Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

1985. szeptember 3., kedd " 1 ■ ~ 1 1 Kisgépek Mezökovácsházáról Kis sorozatban gyártani valamit általában gazdaság­talan ... Ezt tudják a Me­zőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben is, a közelmúltban mégis olyan eszközök gyár­tására vállalkoztak, amelye­ket mindeddig hiába keres­tek a kertészettel foglalkozó egyéni termelők és gazdál­kodó vállalatok, s a korlá­tozott kereset miatt nem is készülhettek nagy mennyi­ségben. A Mezőkovácsházi Űj Al­kotmány Tsz a nemrég be­fejeződött OMÉK-on az F2- es pavilonban állította ki gépeit, a Békés Megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének standján. Szedlacsek Dezső ipari üzem! vezetőt arról kérdeztük, ho­gyan láttak hozzá a kisgép­gyártás fejlesztéséhez, s mi­lyen termékek gyártásával foglalkoznak? — Az első lépés az volt. hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támo­gatását megszerezzük. Ez­után a MÉMMI segítségé­vel és tervezése alapján egy kertészeti kisgépgyártó mű­helyt alakítottunk ki. Itt ál­lítjuk elő a TZ—4K és a Rá­ba 15 kistraktorokhoz kap-, csolható talajelőkészítő, fó­lia alatti vető-, betakarító (burgonyakiszedő, gyökér- zöldség-kiszedő) gépeket. A háztáji gazdaságok számára kézi működtetésű vetőgépet és talajelőkészítő kisgépeket készítünk. — Mi volt az oka, hogy önök belefogtak ebbe a vál­lalkozásba? — A cél a mezőgazdaság kis darabszámú gépigényé­nek kielégítése volt. S ilt a kis darabszámún van a hangsúly, hiszen kis soroza­tok gyártására senki sem vállalkozik, félnek, hogy nem lesz nyereséges a ter­melés. — És mi a helyzet való­jában? — Most még „lenyeljük" a veszteséget, hiszen 1983-,tói 1987-ig az OMFB-tól meg­kapjuk a szükséges támoga­tást. Mindent elkövetünk persze, hogy a kisgépek mi­nősége megfeleljen a köve­telményeknek, és a gyártás gazdaságossága is javuljon. Ha ä gépek használhatósága elmaradna a várakozástól a szerződésben foglaltakat nem teljesítenénk, akkor a támogatást vissza kellene fi­zetni. Egyébként a kister­melőknek termelési áron adunk el. — Melyek a legújabb ter­mékük? — Most készültünk el egy újfajta vetőgéppel, amely a precíziós sorvető gép és a szórva vető gép kombinációja. A sokrétűség ma már köve­telmény. ezért úgy alakítot­tuk ki, hogy könnyen átala­kítható tolókapává és sor- töltögetővé is. — Foglalkoznak még vala­mi mással is? — Igen, a gabonaipar meg­rendelésére felvonóserlege­ket, liszttartályokat, porle­választókat gyártunk, vala­mint technológiai csöveket (surrantókat). — Hol kaphatók a beren­dezések? — Egyelőre csak Békés megyében, de a későbbiek­ben az ország más tájain is értékesíteni fogják termé­keinket. Pekárovics Ákos Ahol fizetnek az egyetemistáknak Már nem újdonság, hogy minduntalan fel kell figyelni a Rábára. Emlékszünk még arra, milyen nagy meglepe­tést keltett, amikor a vállalat felmérte, hány emberre van szükség a feladatok ellátásához. Akkor még újdon­ságnak számított ez a szemlélet, S aki fölöslegesnek bi­zonyult. az nézhetett más munkahely után. Ha megfe­leltek számára a vállalati ajánlatok, akkor a javasolt helyre mehetett, s ha esetleg nem, akkor saját maga keresett új állást. Azóta is volt néhány szokatlan kezdeményezés ennél a nagyvállalatnál. (Köztük az például, hogy kölcsönt adott a banknak.) A legújabbat nemrég kapta szárnyra a hír: a cég fizetést ad azoknak az egyetemi hallga­tóknak, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után legalább a meghatározott ideig dolgoznak a Rá­bánál. Most senki se gondoljon arra, hogy ez nem új jelen­ség, hanem azonos a régi társadalmi ösztöndíjjal. Ez utóbbi, sajnos, már nem jelent igazi vonzerőt a hall­gatóknak. Alig valamivel kap többet a társadalmi ösz­töndíjas, mint az, aki az egyetemtől kapja a pénzt. Ép­pen ezért a társadalmi ösztöndíj el is vesztette a rang­ját. Vagy nem kötnek szerződést a hallgatók, mert senki sem szeretné magát lekötni a kis különbségért, vagy — s ez gyakrabban előfordul —, az ösztöndíjas semmi kötelezettséget sem érez arra, hogy valóban letöltse a szerződésben megszabott időt a vállalatnál. Ehelyett — ha jobb állást talál — könnyű szívvel szegi meg a meg­állapodást. Inkább vállalja, hogy a számára kifizetett összeget visszaadja, többnyire részletekben. Sőt, akad, aki adósságát azzal a vállalattal fizetteti ki. amelyikkel „megcsalja” a céget, amellyel korábban szerződést kö­tött. Nos, hogy ilyen dolgok ne következzenek be, azon egyszerű módon segít a Rába. Akkora fizetést ad a munkaszerződés alapján, amekkora nagyon vonzó az egyetemi hallgatóknak, s amekkorát bizony a végzős sem képes a mellényzsebéből kifizetni. De még vállalat is nehezen akad. amely ekkora összeget áldozna az ál­tala alig ismert végzősért. A tanulmányi eredménytől függően akár 4—5 ezer forintra is rúghat az az összeg, amely havona üti a markát annak a mérnökjelöltnek, aki vállalja a munkaviszonyt. Azaz, ha valaki öt évre köt szerződést, akár 300 ezer forintot is kézhez kaphat egyetemi tanulmányainak ideje alatt. Ez a szép summa bizony kötelez. Biztos, hogy a cégnek sem kis áldozat ennyi munka­bért kiadni a több mint száz egyetemistának, akikkel ilyene kapcsolatba lép. De megéri, mert így a szó szo­ros értelmében biztosítani tudja szakemberszükségletét a következő évtizedekre. Mégpedig úgy, hogy meghatá­rozza, milyen eredményeket kell elérnie tanulás köz­ben. milyen nyelvet kell elsajátítania. Emellett a vállalathoz kötött hallgatók már képzésük közben ■. megismerkedhetnek leendő cégük mindennapjaival, az előtte álló problémákkal, tehát saját jövendő felada­taikkal is. A Rába most is jó módszert talált jövendőbeli fejlő­déséhez. De bármennyire is jó, nem szabadalmaztatta azt. Lehet utánozni Gőz József Jön a Golden-Cup Sikeres félév a RUTEX-nél megfordult a helyzet. Ehhez azonban önmagában a beru­házások megkezdése, illetve befejezése kevés volt. A sikeresnek mondható úton az' első, és talán legfon­tosabb lépés a vásárlók igé­nyeihez igazodó termékfej­lesztés volt. Ennek köszön­hető, hogy míg korábban a kelme nagyobb részét a győri Richard Vállalat vette meg további feldolgozásra, érté­kesítésre, addig az idén a Békéscsabán készí­tett kelméből a szö­vetkezet saját maga varr. illetve varrat, ebben az év­ben mintegy 400 ezer olcsó, tréningruha-jellegű szabad­idő-ruhát. Az új megoldás már eleve többletbevételhez juttatja a Rutexet. De nem válaszol­tunk még arra a kérdésre, hogyan tudták új gépek vá­sárlása és csökkenő létezőm mellett ugrásszerűen növel­ni a konfekcionálást, a var­rást. A huszárvágásról, amellyel valamennyi, ebben az ügyben még nyitott kér­dést megoldottak, a szövet­kezet elnöke a következőket mondja: — Termelőszövetkezetekkel és más ipari szövetkezetek­kel, vállalatokkal tárgyal­tunk. A tréningruhák varrá­sára hosszabb távú megál­lapodást kötöttünk öt me­gyén kívüli szövetkezettel. Ez annyit jelent, mintha 100— 120 varrónővel több dolgozna nálunk. Végül is az együtt­működésnek köszönhető, hogy valamennyi megrende­lést és terveinket is túltelje­sítjük. Az pedig már az anyagel­látás, a fonalszállítás egyen­letességének tulajdonítható, hogy a szövőgépek és más berendezések állásideje to­Ügy tűnik, a Békéscsabai Textilruházati Ipari Szövet­kezet 1981 óta tapasztalható gyors fejlődése az idén to­vább, folytatódik. Az árbevé­tel több mint 50 százalékos növekedése a szövetkezet tör­ténetének leggyorsabb fej­lődéséről árulkodik. Ezt látszik igazolni az is, hogy miközben a tőkés bér­munka értéke alig változott, 3 millió forinttal emelke­dett. addig a szocialista ex­port a duplájára, a belföl­di értékesítés pedig 18 mil­lióról 25 millió forintra nőtt az év első felében. Mindez olyan időszakban történt, amikor a foglalkoztatottak száma harminccal csökkent. Vajon mi állhat e látvá­nyos fejlődés mögött, s kér­dés az is, mennyire tartós ez a jelenség? A gyors növekedés ma­gyarázatát Havas Istvántól, a szövetkezet elnökétől hall­juk : — Mi úgy érezzük, hogy a mostani fejlődés alapköveit már évekkel korábban lerak­tuk, és a tavalyi, év végi in­tézkedések is segítségünkre voltak. A termelés növeke­désében a kötöttáru-gyártásé a főszerep. S ha korábban jó néhányan nem is látták az ezen a területen megkezdett fejlesztések értelmét, vagy legalábbis bizonytalanok vol­tak a jövőt illetően, mára A kelméből az idén 400 ezer keresett és olcsó szabadidő­ruha készül A Szovjetunióban az év első felében 50 millió forint értékben szállítottak tréningruhát Fotó: Fazekas László Vasútbiztonsági fejlesztések A MÁV Biztosítóberendezési és Automatizálási Szak- szolgálat a gondok ellenére is teljesíti a VI. ötéves terv céljait, sőt, némely területen túlszárnyalja azokat. Ez a szakszolgálat olyan ágazata a vasútnak, amelynek nem kellett lefaragni beruházási kereteit: az öt év alatt mint­egy hárommilliárd forintot fordított, illetve fordít fej­lesztésre. A megkülönböztetett figyelem oka egyrészt az, hogy a vasút csak a biztosítóberendezések fejlesztésével tudja garantálni a vonatközlekedés fokozott biztonságát, másrészt az automatizálás szinte az egyetlen eszköz a hiányzó munkáskezek pótlására, és a nehéz fizikai mun­ka megszüntetésére. Ezek a berendezések egyben széles körű információt nyújtanak a vasúti folyamatok irányí­tásához és ellenőrzéséhez. A szakszolgálat egyik leg­fontosabb feladata az úgy­nevezett önműködő térközök kiépítése. A tervezett 440 ki­lométer helyett 480-on vég­zik el ezt a munkát — eb­ből az idén 66 kilométeren. Ügy tervezték, hogy 38 ál­lomáson szerelnek fel kor­szerű biztosítóberendezése­ket, ehelyett 45 állomást lát­nak el Dominó—55-ös be­rendezéssel, további négy nagy csomóponton — Debre­cenben, Gyékényesen, Kőbá­nya-Kispesten és Kelenföl­dén — pedig Dominó—70-est állítottak üzembe. Automata fél- és fénysorompóból több mint száz készült, illetve ké­siül el az öt év során. Fo­lyamatosan „rádiósítják” a vasútvonalakat, ami lehetővé teszi, hogy a villamos moz­donyok vezetői állandó rá­dió-összeköttetésben legye­nek a menetirányitókkal. Az import alkatrészek beszer­zésének kezdeti nehézségei miatt a tervezett 950 kilo­méter helyett mindössze 550 kilométeren végzik el az eh­hez szükséges munkálatokat, ám a gyorsuló ütemet jelzi, hogy ebből 400 kilométerrel az idén készülnek el. A következő években to­vábbra is elsőbbséget kapnak a biztosítóberendezési és au­tomatizálási fejlesztések a vasút beruházásai között. A központi feladat a budapesti vasúti csomópontok korsze­rűsítése lesz. Egyebek között a Keleti pályaudvar kap új, korszerű, Dominó—70-es biz­tosítóberendezést, amelynek vább csökkent. Javult az el­látás zippzárból és más kel­lékekből. Lényegében meg­szűnt a korábban sok feszült­séget okozó túlóráztatás, a hét végi hajrá. Ám ez utóbbi már a tőkés partnerek sze­rencsésebb megválasztására vezethető vissza. A szövetkezet vezetői vá­laszthattak. melyik cég meg­rendelését fogadják el. így csökkent az NSZK. és nőtt a francia, a belga bérmunka részaránya, és egyúttal ked­vezően változott a sorozat- nagyság is. Ennek ellenére sem vállaltak azonban erre az évre a tavalyinál több bérmunkát . . . — A tőkés bérmunka nye­reségtartalma alacsony, s ha ez nem változik a jövőben sem, akkor tovább csökken a tőkés bérmunka aránya — fogalmaz Havas István. A szövetkezet persze, a jö­vőben sem mond le a gyors fejlődésről, de termelésük­kel elsősorban a szocialista, illetve hazai piacot veszik célba. Ennek megalapozásán is dolgoznak már. Az NSZK- ból új, nagy teljesítményű kötőgépet, s a világhírű Triumph cégtől szabadidő- ruhák gyártásához licencet vásárolnak. Az új termék, amelynek kifejlesztésében a Skála Coop Vállalat is részt vesz, Golden-Cup márkané­ven kerül forgalomba. A pamut hozzáadásával készü­lő szabadidő-ruhák minősé­ge a legkényesebb igényeket is kielégíti. A licenc ellenér­tékeként késztermékkel fi­zetnek. * • A termelés 1986-tól kez­dődne el. de ahhoz, hogy a kelmegyártás, -kikészítés, konfekcionálás zökkenőmen­tes legyen, arra is vigyázni kell, hogy maradjon elég munkáskéz, varrónő a szö­vetkezetben. Ennek legfonto­sabb feltétele, hogy tudnak-e annyit, vagy legalábbis meg­közelítőleg annyit fizetni, mint a többi textilipari vál­lalat. — Az idén már az első fél­évben nagyobb volt. csak­nem 19 millió forinttal a nyereségünk, mint amennyi tavaly egész évben volt. Ha az 1984-es szinten marad­nánk. a növekvő elvonások, a hitelek, és az átlagosnál nagyobb bérfejlesztés miatt alaphiánnyal zárnánk az évet. Nyereségünk alapján az idén 10 százalékot meg­haladó bérfejlesztésre van • lehetőségünk. Ennek azon­ban ára van. A többlet bér- kiáramlás ugyanis 6 millió forintba kerül. Ha azonban a varrónőket. következéskép­pen, vevőinket meg akarjuk tartani, nincs más választá­sunk — mondja befejezésül az elnök. Kepenyes János működésében már a számító­gép is szerepet játszik. A fe­rencvárosi személypályaud­var és rendező automatizá­lása ugyancsak a kiemelt munkák közé tartozik majd. nem utolsósorban azért, mert itt szinte kritikus a létszám­helyzet. A közeljövő tervei között szerepel az is, hogy több körzetbe központi forgalom- ellenőrző és -irányító be­rendezést telepítenek, amely­nek segítségével a központi állomáson teljes körű infor­mációt nyerhetnek egy-egy vonalszakasz forgalmáról. Egyebek között a Hatvan és Miskolc, a Székesfehérvár és Pusztaszabolcs közötti szaka­szon, valamint a Dél-Bala- ton és Szeged körzetében építenek ki ilyen berendezé­seket. Folytatódik az auto­mata térközök létesítése is; a VII. ötéves tervidőszak vé­gére a nemzetközi törzsháló­zaton be is fejeződik ez a munka.

Next

/
Thumbnails
Contents