Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

1985. szeptember 3., kedd „Nekünk a tánc a minden” Tanfolyam óvónőknek és másoknak Egy „kemény" próba közben . . . t otó: Szőke Margit Improvizációs készségüket 1'e.jlesztik éppen. Kiss Imre. a gyomaendrődi Boglya ze­nekar vezetője reggel 9 óta egyfolytában pengeti citeráT ját, s már 10 óra jócskán el­múlt. Hol az egyik, hol a másik áll a kör közepére, a többi követi. Két, három fi­gurából építkeznek, aki ko­rábban is táncolt, jobban megcifrázza . . . * * * A próbát Gyalog László, a gyomaendrődi néptáncegyüt­tes koreográfusa vezeti. Amíg a zene szól, a tánco­sokról beszélgetünk. Van köztük, aki életében nem táncolt sehol, mások „le­húztak" már néhány évet valamelyik együttesnél. Van köztük pedagógus és diák, de olyan is akad, aki semmi kapcsolatban nincs már ok­tatási intézménnyel. Ám ez, hogy ilyen vegyes a társa­ság, korántsem jelenti azt, hogy nem tudtak összerázód­ni az együtt töltött három nap alatt. Van valami, ami igazi közösséggé kovácsolta a csapat 30 tagját: a népi hagyományok, a néptánc tisztelete, szeretete, s a szán-, dék: továbbadni e hagyo­mányokat a legifjabbaknak, az óvodás és alsó tagozatos gyerekeknek. — Augusztus 27. és 29. kö­zött szerveztük meg a gyer- mekjáték-itáncosjáték tan­folyamot — magyarázza Gya­log László —, óvónők, alsó tagozatban tanító pedagógu­sok és napközis nevelők ré­szére. Most, az utolsó nap dél­előttjén már amolyan szám-, vetést is készíthettünk, mi mindent csináltak, tanultak az itt töltött idő alatt? A program sokoldalú volt. Elő­adást hallgattak a mozgás­kultúra. a lánckultúra fej­lesztésének jelentőségéről, s lehetőségéről óvodás, illetve kisiskolás korban. Megis­merkedtek azokkal a zenei alapfogalmakkal, alapisme­retekkel, melyek a táncos­játékok tanításához szorosan kapcsolódnak. Szó volt még többek között a tánctanítás módszereiről, a jeles napok­hoz kapcsolódó eredeti és komponált gyermek- és tán­cosjátékokról. — Ilyenkor a gyakorlati órákon sokat táncoltak — mutat a még mindig dolgo­zó társaságra Gyalog László —, valamint táncelméleti alapfogalmakkal, s a tánc- szöveges leírásával ismer­kedtek. Ízelítőt kaptak a magyar tánctípusok és tánc- dialektusok sokszínűségéből, s persze lehetőségük volt vi­deofelvételek elemzésére is. * * * * ' A Szarvasi Óvónőképző Intézet második emeleti elő­adóterme lassan elcsendese­dik. Beszélgetünk néhány hallgatóval, az egy szem fiúval, Cserna Istvánnal is. Az, hogy miként került ide, már csak azért is érdekes, mert a Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységében, mint meós tölti hétköznap­jait. Igaz, tíz éve táncolt Szeghalmon, de akkoriban nemigen gondolt tánctaní­tásra . . . — Az ifjúsági házban táncklubot alakítottunk a múlt évben munkásfiatalok­ból. A lelkesedés megvan, ám oktatónk, s megfelelő, elsősorban fiú utánpótlásunk nincsen. Nos, azért jöttünk ide Molnár Katival. Kati eddig csak hallgatott minket, most ő is bekap­csolódik a beszélgetésbe: — Annak idején Pista csalt el a klubba. Ügy meg-, szerettem a táncot, hogy szí­vesen segítenék a gyerekek tanításában is. Sőt. mivel én varrni tanulok a szakmun­kásképzőben, osztálytársa­immal még a ruhák elkészí­tését is vállaljuk, ha kapunk rá anyagot.. . —- Azt mindenesetre e há­rom nap után is látom — szól közbe Cserna István —, hogy nagyon sokat kell még tanulnom. Szeretném a C-ka- tegóriás tanfolyamot is elvé­gezni. Lám. hogy van ilyen, azt is Gyalog Lászlótól tud­tam meg. Móráné Seres Katalin és Berta Julianna Szolnokról, a Tallinn Általános Iskolá-, ból érkezett. Lelkesen ma­gyarázzák, miként vezetik rá majd heti két órában az első, második osztályosokat a tánc szépségére. — Népi játékokkal kezde­nénk, harmadik és negye­dik osztályban már csak azokkal foglalkoznánk, akik ügyesek, s később, felső ta­gozatban a 60 tagú Tallinn- ka együttes tagjai lehetné­nek. Mint elmondták, két óvó­nő is jött velük. Marton Lászlóné viszont a körösla- dányi iskola „színeiben" ér­kezett. Két népijáték-)Cso- portja van, s a felső tagoza­tosokból — ahogy ő mondja: idézőjelben — egy néptánc- csoportot szervezett. — Most döbbentem csak rá igazán, mekkora felelős­ség néptáncot tanítani — mondja —, s mennyi min­dent meg kell még tanul­nunk ahhoz, hogy jól csinál­juk, amire vállalkoztunk. Egy biztos, én iskolaotthon­ban tanítok, s ott nagyon jól tudom majd hasznosítani az itt tanultakat. * * * A szünetnek vége, s mi a beszélgetést az igazgatói iro­dában folytatjuk. — Intézetünkben a nép­tánc, gyermektánc szakkollé­giumnak már hagyományai voltak — mondja dr. Daró- czy Erzsébet igazgató. — Két éve rendeztünk egy eh­hez hasonló tanfolyamot. A gyomaendrődi művelődési központ felfigyelt erre, s az idén már közösen szerveztük meg az újabbat. Nagy Béláné intézeti ad­junktus 12 esztendeje fog­lalkozik a 3—6, illetve a 6—8 éves gyerekek táncoktatásá­nak kérdésével: — A népi gyermekjáté­kok, táncosjátékok személyi­ségformáló erejéről, arról, hogy életet visznek az óvo­dába, úgy hiszem, nem kell meggyőzni senkit. A baj az, hogy kevés olyan szakem­ber van, aki nemcsak a tánc-, hoz, hanem a 3—6 éves, il­letve a 6—8 éves korosztály­hoz is ért. Gyakran az óvo­dai nevelési programot sem ismerik, s ez torzuláshoz ve­zet. Ezért tartom olyan ér­tékesnek azt a három napot. A hallgatók olyan fegyelem­mel, érdeklődéssel vettek részt a tanfolyamon, hogy az már példamutató lehet szak- kollégiumunk hallgatóinak is . . . Ahogy kifelé megyek, eszembe jutnak a körösla- dányi Martonné szavai: — Nekünk a tánc a min­den — mondta —, tegnap is, hajnali fél 2-ig roptuk, csak úgy, magunkban. Még éne­keltünk is hozzá. Ezt az örö­möt szeretnénk a gyerekek­nek is átadni . . . A segítséget megkapták, s az intézet most azt tervezi, hogy beiskolázási területük­ről kétévenként összehívják a táncos lábú pedagóguso­kat. Nagy Ágnes KÉPERNYŐ II nyerő Hazárdjáték A tévéjegyzetek egyelőre aligha feloldható gondja az. hogy megállapításai, értékítéletei utólagosan történnek. Így tehát elsikkad, elmarad a figyelemfelkeltő, az .előzetes. Pedig az elmúlt héten nagyon-nagyon indokolt, ha úgy tetszik: szük­séges lett volna. Az utóbbi évek egyik legátfogottabb, egye­diségével is az általánost modellező dokumentum-játékfilmet sugárzott a televízió. S bár még nincsenek adatok arról, hogy szerdán este kilenc után hányán ültek a készülékek előtt, mégis feltételezhető: korántsem annyian, mint ahány érdek­lődőt kívánt volna Erdős Pál rendező Hazárdjáték című té­véfilmje. Drámai konfliktusokban bővelkedő, a paródia eszköztárát is felhasználó, tragikus végkifejletet mutató, társadalmunk neuralgikus pontjait diagnosztizáló bő másfél óra volt. Tü­kör, amelyet úgy sikerült megcsiszolni, hogy a kép igazán éles legyen. S persze, ilyenkor ez a modellezési tökély sebe­ket is üt. Jó esetben csak vitát kavar. Reméljük, ez utóbbi történik. Valami megmarad abból, amit a híres-hírhedt Tár­sulás Filmstúdió tagjaiból verbuvált stáb (s elsőként kell említeni a forgatókönyvíró Szalai Györgyi nevét!) felvállalt, megmutatni szándékozott. Szájbarágásnak tűnhet most is megemlíteni, hogy a Hazárdjáték nemcsak a hazai (üzemi­munkahelyi) közművelődésnek már-már az egyetemes társa­dalmi-gazdasági fejlődést is akadályozó bajairól, betegségei­ről akart kór- és korképet rajzolni. Itt többről szólt a szán­dék: társadalmi kórkép rajzolódott. A gondolatmenetet kön.y- nyu lenne úgy zárni: tanuljunk belőle, íme megvan a diag­nózis, lehet hát gyógyítani. A film alkotói sem lehettek eny- nyire naivak. Azt azonban elvárhatják, hogy az ország pul­zusára helyezett ujj ismét megmozdul. Megmozdul. hogy valamit tegyen. Ha filmesé, akkor akár egy röntgenkép fel­rajzolására. Ha politikai, ha gazdasági vezetőé, akkor már igenis a jobbítás akaratával. Mert aligha lehet eleget emle­getni: a jószándék itt is, most is kevés... . Ahogyan Radványi Barna humorista fogalmazott a vasár­nap este sugárzott Hétben, annak is a végén: nem elég taní­tani, megtanítani kell, nem elég szervezni, megszervezni kell. És ez nemcsak nyelvészeti bravúrkodás a folyamatos és a befejezett idejű igékkel. Csakhogy ennek lényegét látjuk-e, tudjuk-e mi, akik kezében a módosító, a megváltoztató aka­rat és erő található? n hétvége kettőse dalban, prózában Amíg az előbb említett dokumentumjellegű tévéfilm mű­vészi értékeit nagyon nehéz, s talán felesleges is lenne ele­mezni, addig a szombat esti főműsorban sugárzott „Te, meg én” című zenés-verses összeállításnál jószerével csak ezt le­het. Annak tudtával, hogy az alaptémáról vajmi kevés új juthat az ember eszébe . . . Ugyanis ez az alaptéma azóta él, és kap elsődlegességet, amióta az emberiség létezik. A téma a szerelem. Az örök, a mindenkor aktuális, az agyonköltött, és naponta megénekelt. Nehéz lenne kideríteni, hogy miért eppen most, és miért éppen így kellett erről szólni a tévé képernyőjén. Főképpen az „éppen így”-röl van szó. S bár nem lehet vitatni László Zsuzsa szerkesztő. Bárány Gusztáv zenei rendeződés Bodnár István rendező jószándékát, az egész műsor mégis sutára sikeredett. A jószándék gyökere ugyan­is ott fakadhatott, hogy valami eddig nem voltat kell(-ene) kitalálni az örök téma megjelenítésére. De aligha tesz von­zóvá egy valamennyire is szép színésznőt, egy jó versmon­dó művészt az arcára eső kék fény, amely legfeljebb egy horrorparódiában tűrhető. . . S aligha újszerű az a megoldás, ha a habkönnyű, már-már giccses dalokat a világ- és ma­gyar irodalom klasszikusainak műveivel keverik. Ha nines az egésznek gerince, lényege, mondanivalója. Mert a szere­lemről szólni önmagában és pőrén lehet, de ki figyel oda': Ha -a témát felöltöztetjük, annak a ruhának illőnek, s éppen a téma okán nemesnek, vonzónak, szépnek kell lennie. Nerr beszélve arról, ha ezt a műsort éppen szombaton, éppen a főműsorban sugározzák! Ettől még zavaróbb. Jobbra, ékesebbre sikerült Szigligeti Ede A nöuralom cí­mű komédiájának „megtévésítése”. A nyakatekert műfaj­megjelölést Horvai István rendező kényszeríti ránk; s ez it! és most nem is baj. Nehéz dolga lehetett! A nyelvújítás fi­camainak archaizáló kifejezései, az ezt parodizáló mondat­fűzések csak így tűnhetnek nagyjából természetesnek a kép­ernyőn. Mit tagadjuk: nagyon kellett figyelni, hogy a fordu­latokban gazdag, bár hatásában kicsit avíttnak ható vígjá­tékot nyomon követhessük. De Szilágyi Tibor most is nagy­szerű volt, s játszó társai is megkísérelték élménygazdaggí tenni ezt a hatvanöt percet. Igazi nyár végi csemegévé. (nemesi Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Társalgó. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: Két hangon. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Népdalcsokor. 11.40: Védett férfiak. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió * Dalszínháza. 14.10: Magyarán szólva . .. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: örökzöld dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom. 15.19: Melis Gyógy két film­dalt énekel. 15.29: Tíz opera — tí2 tenorhős. 16.05: A Nyitnikék postája. 17.00: A huszadik század „pes­tise”. 17.30: Beszélni nehéz. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Zenekari muzsika. 21.00: Nádor Magda operaáriákat énekel. 21.30: Megoldás? 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Bársony László brácsázlk. 23.30: Szimfonikus táncok. 0.15: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Fúvósmuzsika. 12.30: Népi zene. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Gyöngyössy Zoltáh fuvolá- zik. 14.15: Nyolc rádió — nyolc dala. 14.45: Régen találkoztunk. 15.05: Vietnami népdalok. 15.20: Könyvről, könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nyári László népi zene­kara játszik, Urmös Ilona nótákat énekel. 20.34: Legkedvesebb verseiből válogat: Jancsó Adrienne. 21.05: Indul a bakterház. 21.30: Dévai Nagy Kamilla nép­dalfelvételeiből. 21.54: Filmfül. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Fúvószene. 0.15: Éjfél után. III. MŰSOR 9.08: A Kanadai filmharmoni­kus zenekar hangversenye. 10.44: Spanyol ritmusok. 11.20: Új lemezeinkből. 12.00: Zenekari operarészletek. 12.45: Payer András énekel. 13.05: Külpolitikai könyvespolc. 13.20: Artur Rubinstein zongorá­zik. 14.32: Kamarazene rézfúvókra. 14.50: Zenekari muzsika. 16.10: Operettrészletek. 16.55: Matuz István (fuvola) hangversenyei. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Beethoven: D-dúr vonós­négyes. 20.00: Eszmecsere a Zrínyi Könyvkiadó munkásságá­ról. 20.31: Zeneközeiben a magnó­sok. 21.31: Tosca. Részletek Puccini operájából. 22.38: Kodály zenéjének külső párhuzamaiból. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Brenda Lee énekel. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Gulyás Erika. 17.30: A 100 Folk Celsius együt­tes gyermekdalaiból. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.40: Klasszikus melódiák át­irataiból játszik James Last zenekara. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.23: Műsorismertetés. 9.25: Tévétoma. 9.30: Hullának is kell lennie. NDK film (1977). 10.50: Képújság. 16.40: Hírek. 16.45: Mincso Mincsev hegedül, Bojana Vujcseva zongorá­zik. Bolgár film. 17.15: A velünk élő történelem. 18.15: Képújság. 18.30: Reklám. 18.25: Diagnózis. 18.45: Három nap tévéműsora. 19.05: Mini-stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szerelem és barátság tör­ténete. 21.05: Stúdió *85. 22.05: A n. világháború a Csen­des-óceánon . . . ahogy a japán gyerekek megélték. 22.55: Tv-híradó 3. 23.05 : Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Zsebtévé. 18.30: Körzeti adások. 19.05: Sakk-matt. 19.25: Mexikói ballada. Francia rajzfilm. 19.40: Út a rivaldafényig. Szov­jet rövidfilm. 20.00: Bcethoven-ciklus. NSZK filmsorozat. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Égből hullott ajándék. NSZK tévéfilm. 22.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Történelem. 20.50: A mai Románia. 21.10: Balettest. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Dokumentumadás gyer­mekeknek. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Rockkoncert. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Témák — belpolitika. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Szomorú nők — angol té­véfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.10: Eszéki krónika. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: A lehetséges határán — népszerű-tudományos so rozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: A szabadság útjain — dokumentum adás. 21.50: Művelődési adás. SZÍNHÁZ 1985. szeptember 3-án, kedden 2 órakor Mezökovácsházán: SZABAD SZÉL 1985. szeptember 5-én, csütörtö kön 20 órakor Hatvanban: SZABAD SZÉL MOZI Békés Bástya: Folyóparti tangc Békéscsaba Szabadság: 10-kor é 4-kor: Fehér toll, 6-kor: Égi csillagok I—II. Békéscsaba Terv fél 6-kor: Hurrá nyaralunk, fc 8-kor: Eltűntnek nyilvánítva Gyula Erkel: fél 6-kor és fél 8 kor: Ifjúság édes madara. Gyű la Petőfi: Alkonyat. Orosház Partizán: Aranyeső Yuccábar Szeghalom Ady: Erotikus kép regény.

Next

/
Thumbnails
Contents