Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-03 / 206. szám
1985. szeptember 3., kedd „Nekünk a tánc a minden” Tanfolyam óvónőknek és másoknak Egy „kemény" próba közben . . . t otó: Szőke Margit Improvizációs készségüket 1'e.jlesztik éppen. Kiss Imre. a gyomaendrődi Boglya zenekar vezetője reggel 9 óta egyfolytában pengeti citeráT ját, s már 10 óra jócskán elmúlt. Hol az egyik, hol a másik áll a kör közepére, a többi követi. Két, három figurából építkeznek, aki korábban is táncolt, jobban megcifrázza . . . * * * A próbát Gyalog László, a gyomaendrődi néptáncegyüttes koreográfusa vezeti. Amíg a zene szól, a táncosokról beszélgetünk. Van köztük, aki életében nem táncolt sehol, mások „lehúztak" már néhány évet valamelyik együttesnél. Van köztük pedagógus és diák, de olyan is akad, aki semmi kapcsolatban nincs már oktatási intézménnyel. Ám ez, hogy ilyen vegyes a társaság, korántsem jelenti azt, hogy nem tudtak összerázódni az együtt töltött három nap alatt. Van valami, ami igazi közösséggé kovácsolta a csapat 30 tagját: a népi hagyományok, a néptánc tisztelete, szeretete, s a szán-, dék: továbbadni e hagyományokat a legifjabbaknak, az óvodás és alsó tagozatos gyerekeknek. — Augusztus 27. és 29. között szerveztük meg a gyer- mekjáték-itáncosjáték tanfolyamot — magyarázza Gyalog László —, óvónők, alsó tagozatban tanító pedagógusok és napközis nevelők részére. Most, az utolsó nap délelőttjén már amolyan szám-, vetést is készíthettünk, mi mindent csináltak, tanultak az itt töltött idő alatt? A program sokoldalú volt. Előadást hallgattak a mozgáskultúra. a lánckultúra fejlesztésének jelentőségéről, s lehetőségéről óvodás, illetve kisiskolás korban. Megismerkedtek azokkal a zenei alapfogalmakkal, alapismeretekkel, melyek a táncosjátékok tanításához szorosan kapcsolódnak. Szó volt még többek között a tánctanítás módszereiről, a jeles napokhoz kapcsolódó eredeti és komponált gyermek- és táncosjátékokról. — Ilyenkor a gyakorlati órákon sokat táncoltak — mutat a még mindig dolgozó társaságra Gyalog László —, valamint táncelméleti alapfogalmakkal, s a tánc- szöveges leírásával ismerkedtek. Ízelítőt kaptak a magyar tánctípusok és tánc- dialektusok sokszínűségéből, s persze lehetőségük volt videofelvételek elemzésére is. * * * * ' A Szarvasi Óvónőképző Intézet második emeleti előadóterme lassan elcsendesedik. Beszélgetünk néhány hallgatóval, az egy szem fiúval, Cserna Istvánnal is. Az, hogy miként került ide, már csak azért is érdekes, mert a Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységében, mint meós tölti hétköznapjait. Igaz, tíz éve táncolt Szeghalmon, de akkoriban nemigen gondolt tánctanításra . . . — Az ifjúsági házban táncklubot alakítottunk a múlt évben munkásfiatalokból. A lelkesedés megvan, ám oktatónk, s megfelelő, elsősorban fiú utánpótlásunk nincsen. Nos, azért jöttünk ide Molnár Katival. Kati eddig csak hallgatott minket, most ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Annak idején Pista csalt el a klubba. Ügy meg-, szerettem a táncot, hogy szívesen segítenék a gyerekek tanításában is. Sőt. mivel én varrni tanulok a szakmunkásképzőben, osztálytársaimmal még a ruhák elkészítését is vállaljuk, ha kapunk rá anyagot.. . —- Azt mindenesetre e három nap után is látom — szól közbe Cserna István —, hogy nagyon sokat kell még tanulnom. Szeretném a C-ka- tegóriás tanfolyamot is elvégezni. Lám. hogy van ilyen, azt is Gyalog Lászlótól tudtam meg. Móráné Seres Katalin és Berta Julianna Szolnokról, a Tallinn Általános Iskolá-, ból érkezett. Lelkesen magyarázzák, miként vezetik rá majd heti két órában az első, második osztályosokat a tánc szépségére. — Népi játékokkal kezdenénk, harmadik és negyedik osztályban már csak azokkal foglalkoznánk, akik ügyesek, s később, felső tagozatban a 60 tagú Tallinn- ka együttes tagjai lehetnének. Mint elmondták, két óvónő is jött velük. Marton Lászlóné viszont a körösla- dányi iskola „színeiben" érkezett. Két népijáték-)Cso- portja van, s a felső tagozatosokból — ahogy ő mondja: idézőjelben — egy néptánc- csoportot szervezett. — Most döbbentem csak rá igazán, mekkora felelősség néptáncot tanítani — mondja —, s mennyi mindent meg kell még tanulnunk ahhoz, hogy jól csináljuk, amire vállalkoztunk. Egy biztos, én iskolaotthonban tanítok, s ott nagyon jól tudom majd hasznosítani az itt tanultakat. * * * A szünetnek vége, s mi a beszélgetést az igazgatói irodában folytatjuk. — Intézetünkben a néptánc, gyermektánc szakkollégiumnak már hagyományai voltak — mondja dr. Daró- czy Erzsébet igazgató. — Két éve rendeztünk egy ehhez hasonló tanfolyamot. A gyomaendrődi művelődési központ felfigyelt erre, s az idén már közösen szerveztük meg az újabbat. Nagy Béláné intézeti adjunktus 12 esztendeje foglalkozik a 3—6, illetve a 6—8 éves gyerekek táncoktatásának kérdésével: — A népi gyermekjátékok, táncosjátékok személyiségformáló erejéről, arról, hogy életet visznek az óvodába, úgy hiszem, nem kell meggyőzni senkit. A baj az, hogy kevés olyan szakember van, aki nemcsak a tánc-, hoz, hanem a 3—6 éves, illetve a 6—8 éves korosztályhoz is ért. Gyakran az óvodai nevelési programot sem ismerik, s ez torzuláshoz vezet. Ezért tartom olyan értékesnek azt a három napot. A hallgatók olyan fegyelemmel, érdeklődéssel vettek részt a tanfolyamon, hogy az már példamutató lehet szak- kollégiumunk hallgatóinak is . . . Ahogy kifelé megyek, eszembe jutnak a körösla- dányi Martonné szavai: — Nekünk a tánc a minden — mondta —, tegnap is, hajnali fél 2-ig roptuk, csak úgy, magunkban. Még énekeltünk is hozzá. Ezt az örömöt szeretnénk a gyerekeknek is átadni . . . A segítséget megkapták, s az intézet most azt tervezi, hogy beiskolázási területükről kétévenként összehívják a táncos lábú pedagógusokat. Nagy Ágnes KÉPERNYŐ II nyerő Hazárdjáték A tévéjegyzetek egyelőre aligha feloldható gondja az. hogy megállapításai, értékítéletei utólagosan történnek. Így tehát elsikkad, elmarad a figyelemfelkeltő, az .előzetes. Pedig az elmúlt héten nagyon-nagyon indokolt, ha úgy tetszik: szükséges lett volna. Az utóbbi évek egyik legátfogottabb, egyediségével is az általánost modellező dokumentum-játékfilmet sugárzott a televízió. S bár még nincsenek adatok arról, hogy szerdán este kilenc után hányán ültek a készülékek előtt, mégis feltételezhető: korántsem annyian, mint ahány érdeklődőt kívánt volna Erdős Pál rendező Hazárdjáték című tévéfilmje. Drámai konfliktusokban bővelkedő, a paródia eszköztárát is felhasználó, tragikus végkifejletet mutató, társadalmunk neuralgikus pontjait diagnosztizáló bő másfél óra volt. Tükör, amelyet úgy sikerült megcsiszolni, hogy a kép igazán éles legyen. S persze, ilyenkor ez a modellezési tökély sebeket is üt. Jó esetben csak vitát kavar. Reméljük, ez utóbbi történik. Valami megmarad abból, amit a híres-hírhedt Társulás Filmstúdió tagjaiból verbuvált stáb (s elsőként kell említeni a forgatókönyvíró Szalai Györgyi nevét!) felvállalt, megmutatni szándékozott. Szájbarágásnak tűnhet most is megemlíteni, hogy a Hazárdjáték nemcsak a hazai (üzemimunkahelyi) közművelődésnek már-már az egyetemes társadalmi-gazdasági fejlődést is akadályozó bajairól, betegségeiről akart kór- és korképet rajzolni. Itt többről szólt a szándék: társadalmi kórkép rajzolódott. A gondolatmenetet kön.y- nyu lenne úgy zárni: tanuljunk belőle, íme megvan a diagnózis, lehet hát gyógyítani. A film alkotói sem lehettek eny- nyire naivak. Azt azonban elvárhatják, hogy az ország pulzusára helyezett ujj ismét megmozdul. Megmozdul. hogy valamit tegyen. Ha filmesé, akkor akár egy röntgenkép felrajzolására. Ha politikai, ha gazdasági vezetőé, akkor már igenis a jobbítás akaratával. Mert aligha lehet eleget emlegetni: a jószándék itt is, most is kevés... . Ahogyan Radványi Barna humorista fogalmazott a vasárnap este sugárzott Hétben, annak is a végén: nem elég tanítani, megtanítani kell, nem elég szervezni, megszervezni kell. És ez nemcsak nyelvészeti bravúrkodás a folyamatos és a befejezett idejű igékkel. Csakhogy ennek lényegét látjuk-e, tudjuk-e mi, akik kezében a módosító, a megváltoztató akarat és erő található? n hétvége kettőse dalban, prózában Amíg az előbb említett dokumentumjellegű tévéfilm művészi értékeit nagyon nehéz, s talán felesleges is lenne elemezni, addig a szombat esti főműsorban sugárzott „Te, meg én” című zenés-verses összeállításnál jószerével csak ezt lehet. Annak tudtával, hogy az alaptémáról vajmi kevés új juthat az ember eszébe . . . Ugyanis ez az alaptéma azóta él, és kap elsődlegességet, amióta az emberiség létezik. A téma a szerelem. Az örök, a mindenkor aktuális, az agyonköltött, és naponta megénekelt. Nehéz lenne kideríteni, hogy miért eppen most, és miért éppen így kellett erről szólni a tévé képernyőjén. Főképpen az „éppen így”-röl van szó. S bár nem lehet vitatni László Zsuzsa szerkesztő. Bárány Gusztáv zenei rendeződés Bodnár István rendező jószándékát, az egész műsor mégis sutára sikeredett. A jószándék gyökere ugyanis ott fakadhatott, hogy valami eddig nem voltat kell(-ene) kitalálni az örök téma megjelenítésére. De aligha tesz vonzóvá egy valamennyire is szép színésznőt, egy jó versmondó művészt az arcára eső kék fény, amely legfeljebb egy horrorparódiában tűrhető. . . S aligha újszerű az a megoldás, ha a habkönnyű, már-már giccses dalokat a világ- és magyar irodalom klasszikusainak műveivel keverik. Ha nines az egésznek gerince, lényege, mondanivalója. Mert a szerelemről szólni önmagában és pőrén lehet, de ki figyel oda': Ha -a témát felöltöztetjük, annak a ruhának illőnek, s éppen a téma okán nemesnek, vonzónak, szépnek kell lennie. Nerr beszélve arról, ha ezt a műsort éppen szombaton, éppen a főműsorban sugározzák! Ettől még zavaróbb. Jobbra, ékesebbre sikerült Szigligeti Ede A nöuralom című komédiájának „megtévésítése”. A nyakatekert műfajmegjelölést Horvai István rendező kényszeríti ránk; s ez it! és most nem is baj. Nehéz dolga lehetett! A nyelvújítás ficamainak archaizáló kifejezései, az ezt parodizáló mondatfűzések csak így tűnhetnek nagyjából természetesnek a képernyőn. Mit tagadjuk: nagyon kellett figyelni, hogy a fordulatokban gazdag, bár hatásában kicsit avíttnak ható vígjátékot nyomon követhessük. De Szilágyi Tibor most is nagyszerű volt, s játszó társai is megkísérelték élménygazdaggí tenni ezt a hatvanöt percet. Igazi nyár végi csemegévé. (nemesi Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Társalgó. 9.44: Találkozás a Hang-villában. 10.05: Két hangon. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Népdalcsokor. 11.40: Védett férfiak. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió * Dalszínháza. 14.10: Magyarán szólva . .. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: örökzöld dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom. 15.19: Melis Gyógy két filmdalt énekel. 15.29: Tíz opera — tí2 tenorhős. 16.05: A Nyitnikék postája. 17.00: A huszadik század „pestise”. 17.30: Beszélni nehéz. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Zenekari muzsika. 21.00: Nádor Magda operaáriákat énekel. 21.30: Megoldás? 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Bársony László brácsázlk. 23.30: Szimfonikus táncok. 0.15: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Fúvósmuzsika. 12.30: Népi zene. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Gyöngyössy Zoltáh fuvolá- zik. 14.15: Nyolc rádió — nyolc dala. 14.45: Régen találkoztunk. 15.05: Vietnami népdalok. 15.20: Könyvről, könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nyári László népi zenekara játszik, Urmös Ilona nótákat énekel. 20.34: Legkedvesebb verseiből válogat: Jancsó Adrienne. 21.05: Indul a bakterház. 21.30: Dévai Nagy Kamilla népdalfelvételeiből. 21.54: Filmfül. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Fúvószene. 0.15: Éjfél után. III. MŰSOR 9.08: A Kanadai filmharmonikus zenekar hangversenye. 10.44: Spanyol ritmusok. 11.20: Új lemezeinkből. 12.00: Zenekari operarészletek. 12.45: Payer András énekel. 13.05: Külpolitikai könyvespolc. 13.20: Artur Rubinstein zongorázik. 14.32: Kamarazene rézfúvókra. 14.50: Zenekari muzsika. 16.10: Operettrészletek. 16.55: Matuz István (fuvola) hangversenyei. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Beethoven: D-dúr vonósnégyes. 20.00: Eszmecsere a Zrínyi Könyvkiadó munkásságáról. 20.31: Zeneközeiben a magnósok. 21.31: Tosca. Részletek Puccini operájából. 22.38: Kodály zenéjének külső párhuzamaiból. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Brenda Lee énekel. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Gulyás Erika. 17.30: A 100 Folk Celsius együttes gyermekdalaiból. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.40: Klasszikus melódiák átirataiból játszik James Last zenekara. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.23: Műsorismertetés. 9.25: Tévétoma. 9.30: Hullának is kell lennie. NDK film (1977). 10.50: Képújság. 16.40: Hírek. 16.45: Mincso Mincsev hegedül, Bojana Vujcseva zongorázik. Bolgár film. 17.15: A velünk élő történelem. 18.15: Képújság. 18.30: Reklám. 18.25: Diagnózis. 18.45: Három nap tévéműsora. 19.05: Mini-stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szerelem és barátság története. 21.05: Stúdió *85. 22.05: A n. világháború a Csendes-óceánon . . . ahogy a japán gyerekek megélték. 22.55: Tv-híradó 3. 23.05 : Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Zsebtévé. 18.30: Körzeti adások. 19.05: Sakk-matt. 19.25: Mexikói ballada. Francia rajzfilm. 19.40: Út a rivaldafényig. Szovjet rövidfilm. 20.00: Bcethoven-ciklus. NSZK filmsorozat. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Égből hullott ajándék. NSZK tévéfilm. 22.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Történelem. 20.50: A mai Románia. 21.10: Balettest. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Dokumentumadás gyermekeknek. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Rockkoncert. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Témák — belpolitika. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Szomorú nők — angol tévéfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.10: Eszéki krónika. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: A lehetséges határán — népszerű-tudományos so rozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: A szabadság útjain — dokumentum adás. 21.50: Művelődési adás. SZÍNHÁZ 1985. szeptember 3-án, kedden 2 órakor Mezökovácsházán: SZABAD SZÉL 1985. szeptember 5-én, csütörtö kön 20 órakor Hatvanban: SZABAD SZÉL MOZI Békés Bástya: Folyóparti tangc Békéscsaba Szabadság: 10-kor é 4-kor: Fehér toll, 6-kor: Égi csillagok I—II. Békéscsaba Terv fél 6-kor: Hurrá nyaralunk, fc 8-kor: Eltűntnek nyilvánítva Gyula Erkel: fél 6-kor és fél 8 kor: Ifjúság édes madara. Gyű la Petőfi: Alkonyat. Orosház Partizán: Aranyeső Yuccábar Szeghalom Ady: Erotikus kép regény.
