Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

1985, augusztus 22., csütörtök Táncdráma Szegeden II szarvassá változott fiák Kegyelemosztó időkben néha megtörténik a csoda. Szerencsés esetben tanúi le­hetünk, amikor megtestesül a vágy, a gondolat, ha meg­kísértik a lehetetlent, és eb­ből valami megvalósul. Há­lásak lehetünk, ha megta­pasztaljuk a pokoljárás bor­zalmait, átélhetjük az elbu­kás iszonyatát, győzve-buk- va éljük az életet, s a vé­gén még marad is remény, erőt, hitet adó. Dadog csupán a szó, mert éber szívvel megpróbálom kifejezni, amit egy színházi este bódulatában, szépséges rettenetében átéltem. Más­fajta minőség! Sem a hang, a látvány, mozgás, a kavar­gó őrület ' újra meg nem idézhető. Akkor, ott kellett megélni, töltötte be a teret a csillagok figyelte Dóm előtt. Jutott el a közönség szívéhez, idegeibe, erősített bennünk félelmeket és erőt is a félelmek legyűréséhez. 'Soha meg nem fejthetők az igazi csodák. Nevükön is csak ritkán szólíthatok. A kavics simasága, harmat- csepp csillanása, anyánk hangja, a kenyér íze, a sza­badság bódulata csak önma­gával mérhető. A szarvassá változott fiák című táncdrá­ma szegedi előadása után számomra összesűrűsödött egy pillanat, meg nem fog­ható idő és tér, amely köré gyűrűztek az élmények. Két ember, Markó Iván és No- vák Ferenc koreográfus állt a nézők szeretetének gyűjtő­pontjában. Akkor, ott, nem volt más, csak öröm, mert sikerült, mert jó volt és köszönjük. Édes testvér lett a hagyományokat őrző, ősi ritmusokból táplálkozó nép­tánc és a modern balett. Rossa László és Szabados György zenéi Bartók Béla által ihletett, modern fény­törésekkel vibráló, egyenle­tes ívű szivárványhídban ra­gyogtak. A táncosok, a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttesének tagjai és a Győri Balett megszállottjai, emberségük minden porciká- ját felizzították, hogy el­táncolják nekünk a történe-| tét, a szülőházból világot meghódítani induló, városi rítusokban őrlődő, halni kész fiákról, akik szarvassá vál­toznak. Juhász Ferenc vers­folyama lengte körül a te­ret, ott volt ősi mondavilá­gunk, kultúránk, magyarsá­gunk, ember mivoltunk szépsége, tündöklése. Példabeszéd, táncra kom­ponálva, hogy élni is csak tiszta fénnyel érdemes. (Képünk: jelenet A szarvas­sá változott fiák című tánc­drámából.) Andódy Tibor 350 éves az ELTE fl tudomány fellegvára Budapesten Háromszázötven éves Bu­dapest tudományegyeteme, a mai Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem. A legnagyobb magyar fel­sőoktatási intézményt Páz­mány Péter alapította 1635- ben — Nagyszombaton. Páz­mány — akinek nevét az egyetem 1921 és 1949 között viselte — százezer forinttal (abban az időben óriási ösz- szeggel!) vetette meg az alapokat. Először bölcsészeti és hittudományi kar léte­sült, 1667-ben jött létre a jogi fakultás, 1769-ben kez­dődött meg az orvostudo­mány oktatása. Az egyetemet kezdetben a jezsuita rend irányította, s a kor viszonyainak megfelelő­en rendkívül magas színvo­nalú képzés jellemezte. Az egyetem országos jellegét Má­ria Terézia kodifikálta híres tanügyi rendeletében, a Ra­tio educationis-ban, 1777- ben, s ugyanebben az esz­tendőben az egyetem Budá­ra, majd 1784-ben Pestre költözött. Két évvel koráb­ban. II. József rendeletére, a bölcsészettudományi ka­ron megindult a mérnök- képzés. A XIX. század első évti­zedeiben az oktatók és hall­gatók egyaránt ápolták a felvilágosodás akkor már üldözött eszméit, harcoltak a magyar nyelvű oktatás és a magyar közművelődés megteremtéséért. Ekkoriban működtek az egyetemen a reáltudományok oly kiváló művelői, mint Kitaibel Pál és Lenhossék Mihály. A re­formkorban virágzott az egyetem, s az oktatás kor­szerűsítésének eredményeit részben sikerült az önkény- uralom nehéz időszakára is átmenteni. Ekkoriban olyan nagyszerű elmék munkálko­dása jelzi az intézmény rangját, mint Balassa János. Bugát Pál, Jedlik Ányos, Lenhossék József és Toldy Ferenc, a kiegyezést követő években pedig a mai név­adó, Eötvös Loránd, König Gyula, Pulszky Ágost, Szabó József, Than Károly és Wenczel Gusztáv neve áll a nagy professzorok sorának élén­Századunk első éveiben a polgári radikalizmus világ­nézete hódít a hallgatók kö­zött, ekkor alakul meg a szocialista diákok csoportja, amelyből később a Galilei­kor fejlődik ki. A Tanács- köztársaság rövid virágzása alatt kap katedrát Babits Mihály, Jászi Oszkár, Va­dász Elemér, Varga Jenő és Vámbéry Rusztem, a két vi­lágháború között Békésy György, Fejér Lipót, Gom- bócz Zoltán, Horváth János, Szekfü Gyula és Szladits Károly. 1945-tel kezdődik a buda­pesti tudományegyetem leg­újabb korszaka, a nagysza­bású refor^ megvalósításá­ban — többek között — Bolgár Elek, Lukács György és Vadász Elemér vállal sze­repet. A hittudományi kar az állam és az egyház kö­zötti megállapodás értelmé­ben 1949-ben válik ki az egyetemről, 1951-ben pedig az orvosi kar önállósul, s orvostudományi egyetem­ként működik tovább. Ma az egyetem bölcsészet­tudományi, jogtudományi és természettudományi karán 145 tanszék (18 tanszékcso­port és 7 intézet), valamint 12 főiskolai tanszéki csoport működik; az oktatói létszám 1300, köztük 181 egyetemi és 6 főiskolai tanár. Az oktatók fölkészültségét mi sem mi­nősíti jobban, mint az, hogy soraikban 122 akadémiai doktor, 332 kandidátus, 17 Kossuth-, illetve állami dí­jas tudós működik. Az 1984 85-ös tanévben a nap­pali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma 5087, közülük 1054 a „gó­lya”. a tavaly beiratkozott első éves. Az esti, a levele­ző és a kiegészítő szakos hallgatók létszáma csaknem három és fél ezer. Az 1984 85-ös tanév végé­re elkészül az egyetem, és ezen belül az egyes karok komplex fejlesztési prog­ramja, s ennek megvalósítá­sa alighanem megszabja a feladatokat a legközelebbi kerek évforduló, a négyszá­zadik megünnepléséig. Mi­lyen jó lenne, ha az akkori méltatások ezt a fél évszá­zadot úgy minősíthetnék, hogy egy békés világban, egy virágzó Magyarországon, egyenletesen fejlődő fővá­rosban az egyetem fejlesz­tési tervei is sorra-rendre megvalósultak, s hogy az in­tézmény az európai felsőok­tatásban éppoly rangos, te­kintélyes, mint az alapítását követő években volt. Morvay István Megmenthető-e a természet? Ki hinné el ma első hallásra, hogy az elmúlt század vé­gén elég volt egyszer permetezni a szőlőt? Pedig így van, illetve volt. Ma egy jó gazda tíz-tizenkétszer is kénytelen permetezni, ha termését még akarja óvni a kórokozóktól. S 100 évvel ezelőtt elegendő volt a rézgálicoldat, ma már a kü­lönböző szerek sokasága között lehet, kell válogatni. Jelenleg — hallottuk vasárnap a Bánkuti Gábor szerkesz­tette Többet ésszel című műsorban — szinte „verseny” van a rovarok, károkozók és a különböző vegyszerek között. Eb­ből a „harcból” egyre gyakrabban a károkozók kerülnek ki győztesen. Ugyanis megnőtt az alkalmazkodóképességük, ugyanakkor a kultúrnövények kevésbé ellenállóak, mint ko­rábban. Hogy ez a helyzet előállhatott, abban a mezőgazdaság túl-, zott, bár kényszerű kemizálása a „ludas”. De a meggondo­latlan, évtizedek óta egyre fokozódó mértékű környezet- szennyezés miatt — nyugodtan kimondhatjuk — megbom­lott ökológiai egyensúly „terméke” is e majdhogynem kiút- talannak tetsző állapot. Hogy valamit tenni kell, azt nagyon sokan megfogalmaz­ták már. A legutóbbi időkben a biokertészet elterjesztésében látják az egyik lehetséges kiutat. Ennek lényege: olyan nö­vények egymás melletti termesztése, melyek különböző tu­lajdonságaiknál fogva távol tartják egymás kórokozóit, va­lamint megfelelő vetésforgó alkalmazásával is el lehet érni, hogy egyre kevesebb műtrágyát, vegyszert kelljen alkal-i mazni. A végső cél: mindenféle kémikum száműzése a természet­ből. Sokan esküsznek erre a módszerre, most Bánkuti Gábor is emellett voksolt. Nem tudom, hogy ez e az egyedül üdvözítő lehetőség, csak azt tudom: a természetet mindenképpen meg kell védeni. Ezért szükséges minden fórumot megragadni, gondolkodni azon, hogyan óvhatjuk meg környezetünket. Ám tartok attól: kevesekben tudatosult, mekkora a ve­szély, s lassan megállíthatatlan lesz az a folyamat, mely a természet pusztulásához vezet — az ember felelőtlensége miatt. Körkép a táborokról Rengeteg különféle nyári tábort szerveztek az idén nyá­ron országszerte a fiataloknak. Megyénkben is legalább 80 volt, illetve van még. A Válasz szerkesztői arra vállalkoztak hétfői műsorukban, hogy körképet adjanak a táborok éle­téről. Azt hittem, mielőtt bekapcsoltam a rádiót, hogy egyes, évek óta akut problémák nyomába is erednek. Az építőtábo­rokra gondoltam elsősorban. Mert ezek egy részében mindig gond a fizetés, az elhelyezés, az ellátás, egyszóval: a fiata­lokkal való törődés hiánya. Sok helyen csupán ingyen mun­kaerőknek tekintik a diákokat, kihasználják őket. Várakozásom nem teljesedett. Érintőlegesen szó volt er, ről is, ám az egy órában inkább csak a különböző típusú tá­borokról szóltak, azokról is meglehetősen általánosan. így azután a körkép tényleg csak körkép maradt, noha egyes jelenségek kórképét is megrajzolhatták volna. Kár, hogy nem használták ki a lehetőséget. Felelősen a közért Augusztus 20-án reggel a Kossuth rádióban hangzott el a Kopogtató, Perjés Klára műsora, öt új országgyűlési képvi­selőt kerestek fel, s egy pótképviselőt. Ök vallottak — kö­zöttük dr. Iványi Lajos, a Gyomaendrődi Lenin Téesz elnö­ke — munkájukról, terveikről. Pex’sze, mindnyájan közéleti emberek voltak eddig is, ám csak mostanában, megválasztá­suk után döbbentek rá, micsoda felelősség, mennyi tennivalót jelent több tízezer ember képviselőjének lenni. Ismerik ke­rületük legégetőbb gondjait, s máris intézkednek, igyekeznek megoldani azokat. Hallgatva megfontolt szavaikat, azokból kicsengett a tett- rekészség, a tenniakarás. Mindegyikőjük a köz szolgálatára vállalkozott, ha ezt szó szerint így nem is mondták ki. Akik rájuk szavaztak, jól választottak. Azt hiszem, nemcsak ilyen ünnepi alkalmakkor lenneszük-, ség és lenne aktuális hasonló vallomások, egyszerű, nyílt be­szélgetések csokorba kötése. A Kopogtató és Perjés Klára már számos esetben bizonyította,, hogy érzékenyen reagál a köz dolgaira, hogy általában mindig rátalál azokra az em­berekre, témákra, melyek a rádió hallgatóságát éppen a leg­jobban érdeklik. Nem túlzás, ha még egyszer aláhúzzuk: ez az augusztus 20-i beszélgetés, ez a „bekopogás” kitűnően si­került, és végig arról szólt, amiről hallani akarunk, amit tudni szeretnénk: hogyan gondolják választott képviselőink a jövőt, mennyire érzik-tudják, mit várnak tőlük választóik. A válaszok megnyugtatóak voltak. p. f. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Üjfajta kötődés — Tóth Benedek írása. 8.30: Emanuel Feuermann gor- donkázik, zongorán közre­működik : Franz Rupp és Gerald Moore. 9.04: Fúvószenekari hangver­seny. 9.39: Nefelejcs, (ism.) 10.05: Szíriusz és a holdon nyíló bársonyrózsa. 5. 10.35: Az állatok farsangja — Részletek Saink-Saens mű­véből. 10.50: Fjodor Saljapin két dalt énekel. 10.58: Aludni is tilos — Aszlá- nyi Károly regénye rá­dióra alkalmazva. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Ifjúság és béke — Riport­műsor. 13.00: Réti József operafelvéte­leiből. 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki, stúdiót. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (ism.) 14.26: Kóruspódium. 14.51: A magyar népköltészet hete. 15.21: Daloló, muzsikáló tájak. 16.05: Révkalauz. 17.00: Sinkovits Imre rádiószere­peiből. 19.15: Vallomások a szülőföld­ről — A Körösök vidéke. 20.20: Mi a titka? 21.10: Válogatás román költők verseiből. 21.24: Nóták. 21.40: Műhelyfőnökök. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Román előadóművészek felvételeiből. 22.53: A nulladik születésnap — avagy: egy védetté nyilvá­nítás története. 23.08: A Román előadóművészek felvételeiből c. műsor foly­tatása. 0.15: A Magyar Rádió zenés műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Abrahám Pál operettjei­ből. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben — Zenés dél­előtt. 12.10: A népművészet ifjú mes­tereinek felvételeiből. 12.25: Ütikalauz — üdülőknek. 12.30: A népművészet ifjú mes­tereinek felvételeiből — folytatás. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Ifj. Rácz .Norbert nótáiból. 14.15: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Sanzonpódium. 17.05: Népdalkörök pódiuma, (ism.) 17.30: Környezetvédelmi műsor fiataloknak és minden korosztálynak. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.00: Reklámparádé, 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Kaptam 29 percet a Rá­diókabarétól ! — Koós Já­nos műsora. 21.35: A Tallinni dzsesszegyüttes játszik. 22.00: Maholnap. . . Ifjúság-politi­kai folyóirat. 23.20: Kurt Weill zenés játékai­ból. 0.15: A Magyar Rádió zenés műsora. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva . . . (ism.) 9.23: Beszélgetés Bach gordon­ka szólószonátáiról, (ism.) 10.18: Pillanatkép. 10.23: Kosa György zongorázik. 11.11: A Videoton bigband ját­szik. 11.40: A Pécsi filharmonikus ze­nekar Beethoven-hangver- senye. 13.35: Az elveszett levél — Ion Luca Caragiale vígjátéka. 14.38: Pophullám. 16.10: Zenekari muzsika. 17.27: Traviata — Részletek Ver­di operájából. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű műsora. 19.05: A Régi zene együttes játszik. 20.17: Mindenki — másként. 20.37: A magyar rézfúvószene 25 éve. V/l. 21.10: Operaest. 22.05: Nagy siker volt! Részle­tek a Magyar Rádió ..Szá­zadunk zenéjéből” — hangverseny ciklusból. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális maga­zinműsor. Szerkesztő: Vá- czi Szabó Márta. (A mű­sor hívható telefonszáma: 18-111.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tv-torna. (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.25: A négy páncélos és a ku­tya. VII1/8. (ism.) 10.10: Képújság. 16.15: Hírek. 16.20: Leszállás — NDK tv-film. 17.30: A siker talizmánja — Szovjet rövidfilm. 17.55: 25 éves a Vépi Szakmun­kás- és Munkástovább­képző Intézet. 18.20: Adni érdemes . . . Kínai kisfilm. (ism.) 20.00: Beethoven-ciklus. XI/8. 21.00: Tv-híradó 2. 21.35: A hölgyválasz — Bolgár film. (14 éven felüliek­nek!) BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.25: Dokumentumműsor. 21.05: ,,Gy” mint Győzelem — Dokümentumfilm. 21.25: Népzenei dallamok. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-híradó. 17.50: Képújság. 18.04: Naptár. 18.15: Gyermekműsor. 18.45: Szórakoztató összeállítás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Zenés műsor. 18.30: Telesport. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Katonazene — Magyar film. (ism.) 21.35: Panoráma — A Külpoli­tikai Szerkesztőség világ- politikai magazinja 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Himnusz. II. MŰSOR 18.10: Képújság. 18.15: Utazás a kalandok földjén Egy szaharai beduincsa­lád. Osztrák rövidfilm. 19.45: A chip forradalma — III/3. 19.30: Tengeri csigák — Bolgár kisfilm. (ism.) 19.45: Li Liang-csie, a kínai harcművészet új csillaga. *22.05: Napló. MOZI Békés Bástya: öt láda arany­rög. Békéscsaba Szabadság: de. 10 és 4-kor: Éljen Dartagnan. 6 és 8-kor: Piszkos munka. Bé­késcsaba Terv: fél 6-kor: A gejzírvölgy titka. fél 8-kor: Földrengés Tokióban. Békés­csaba Kert: Tűzharc. Gyula Er­kel: Medvevadász. Gyula Pető­fi: Aranyeső Yuccában. Gyula Kert: A cápa. Orosháza Béke: Nagyrozsdási eset. Orosháza Partizán: Sárkányölö. Szarvas Táncsics: Missouri fejvadász, 22-kor: Milka.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents