrukciós mun­kálatok miatt tartósan szü­netel a kórházban 134 ágy. így 1228 beteget tudnak el­helyezni. (Megyénk 10 ezer lakosra jutó ágyellátottsága jóval az országos átlag alatt van, hiszen ez utóbbi 92,7, míg a megyei szám 73,7 volt 1983 végén.) Az ápolási na­pok nagy részét, mintegy 67 százalékát a kórház 5 osztá­lyán (belgyógyászati, elme­gyógyászati, tüdő-. belgyó­gyászati, szülészeti és sebé­szeti osztályokon) teljesítet­ték. A legnagyobb betegfor­galom tavaly is a szülészeti­nőgyógyászati osztályon volt. A gyermekosztályok kihasz­náltsága változatlanul ala­csony. örvendetesen csök­ken a fertőzőosztályok for­galma. A megyei kórházban ta­valy az előzőekhez képest 610-zel több beteget ápoltak, és több volt az ápolási nap is. összesen 357 ezer 170 ápolási napot tartanak nyil­ván. 1983 decemberében 40- re emelkedett az onkológiai osztály ágyszáma, így az ott ápolt betegek száma is nőtt. A II-es belgyógyászaton a legmagasabb az ágykihasz­nálás. A reumatológián saj­nos, fokozódik a zsúfoltság, és kevesebb ideig tudnak ápolni egy-egy beteget, ösz- szességében az előző évihez képest csökkent a kórház ki­használtsága, kevesebb a halálozási átlag, az ápolási napok száma viszont emel­kedik. A munkaerő-ellátottság helyzetére jó hatást gyako­rolt a tavalyi kormányintéz­kedés, mely szerint fizikai állományba kerültek az egészségügyi szakdolgozók, bevezették a délutáni mű­szakpótlékot. rendezték a munkahelyi pótlékokat és az ügyeleti díjakat. A nagy­szabású rekonstrukció befe­jezését követően még több orvosra, szakdolgozóra, se­gítő személyzetre és ezzel kapcsolatosan több béralap­ra lesz szüksége a kórház­nak. A korábbi 89 üres állás a tavalyi év végére 62-re csökkent. A szakmai prog­ram biztosításához 1984-ben 5 orvosi és 7 szakdolgozói állást biztosított a felügyeleti szerv. Bár csökken a kilépő dolgozók száma. de még mindig magas. A távozások fő oka az, hogy a gyermek- gondozási szabadságról visz- szatérők nem tudják vállal­ni a vidéki bejárást, és a több műszakot. 1984-ben 20 orvosi állást hirdettek, amelyre 33 pályázat érkezett. A jelentkezők elsősorban a belgyógyászati, szülészeti, gyermekgyógyászati pályák felé vonzódnak. Érdeklődés az elmúlt időszakban 'sem volt a kórszövettan-, rönt­gen- és pszichiátriai orvosi pályák iránt. Az engedélye­zett szakdolgozói állások 97—98 százaléka betöltött, ez azonban nem tükrözi az el­látási gondokat. Sokan gyer­mekgondozási szabadságon, táppénzes állományban, to­vábbképzésen vannak. A pá­lyázatra 43-an jelentkeztek, őket fel is vette a kórház, s 17 érettségizett fiatalt se­gédápolói munkakörben al­kalmaztak. Kibővítették a szállítószolgálatot, hogy csök­kentsék a szakdolgozók fizi­kai terhelését. Az ápolási eszközök korszerűsítése ja­vítana a helyzeten. Jónak mondható a szakképzett és szakképzetlen dolgozók ará­nya. Fokozta a gondokat az 5 napos munkahétre való át­térés is. Az intézeti rekonstrukciós munkálatok leglényegesebb területe a sebészeti tömb, a mosoda és a kazánház fel­újítása, bővítése. A gazdasá­gi, műszaki ellátás szinte állandó átszervezés és kor­szerűsítés alatt áll, sürgős lenne egy korszerűbb konyha építése is. Nagyban befolyá­solják ezek a tényezők az intézet működését, a beteg- ellátást. Az idén várhatóan dolgozni fog a nagy kapaci­tású mosoda. Egy műszak­ban 5 tonna ruha tisztítására képes. A tervek szerint há­rom műszakosok lesznek, így el tudják látni a város egészségügyi intézményeinek, valamint a békéscsabai kór­ház, egészségügyi gyermek- otthon, a fővárosi szociális otthon mosási igényeit. A műtéti tömb üzembe helye­zése valószínűleg 1986 má­sodik negyedében, a kazán- házbővítés befejezése jövő év végén történik meg. A rekonstrukció első ütemének befejezése nagy könnyebb­séget jelent a betegellátás­ban. hiszen a szünetelő ágya­kon újra fogadhatnak bete­geket, és különféle belső át­szervezésekkel a kórház dol­gozóinak munkafeltételei javulni fognak. A felvételi munkacsoport is megfelelő helyre kerül. A kórház alapvető beteg- ellátási feladatai mellett kü­lönböző szakterületeken is magas színvonalon gyógyít. A következő időszakban a vérképzőrendszeri megbete­gedések gyógyításának fel­tételeit szeretnék megterem­teni. A VI. ötéves terv szak­mai programjainak tovább­fejlesztése továbbra is fel­adatuk. Az alkoholbetegek kezelési feltételeinek javí­tására törekednek, a népese­déspolitikai határozatokból adódó feladatokra, a terhes­gondozásra, a koraszülések gyakoriságának csökkenté­sére nagy figvelmet fordí­tanak. A szakosított gyer­mekellátást, az alapellátás tárgyi feltételeit szükséges tovább javítani. A VII. öt­éves tervben lényegesnek tartják az élelmezési üze­met, és az új gyermekosz­tályt felépíteni, és a megle­vő épületekhez felvonókat kialakítani. A kórház mun­kájáról szóló beszámolót dr. Sarjai Ferenc, főigazgató fő­orvos ismertette a vb-ta- gokkal. A város vezetésének köszönetét mondott, hogy az elmúlt időszakban is segít­séget nyújtottak a kórházi dolgozók lakásgondjainak megoldásához. Ezt kérik a jövőben is, bár tudják, hogy a gazdasági lehetőségek szű­kösek. A megyei mentőszolgálat főorvosa, dr. Bumbera József a gyulai mentőállomás mű­ködési feltételeiről szólva ismertette, hogy 8 mentő­gépkocsin 19 mentőápoló és 16 gépkocsivezető dolgozik. A minőségi munka fejlődik, hiszen egyre több az egész­ségügyi főiskolát " végzett mentőtiszt. ök képesek a sürgős betegek azonnali helyszíni ellátására. A men­tőállomás épülete 35 évvel ezelőtt már alapvetően rossz szerkezeti megoldásokkal épült. Korszerűtlensége sür­gető gondként vetődik fel. Évek óta folynak tárgyalások új mentőállomás kialakításá­ról, 1984-ben a megyei ter­vező vállalat megbízást ka­pott a felújítási tervek elké­szítésére is. A felújítások el­kezdése pusztán anyagi kér­dés. A tervek szerint a je­lenlegi telephelyen folytat­nák a munkálatokat. A végrehajtó bizottsági ta­gokat nagyon foglalkoztatta az egészségügyi ellátás és a mentőszolgálat kérdése. Kér­déseikre választ kaptak az előadóktól, valamint dr. Hor­váth Évától, a megyei egész­ségügyi osztály vezetőjétől és Szigeti Zoltántól, a városi tanács elnökhelyettesétől. Megállapították, hogy az utóbbi négy évben a megyei kórház gép- és műszerpark­ja ötszörösére nőtt. A főfel­ügyeleti vizsgálat résztvevői megállapították, hogy a gyu­lai megyei kórház hátrányos körülményei ellenére igen jó szakmai színvonalon dolgo­zik- B. Zs. A vb-tagok a mentőállomás korszerűtlen épületénél A nagy kapacitású mosoda szerelésénél német munkások is dolgoznak Az újjáalakított épületben ide kanyarodhatnak a betegekkel a mentőautók Fotó: Gál Edit Megjelent a belkereskedelmi évkönyv a dit én találtam ma- /-i gamnak. Fehér bottal, a hatvan kapujában jár. Tízéves barátságunk a földalattin kezdődött, a Nép- köztársaság útján. Adit már előbb is láttam, de mindig akadt segítő kéz a lépcsőn. Aztán egyszer én következ­tem. — Jöjjön, segítek — ka­roltam bele. — Itt jobbra . .. most a járdán vagyunk. Mer­re megy? — Köszönöm, a többit már ismerem. — Előttünk egy telefonfül­ke ... — Azt is ismerem. — Minden jót! Munkaidőnk egy időben kezdődött, így rendszeresen találkoztunk. Adi már fel­ismerte a hangomat, s azt is megérezte, hogy a háta mögött állok. — Szép időnk van — mondta. — Hazafelé megizzadunk — válaszoltam. A telefon- fülkénél elváltunk. — Most nagyot lépünk — figyelmeztettem télen. Ol­vadt a hó. Ádinak sem élet- szükséglete, hogy belelépjen. Á Dl Aztán felfedeztük, hogy két társintézmény dolgozói va­gyunk. Adi a telefonközpon­tot kezeli. Be is mutatkoz­tunk egymásnak. Egyik nap Adi a telefon­ban: — Nincs a szobájában, de várj, előkeresem. Megtalálta. — Kösz, Adi. — Nincs mit. Viszlát! A „viszlát” eleinte zavart, de aztán már így köszöntünk el egymástól a járdán. Adi tudta, mikor megyek szabadságra, én is Adi dol­gait. Nős, gyerekei vannak, már unokája is. Hétvégi há­zukba a fiatalokkal járnak ki, autóval. Harminc fok feletti káni­kulában találom Adit haza­felé a megállóban. — Gyere, csússzunk le a hűvösbe — karolok bele. — Jól befűtöttek ma — válaszol. A szépnembeliek ugyan­csak nekivetkőztek ezen a napon. Anatómiai tanulmá­nyokat végez a szemem. — Azannyát!... — mon­dom akaratlanul egy leszálló lány láttán. — Mi van? — kérdi Adi. — Te, bomba jó nő szállt le az előbb — közlöm vele. — Ne izgass fel ebben a melegben — mondta a vi­lág legtermészetesebb hang­ján. Néhány nap múlva kérde­zem Adit: — Ne haragudj. Te soha­sem láttál? — Dehogynem. 1945-ben akna ... Benkő Károly A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megjelent a belkereskedelmi évkönyv, amely tájékoztat a belkeres­kedelmi vállalatok, szövetke­zetek gazdálkodásáról, rész­letesen közli a nagyr és kis­kereskedelmi forgalom ada­tait árucsoportok, kereske­delmi formák, fizetési mó­dok szerint, valamint terü­leti bontásban. Az adatok szerint mind a kereskedelmi elárusító és vendéglátóhelyek száma, mind pedig alapterületük folyamatosan gyarapodott az elmúlt években. A kiskeres­kedelmi hálózat 55 548 ál­lami és szövetkezeti üzletből, vendéglátóhelyből, valamint 22 394 magánkiskereskedői boltból áll. A statisztikából kitűnik, hogy tavaly az élelemiszerek közül csökkent a zsír és a zsírszalonna, a kenyér, a cu­kor, egyes édességek, a kávé és a sör forgalma, növeke­dett viszont a baromfié, a sajtoké és a vajé. Az adatok egy része azt mutatja, hogy a kereslet az egészségesebb élelmiszerek felé tolódott, de áttekintést ad a hiánycikkek­ről is. Például a szaláminak egy év alatt 6, a gyulai kol­básznak 2,2, vagy a fagyasz­tott hal forgalmának 0,5 szá­zalékos csökkenése azt mu­tatja, hogy ezekből a köz­kedvelt termékekből a ke­reskedelem nem biztosított elegendő mennyiséget. A ruházati cikkek közül kisebb-nagyobb mértékben majd mindegyiknek csök­kent a forgalma, mindössze a harisnyanadrágoké, illetve a férfi alsóneműké nőtt jelen­tősebb mértékben: egy év alatt 11,7, illetve 14 száza­lékkal. Az iparcikkek közöl — á gyakori hiányok ellenére — a háztartási villamos hűtő- szekrények forgalma 32,7 százalékkal, a színes tele­vízióé 24,8 százalékkal nőtt, viszont a mosógépeké 0,4 százalékkal, a porszívóké 2,3 százalékkal, a villanybojle­roké 5,4 százalékkal csök­kent. Az előző évinél lénye­gesen kevesebbet adtak el a kiskereskedelmi forgalomban kályhákból, mopedekből és robogókból, motorkerékpá­rokból, valamint rádióból, magnóból és lemezjátszóból. Az áruházakban, üzletek­ben és vendéglátóhelyen dol­gozók létszáma a múlt év­ben már nem érte el a 450 ezret, valamivel csökkent az előző évhez képest. A boltok és vendéglátóhelyek közül korszerű kiszolgálási formá­ban működött a boltok 26,3, a vendéglátóhelyek 9,7 szá­zaléka.

Next

/
Thumbnails
Contents