Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-22 / 196. szám
fl Minisztertanács napirendjén lEUtUMTH-------------------1 985. augusztus 22., csütörtök o A Bős (Gabcsikovó)—Nagymarosi vízlépcső A Duna folyót 71 millió ember, Európa lakosságának 12 százaléka vallja sajátjának. Jelene, környezetének változásai és elsősorban a jövőjével összefüggő tervek sorsa hosszabb ideje foglalkoztatja az itt élőket. Biztonságos, olcsó, környezetkímélő víziútként, kimeríthetetlen természetes energia- forrásként való felhasználásához 49 vízlépcső szükséges, közülük 29 elkészült. A jelenleg kivitelezés alatt álló további három egyike a magyar—csehszlovák összefogással épülő gabcsikovó— nagymarosi vízlépcső. Az 1995-re elkészülő objektum munkálatait zökkenőmentes kivitelezés, a későbbi zavartalan üzemelés, a kialakuló új környezet adta lehetőségek széles körű kihasználása érdekében — több éves tudományos kutatás előzte meg. Alaposan átgondolt terv A világon eddig sehol sem készült olyan felmérés, amely hasonló nagyságú rendszer műszaki, gazdasági, környezetvédelmi vonatkozásait, kapcsolódásait az összefüggések kölcsönhatásában vizsgálta volna. A GNV kapcsán készült hatástanulmány Európa első vízügyi ihletésű terve. A szakemberek számára egyértelmű, hogy mai tudásunk szintjén a vízlépcsőrendszer a gyakorlati környezetvédelem és az ésszerű környezetfejlesztés alaposan átgondolt, jól megfontolt modellje. Az építkezés során Duna- kilitinél duzzasztómű rekeszti el a Duna jelenlegi folyását. A mellette létrejövő tározóból kiágazó, úgynevezett üzemvízcsatornán helyezkedik el csehszlovák területen a gabcsikovói vízlépcső, amellyel a rendszer magyarországi eleme, a nagymarosi vízlépcső energetikailag egységet alkot. A vízlépcsőrendszer létesítményei 4000 hektárnyi területet foglalnak el, ugyanakkor több ezer hektár időszakosan vízjárta terület válik mezőgazdaságilag rendszeresen művelhetővé. A vízierőművekkel termelt villamos energia fele, évente 1,8 milliárd kW óra illeti meg hazánkat, ami évi 650— 700 ezer tonna tüzelőolaj értékének felei meg. Villamos energia és hajózás Az sem lebecsülendő, hogy az úgynevezett teljesítményhiányos időben 440 megawattos kapacitás áll majd villamosenergia-rendsze- rünk rendelkezésére. A kialakuló — Pozsonyig egységes — hajóút távlati követelményeket is kielégít. Megszűnnek a jelenleg még gyakori forgalmi korlátozások, lehetővé válik az éjjel-nappali hajózás, s az is előny, hogy a nagyobb vízmélység révén több áruval terhelhetik az uszályokat. A vízi szállítás a környezetet legkevésbé terhelő közlekedési forma, energiaigénye 30—50 százalékkal kevesebb, mint a többi közlekedési ágazaté. Ha meggondoljuk, hogy egyetlen uszály 42 vontató nélküli kamiont képes elszállítani, könnyen kiszámítható az új vízivonal komoly nyeresége. A beruházáshoz kapcsolódva megépülő infrastrukturális létesítmények — többek között a Nagymaros —Visegrád közötti közúti híd, szennyvíztisztító művek, új csatornák, az árvízmentesítés, az úthálózat bővítése és javítása közvetlenül az érintett terület általános fejlesztését szolgálják. A szabályozott partvonalak kialakítása, a környezeti feltételeket javító és a településfejlesztést is elősegítő feltöltések, a megnövekedett vízterületek nyújtotta lehetőségek és más kedvező fejlemények jótékony hatást gyakorolnak a térségben lakók életvitelére. Árvízvédelmi biztonság A vízlépcsőrendszer megnyugtatóan növeli az árvíz- védelmi biztonságot is. Árvizek idején megszűnik a duzzasztás, így a Duna-me- der biztonságosan elszállítja a megnövekedett víz- mennyiséget. A magas vízállás esetén szünetelő duzzasztás garantálja, hogy még nagy károkat okozó földrengés sem idézhet elő olyan helyzetet, amely veszélyes vízáradatot indíthatna el- A nagymarosi vízlépcső folyamatosan bocsátja le a vizet, aminek következtében a Duna vízjárása és a fővárost ellátó kutak vízadóképessége azonos lesz a megszokottal. A kormány megfelelő szervei igen nagy gondossággal vizsgálják, ellenőrzik a vízlépcsőrendszer megvalósításának minden mozzanatát. A gazdaságos- sági tényezők maradéktalan érvényesítésével együtt különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az egyes műtárgyak harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe. Sok változatból, pályázati művekből választják ki a tájhoz leginkább alkalmazkodó megoldásokat, hogy a Duna e szép szakasza még több élményt, hasznot nyújtson az itt élő és az ide látogató embereknek. G. R. Hazai fejlesztésű speciális folyadékkristály Új. speciális foiyadékkristály- csajád kialakításán dolgoznak a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársai. A mintegy öl éve tartó kutatások eredményeként az intézetben ma már rendelkeznek olyan — világviszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozó — úgynevezett gyors folyadékkristállyal, amelyet az elképzelések szerint többek között személyi számítógépek kijelzörendszeréhez. vagy például a tévéképernyők korszerűsítéséhez lehet majd alkalmazni. A folyadékkristály a hetvenes években terjedt el szerte a világon, többek között a különböző műszerek kijelzőtábláinak anyagaként, avagy — a legközismertebb példa — a kvarcórák időjelzőjeként. Ma már az itt alkalmazott folyadékkristályok számtalan fajtája létezik, többségük a nemzetközi kereskedelemben is széles választékban kapható. Az utóbbi években ugyanakkor felmerült az igény e kristályok olyan speciális változatai iránt, amelyek a személyi számítógéphez kapcsolt tévéképernyő helyett folyadék- kristályos monitorok (kijelzők) kialakítását is lehetővé teszik. (Napjainkban a hordozható személyi számítógép nagy hátránya. hogy csak tévékészülékre kapcsolva használható. Egy kis méretű, könnyű, hordozható kijelzőberendezés lényegesen kiszélesíthetné az ilyen számítógépek alkalmazását.) Hivatalt olyan hivatalvezető irányítja, akit nem neveztek ki államtitkárrá. Csoportosítási elv lehet az is, hogy az orsizágos hatáskörű szerv a Minisztertanács, vagy más szerv, például minisztérium felügyelete alatt áll-e. Ennek kapcsán utalunk a minisztériumok, és az országos hatáskörű szervek közti újabb különbségre, nevezetesen, hogy amíg a miniszterek egyénileg és közvetlenül az ország- gyűlésnek, és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felelősek, addig az országos hatáskörű szervek vezetői a Minisztertanácsnak, illetve a felügyeletet ellátó minisztériumnak. A vázolt összefüggésből következik, hogy országos hatáskörű szerv alá lehet rendelve minisztériumnak, de a tétel fordítva nem érvényes. A miniszterek rendeleteket és utasításokat adnak ki. Ezek főleg a törvények, törvényerejű rendeletek és a Minisztertanács jogszabályainak végrehajtására születnek. Módjuk van arra is, hogy az állampolgárok részére rendeletben közvetlenül állapítsanak meg jogokat és kötelezettségeket. Az országos hatáskörű szervek államtitkári rangú vezetői rendelkezést és utasítást bocsáthatnak ki. Az államtitkári rendelkezés az állampolgárokra nézve ugyancsak megállapíthat jogokat és kötelezettségeket. A nem államtitkár országos hatáskörű szerv vezető utasítást adhat ki. Utasítása azonban, mint ahogy a miniszteri és államtitkári utasítás is, csak a tevékenységi köréhez tartozó szervezetekre tartalmazhat kötelező szabályokat. A kormány rendeletéi, a miniszteri rendeletek és államtitkári rendelkezések a Magyar Közlönyben, és a minisztérium, illetve az országos hatáskörű szerv hivatalos lapjában, a tárca közlönyben jelennek meg, míg az összes felsorolt utasításfajta csak a tárca közlönyéből ismerhető meg. Dr. Bálint Tibor Következik: A tanácsok. Fa desodor Megkezdték a felkészülést a Fa desodor hazai gyártására a Caola Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalatnál. A testápoló készítmény licencét az NSZK-beli Henkel cégtől a Budapesti Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat vásárolta meg és gondoskodik a hazai gyártásához szükséges import hatóanyag beszerzéséről is. Az újfajta desodorok várhatóan még a harmadik negyedévben az üzletekbe kerülnek. Minőségük az eredeti készítményével azonos lesz, amit a licenc eladója is folyamatosan ellenőrizni fog. A hazai kínálat bővítése érdekében a nagykereskedelmi vállalat további Henkel- termékek licencének megvételéről tárgyal, s szó van arról is, hogy megbízásából a Caola más NSZK-beli kozmetikai cikkek gyártására is vállalkozna. A Fa- desodorok mellett hamarosan más újdonságok gyártását is megkezdik a Caolában, ahol az évi mintegy 3,2 milliárd forintos termelésnek háromnegyed részét a kozmetikumok adják. Kondorosi Egyesült Tsz üz öntözés haszna A Kondorosi Egyesült Tsz talán az ország egyik legszárazabb vidékén — kedvező talaj adottságok között — mintegy 8 ezer 100 hektár szántóterületen gazdálkodik. Az állami beruházásként megvalósult NK—XIV-es öntözőfürt — 1981. évi — átadásával lehetőségük nyílt a vízpótlásra, s ezzel együtt egy magasabb színvonalú növénytermesztés kialakítására. A tsz vezetése ekkor készítette el a körülbelül 2 ezer hektárnyi terület öntözésének üzemi fejlesztési tervét. Mindez a '80-as évek elején történt. A fejlesztési terveket azonban eddig csak részben tudták megvalósítani. Az elért eredményekről, a további feladatokról, gondokról Beregszászi Károlyt, a termelőszövetkezet főag- ronómusát kérdeztük. — A hetvenes évek végén határoztuk el, hogy szántóterületünk egy részét öntözhe- tővé tesszük. Ekkor még az ilyen jellegű beruházásokkal 70 százalékos állami ártámogatás járt. Elkészítettünk egy 2 ezer hektárra vonatkozó kivitelezési tervet, melynek megvalósítása mintegy 200 millió forintba került volna. Időközben azonban a gazdasági szabályzók módosultak: az állami ártámogatás mértéke először 50 százalékra, majd 40 százalékra csökkent. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy 1990-ig, évenkénti, szakaszos építéssel öntözhetővé tesz- szük a tervezett területet. 1982-ben elkészült az öntözési beruházás első szakasza: a 400 hektárnyi kertészetünk földjét szereltük fel két szivattyúállással, és föld alatti nyomóvezetékkel. Ez az építkezés — '82-es áron — 18 millió 680 ezer forintba került. * * * Az 1983—84-es, aszályos esztendők azonban a tsz fejlesztésre szánt pénzét is csökkentették, így az öntöző- rendszer kiépítésének folytatása is abbamaradt. — Három éve leálltunk a beruházással — folytatja a főagronómus. — Terveink azonban továbbra is „élnek”, folytatni akarjuk az öntöző- rendszer szakaszos, évenkénti fejlesztését. Ha 1990-re nem is, — remélhetőleg — öt évvel később megoldódik a terület vízellátása. — Miért ragaszkodnak ennyire a tervek megvalósításához? Egyáltalán, a mai, viszonylag alacsony felvásárlási árak mellett mennyire éri meg a növényeket öntözni? -*■ — A 400 hektáros kertészetünkben a zöldbabot, a karfiolt, a paprikát, a paradicsomot, a spárgát, a szamócát — és még sorolhatnám — tudjuk öntözni. A csatorna mellett elterülő földjeink növényeit — kukoricát, búzát... — is öntözzük, olyan szélességben, ameddig a szivattyúk teherbírása megengedi hiszen innen még hiányzik a kiépített föld alatti nyomóvezeték. Ha a beruházást folytatni tudtuk volna, ma már a szóját, a cukorrépát és a kukoricát is el tudnánk látni vízzel. Mindez nemcsak a termelést tenné biztonságosabbá, hanem a termésátlagokat is jelentősen növelné. Mit jelent ez pénzben!? Sorolom: egy hektárra 30 milliméter víz kijuttatása körülbelül ezer forintba ke- *rül. S ez még csak egyszeri öntözést jelent. De például a zöldbabot háromszor, a borsót kétszer öntöztük az idén. Ezzel természetesen megnövekszik a bab, a borsó „előállítási” költsége, de ezt a többlettermésből származó bevétel fedezni tudja, sőt, némi hasznot is ad. Még egy példa: ha a kukoricát öntözve nem sikerül hektáronként 8—10 mázsa többlettermést elérni, akkor fölösleges a vizet engedni rá, ugyanis az öntözés által felemésztett pénzünk nem térül meg. Még valamit hadd mondjak el. Állami beruházással — majd 200 millió forintos költséggel — megépült ez a csatornarendszer, ugyanakkor többek közt az ártámogatás csökkenése miatt is a gazdaságok visszafogták öntözőrendszereik kiépítését. Az építkezés, a földmunkák, a gépek, a drága berendezések vásárlása olyan összegeket emészt fel, hogy meggondolandó — a növények alacsony felvásárlási ára mellett — ennyi pénzt áldozni — ha ugyan van miből . . . * * * Az NK—XIV-es öntözőcsatorna körzete érinti többek között Mezőberény, Mu- ron.v. Kamut, Hunya, Kondoros. Békés gazdaságainak földjeit. Az előbb felsoroltak közül csak Kondoroson foglalkoztak és foglalkoznak komolyan az öntözőrendszer fejlesztésével. Másutt csak a csatorna mellett levő földeket öntözik. — Érdemes lenne végiggyalogolni a csatorna mentén, és összeszámlálni, hány szivattyúállást. berendezést lehet találni. Állítom, hogy keveset látna, pedig a víz itt van, és ennek ellenére a növények szomjaznak — fejezi be a beszélgetést Beregszászi Károly. Az öntözés hasznosságát senki sem vitatja. Hazánkban régen a falvak, települések víznyerő helyeinek közelében a bolgárkertészek egyszerű vízkiemelő berendezésekkel öntöztek, s ezeken a területeken négy-ötször nagyobb termést értek el. Az ésszerű öntözés tehát nagyobb termést, jobb minőséget eredményez. Jobban oda kellene figyelni rá ... Kép, szöveg: Hornok Ernő Kánikulai tapasztalatok Kétszázezren a forró munkahelyeken Tartós kánikulát hozott az idei nyár. Ebbe az örömbe azonban — mint mindig — üröm is vegyült: a nyaraláshoz ideális idő komoly megterhelést jelent a legtöbb munkahelyen, elsősorban az úgynevezett meleg üzemekben, de például a közlekedésben, az építőiparban dolgozók helyzete sem irigylésre méltó. A test elnehezül, a figyelem csökken, a reflexek lassulnak, nő a bal- esetvesíély — s mindezek 200 ezer dolgozót különösen érzékenyen érintenek. Ök dolgoznak az említett „forró munkahelyeken”. Nem tudni még, meddig tart a kánikula. Mindenképpen érdekes a hatása. Milyen előírások segítenek elviselni a forróság okozta munkahelyi többletterhelést? — kérdeztük Gáspár Imré- nét, az Országos Munkavédelmi Felügyelőség felügyeleti- főosztályának vezetőjét. Válasza: — Rendelet írja elő, hogy bizonyos hőmérsékleti határok elérésekor, tehát káni-\ kulában, a vállalat köteles a dolgozóknak 0,1 százalékos konyhasótartalmú szénsavas vizet folyamatosan biztosítani. Ezeken a hőmérsékleti határokon a kánikulának köszönhetően már régóta belül vagyunk. Ugyancsak rendelet szabályozza az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozóknál a munkaidő-korlátozást és a pihenőidőt. Ezeken túl egészen részletesen maga a vállalati kollektív szerződés tartalmazza mindenütt az egyes munkakörökben betartandó egészségügyi és baleset-elhárítási előírásokat, többek között a higiéniai követelményeket is. Mindezek ugyanis kánikulában különösen fontosak. Az OMF 251 felügyelője a helyszínen, a munkáltatóknál, a munkahelyeken ellenőrzi a szabályozást is, az országos hatáskörű rendelet végrehajtását is. Tapasztalataink szerint a szénsavas vizet mindenütt biztosítják, bár sokszor nem az előírt sótartalommal, mert legtöbben ezt nem nagyon szeretik. Az izzadtsággal a szervezetből eltávozott sót azonban az ételben levő sóval is lehet pótolni, így az utóbbi nem túl nagy szabálytalanság. Probléma inkább a munkaidő és pihenőidő kánikula-időszakában történő betartása körül van. A munkáltatók ilyen esetekben a munkaerőhiányra hivatkoznak. Sajnos, a. tavalyi azonos időszakhoz képest a júniusi kánikulában .megnőtt a balesetek száma, mint azt a már pontosan összesített statisztikánk bizonyítja. Ez azonban többnyire nem a túlmunka miatt fordult elő, a balesetek nagyobb része inkább a munkába menet, munkából jövet, illetve a közlekedésben dolgozók körében történt, valamint a gépek mellett, a magasban dolgozóknál. Idén júniusban a halálos balesetek száma 50 százalékkal volt magasabb, a múlt év júniusához képest. Ez azt jelenti, hogy tavaly 30 ember halt meg olyan körülmények, között amelyek üzemi balesetnek számítanak, az idei júniusban pedig 45. Tavaly nem volt tartós kánikula ebben a hónapban, idén volt. Eny- nyi az összefüggés, nem több. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőséghez érkezett eddigi jelentések szerint a baleseti helyzet, sajnos, júliusban is rosszul alakult'. — miklós —
