Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 30., péntek Tegnap délután 3 órakor állandó kiállítás nyílt a Szarvasi Arborétumban Bolza Mariette festményeiből. Az állandó ki­állítást, amely a vendégházban levő tanácsteremben kapott otthont. Pogány ö. Gábor művészettörténész mutatta be. Ké­pünkön: a megnyitó előtti percekben Bolza Mariette, Pogány Ö Gábor és dr. Sipos András, az arborétum igazgatója Fotó: Szóke Margit Ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Mint ismeretes, 1977-ben jelent meg a közérdekű be­jelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló tör­vény, amelynek végrehajtá­sát a megyei NEB 1982-ben vizsgálta. Az idén, az elmúlt két hónapban a tanácsoknál, illetve néhány vállalatnál, szövetkezetnél utóellenőr­zést tartottak. A tapasztala­tokat tegnap, augusztus 29- én tárgyalták meg Békés-, csabán. A bizottság megállapítot­ta többek között, hogy az ál­lamigazgatásban általában megfelelően intézik az ügye­ket, a gazdálkodó szerveze­tek némelyike viszont alig fordít figyelmet erre a mun­kára. Sok helyen formális az ügyintézés, nem elemzik a különböző bejelentéseket, panaszokat és határozatokat sem hoznak a hiányosságok megelőzésére. Kifejtették: a tanácsok szakigazgatási szer­veinél gyakran pontatlanul minősítik a beadványokat. Például panaszként kezelik az olyan bejelentéseket, ame­lyek a hatósági ellenőrzés hatáskörébe tartoznak. Az intézkedések nagy része összhangban van a vizsgált ügyek megállapításaival. Gondot jelent azonban, hogy a tanácstagi beszámolók ide­jén két hét alatt képtelenek a több száz bejelentést ki­vizsgálni, megválaszolni, il­letve intézkedni. Ennek tud­ható be részben, hogy a be­jelentések mintegy 10 száza­lékát 30 napon túl intézik el. Ugyanakkor a kivizsgálás azért húzódik el, mert a megkeresett intézmények, vállalatok is későn intézked­nek, válaszolnak. Falugyűlé­sen, tanácstagi beszámolón, egyéb fórumokon rendszere­sen tájékoztatják a lakos­ságot az elhangzott bejelen­tések, javaslatok megvalósí­tásáról vagy meghiúsulásá­nak okáról. A gazdálkodó egységek felügyeleti szervei a törvény megjelenése után nem ad­tak ki végrehajtási utasí­tást, csak az alapvizsgálat után készítettek itt-ott ilyen kiegészítést. A beadványok tartalma lényegesen nem változott. A szolgáltatásokban a munka minőségét, a nyitva tartást, az udvariatlan hangnemet kifogásolják. A kereskede­lemben az áruhiány, az árak helytelen alkalmazása kész­teti bejelentésre az állam­polgárokat. Egyöntetű a vé­lemény: a panaszosok hatá­rozottan teszik szóvá a tár­sadalmi és a gazdasági élet ellentmondásait, a szabályta­lanságokat, javaslataikkal pedig segítik a gondok meg­oldását. A büntetés, a fele­lősségre vonás azonban leg­többször elmarad, esetleg szóbeli figyelmeztetést kap­nak a súlyos szabálytalan­ságot vétők. A megvizsgált vállalatok és szövetkezetek a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok és panaszok elinté­zéséről. eredményéről a szé­lesebb közvéleményt nem tájékoztatják. „ Munkásfiatalok országos találkozója Csütörtökön Győrött meg­kezdődött a munkásfiatalok második országos találkozó­ja. A négynapos seregszem­lére mintegy kétezer fiatal érkezett az ország minden részéből. A delegációkat a megyehatáron ünnepélyes külsőségekkel fogadták a vendéglátók. Az esti meg­nyitót a Rábán felállított ví­ziszínpadon tartották. A késő esti órákban nyi­tották meg Kelemen Benő grafikus kiállítását, a „Mot Galériát” a Liszt Ferenc Ál» lami Zeneiskola előcsarno­kában. A nagyszabású se­regszemle első napja a Köz­lekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskolán rendezett, s az éjszakai órákba nyúló ze­nés, táncos programmal zá­rult. A következő napokban üzemlátogatásokra, ágazati fórumokra kerül sor. Az előbbin a vendéglátó válla­latok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tevékeny­ségével ismerkednek, az utóbbin több minisztérium, főhatóság vezetőivel talál­koznak. Pénteken este bé­kenagygyűlés színhelye lesz a győri Széchenyi tér. A va­sárnapig tartó eseménysoro­zatot megannyi kulturális és sportprogram, folklórmű­sor és kirándulás színesíti. Pódiumfórum a Budapesti Műszaki Egyetemen A IX. nemzetközi mérnökpe­dagógiai szimpózium eseménye­ként pódiumvitát rendeztek csü­törtökön a Budapesti Műszaki Egyetemen. A pódiumí'órumon — amelynek elnöki tisztét Kö- peczi Béla művelődési miniszter töltötte be — nemzetközileg is­mert szakemberek, a konferen­cián részt vevő országok mű­szaki intézményeinek. a társ­egyetemeknek vezetői, képvise­lői vettek részt. Az eszmecsere alkalmat adott néhány, a műszaki szakember­képzés egészére érvényes meg­állapításra. A karlsruhei műszaki egye­tem tanácsa tiszteletbeli szená- tori címet adományozott Po- linszky Károly akadémik_us,nak. a Budapesti Műszaki Egyetem rektorának tudományos mun­kásságáért és a két egyetem együttműködésében kifejtett te­vékenységéért. Az erről szóló oklevelet a nemzetközi mérnök- pedagógiai társaság XIV. szim­póziumához kapcsolódóan csü­törtökön nyújtotta át Heinz Kunle rektor. Részlet egy telefonbeszél­getésből: — Pontosan 11-kor avatják a meteorológiai obszervató­riumot? — Igen. — Ernyőt vigyek? — Hát... Erre mi nem tudunk válaszolni. Biztos, ami biztos, hozzon! * * * * Csaknem 100 évvel ezelőtt. 1886. január 1-én mértek elő­ször műszeresen csapadékot Békéscsabán. Ez az első mé­rőállomás hamar megszűnt — mert túl szorosan vette körbe az épülő város, s he­lyén a Jobb mint otthon ven­déglő elődje épült fel —, ám a századfordulón már három helyen mértek csapadékot Békéscsabán. Éghajlati ada­tokat 1930-ban regisztráltak először, a jelenlegi 1. sz. ál­talános iskola udvarán fel­állított műszerekkel. ’51-ben a repülőtér közelébe, a Fé­nyes-tanyára költözött az ál­lomás. S bár ’64-től egy kor­szerű kutatási területtel — az ionoszféra méréssel — gazdagodott az állomás mun­kája. az itt dolgozók mun­kakörülményei aligha vol­tak XX. századinak mondha­tóak. így 25 évi számkivetettség után tegnap délelőtt — való­színűleg hosszú időre — rév­be érkezett a békéscsabai meteorológiai obszervatóri­um. Átadták ugyanis azt az új épületet, amelyben a ku­tatók korszerű és kényelmes körülmények között végez­hetik munkájukat. Az öt és fél milliós épület beruházója az Agrober Békés Megyei Kirendeltsége, tervezője Föl­dest István, kivitelezője a Békési Egyetértés Tsz volt. Hogy az épület elkészült, ab­ban nagy szerepet játszott a Békéscsabai Május 1. Ter­melőszövetkezet segítsége is. A Dobozi útról egy mel- lékúton pár száz méterre el­érhető állomást dr. Antal Emánuel, az Országos Me­teorológiai Szolgálat elnök- helyettese adta át. Az átadá­son. megjelent Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke. A szép számú érdek­lődőnek Kurucz Gyula, a bé­késcsabai állomás vezetője mutatta be az új obszervató­riumot. A mutatós, tájba illő, két­szintes épület körül minde­nütt gondozott gyep. Fásí­tásra persze nincs sok lehe­tőség, hiszen a mérőműsze­rek körül a nemzetközi szab­vány értelmében semmiféle, a mérést akár a legcseké­lyebb módon meghamisító tárgy sem lehet. Még a ku­tatók által Synaptikus Ber- nathnak becézett, vagyonőr­ként tevékenykedő bernát­hegyi kutya is csak hosszú dróton flangálhat, nehogy ki­igya a párolgást mérő tál vizét. A csabai állomáson égyéb- ként mérik a csapadékot, a napsütötte órák számát, a lég- és talajhőmérsékletet, a nedvességet, a párolgást, a szélviszonyokat, a légnyo­mást. a látástávolságot és a talajállapotot. Minden adatot Budapestre továbbítanak, a kiértékelést és a prognózist ott készítik. Ugyanis Békés­csabán (akárcsak az ország más városaiban) nem foglal­koznak időjárás-előrejelzés­sel. (Ezért nem kaptunk ha­tározott választ a bevezető­ben feltett kérdésre.) Persze, ettől még mód van előrejel­zésre. de ennek elkészítése ugyancsak Budapest felada­ta. Vagyis, ha egyszer elké­szül a Békés megyei kábel­tévé, újabb beruházás nél­kül mód nyílik a helyi elő­rejelzésre. A békéscsabai állomás fog­lalkozik az országban egye­dül ionoszféra méréssel. Egy ausztrál műszer segítségével vizsgálják a rövidhullámú rádiózásban oly fontos 80 ki­lométer feletti réteget. Emel­lett a mezőgazdasági üzemek részére közvetlenül szolgál­tatnak a termeléshez nélkü­lözhetetlen adatokat. Miért írtam, hogy valószí­nűleg hosszú időre nyugal­mas helyet talált az állomás? Mert ittlétét legfeljebb az szakíthatja meg, ha Békés­csaba növekedése bekebelez­né a környező területeket. De ez már a jövő évezred ze­néje. Ungar Tamás Az ionoszféra kutatást ausztrál műszerrel végzik Fotó: Fazekas László Dgrárifjúsági napok Tanácskozás Mezőkovácsházán Gépjármüvek adatai számítógépen A Mezőkovácsházi Űj Al­kotmány Tsz tanácskozóter­mében találkoztak tegnap — az agrárifjúsági napok ren­dezvénysorozata keretében — a mezőgazdaságban dol­gozó fiatal szakemberek. A megye helyzetéről, a VI. öt­éves terv utolsó évének gaz­dálkodási eredményeiről, a VII. ötéves terv előkészíté­séről, a tervszámokról szólt tájékoztatójában Cserei Pál. at MSZMP Békés Megyei Bizottságának munkatársa. Ezután Horváth Pál. a DÉTE igazgatója a dél-béké­si gazdasági társulás tevé­kenységét elemezte, Fiilöp Imre, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Ifjúsági Bi­zottságának képviseletében tartott a fiatal agrárszak­emberek társadalmi szere­péről, a gazdsági építőmun­káról rövid előadást. A tájékoztatók sorában utolsóként hangzott el Bíró Vilmosnak, a vendéglátó tsz elnökének hozzászólása, aki a Mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz helyzetét tárta a hallgatók elé. majd határ­szemlére. a vetőmagszárító üzem látogatására invitálta a résztvevőket. * * * Oláh Tibort, az Új Alkot­mány Tsz sertéstelepének vezetőjét arról kérdeztük, ő hogyan látja saját helyzetét, miből adódik ma a legtöbb gondja, mint fiatal agrár- szakemberek, a munkahe­lyén és a magánéletében? — Kaszaperi vagyok, vég­zettségem szerint technikus, a sertéstelep vezetője. A be­illeszkedéssel nem volt gon­dom. Itt a szakemberek kö­zött nincs rivalizálás. Az egy kicsit nehezebben ment, hogy az idősebb generáció elfo­gadja tőlem, a fiataltól. a szakmai tennivalókat, az utasításokat. — Hogyan sikerült mégis tekintélyt szereznie? — Határozottsággal és kö­vetkezetesen, ugyanakkor az emberek gondjaival törődve. Most állok a szakmai felső­fokú végzettség megszerzése előtt. A szakmai önállóságom adott. hiszen önelszámoló egységként üzemel a sertés­telep is. A magánéletemben az ed­dig kitűzött célok megvaló­sultak. Most költözöm egy nagyobb (két szoba, össz­komfortos) családi házba. „A beilleszkedéssel nem volt gondom" amit 360—400 ezer forintért megvásárolhatok a termelő- szövetkezettől, vagy lakbért fizhethetek, ami 'közel azo­nos a részletfizetés összegé­vel. A tsz egyébként nagyon sokat fordít — évente 7 mil­lió forintot — arra, hogy la­kásépítési támogatást adjon a fiataloknak, s hogy a né­pességmegtartó ereje na­gyobb legyen a nagyközség­nek. Kép, szöveg: Számadó Julianna Szeptember 1-től megkez­dik az országos számítógé­pes közúti jármű alapnyil­vántartás kialakítását. A Belügyminisztérium, a Köz­lekedési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium össze­fogásával, a Központi Sta­tisztikai Hivatallal, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­val és a fővárosi, valamint a megyei tanácsokkal együtt­működve készítik el a gép­járművek és tulajdonosaik adatait tartalmazó számító- gépes nyilvántartást. Ezzel megteremtik a gépjármű­ügyintézés új rendszerét, amely így egyszerűsödik és gyorsabb lesz. Az adatgyűj­tést a Közlekedési Minisztén rium — a Belügyminisztéri­ummal egyetértésben — szeptember 1-től rendelte el, végrehajtására az egész or­szágban új gépjárművek át­vételekor, illetve a műszaki vizsgáztatáskor kerül sor. Ettől az időponttól a régi helyett új típusú nyomtat­ványok kerülnek forgalom­ba. Ezeket az ügyfelek to­vábbra is a gépjárművek át­vételekor, valamint a mű­szaki vizsga alkalmával kap­ják meg, s a forgalmi enge­dély, a személyi igazolvány adatai alapján kell kitölteni­ük. A régi helyett új nyom­tatványokon történik majd a gépjárműnek és tulajdono­sának adataiban bekövetke­zett változások bejelentése is. Az új Adatlap I. elneve­zésű nyomtatványt a tulaj­donosi jog változásakor, az üzemben tartói jog visszavo­násakor, a járműnek a for­galomból való kivonásakor, ismételt forgalomba helyezé-j sekor, rendszámcserekor, va­lamint név-, telephelyválto­zás bejelentésekor, a forgal­mi engedély pótlásakor; az Adatlap II.-t alváz- és mo­torcserekor, ideiglenes ható­sági jelzés kiadásakor és visszavonásakor, címválto­záskor, valamint záradék bejegyzésekor és törlésekor kell kitölteni. A gépjárművekkel kapcso­latos adatgyűjtést és annak számítógépes feldolgozását az tette szükségessé, hogy az elmúlt két évtizedben 566 ezerről csaknem kétmillióra nőtt a gépjárművek száma. Az ügyintézés gyorsaságát segíti majd az is, hogy az alapnyilvántartásba egyszer már felvett adatokat —' ha azok nem változnak — több­ször nem kérik a hatóságok. A fiatalok a vetőmagszárító üzem munkájával ismerkednek Fotó: Szőke Margit Új obszervatórium Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents