Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
NÉPÚJSÁG ▲ 1985. augusztus 24., szombat fl vezér veszélyben — lép vagy marad? Patthelyzet a Knerben Két hónap telt el a békéscsabai Kner Nyomda vállalati tanácsának alakuló ülése óta, ahol Háromszéki Pál vezér- igazgatót nem erősítették meg hivatalában. Akkor felelőtlenség lett volna a váratlan eseményről véleményt mondani. Reméltük, hogy az idő tisztábbá teszi a képet, világosabban látunk á kérdésben. Manapság ugyan már talán kevesebbet beszélnek erről a műhelyekben, az irodákban, de az emberek gondolatait birtokba vette a kétely: meddig tart az átmeneti állapot, hogyan alakul a jelenleg prosperáló nagyüzem további sorsa? „Senki nem gondolt arra, hogy a vállalati tanács a jelenlegi helyzetben nem erősíti meg tisztségében a vezérigazgatót!” „Most aztán kiszabadították a szellemet a palackból ezzel a demokratizmussal, már az útját sem lehet követni, lerombolja a mozdít- hatatlannak hitt szenteket is!" „Ki volt ez csinálva, kérem, hogy ez legyen a szavazás eredménye. Már régen más pályázik a vezérigaz-, gató helyére!" „Igaz, vannak gyengéi a vezérnek, de kinek nincse„Kner-krimivé" hatalmasodott már a vezérigazgató-, választás, s a körülötte gyűrűző események, vélemények, vélt vagy valós igazságok. Mi is történt tulajdonképpen a Kner Nyomdában 1985 nyarán? Június 18-a a Kner Nyomda vállalati tanácsának alakuló ülésének napja. A 80 tagú tanácsban 11-en beosztásuknál fogva tartózkodnak, 4 embert a vezérigaz-, gató javasolhatott, 15 dolgozót pedig a munkások delegáltak. Háromszéki Pál vezérigazgató köszönti a megjelenteket. Méltatja a vállalati tanács jelentőségét, amely szerint létrejötte erősíti a" vállalati önállóságot, fejleszti a szocialista demokráciát, érvényesíti a kollektív bölcsesség elvét és csiszolja az új szervezési, vezetési formák módszereit. Cs. Nagy Lajos szb-titkár vezeti az ülés további ré-, szét. Szabályszerűen terjesztik elő a napirendi pontokat, szavaznak a különböző javaslatokról, a vállalati tanács szervezeti és működési szabályzatának módosításokkal kibővített tervezetéről. A vezérigazgató zárszavában leszögezi, hogy a szabályzat közérthető, világos, biztosítja a vállalati tanács működésének zavartalan fel-, tételeit, nem mond ellent a törvényességnek. Határozottan állítja, hogy a testületbe delegáltak szakmai, politikai felkészültsége a jövő garanciája. A testület egyhangúlag megválasztja Anti nek? Ennek az embernek a leggyengébb pillanatában is több esze van, mint másnak az alkotóereje csúcsán. Nem kell más bizonyíték, nézzék meg az utóbbi 5 év vállalati eredményeit. A Kner nemcsak hogy áll a lábán, de egyre többet és jobban termel." „Minket nem érdekel, hogy hívják,a főnököt, csak a borítékban ne legyen kevesebb. Becsülettel dolgozunk, megcsináljuk, amit kell, de ezért ne csak aprópénzt vigyünk haza. Ez a lényeg!" Jánost a vállalati tanács elnökének. Az elnökhelyettesi tiszt betöltésénél kisebb vita kerekedik, a javasolt személy mellett további három név kerül jelölésre. Az eredetileg javasolt csak a vezérigazgató szavazatát kapja meg, míg a legtöbben Lakatos Gyulát, a Kner gyomai telepvezetőjét tartják megfelelőnek. (Az újságíró különösebb • izgalom nélkül jegyzetel. Az események simán, olajozottan peregnek, kivéve ez utóbbi momentumot.) Anti János ismerteti a vt. feladatát: titkos szavazás útján döntsenek a jelenlegi vezérigazgató megerősítéséről. Hozzászól az Ipari Minisztérium képviselője, felolvassa Kapolyi László miniszter levelét az ipar, a vezetés megújulásának fontosságáról, felelősségéről. A miniszter értékelte Háromszéki Pál két és fél évtizedes vezetői munkáját, nyomdaszeretetét, felelősségérzetét, szakmai tudását, a Kner Nyomda fejlődésében játszott szerepét és javasolja őt megerősíteni vezérigazgatói beosztásában. Ismerteti véleményét a szakszervezet, a városi és a vállalati pártbizottság képviselője; méltatják az igazgató érdemeit és. halványan bár, de említést tesznek hibáiról is. A vt. egyik munkás tagja — azóta elment a vállalattól — a dolgozók érdekeire hivatkozva támogatja a vezért: „Gyakran úgy tűnik, az embereket csak a pénztárca vastagsága érdekli. Ez nem igaz! Egyre inkább figyelnek a körülöttük történő dolgokra. Elvárják a vezetőtől, hogy biztosítsa a vállalat fejlődését. Javaslom: maradjon a jelenlegi dinamizmus!” (Egyetlen ellenvélemény vagy a vezérigazgatót bíráló, módszereit, eredményeit megkérdőjelező észrevétel sem hangzik el az ülésen, a demokráciát, a dolgozók érdekeit képviselő fórumon a Üjra és újra átbeszéljük az szb-titkárral a történteket. Mindenféle fórumon elhangzott, hirdették, mondták, megalakul a tanács, tájékozódtak a bizalmiak a küldöttek személye felől, a dolgozók véleményéről. A választások rendben mentek. Messze nem volt az a dolgozói érdeklődés a küldöttek, a vállalati tanács feladatköre, összetétele iránt, mint ahogyan erre mostanában emlékeznek. Hiszen azóta felbolydultak a kedélyek. — A bizalmi testület évről évre véleményt mond a vezetőkről — magyaráz Cs. Nagy Lajos. — A vezérigazgató esetében is így történt. A gazdasági munkáját tekintve egyértelműen pozitív, személyi tulajdonságait illetően viszont — korrekt A döntést követő döbbent csendet suttogások, erősödő ellenérzések, fokozódó érzelmi viharok, vádaskodások, vadul szélsőséges vélemények követték. A hangok eljutottak az országos napilapokhoz és a rádióig, ki így, ki úgy foglalt állást. A lényeg : a vt döntését nem lehet megváltoztatni. Üj pályázatot kell kiírni. A dolgozók körében megindult a Háromszéki Pál mellett érvelő aláírásgyűjtő delegáció, s az újabb susmus: „Maga a vezér kezdeményezte a listagyűjtést!” „A vt nem a dolgozókat képviselte, bennünket meg se kérdeztek, ki legyen a főnök.” „A vezért egyszer már eltávolították ebből a nyomdából. Amikor visszajött, senkivel sem éreztette bosszúját. Ezt a nyomdát felépítette, és már akkor sem két-há- rom évre gondolkodott előre.” „Nem is tudtuk, mikor van a választási, csak az eredményekről hallottunk!” „Az .aláírásgyűjtés teljesen spontán akció volt, én vt. tagjai részéről. Nincs ilyen vagy csak nem mernek beszélni? Esetleg valóban minden ilyen szép és egyértelmű ?) Titkos szavazás, eredményhirdetés. Döbbent csend. Az arány: 18 mellette, 12 ellene. Háromszéki Pál nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Addig marad a helyén, amíg pályázat útján be nem töltik az állását. módon — negatív megfogalmazásokat is tartalmaz a jellemzés. Mindent egybevetve, a vt-nek javasoltuk a vezér megerősítését. Az elmúlt 5 év dinamikus fejlődése szólt mellette döntően. Háromszéki Pál nem egye-, dűl érte el az eredményeket, hanem ezzel a kollektívával és vezető gárdával, de meghatározó szerepét nem lehet elvitatni. A vezetők között voltak viták a termelésről, a demokratizmusról, de a fő kérdésekben, a népgazdasági lag helyeset, a vállalat életét alapvetően meghatározó döntéseket mindig sikerült megtalálni. A párt-, a szakszervezet vezetői beszélgettek a vezetőkkel, az emberekkel, a vezérigazgató megerősítéséről. A légkörből még a gyanúja sem merült fel, hogy esetleg nem erősítik meg. is meggyőződéssel írtam alá!” „Az aláírásos módszerrel ugyan nem értek egyet, de azért megkérdezem: melyik vezetőnek nincsenek ellenségei ? Voltak népszerűtlen intézkedései, mert nem egy-két ember pozícióját, érdekeit * nézte, hanem az egész nyomdáét! Lehet, hogy vannak akik nem szeretik, de ő már bizonyított." „Mi lesz így a termeléssel? Normális ember ezt nem tudja ésszel felfogni: van pénz, van fejlődés, mégis. más vezető kellene?” A termeléssel egyelőre nincsenek gondok. 1985. első félévében is nagyon szépek az eredménnyek, jelentős jutalmakat osztottak a jól dolgozóknak. A sokféle szóbeszéd, ilyenolyan hangoskodás közül egy ember nyílt véleményvállalása mindenképpen szembetűnő. Lakatos Gyula, a Kner gyomai részlegvezetője így beszél: — Jobban kellett volna előkészíteni ezt az egészet. Persze, hogy sok az ellentmondás, voltak hibák, hiszen ez idáig ismeretlen volt az ilyen vt-gyakorlat. Most egyesek azt mondják, azért nem választották újra a vezért, mert a gyomaiak nem akarták. Csakhogy mi ehhez kevesen vagyunk. Jóllehet, már sokkal korábban mindenféle fórumon elmondtuk a panaszunkat. 1967-ben volt nálunk utoljára kisebb rekonstrukció, azóta itt nincs beruházás. Űj nyomdagépet legutóbb 1975-ben kaptunk, később csak régieket, felújítottakat Csabáról. Az emberek energiájának nagy részét a gépek konzerválása emészti fel. A másik lényeges kérdés a bérszínvonal alakulása ... Központi adatok szerint 1985 első félévében a gyomai könyvgyártók többet kerestek a békéscsabai és a gyulai könyvgyártóknál. Lakatos Gyula ugyancsak Békéscsabáról kapott 1980—84 közötti adatokkal cáfol. Nem vagyok gazdasági szakember, de tudom, az ada— A vt döntését semmilyen akcióval, módszerrel, aláírásgyűjtéssel nem lehet megváltoztatni — mondja Lakatos Gyula —. hiszen ez a demokrácia sárba taposása lenne. Ennek ellenére az egyéni véleményem az: a hosszan tartó igazgatóválság semmiképpen nem jó a vállalatnak. Ha mihamarabb a pályázat segítségével megoldódik a kérdés, csak enyhe törést érzékelünk, és egyértelműen fejlődnünk kell. A pályázatnál még mindig sor kerülhet időhúzásra, ha valaki nem kapja meg a kétharmados. többséget. A termelésen, a népgazdaság helyzetén. az 1400 dolgozó sorsán kellene már gondolkodnunk, és nem ezen az ügyön rágódnunk. A vt sokra hivatott, és képes teljesíteni feladatát. Ez a jelenlegi patthelyzet. Lakatos Gyula nyíltsága, véleményvállalása szimpatikus, mert tisztességesen kiáll, és így lehet vele vitatkozni, ellentmondani, vagy egyetérteni. Csakhogy a többiek hallgatnak. Vélt, vagy valós sérelmük szülték az ellenszavazatokat — nem tudni. Ugyanígy nem tudni azt sem, hogy csak „megleckéz- tetni” akarták Háromszéki Pált, vagy kemény hatalmi harc folyik a vezérigazgatói székért. Mindenesetre úgy tűnik, a demokrácia ez egyszer csődöt mondott, vagy fogalmazzunk enyhébben, még tanulni kell. Legalább any- nyit, hogy a vélemények nyílt vállalása is a demokrácia ismérvei közé tartozik. — Számolni kell az új formák buktatóival — mondja Háromszéki Pál. — A vt mindenképpen a kollektív bölcsesség objektív képviselője kell. hogy legyen. Ebben változatlanul hiszek. Programbeszédre nem vállalkoztam a- szavazáskor. hitokkal, a számok ilyenolyan szempontú kiemelésével lehet bizonyítani és cáfolni Békéscsabán és Gyomén is. A levél, amit olvasok, viszont egyértelmű, 1980. június l()-én dátumoz- ták a megyei tanács pénzügyi, terv- és ipari osztályainak vezetői. Az előterjesztés szerint az egyesített Kner Nyomdában a gyomai részleg könyvgyártó kapacitásának fejlesztését két ötéves tervet átfogóan, 200 millió forint beruházással lehet megoldani. Ehhez nem kezdtek hozzá, és hogy miért, arra joggal kíváncsiak a gyomaiak. A gazdasági helyzet alakulása, más ágazatok fejlesztésének nyereségesebb volta, esetleg a javaslat megalapozatlansága, vagy mi az ok, ezt nekik meg kell magyarázni. Az eredmények kétségtelenül nagyon jók — érvel beszélgetőtársam — de a gyomai lemaradás is igaz. szén jó és rossz tulajdonságaimat egyaránt ismerték a jelenlevők. Nem vagyok megsértődve. Rábeszéltek. hogy pályázzam újra. Most komoly vállalati gondokkal kell megküzdeni, ezzel foglalkozom, tárgyalok, dolgozom. Velem, vagy nélkülem, a Knernek fejlődnie kell! Jó ez a vt-forma, hiszen ezentúl az igazgató megoszthatja a felelősséget. A kollektív döntést hozóknak át kell érezniük, hogy lehet ugyan nagyobb béreket osztani, leállni a fejlesztéssel, de ez csak átmenetileg jó, mert néhány év múlva visszaüt. Nem gondolok haraggal az alakuló ülésre, és nem ros- kadok össze. Természetesen ujjongani se tudok a döntésnek 56 éves koromban. Csalódtam: nyíltan szembedicsértek. a titkos szavazásnál pedig — egyetlen, a döntést megmagyarázó- észrevétel nélkül — vereséget szenvedtem. Naiv sem vagyok, tudom, hogy nem mindenki lelkesedik értem. Ismerem, megértem a gyomaiak gondját, szeptemberben egy beszélgetésen találkozom velük. De fontos tanulság: akár csabai, gyulai, vagy gyomai a vt-tag, túl kell látnia a részlege érdekein, és halálosan komolyan dönteni az egész vállalat érdekében. Ez egy jó cég, és meggyőződésem. hogy ha nem én leszek a vezető, az eredmények akkor sem esnek vissza. * * * Háromszéki Pál június 18-a óta számtalan álláslehetőség és jó megoldás között választhatott további sorsát illetően. Az újabb pályázat kockázatának vállalása mellett döntött. Bede Zsóka Van ellenvélemény vagy nincs? Két hénappal a választás után II termeléssel egyelőre nincsenek gondok Vitatkozni csak nyíltan leltet Politikai intézményeink O űz igazságszolgáltatás szervezete Igazságszolgáltatási szerveknek azokat a jogalkalmazó intézményeket tekintjük, amelyek a jogszabályok megvalósítását biztosítják; a törvényesség megszilárdításában, az állam és polgárai jogos érdekeinek védelmében, és bizonyos erkölcsi magatartás támogatásában vesznek részt. Az igazságszolgáltatás legfőbb meghatározója az, hogy ennek során általában egyedi jogvitás ügyek, jogszabályok alapján történő eldöntése folyik. Ez megvalósulhat büntető, polgári, államigazgatási és munkajogi területen egyaránt. Az igazságszolgáltatás feladata a jogszerű állapot helyreállítása, illetve a jogsérelem és a joghátrány megszüntetése. Az igazságszolgáltatás bírói jogköreit hazánkban a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok, a helyi bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok), a katonai bíróságok ési a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A bíróságok büntető (a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjai ügyeiben), a munkaügyi bíróságok munkajogi jogvitás ügyekben járnak el. A bíróságok általában testületben, bírósági tanácsokban ítélkeznek. Kisebb súlyú ügyekben azonban egyesbíróság (egy bíró), míg nagyobb jelentőségű, bonyolult tényállás esetén háromnál is több tagból álló tanács hozza meg a döntést. Az első fokon eljáró — rendszerint háromtagú tanács egy hivatásos bíróból és két, a helyi tanácsok által választott népi ülnökökbő] áll. A hivatásos bírákat az Elnöki Tanács választja és menti fel, ugyanígy a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit is. Hivatásos bíróvá büntetlen előéletű, feddhetetlen, szavazati joggal rendelkező, egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező magyar állampolgár választható. A megyei-bíróság összes hivatásos bírája, aszerint, hogy milyen ügyekben ítélkezik: polgári, büntető, vagy gazdasági kollégiumba tartozik. A Legfelsőbb Bíróságon a bírák hasonló alapokon: büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és katonai kollégiumba tömörülnek, amelyeknek az ítélkezés kérdéseiben való elvi jellegű állásfoglalás a feladata. A Legfelsőbb Bíróságon működő kollégiumok állásfoglalásokat adnak ki, amelyek nem kötelező erejűek, de a kibocsátó testület szakmai hozzáértése, tekintélye folytán befolyást gyakorolnak a bíróságok munkájára. A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése a Legfelsőbb Bíróság elnökéből és valamennyi hivatalos bírójából áll. A teljes ülés meghallgatja a kollégiumok beszámolóit, irányítást gyakorol az ítélkezés tekintetében, elvi döntéseket és irányelveket hoz. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntése és irányelve — amely a törvényességet és a jogalkalmazás egységességét biztosítja — minden bíróságra kötelező. A hivatásos bírákat és a népi ülnököket függetlenségük biztosítása végett a jogszabály különleges védelemben részesíti. Őket csak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hozzájárulásával lehet büntető úton felelősségre vonni, amit a legfőbb ügyésznek kell indítványoznia. Hasonlóképpen védelmet jelent a bírák minden más köztisztségviselőtől eltérő fegyelmi eljárása. A bírói kötelezettség megszegése miatti fegyelmi ügyeikben a bírák közül választott fegyelmi tanácsok járnak el. A helyi bíróságokon működnek a közjegyzők, akiket az igazságügyi miniszter nevez ki A közjegyzők feladata a hagyatéki és a jogszabályokkal hatáskörükbe utalt egyéb, nem peres eljárások intézése, közokiratok készítése, másolatok hitelesítése, okiratok és értéktárgyak megőrzése. Határozatuk a helyi bíróságok határozatával egyenrangú hatályú. Jogvitás ügyek eldöntésével a bíróságokon kívül más szervek is foglalkoznak. A helyi tanácsoknál működő szabálysértési hatóságok például a bűncselekményhez képest alacsonyabb társadalmi veszélyességű jogsértéseket bírálják el. A társadalmi bíróságok a szocialista együttélés szabályainak megsértése esetén, valamint akkor járnak el, ha a magatartás fegyelmi elbírálást igényelne, de e jogkör gyakorlója az ügyet ideutalja, vagy a nyomozó hatóság, az ügyész* a bíróság, a szabálysértési hatóság valamennyi ügyét részére megküldi. A társadalmi bíróság tagjait a gazdálkodó szervezetek dolgozói öt évre választják a szakszervezeti bizottság, illetve szövetkezet esetében a vezetőség javaslatára. A munkaügyi döntő- bizottságok a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő vita esetén járnak el. Tagjaikat a szakszervezeti bizottság és a vállalat jelöli ki azonos arányban. Elnökét esi elnökhelyetteseit a szak- szervezet és a vállalat együttes javaslatára a munkaügyi bíróság elnöke bízza meg. Az igazságszolgáltatás speciális szerve a választott bíróság. Ha a felek így állapodnak meg, vitás ügyüket nem a rendes bíróság elé, hanem a választott bírósághoz terjeszthetik. Ez rendszerint akkor lehetséges, ha az egyik fél külföldi illetőségű. Dr. Bálint Tibor Következik: A Magyar Szocialista Munkáspárt.
