Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-30 / 203. szám
1988-ban Békéscsabára tervezik Akvaristák egymás között... 1985. augusztus 30., péntek Népfrontválasztásokra készülve Már csak néhány hét van hátra addig az időpontig, nevezetesen szeptember 23-ig. amikor megyénk településein (beleértve a tanyaiakat és a pusztaiakat is) a körzeti, községi és nagyközségi népfront bizottságok újjá választása elkezdődik. Ez a folyamat október 15-ig tart, majd október 19. és november 3. között kerül sor a városi HNF-bizottságok megválasztására. A megyei népfront - értekezletet novemberben tartják, » egyebek között akkor alakulnak meg újonnan a különböző testületek, illetve válik ismertté: kik lesznek a munkabizottságok vezetői, az országos tanács tagjai. valamint a HNF-kong- resszuson (1985. december 13-tól 15-ig) részt vevő megyei küldöttek. Erre a nagy jelentőségű politikai-társadalmi eseményre való felkészülés igen fontos és felelősségteljes szervező munkát igényel valamennyi érdekelt mozgalmi aktivistától és tisztségviselőtől. Tevékenységük megkönnyítése céljából a HNF Békés Megyei Bizottsága olyan intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek figyelembevétele nélkül aligha lehetne eredményes, konkrét és alapos a tájékoztatás, s nem utolsósorban maga a népfront választás. Mindenekelőtt lássuk, milyen lényeges szempontok alapján célszerű elkészíteni a helyi HNF-bizottságok beszámolóját. Nos. a HNF-el- nök vagy -titkár állal előterjesztendő anyag foglalkozzon az elmúlt időszak eredményeivel, a testületek munkájával. továbbá a tanács, a társadalmi és gazdasági szervek, valamint a HNF közti együttműködéssel, a jövő ciklusra szóló elképzelésekkel. A beszámoló, összeállításakor fel lehet használni az MSZMP- és a HNF-kong- resszus dokumentumait, az országos és a helyi terveket, a HNF Békés Megyei Bizottságának munkaprogramját, állásfoglalásait és az eseménynaplót. Az említeti ajánlás külön is tartalmazza azt a sokféle. sokirányú feladatrendszert, amely a szocialista demokratizmus szélesítésére, gazdaságpolitikai kérdésekre, társadalom, és művelődéspolitikai célkitűzések megvalósítására vonatkozik. A HNF megyei bizottsága egyebek között javasolja, hogy a következő időszak programjával kapcsolatban a helyi HNF-testületek. a pártós tanácsi vezetők, továbbá az elöljárók véleményét is kérjék ki. Külön elismerésre méltó az intézkedési terv, amelyet a HNF megyei bizottsága kellő körültekintéssel állított össze. A terjedelmes anyag részletesen felsorolja a választás politikai, káderelőkészítő, szervezési tennivalóit, illetve célkitűzéseit, továbbá a (rész)falugyűlések megtartásával, a különböző HNF-bizottságok újraválasztásával, a szavazás módjával. a megyei népfrontérteA pécsi központtal működő Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalatot felszámolják. mivel megrendült pénzügyi helyzete, állandósultak fizetési gondjai, hiányoztak a további eredményes gazdálkodáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek. Az Univerzumnak 510 dolgozója volt, közülük senki sem kerül az utcára. Hetven embert foglalkoztató bőrruházati üzemét megvásárolta a pécsi bőrgyár, és átvette a dolgozókat is. A 350 emberrel működő faipari kezlettel stb. összefüggő tudnivalókat. A népfrontmunka színvonalának javítása, a szövetségi politika további elmélyítése végett a választások előkészítésekor érdemes a személyi kiválasztás szempontjait szem előtt tartaniuk az érdekelteknek. Itt az egyik fő követelmény az, hogy a választott testületek összetétele feleljen meg az adott település (a megye esetén a terület) társadalmi szerkezetének. A HNF-bizottságok és -elnökségek tagjainak, tisztségviselőinek olyan állampolgárokat kell jelölni, akik eddig is jól látták el feladataikat, egyetértenek a mozgalom célkitűzéseivel és a közéleli munkát is szívesen vállalják. Például az új titkárok esetében a rátermettség, a fel- készültség mellett lehetőleg érvényesüljön az a követelmény is. hogy a fiatalok és középkorúak, a fizikai dolgozók és téesz-agrár értelmiségiek száma növekedjen. Úgyszintén kívánatos lenne, ha a pártonkívüliek, a nemzetiségek, az ipari és mezőgazdasági munkásak nagyobb arányban kerülnének be, s a nők aránya sem csökkenne. Hiba lenne azonban, ha kizárólag a statisztikai szemlélet kerülne előtérbe. Gyakorlati szempontból szintén javasolható, hogy a HNF-bizottságok és -elnökségek létszámának végleges kialakításakor figyelembe vennék a helyi igényeket és hagyományokat. Ami még lényeges: az ezer lakosnál kisebb településen, valamint a körzeti bizottságokban nem kell elnökséget választani. Továbbá: valamennyi népfrontbizottság önálló! Javaslatként szerepel az anyagban az is: ahol a lakosság száma vagy a helység nagysága, szerkezete indokolja, ott a település egészét átfogó körzeti bizottság hálózatát célszerű létrehozni: városokban a lakótelepek kialakulásával pedig új körzeti bizottságokat szükséges alakítani. Minden önálló településen — függetlenül attól, hogy önálló vagy közös tanácsú község, vagy nagyközség — községi HNF-bizott- ságol kell választani. Sorolhatnánk még tovább a hasznos tudnivalókat, de nem ez volt a célunk, hanem az, hogy néhány fontosabb gondolatot felvillantsunk a csaknem 21) oldalnyi terjedelmű intézkedési tervvel és útmutatóval kapcsolatban. Bizonyára valameny- nyi érdekelt testület már megkapta és így elegendő ideje lesz ahhoz, hogy figyelmesen áttanulmányozza. Befejezésül talán érdemes idézni egyetlen mondatot, amelyet alá is húzott a HNF megyei bizottsága: „A választási lakossági gyűléseket és népfrontértékezleteket lehetőleg munkaidőn kívül kell szervezni, az esti órákban, illetve szabad szombaton”. Bukovinszky István üzemet bérbe vette a pécsi központú Konzum Szövetkezeti Közös Vállalat. A Konzum Áruház — az egyik tulajdonos — később megvásárolja az üzemet, és folytatja a termelést. A többi dolgozó másutt helyezkedett el, nyugdíjba vonult, vagy más módon rendeződött a sorsa. A vállalat épületeit és telepeit eladják, az árukészletet folyamatosan értékesíti a felszámoló bizottság. A közös vállalat minden korábbi hasznos és értékes tevékenységét átveszi és folytatja a Konzum. A miénktől — már ami a közlekedést illeti — a legtávolabbi, kétségkívül Zala megye. Az elmúlt hét péntekén kora hajnalban kellett vonatra szállnia azoknak, akik Békésből indultak el az idén Zalaegerszegen megrendezett IX. országos akvarista és terrarista napokra. Késő délután, ha a megyénkben akvaristák nem is, de az egerszegi kiállításra vitt díszhalak azért fürgén, és jó állapotban érkeztek meg a háromnapos találkozó színhelyére. Most is dr. Szabados Antalnak, a Magyar Akvarista és Terrarista Országos Egyesület (MATOE) díszelnökének, a hazai díszhaltenyésztés doyenjének, a közel egy évszázados múltra visszatekintő mozgalomban szállóigévé vált mondata jegyében kezdődött a programsorozat: „A világ legbékésebb, legbarátibb és legszebb kul- túrmozgalmainak egyike az akvarista barátság, a világméretű akvarisztika." A vendéglátó egerszegi szakkör — amely tizenhárom évvel ezelőtt alakult, és az év eleji tagrevíziót követően ma ,.csak” 207 tagja van ... — a MATOE-val közösen igen érdekes kiállítást rendezett: a Kanizsai Bútorgyár termékeiből összeállított lakóterekbe helyezték el az ország legkülönbözőbb részeiről hoA szakszervezeteken, az ifjúsági szervezeten és a népfrontmozgalmon kívül még igen sok társadalmi szervezet és mozgalom működik hazánkban. Jellegüket, funkciójukat, szervezeti felépítésüket tekintve sokfélék. Vannak kimondottan politikai jellegűek, részben politikai funkciókat is ellátóak és politikai jellegűnek nem minősíthetők. Vannak szervezett tagsággal rendelkezők, s olyanok, melyeknek egyéni tagjaik nincsenek. Ez utóbbiak közt akadnak, melyeknek kollektív tagjai vannak: vállalatok, intézmények, egyesületek. Némelyikük bizonyos állami feladatot is ellát, amit többnyire társadalmi eszközökkel és módszerekkel oldanak meg. A társadalmi szervezetek tagjai, aktivistái, tisztségviselői önként, saját elhatározásuk alapján vesznek részt a szervezeti életben, a mozgalmi munkában. E szervezetek kötelező döntéseket csak saját tagjaikra hozhatnak. A döntések valóra váltásában, a szervezeti tevékenységben az alapvető szerepet a tagok, az aktivisták önkéntes mozgalmi munkája zott egy-eg.v díszhalfajt bemutató, vagy éppen társas akváriumokat, terrénumokat. A szombat délelőtti megnyitósorozatba tartozott két díjátadó is: az országos egyesület által tavasszal meghirdetett fotó- és gyermekrajz- pályázat nyerteseit is ekkor hirdették ki. Több ezer (!) gyermekrajzból választották ki azt a kb. kettőszázat, amivel aztán a helybeli érdeklődök megismerkedhettek a városi művelődési központ emeleti galériáján. A kisdobos korosztályban a 3. osztályos zalaegerszegi Víg Ákos, az úttörőkében pedig a budapesti. hetedikes. Mészáros Márta vehette át az első díjat. Sajnos, megyénkben kisdiák rajzával, festményével nem találkozhattunk a maga nemében eddig egyedülálló országos kiállításon... Lényegesen szerényebb ■ volt a fotókiállítás anyaga. Itt az első díjat a budapesti Násfay Bélának ítélte oda a zsűri. A további helyezéseket szegedi fotósok nyerték. Több mint százan vettek részt az egerszegi találkozón. A házigazdák kivételével mindenki más a fővárosból. illetve az ország keleti megyéiből érkezett. A legnépesebb csoportok Miskolcról, Szegedről és Békés megyéből. Hét előadást hallgathattak meg a vendégek. játssza, a viszonylag kis létszámú apparátus ennek szervezésében, koordinálásában működik közre. Bár 1970 óta a nőmozgalom immár nem működik önálló szervezeti keretek között, az általa képviseltek nagy száma — a lakosság mintegy fele — indokolja, hogy első helyen tegyünk említést a nőket képviselő országos testületről, a Magyar Nők Országos . Tanácsáról. A testület ötévenként országos nőkonferencí- át hív egybe, amely állást foglal a nőket, a családokat érintő legfontosabb társadalmi kérdésekben, s megválasztja a MNOT tagjait. Az országos nőtanács részt vesz a nőket és a családokat érintő jogszabályok kidolgozásában. Taglétszámát tekintve — a szakszervezeti mozgalom után — a legnagyobb hazai társadalmi szervezet a Vöröskereszt. Több mint 13 701) alapszervezetében csaknem egy és negyed millió tagot számlál. A szervezet a demokratikus centralizmus elveire épül, alapszervezeteit a területi vezető szervek és az országos vezetőség irányítják. A Vöröskereszt fő A helyi kör tanmedencéinek feladata, hogy nevelő, felvilágosító munkával közreműködjék a lakosság egészségének védelmében. Ebből a célból éventg mintegy 55 —60 ezer előadást rendez az egészséges életmód kérdéseiről, továbbá különféle tanfolyamokat szervez, melyeknek a legutóbbi öt évben egymillió résztvevőjük volt. Fontos akciója a térítésmentes véradás szervezése (erre évente több mint 600 ezer esetben kerül sor). Segítséget nyújt a hátrányos helyzetű családoknak, a bajba jutott embereknek, közreműködik az idősekről való társadalmi gondoskodás szervezésében. Aktív részese a 132 országot tömörítő nemzetközi liga munkájának, közreműködik a természeti katasztrófák és a háborús konfliktusok áldozatainak támogatásában szerte a világon. Csaknem 300 ezer taggal és pártoló taggal rendelkezik a Magyar Honvédelmi Szövetség. Mintegy 4100 klubjának és 7000 szakosztályának tevékenysége kiterjed hazánk csaknem valamennyi településére és jelentősebb munkahelyére. A tanintézetek 75—80 százalémindig sok nézője volt Részben az újabb tenyésztési és tartási eredményekről, a genetikai kutatások újabb eredményeiről, és néhány, lakásban is tartható állat- különlegességről számoltak be a témák országos hírű szakemberei. Természetesen maradt idő arra is, hogy az egyesület dolgairól eszmét cseréljenek. A szombat esti „kibővített" elnökségi ülésen szó volt az országos találkozók jövőjéről is. A jövő évi megrendezését a januárban alakult, de mára már közel száz tagot számláló szombathelyi kör vállalta. 1987-ben a rendezés joga a fővárosi köröké és kluboké. s 1988-ban pedig — a tervek szerint — ismét Békéscsaba ad otthont az akvarista- és terraristanapok- nak. Ebben az évben ünnepli ugyanis alapításának harmincadik évfordulóját a helyi, azóta természetesen többször átalakult és átszervezett kör. (nemesi) kában megtaláljuk szakosztályait vagy klubjait. A szervezet fő feladata a hazafias. honvédelmi nevelés és felkészítés. Keretei között évente mintegy százezren részesülnek honvédelmi elő- és utóképzésben. Sokan foglalkoznak klubjaiban, szakosztályaiban a rádiós, könnyűbúvár, repülő, ejtőernyős. modellező. lövész, sport- és szakágakkal. Az MHSZ munkáját minden szinten kinevezett vezetők irányítják egyszemélyi felelősséggel, munkájukat véleményezési és javaslattevő joggal rendelkező tanácsadó testületek segítik. Egészen más módon épül fel a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Ennek politikai tömegmozgalomnak nem egyéni, hanem kollektív tagjai, úgynevezett tagcsoportjai vannak. Ilyet azok a vállalati, üzemi, szövetkezeti, iskolai, intézményi kollektívák alkothatnak, amelyek vállalják a két nép barátságának erősítésében való szervezett közreműködést. A társaságnak jelenleg közel 1800 tagcsoportja működik (1200 termelőegységekben, 120 intézményekben, 420 tanintézetekben), melyek tevékenységét az országos értekezleten választott országos elnökség és ügyvezető elnökség fogja össze. Az MSZBT politikai és kulturális rendezvényekkel, küldöttségek cseréjével, kiállítások, vetélkedők. pályázatok szerveFelszámolják a pécsi Univerzum Vállalatot A művelődési központ előcsarnokában a „kollégák", a kaktuszgyűjtő klub tagjai is kiállítottak Politikai intézményeink Q Társadalmi szervezetek és mozgalmak