Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 12., hétfő ben láttuk, kommentáljuk: Merre tart a mezőgazdaság? Pénteken nyílik a 70. Or­szágos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Ebből az alkalomból a Hét több riportban is fog­lalkozott a mezőgazdaság és az élelmistzeripar jövőben várható fejlődésével. Az tel­jesen világos, hogy a magyar mezőgazdaságot csak a nem­zetközi élvonalhoz, a világ- színvonalhoz szabad mér­nünk. Csak ez szolgálhat összehasonlítási alapul, és hiba lenne, ha eltöltene ben­nünket a büszkeség amiatt, hogy hány országnál va­gyunk jobbak. Látnunk kell, hogy — bár terméseredmé­nyeink - irigylésre méltóak — hatékonyságban, energia­felhasználásban, takarmány- hasznosításban bizony van még hová fejlődnünk. Az előrejelzések szerint a jövő mezőgazdaságában ural­kodó lesz a biotechnológia és a számítástechnika. Ha a magyar mezőgazdaság, és ezen beliül Békés megye nagyüzemeit nézzük, akkor elmondhatjuk: nagyon sok még a tennivaló ezen a té­ren, de már túl vagyunk a kezdeti lépéseken. A megye termelőszövetkezeteinek, ál­lami gazdaságainak túlnyo­mó . többségében már ott­honra lelt a számítógép. Van, ahol kisebb gépekkel egy­szerű feladatokat oldanak meg, de van olyan is, ahol egész telepek irányítását, a teljes számvitelt bízták már gépre. A bitech'nológia területén is megtettük már a kezdeti lépésieket. A Békéscsabai Állami „Gazdaságban steril körülmények között, csá­szármetszéssel születnek a malacok, a Füzesgyarmati Lucerna Rendszer a takar­mánygazdálkodásban, -tar­tósításban többféle fermentá­ciós eljárást is használ. Foly­nak a kísérletek a talaj nél­küli, .vízkultúrás zöldség- termesztésben is. Amiben legtöbbet kell tennünk, az talán a környe­zetbarát mezőgazdasági módszerek meghonosítása. Nagyon valószínű, hogy az ezredfordulón sem lehetünk meg kemikáliák nélkül, mert a magas termésered­mények megkövetelik a mű­trágyák, növényvédő szerek használatát. Nem mindegy azonban, hogy mikor és mennyit juttatunk ki ezek­ből. Ma még gyakran látni sárguló vagy lombjukat vesztett út menti fákat, mintegy mementóként: eze­ken a helyeken meggondo­latlanul permeteztek. Ezek után felmerülhet a kérdés: mi legyen a magyar mezőgazdaság és* élelmiszer- ipar távlati stratégiája? Mi­közben Európában élelmi­szerek halmozódtak fel, Szu­dánban milliók állnak az éhhalál előtt. (A Hét tegna­pi műsorának elején döbbe­netes képeket mutatott er­ről.) De Szudán csak egy or­szág a sok közül, többszáz millió ember a minimális napi táplálékhoz sem jut hozzá. A magyar mezőgaz­daságnak tehát kötelessége a lehető legtöbbet termelni, mert .élelmiszerfeleslegünkre szüksége van a világnak. L. L. „Nagyvárosba illő kiállítást találtunk itt” — másutt: „El­csodálkoztunk, hogy ilyen csöpp helyen ilyen jelentős anyag gyűlt össze”. Egy hamburgi, illetve egy kölni látogató írta be mindezt a gyomaendrődi Déryné Mű­velődési Házban megrende­zett kiállítás vendégkönyvé­be. Az elmúlt évben már bemutatták e gyűjtemény egy részét a. tájházban, ám ott lényegesen kisebb volt a hely. A nagy érdeklődésre való tekintettel az idén a művelődési ház adott ott­hont, az „Őskori leletek Gyo- maendrődön” című, június 28-án nyílt kiállításnak, me­lyet azóta is. szép számmal .látogatnak a helyi lakosok, s persze, az ide érkező turis­ták. Különösen azt a- bronz­kori sisakot kíséri nagy ér­deklődés (képünkön), melyet az 1800-as években találtak itt, sí melyből Európában csupán kettő található. Je­lenleg a Nemzeti Múzeum tulajdona. A régészeti kiállí­tás szeptember 1-ig tekint­hető meg. Kép, szöveg: N. Ä. Kedvezmények, különvonatok az OMÉK-ra A Mávinform tájékozta­tása szerint az Országos Me­zőgazdasági ési Élelmiszer- ipari Kiállításra utazóknak több kedvezményt nyújt a MÁV. Augusztus 17-től 25- ig 50 százalékost árenged­ményt kapnak a menetje­gyek árából azok az utasok, akik vidékről érkeznek a vá­sárra. Ez alatt az idő alatt a szokásosnál több szerelvény áll meg Kőbánya felső állo­máson: a Békéscsaba—Buda­pest között közlekedő Csa­ba expressz mindkét járata, valamint a Miskolcról 9.30, 6.00, 6.30, 7.02, 10.30 órakor, és az Egerből 6.48 órakor Budapestre induló gyorsvo­nat.' Ugyancsak megállnak Kőbánya felsőn a Keleti pá­lyaudvarról 13.00, 15.00, 16.00, 17.00 órakor, pénteken 15.30 és 17.00 órakor Miskolc felé, valamint a naponta 17.25 órakor Egerbe induló gyors­vonatok. Az OMÉK időtartama alatt tizenkét alkalommal indíta­nak vonatot a Keleti pálya­udvarról Kőbánya felsőre, és onnan vissza a kiinduló ál­lomásra. A Keletiből közle­kedő járatok indulási idő­pontja 9.45, 10.10, 10.45, 11.10, 11.45, 13.10, 14.10, 15.10, 15.20, 15.45, 17.45, 18.25; Kőbánya­felsőről 9.57, 10.22, 10.57, 11.22, 12.00, 13.22, 14.32, 15.22, 15.32, 15.57, 18.06 és 18.40. A vonatok menetideje 7 perc, a viteldíj 3 forint, menettérti útra 6 forint. Csertő Lajos dunaújvárosi szobrászművész alkotásaiból nyílt szabadtéri kiállítás Orosházán az elmúlt hét végén. A kü­lönböző technikával készült térplasztikák augusztus 21-ig láthatók a Szabadság téren Fotó: Gál Edit Vázlatkiállítás Gyulán A XVII. gyulai nyárimű- vésztelep kiállítása szomba­ton, augusztus 10-én nyílt meg Gyulán, az Erkel Fe­renc Művelődési Központ­ban. A hosszú, hagyomá­nyokkal átszőtt idő meghoz­ta azt, hogy immár a tanít­ványok tanítványai kezdték alkotómunkájukat az idén — említette Kovács hajosné, a városi tanács művelődési osztályának főelőadója. Rendhagyó tárlatindítás készült, megnyitó beszéd nélkül, a közlendők sora azonban szerencsére elragad­ta Kovács Lajosnét, így megtudhattam sok mindent a tábor életéről. A benső­séges ünnepség többi részt­vevője ugyanis mind szak­mabeli volt. akik számára a nyitás ennek a négyheti munkának az eredményteli befejzését jelentette. Egy hónap alatt 11 hiva­tásos, öt diák, tíz festő­újonc, és amatőrök nagy száma festette, rajzolta Gyula városának pusztulás­ra ítélt, vagy éppen éles szemmel kikeresgetett,' han­gulatos részeit, Tömpe Emő­ke táborvezető irányítása alatt, akinek alkotásai épp ezért hiányoztak most elő­ször a kiállításról. Helyet kaptak viszont az egyre fiatalodó gárda tagjai, Gál'Tamás és Ulmers Or­solya — a legifjabbak. Mint említették, jelentős segíts^1- get kaptak Szakáll Ágnes­től és Rácz Katitól, a pro­fiktól — idézőjel nélkül —, mivel ők tényleg műfajuk eminensei. Szakáll Ágnes két képpel szerepel, amelyek az enyé­szetet szedték össze még egy utolsó renddé. Avatott életre keltek a művésznő festmé­nyein azok a holmik, dol­gok, amelyek a szemét és a lom határán egyensúlyoz­nak. Létük az emberi tehe­tetlenség, ami habozik egy tárgy sorsát illetően, így csak gyűlnek, szaporodnak, tulajdonosra következtető elrendezésben. A képek nagy többségét Max Liebermann német fes­tő tréfás mondatával lehet jellemezni: „Hasonlóbbá festettem Önt, mint ami­lyen”. Naturalista stílusból .kihajló utcarészletek, port­rék jelennek meg kis plu­szokkal. Göböly József fel­fokozott színekkel, Iván Sán­dor pedig az árnyékok dina­mizmusával emelte tájait képpé. A tárlat anyagát közös, szemle alapján kiválogatták, amelyen a művészek megte­hették észrevételeiket min­den képpel kapcsolatban. Azt hiszem, már csak ez az egy momentum is példázza azt a jó alkotói légkört, amely egy sikerült kép, de a jó hangulat feltétele is volt az elmúlt- alkotó hetek során. Molnár Péter Fotó: Béla Ottó Kis kutya, nagy kutya... . .. nem ugatott hiába teg­nap Szarvason az országos kutyakiállításón. A több mint ezer négylábú és két­lábú gazdáik, no meg a lá­togatók érdekes versenyen vehettek részt. A kutya me­legben — melyet az Erzsé- bet-liget fái kellemesen eny­hítettek — egymás után vo­nultak fel a bírálókörökben az ugató versenyzők. Mivel a szerző csak szereti a ku­tyákat, de nem bír kellő szakértelemmel, ezért csak néhányat tud felsorolni a megjelent - fajtákból. Volt palotapincsi, törpe uszkár, német és skót juhász, ír szet­ter, újfundlandi, bernáthe­gyi és még vagy 50 egyéb fajta, köztük olyanok, me­lyek nevét csak a profi ku­tyások ismerik. A legkisebb. körülbelül 25 dekát nyomott, a legnagyobb, egy bernát­hegyi, 95 kilót, de ez még nem a végleges súlya. Mivel csak 17 hónapos, növésben van a kicsike. Mint minden versenyben, itt is vannak győztesek és vesztesek. Különböző színű szalagokat kaptak a legjob­bak, és a törzskönyvi lapok­ra is rákerültek az ered­ményt jelző bélyegzések. Akik pedig a nagy forga­tagban kedvet kaptak a ku­tyatartásra, . azoknak az elha­tározáson kívül csak egy vastag pénztárcára volt szükség. Kölyköket 3 ezer forinttól fölfele árultak, a felső határ jóval 10 ezer fo­rint fölött volt. A sátrakban meg lehetett venni a kutya­tartáshoz szükséges relik­viáikat is. Kutyavilág volt tehát egy napig Szarvason, ahol az emberek' kutya jól érezték magukat. És hogy a négy­lábúak mit szóltak az egész­hez? Erre a kutya-sem volt kíváncsi .. . Kép, szöveg: Lónyai László A Sarkadi Lenin Tsz vezetői nem mindennapi meglepetéssel kedveskedtek a betakaritásban részvevőknek. Szombatra ki­béreltek egy hajót és több mint 80 dolgozójuknak kirándu­lást rendeztek a Körösökön. Meg is érdemelték, hiszen 19 kombájnnal tíz nap alatt végeztek a csaknem 3 ezer hek­tárnyi gabona betakarításával. A tervezettnél valamivel töb­bet szállítottak magtárba őszi búzából. Az aratás után nem pihenhettek sokáig a kombájnosok, mert a dévaványai, a gyo­mai, a méhkeréki és a kötegyáni termelőszövetkezetek se­gítségére siettek, hogy ott is mielőbb végezzenek a betaka­rítással. A hajóúton mintegy 20 ezer forint jutalmat osz­tottak ki a legjobb kombájnosok között, köztük a legjobb­nak, Elek Imrének, aki Bizon kombájnjával 100 vagonnyi termést takarított be Fotó: b. o. Egy elégedett „pár”: Szucsik István és kék szalagos győztes dalmata kutyája, Fenyőházi Aliz Na, mit bámulsz? Az angol szetterek már 6 ezerért kap­hatók

Next

/
Thumbnails
Contents