Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

1985, szeptember 17., kedd

o

Korszerű festőüzem épül a székesfehérvári Ikarusban

Európa egyik legkorszerűbb festőüzemét hozzák létre az Ikarus székesfehérvári gyárában. A már megkezdett munka beruházási költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A magas színvonalú technológiát egy tizenhét világcéggel folytatott versenytárgyalás nyertese, az NSZK-beli Dürr cég szállítja. Több hazai vállalat is közreműködik a kivitelezésben. Az építészeti munkára — ugyancsak verseny- tárgyalás alapján — a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat kapott megbízást.

Az energiatakarékos, környezetkímélő technológiájú új festőüzemben minden egészségre ártalmas munkaműveletet ipari robotok és festő-automaták végeznek. Az üzem korszerű berendezései az egyidőben történő többszínű festést is lehetővé teszik, s ami még ennél is fontosabb, megoldják a járművek korrózió elleni védelmét.

Ez lesz az Ikarus székes- fehérvári gyárának eddigi legnagyobb beruházása. A tervek szerint 1988. július végére fejeződik be.

Rekonstrukció a Chinoinban

Megkezdődött a gyógyszer- gyártó üzemek rekonstrukciója a Chinoinban. Mintegy 400 miiló forintért — amelynek egy része bankhitel — felújítják az injekció-üzemet és a gyárnak azt a részét, ahol a hatóanyagból tablettákat, cjrazsékat állítanak elő. A jövő év végéig tartó munkálatok során korszerűsítik az üzemek épületeit, gépészeti berendezéseit, fokozzák a környezetvédelmet, ésszerűsítik az anyagmozgatást, javítják a gépek kiszolgálását és a raktározás körülményeit, megbízhatóbbá teszik a gyártás dokumentálását, s új berendezéseket is munkába állítanak. A gyártás feltételeit javítják azzal is, hogy az injekció-üzembe az átépítés után nem a régi helyükre kerülnek vissza az egyébként korszerű berendezések, hanem azokat úgy helyezik el, hogy a termelés zárt technológiai sorban történjék. Az általános felújításon túl új épülettel bővítik a tablettákat és a drazsékat előállító üzemet. Itt a magas színvonalú gyártó- berendezéseket számítógép által vezérelt előkészítő rendszerrel egészítik ki, amely az előre betáplált re- ceptúrának megfelelően emberi beavatkozás nélkül, nagy pontossággal méri és adagolja a gyógyszerek előállításához szükséges hatóanyagokat, s dokumentálja az egyes gyártási tételek, az úgynevezett sarzsok minőségét, összetételét. Ugyancsak a számítógép irányítására

bízzák majd a drazsírozást is, s ezzel biztosítják a termékek egyenletesen jó minőségét.

A felújítások eredményeként lehetőség nyílik a termelés 10—15 százalékos növelésére, a az export bővítésére is. A Chinoin kiviteli lehetőségeit javítja az is, hogy a gyártási körülmények korszerűsítésével eleget tesznek olyan szigorú üzemegészségügyi, tecnológiai és dokumentálási előírásoknak, amelyek előfeltételei annak, hogy a legmagasabb igényt támasztó tőkés országok cégeivel is kereskedhessenek. A vállalat exportja eddig is számottevő volt, termékeinek mintegy kétharmadát külföldi partnerek vásárolták meg. Néhány gyógyszerféleségből, mint például a Gentamicin nevű antibiotikumból, illeve a No-spa és a Papaverin nevű görcsoldó készítményekből a világon jelentkező igények 20—50 százalékát a Chinoin termékei elégítik ki. E világhírű készítmények tőkés kivitelét a rekonstrukció után tovább bővíthetik, s újdonságokkal is jelentkezhetnek a külpiacokon.

A felújítások elvégzésével egy osztrák céget bíztak meg, amely részt vett a hazai szállodaépítési programban is. A cég igen szoros határidőt vállalt, s a tervezett ütemet a munkálatok megkezdése óta napra készen tartja. Az üzemekben a rekonstrukció ideje alatt is zavartalanul dolgoznak.

Aprólékos munkát, tehetséget, ügyességet igényel a porcelán festés

(Fotó: Hornok Ernő és Péterfay Endre)

Szüret előtt megélénkül a munka a kátlármühelyekben. így van ez a Tokajban dolgozó Hudák-családnái is, ahol több mint harminc éve gyártják a hordókat, kádakat. A hegyaljai hagyományoknak megfelelően legtöbb a 100—200—300 literes, illetve a 136 literes gönci hordóból készül. A képen: a hordódongákat a tűz melegével hajlítják

(MTI Fotó: Olali Tibor felvétele — KS)

flz első tíz Között...

Herend — porcelán — minőség — piac

Beszélgetés dr. Jilek József műszaki igazgatóhelyettessel

„A magyar műipar ezelőtt hasonlított a puszta virághoz, mely hallgatag árnyban, észrevétlenül szórta illatát, azután — hisszük és add Isten, hogy hitünk meg ne csaljon — oly virág leszen, melyet a nemzet kedvencz gyermeke gyanánt veend dajkáló karjaira, mely majd önerejével meg bírjon állni akármi szél fú, akárhonnan.” (Kossuth Lajos beszéde a második iparmű kiállításon, 1843. augusztus 21-én.)

— Megvalósullak-e Kossuth majd másfél évszázaddal ezelőtti szaval? — kérdezem dr. Jilek Józsefet, a Herendi Porcelángyár műszaki igazgatóhelyettesét.

— A Herendi Porcelángyár önálló vállalat. Korábban a Finomkerámia Ipari Művek Trösztjéhez és az Ar- tex Külkereskedelmi Vállalathoz tartozott. Ez év elejétől a gyár önálló exportjogot kapott. E jog megszerzése különösebb akadályba nem ütközött, hiszen piacunk jól kiépített, s már saját külkereskedő-gárdánk is volt, amely az Artex-szel folytatott együttműködés ideje alatt tanulta meg a szakmát. Egyébként üzemünk az úgynevezett kis gyárak közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nálunk évente körülbelül 300 tonna porcelán készül, összehasonlításképpen: az

Alföldi Porcelángyárban három-, négy-, sőt, ötezer tonna porcelán készül évente. Ami viszont a tőkés exportunkat illeti, abban országos elsők vagyunk. A magyar porcelánipar dollárhozamának a felét a mi gyárunk adja. Legnagyobb vásárlónk az USA, Anglia. Olaszország és még vagy 30 más ország, köztük Kuvait, Dubai — és amire különösen büszkék vagyunk — Japán. A szocialista országok közül csak a Szovjetunió vásárol tőlünk nagyobb tételben.

— Minőség és ár . . . Mit ér a porcelán, ha herendi?

— A minőség érdekében a legjobb alapanyagokat használjuk fel. A kaolint Csehszlovákiából. a földpá'tot a skandináv államokból, a kvarcot az NSZK-ból vásároljuk, a máz francia és a festékeket is nyugati importból szerezzük be. Ezek az anyagok igen drágák. S ezzel már válaszolok is a másik kérdésére. A porcelán készítése energiaigényes folyamat. A formázott figurát először 1000, aztán 1410 Celsius-fokon kell égetni, majd a festés után is kemencébe kerül. Új, modern, világszínvonalon álló földgáztüzelésű kemencékben égetjük termékeinket. Végül, de nem utolsósorban a kétkezi munka, a formázás, a rajzolás, a díszítés, a festés, és a kvalifikált szakembereink, dolgozóink munkája is benne foglaltatik a piacra kerülő porcelánok árában. S még egy — mint minden jónevű árunál —, nálunk is meg kell fizetni a vásárlónak a márkát.

Árban és minőségben több európai gyár is előttünk van, tény viszont, hogy az öreg kontinensen az első tíz név között a „Herendi” is szerepel. Egyébként a minőséget a gyártás folyamán több alkalommal is ellenőrizzük. A termékeinket négy osztályba soroljuk. Az I. és II. osztály a normál, a III. osztály a kishibás, a IV. osztályú a selejt áru. Ez utóbbit még a munkafolyamat közben kiszűrjük és összetörjük.

— Több mint 15 ezer formája van a gyárnak. Hogyan készül egy-egy új alakú, stílusú, festésű porcelántárgy?

— Az új termékeinket iparművészeink és tehetségesebb fizikai dolgozóink tervezik, és nyújtják be elbírálásra a házi zsűrihez. Ha itt elfogadják a modellt, elkészül egy széria, és megkezdődik az áru piackutatása. De olyan is gyakran előfordul, hogy a piac, a megrendelő hozza elképzelését, vagy a tervrajzot. Például egy svájci cégnek nemrégiben svájci kanton-katona figurák kellettek. Iparművészünk szakkönyvekben, múzeumokban nézett a forma, a kosztümök után, majd megtervezte az elkészítendő figura modelljét. Persze, ritkább esetben, de adódik olyan helyzet is, hogy elutasítjuk a megrendelő kérését, ha nem tartjuk összeegyez- tethetőnek Herend hagyományaival, stílusával, művészi elképzeléseivel.

— Nemrégiben röppent fel a hír, hogy hamis herendi porcelánok kerültek forgalomba Magyarországon . . .

— Az utóbbi hónapokban sok kétségbeesett hangú levelet kaptunk vásárlóinktól, melyben azt kérdezték, vajon az ő porcelánjaik eredetiek-e? Márkát, márkajelzést lopni a legnagyobb bűn a kereskedelemben, hitel- és piacrontást jelent. Két fiatal dolgozónk keze és „esze" is benne volt a hamisítási ügyben. Bár bírói ítélet még nem született, már elbocsátottuk őket.

— Hány embert foglalkoztat a Herendi porcelángyár?

— Körülbelül 1700 dolgozónk van. Kétharmaduk nő. Az átlag életkor 27 év. Ha már itt tartunk, akkor a bérekről is néhány szót: zömében teljesítménybérben dolgoznak munkásaink. Az átlagkereset mintegy 72 ezer forint évente. Körülbelül száz dolgozónk vgmk-ban is fest, így az éves keresetük akár meg is duplázódhat. Még egy fontos dolog. Korábban — az új épületek felépítése előtt — két műszakban gyártottuk a porcelánt. Ma már egy műszakban, s ez lényeges vonzerő a környékből bejáró dolgozók és az utánpótlás számára is. Fontos az is. hogy megtartsuk munkásainkat — ne legyen nagy a fluktuáció —, hiszen évek szükségesek a porcelánkészítés egy-egv munkafázisának betanulásához, begyakorlásához.

— Végezetül mondjon néhány szót, adatot a gyár piaci helyzetéről és terveiről.

— Változatlan az érdeklődés a herendi porcelán iránt, bár az utóbbi néhány évben, ha szerény mértékben, de mi is megéreztük a stagnáló világgazdasági helyzetet. Ezért is kerestünk és találtunk új piacokat és megrendelőket. Néhány adatot is mondok: a tervezett éves bruttó termelési értékünk 500 millió forint, a tervezett exportunk az idén mintegy 7 millió dollár. S hogy ez évben hogy dolgoztunk, az majd év végén derül ki...

* * *

„Herendet gazdag múltja kiemeli abból a szokványos érdekkörből, amely hazánkban és külföldön is bármely tisztes ipari vállalkozást megillet. Neve azon ritka európai porcelángyárak mellett szerepel, mint Meissen, Sévres, amelyeket időálló formák, kézi festésű deko- rok tesznek egyedivé, s kizárják az összehasonlítást más gyárakkal. De ez a megbecsülés és név kötelez is!...” Hornok Ernő