Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
1985, augusztus 24., szombat 0 Újításért első díj flz aminocell és a módosított szellőzöberendezés Amikor 1983 végén az Egyesült Vegyiművek és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Gépész Tanszékének munkatársai az Orosházi Állami Gazdaság energetikus szakembereivel — Nagy Andrással és Szabó Lajossal — elkezdtek gondolkodni az ötlet: az aminocel- les hőszigetelés megvalósításán, még maguk sem mertek hinni a gyors sikerben. De a szerencsés egybeesések következtében már 1984-ben elkészült Orosházán a hőszigetelési eljáráshoz a berendezés, és ugyanebben az évben Bábolnán 20 ól hőszigetelését fejezték be. A Kis- lángi Béke Tsz-ben és a Bak- sai Ezüst Kalász Tsz-ben is aminocellel vették körbe az ólakat, és azóta kisebb összegű az energiaszámla. Idézet a baksai hivatalos levélből: .,Gazdaságunk bábolnai rendszerű baromfiistállóit az építés során hungarocellel hőszigetelték. Az évek során ez teljesen tönkrement, és új szigetelési módot kellett keresni. 1984-ben aminocellhab fel- használásával szigeteltet- tünk. A felújított és a hagyományosan szigetelt ólak közötti hőmérséklet különbsége a téli hónapokban 6—8 Celsius-fok. S mindamellett, hogy a költségek kisebbek, a munkát az állomány zavarása nélkül, kívülről végezték el." A gazdasághoz érkezett levelekből kiderült, hogy a megrendelők elégedettek a munkával és az aminocellel. De mi is az az aminocell? — Habosodó polisztirol hab, amiből 5 centiméternyi vastagság szigetelési szempontból 60 centiméteres téglafalnak felel meg, minden hőhidat megszüntet, s egy köbméter 1500—2000 forintba kerül. Magyar alapanyagból készül, és a gyártóberendezés is orosházi fejlesztés. Az anyag tulajdonsága. hogy tökéletesen kitölti az üregeket, nem ég el, és nem szeretik a rágcsálók. Tavaly BNV-díjas lett a hő- szigetelési eljárás, 1985-ben pedig a MÉM újítási pályázatának első helyezését is többek között ennek a találmánynak köszönheti az állami gazdaság kollektívája. Az első hely mögött egyébként 46 újítás áll. Említést érdemel még a hizlaldák szellőzőberendezésének módosítása. Az átalakítás, pontosabban újítás lényege: a levegő elszívása helyett friss levegőt nyomnak felülről az ólakba, majd a túlnyomás eredményeként az elhasznált levegő az épületek oldalfalán kialakított nyílásokon át távozik. így jobb a takarmányhasznosítás, ebből eredően egységnyi súlygyarapodáshoz kevesebb takarmány kell. Ennek az ötletnek az 1984- re számított megtakarítása 2,9 millió forint. Ebben az évben 14 hizlaldában és 6 előhizlaldában végezték el az átalakítást, s takarítottak meg, mint említettük, közel 3 millió forintott. Az ötletgazdák: dr. Béres József, Pólyák János és Szabó Lajos. — Mindkét találmány a takarékosságot szolgálja. Mi ösztönzi arra a szakembereket, hogy a közösért, a megtakarításért sokat tegyenek — faggattuk dr. Násztor Sándor igazgatót.* — A növénytermesztés és az állattenyésztés mellett ez az állami gazdaság harmadik ágazata, amely egészségesen közrejátszik a jövedelemszerzésben. A számítógépes csoport szoftvereket készít, egy másik kis csapat szállítói szolgáltatásokat nyújt. A növénytermesztés 340—350, az állattenyésztés 230—240 millió forintja mellett a harmadik ágazat 60—70 milliós árbevételét sem nélkülözhetjük. Az aminocell ma még csak visz, de jövőre már, ha az idei 8 ezerrel szemben jövőre 13—14 ezer. 1987-ben pedig 18—20 ezer köbméter anyagot építünk be, akkor már hozhat is valamit a konyhára. Amellett, hogy a melléküzemági árbevétel év közben pénzügyi stabilizáló, nagyobb hasznot hoz, mint a növénytermesztés, vagyis nagyon hatékonyan járul hozzá a vállalati gazdálkodáshoz. S hogy konkrétan a kérdésre válaszoljak, úgy gondolom, az újítók ösztönzéséről is beszélni kell. — Az elmúlt évben a szellőzöberendezés átalakítói — összesen hatan — 72 ezer 500 forintot kaptak újítási díjként. az évi összes megtakarítás pedig meghaladja a 3 millió 400 ezer forintot. Ezután az összes kifizetett javadalom 153 ezer 170 forint — tárja elénk az adatokat Misák Ferenc újítási előadó. — Mindamellett, hogy növénytermesztésével, állattenyésztésével kell az állami gazdaságnak kitűnnie — fűzi hozzá Násztor „Sándor igazgató —, meg kell mozgatni a „szürkeállományt” a termelés gazdaságosabbá tételéért. Évekkel ezelőtt mo- dellüzemmé lett gazdaságunk, mert élenjár az energiatakarékos termelési eljárások. módszerek alkalmazásában, terjesztésében. — Hogyan ösztönöznek az újításra? — Az elmúlt évben ötletnapokat hirdettünk, ahol az öttagú zsűri 111 ötletet bírált el a helyszínen — 104- et 100—500 forintig jutalmaztunk — meséli Misák Ferenc újítási előadó. — Az idén is lesz ilyen? — Tervezzük. Az idén is újítási feladattervet készítettünk, ennek eredménye már többek között a borsószem betakarítására kidolgozott bérezési rendszer, és a melléktermék hasznosítására épített borsószalma- gyűjtő gép — mondotta végezetül dr. Násztor Sándor. Németi László: „Egyelőre csak kínlódunk" Öntödei Ma lesz az első csapolás a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai vasöntödéjének új kemencéjében. Nem volt olcsó a kemence, milliókba került, de a régi annyira elavult, hogy már nem felel meg a mai követelményeknek. A kúpolókezelő Marhás Ferenc. Ö tartja karban a kemencét, ellenőrzi az öntvény minőségét és nyitja majd meg a csapot. Mellette dolgozik Somlyai Sándor is, aki az alapanyagokat — a nyersvasat, az acélhulladékot, a hulladék vasat és a mészkövet, majd a kokszot — a meghatározott ötvözethez szükséges mennyiségben adagolja és felvonón a kemencébe juttatja. Velük egy szót se tudok váltani, annyira elfoglaltak. Helyettük Sári Ferenc művezető mondja el, hogy az új kemence előnye: az elő- gyűjtő nagy befogadóképességű, az öntöttvas folyamatosan használható lel, a hőfokot pirométerrel mérik, a füst és a gáz pedig a szellőzőberendezésen át a szabadba — nem pedig a csarnokba — jut. A formákat öntésre már előkészítették. Kilenc szak- és három betanított munkás fáradozott ezen reggel hat óra óta. Téglagyári öntvények, csigák, hajtóműházak készülnek. Javarészt a vállalat részére, de bérmunkában is dolgoznak. Ez utóbbira példa az a szíj tárcsa, Balázs Béla: „Már nagyon időszerű volt" szikrák amelynek az átmérője egy méter 40 centi, a súlya pedig 5 és fél mázsa. Németi László a legidősebb az öntők között. Ó a szakszervezeti bizalmi is. Egy kis büszkeséggel mondja: — Huszonhat éve dolgozom már itt. — Milyen az új kemence? — kérdezem tőle. — Nem nagyon bízom benne. Lusta, az öntvény belefagy a tégelybe. — Másutt is használják és nyilván jól beválik — érve-, lek az új mellett. — Valószínűleg, de itt egyelőre csak kínlódunk. — Minden kezdet nehéz .. . Majd belejönnek. — Remélem. — És milyen egészségi szempontból ? — Abban nincs hiba. — Majd kiforrja magát — nyugtatja Balázs Béla öntő. — Már nagyon időszerű volt ez a változás. — Könnyebb lett a munka? — Fizikailag nem, de nagy előny, hogy folyamatos az öntés. — Mennyi a keresetük? — Éppenséggel nem túlzott. Norma van, tehát a teljesítménytől függ. Ám, minél idősebb az ember, annál kevésbé bírja erővel. Még szerencse, hogy nálunk nyugdíj előtt néhány évvel igényesebb munkát adnak az öntőnek, ami könnyebb, de Pócsik László: „Nálunk nincs borravaló” értékesebb. így a nyugdíj alapjául szolgáló keresetszintet tartani tudjuk. — Mennyi a nyugdíj- korhatár? — 55 év. De a mi szerszámunk nem golyóstoll, hanem lapát és döngölő. A munkahelyünk pedig nem légkondicionált szoba, hanem egy nagy csarnok, tele gázzal és porral. Ezentúl legalább gáz nem lesz. I’ócsik László a legfiatalabb öntő. Férfiasán bevall-i ja: — Ha elölről kezdeném, nem ezt a pályát választanám. — Már beletörődött, hogy öntő lett? — Kunágotáról járok át naponta. Ott sehol nem lehet annyit keresni, mint itt. Legalábbis munkával. — Hogy érti? — Nálunk nincs borravaló, csalni sem lehet. Pénz csak akkor jár, ha elkészül az öntvény és az kifogástalan. Máskülönben egy fillér sem. — így tisztességes a dolog. Nem igaz? — Rendben van, de hasonló módon kellene elbírálni mindenkinek a munkáját. Felülről lefelé, a hivatalokban és másutt is. — Mi az öntők legnagyobb gondja? — Amikor baj van, min-, dig az öntőkön verik el a port. Rossz például a homokkeverő, a gátér is ... Ha emiatt selejt képződik, nem kapunk pénzt a munkánkért. — Nem szokott kifáradni? — Nincs rá időm. Naponta utazom, otthon állatokat tartok, mostanában pedig hétvégeken a házunkat renoválom. De ha egyszer lefekszem, nem kell ringatni, hogy elaludjak. Sári Ferenc elismeréssel beszél az öntők munkájáról. — Igyekeznek és tudnak dolgozni. Összességében kevés a selejt, ami elsősorban a nyereségesség meghatározója. De — mint folytatja — közvetett előnye az öntödei munkának, hogy a vállalati szükséglet kielégítésének soron, kívül eleget tesz. Külö-, nősen vonatkozik ez az egyedi darabokra, amelyek elkészítésére — ha más öntödében rendelnék meg — néha hónapokig kellene várni. Megkezdődik az öntés. Az izzó vasat két-két öntő tégelyekben, hosszú vasrúdon a formákhoz viszi. Pattog- ^nak a szikrák, fényt vetítve a kormos falakra, meg a hőségtől verejtékező öntők arcára, felső testére. Dolgoznak egy pillanatnyi szünet nélkül. Amíg az izzó vas a formákba nem kerül, hogy azokban megszilárdulva különböző, a termelésben nélkülözhetetlen öntvény váljék belőle. Számadó <— Tervpályázat a nagymarosi vízlépcső környékének rendezésére A Duna-kanyarban a regionális terület- rendezési terv szerint Visegrád és Nagymaros az üdülőkörzetnek komplex idegen- forgalmi szolgáltatásokat nyújtó központja lesz, s emellett a tartós üdülésnek már kialakult és továbbfejlesztendő bázisa, A tervezett vízlépcsőn átvezetendő közúti híd a két település és a Duna-kanyar börzsönyi és pilisi tájegysége között is jelentős forgalmi változásokat eredményez a közvetlen közlekedési kapcsolat megteremtésével. Ezzel kedvezőbb lehetőséget teremt a fővárosiaknak hétvégi kirándulásra, hosszabb üdülésre, s a leendő vízlépcső vonzóbbá teszi ezt a körzetet a távolabbi hazai és a nemzetközi turizmus részére is. Mindehhez fontos követelmény, hogy a vízlépcső működését meghatározó hidrológiai. vízierőmű-technológiai és egyéb műszaki tervek megváltoztatása nélkül olyan építészeti megoldásokat alkalmazzanak, amelyek ezt a hatalmas létesítményt és közvetlen környezetét harmonikusan és esztétikusán beillesztik a tájba. Ezért most az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érintett tárcákkal, országos főhatóságokkal, megyei szervekkel közösen pályázatot hirdetett a nagymarosi vízlépcső és a parti létesítmények építészeti kialakításának és környezetük rendezésének megtervezésére. A tervezőknek a tájesztétikai követelményeknek megfelelően kerülniük kell, hogy a partokon a terepből kiemelkedő létesítmények bántóan tagolják a tájat, és ipartelepi benyomást keltsenek. Ezért fontos az is. hogy a vízi erőműtől ne távvezeték- oszlopokon, hanem föld alatti kábeleken vezessék el az elektromos energiát a bal parton a szobi síkságig, a jobb parton pedig a dömösi Malom-patakig. A folyóban épülő iker hajózsilip, a vízi erőmű, a duzzasztómű, a felette átvezető közúti híd, a darupálya és a hajózsilipet kísérő úgynevezett elválasztó sziget helye, mérete, szerkezete és anyaga állítja a legtöbb műszaki és funkcionális kötöttséget az építészek elé. Ám e kötöttség mellett is lehetőség nyílik arra, hogy a v'zi erőmű homlokzatának, a közúti híd lámpasorának és korlátjának esztétikus kialakításával, a vízben álló egyéb szerkezetek burkolatának, színezésének megválasztásával, az elválasztó sziget növényzetével megteremtsék a tájjal harmonizáló látvány építészeti feltételeit. Jóval szabadabb kezet kapnak a tervezők a vízlépcsőhöz csatlakozó kiszolgáló üzemépületek, a készenléti lakótelep, a közúti hálózat, az üdülési és a sportigények kielégítéséhez szükséges közösségi létesítmények megformálására, hogy ezek az építmények egymással és a tájjal harmonikus egységet alkossanak. A vízlépcső építésekor a visegrádi oldalon ideiglenes mederbe terelik a Dunát, majd a beruházás utolsó szakaszában megszüntetik, feltöltik ezt az átmeneti medret. Ennek helyén egyebek között kedvező lehetőség nyílik egy termál idegenforgalmi központ kialakítására és sportlétesítmények építésére. Fontos feladat az is, hogy a pályázók a parti zöld területek kialakításáról, parkosításáról részletes tájrendezési javaslatot készítsenek. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek. az EíVM műszaki tervezési és építőipari főosztályán, s a kész terveket legkésőbb november 25-ig kell beküldeni postán az Országos Vízügyi Beruházási Vállalatnak. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására több mint egymillió forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb december végén hirdeti ki a pályázat eredményét. (MTI) Kezdődik az öntés Fotó: Fazekas László Pásztor Béla
