Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-22 / 196. szám
o 1!>S5. augusztus 22., csürtörtök Politikai ismeretterjesztés — a népfronttestületek szervezésében A Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének legutóbbi ülésén a résztvevők meghallgatták az 1984 85. évi politikai ismeretterjesztés tapasztalatairól, és a következő évadra szóló ajánlásokról. tennivalókról készült tájékoztatót. Krisztoff Andrásné, a HNF megyei politikai munkatársa egyebek között beszámolt arról, hogy — a sajátosan mozgalmi témák mellett — sok vonatkozásban a párt- és tömegszervezeti oktatással azonos anyagot dolgoztak fel a foglalkozásokon. (Például: az MSZMP XIII. kongresszusának irányelvei, a felszabadulás 4. évtizede stb.) Ezek jól egybeötvözték a HNF Országos Titkárságának és Békés megyei elnökségének ajánlásait, valamint a helyi bizottságok elképzeléseit. A vitakörök vezetőinek, a fórumok és a más rendezvények előadóinak, propagandistáinak, s nem utolsósorban maguknak a hallgatóknak is bő választékban álltak rendelkezésre a különböző országos és megyei kiadványok. A vitákban sok. politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünkkel kapcsolatos kérdés hangzott el, ugyanis ezek már hosszabb-rövidebb idő óta igen élénken foglalkoztatják közvéleményünket. Igaz, csak 30 település adatait összegezték, de így is elég megbízható kép rajzolódott ki a HNF által szervezett ismeretterjesztés hatásáról, eredményességéről, és a választott tematika sokszínűségéről. A hat városban, a 13 nagy- és 11 kisközségben több mint 50 alkalommal tárgyaltak ifjúságpolitikai témákat a résztvevők. Ezenkívül átlagosan 30—35 esetben tűztek napirendre kül-, bel- és társadalompolitikai helyzettel, államigazgatással, gazdaságirányítással, történelemmel, szövetségi politikával, településfejlesztéssel, alapellátással és szolgáltatással, valamint környezet- és természetvédelemmel összefüggő kérdéseket. A korábbi évek több tapasztalatát a jelenlegiekkel összevetve megállapítható, hogy fokozódott az érdeklődés az ifjúságra, továbbá a családi, társadalmi háttérre vonatkozó témák iránt, és nagyobb szerepet kaptak az értelmi, érzelmi és erkölcsi tényezők is. Az 1985,86. évi politikai ismeretterjesztés HNF-aján- lásainak egyik sarkalatos pontja az, hogy ezentúl is törekedni kell a helyileg jól bevált formák alkalmazására. Azokon a településeken, ahol az elmúlt évben — a párt-, KISZ-, szakszervezeti kezdeményezésekre való hivatkozással — nem volt politikai jellegű szervezett tájékoztatás, ott az idén indítson ilyen foglalkozásokat a népfrontbizottság. A megyei elnökség azt indítványozta, hogy továbbra is szervezzenek népfront-vitaköröket a testületek (munkabizottságok) tagjainak, és a szülői munkaközösségi vezetőknek. Ezenkívül 6—10 témából álló előadássorozat lész mozgalmi aktíváknak, tanács- és póttanácstagoknak, lakó- és utcabizottságok, szakmai jellegű körök, klubok és egyéb közösségek vezetőinek. Lakóterületi fórumokon viszont a helyi lakosság csaknem valamennyi rétege képviselteti magát, ugyanis ezeken az egész települést érintő politikai, társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális problémákról is tájékoztatják majd az érdeklődőket. A szülők fórumain viszont az óvodai, általános és középiskolai csoportok, illetve osztályok szülői munkaközösségeit érintő nevelés- és oktatáspolitikai kérdésekről lesz szó a különböző intézményekben. Rétegfóru- mok esetében szintén differenciált módszereket alkalmaznak majd a szervezők. Az állampolgári jogokat és kötelességeket nemcsak iskolákban, hanem lakóterületeken is ismertetik a különböző korosztályoknak. A HNF- testületeknek szóló ajánlás külön felhívja a figyelmet arra, hogy a szakmai jellegű körök, klubok és más közösségek vezetőinek, tagjainak tartandó politikai tájékoztatásban szükség van véleménycserére, párbeszédre. Az SZMK-tisztségviselők és -tagok politikai foglalkozását kívánatos külön is egyeztetni az intézmények, a párt- és társadalmi szervek vezetőivel. Ugyancsak be kell vonni a politikai ismeretterjesztésbe mind a humán-, mind pedig a reálterületen dolgozó értelmiséget. Ami a feldolgozandó főbb témaköröket illeti, elég változatos a felsorolás: az MSZMP XIII. kongresszusának határozata, a nemzetiségpolitika, a HNF tevékenysége, a 40 éves békés építőmunka, a hetedik ötéves terv helyi vonatkozásai, és így tovább. Az ezekhez tartozó irodalmi jegyzékeket, valamint az előadások anyagát a HNF-testületek nagyobb részt már megkapták. —y—n Szabálysértések és elkövetőik Hétfőn, csütörtökön egész nap. szerdán pedig délután nincs ügyfélfogadás a hivatalokban. A Békéscsabai Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának a szabálysértési csoportja ebben az időben fogalmazza meg a határozatokat, továbbítja a fellebbezéseket, bírálja el a kifogásokat és küldi ki az idézéseket. Mi ilyen nap van. Ar- nóczky Józsefné csoportvezető éppen az ügyiratokat rendezi. — Van munkánk bőven — mutat az asztalán levő papírokra. — Milyen jellegű szabály- sértések a leggyakoribbak? — kérdezem— A bolti lopás, a parkrongálás, a jogosulatlan horgászás, halászás, valamint az árak ellenőrzésének akadályozása. Bolti lopások — Kik követik el? — A társadalom minden rétegéhez tartozó emberek. Külföldi turisták is. — Általában milyen értékű árut lopnak? — Néhány forintosat, de előfordul, hogy több száz forint értékűt is. — Tudna mondani példákat? — Egy idősebb házaspár két szelet csokoládét akart elemelni. Tetten érték. A körülmények alapján csak figyelmeztetésben részesítettük. — Egy 48 forint értékű halkonzerv ellopásáért viszont 2 ezer forint bírságot szabtunk ki. Hasonlóan egy csomag 7 forint 20 fillér értékű cigarettáért, mert viszonylag jó keresetű emberek követték el, és a bolti eladókkal szembeni viselkedésük rendkívül arrogáns volt. Egyébként bolti lopásért 20 ezer forint bírság szabható ki. Azt pedig, aki 2 ezer forinton felüli értékű árut lop el, bíróság elé állítják. — Előfordult, hogy egy fiatalember rendszeresen lopta a pálinkát- A bírság nem használt. Ügyét a bírósághoz továbbítottuk. Parkrongálás — Nagyrészt gépkocsivezetők, illetve -tulajdonosok követik el, akik közül egyesek néni veszik tudomásul, hogy közterületen zöldterületre felhajtani tilos. Nem szabad parkolni az utak mentén levő zöldterületen sem. — Ilyen cselekményért általában mennyi a kiszabott bírság összege? — 800—1000 forint. Ismétlődésnél persze ennél több, 3 ezer forint is lehet. A közterület-felügyelet, amelynek a tagjai augusztus 20-tól már egyenruhában teljesítenek szoglálatot, figyelmeztetésben részesítik a parkrongálókat, vagy ha ez nem használ 100 és 500 forint közötti összegű helyszíni pénzbírságot szabhatnak ki. Jogosulatlan horgászás, halászás — Elég gyakori mostanában. A Mohosz, a htsz és a horgászegyesületek ellenőreinek a bejelentése alapján indítunk eljárást. — Mik általában a szabálysértések? — Egyesek engedély nélkül vagy engedéllyel, de nem a meghatározott vízen horgásznak, halásznak. Előfordul, hogy a megengedettnél több horgászbotot használnak. Tilos a méreten aluli halak kifogása, illetve megtartása. — Az ilyen szabálysértések „mennyibe kerülnek” a vétkeseknek? — Rendszerint 600—800 forintba. De az is előfordul, hogy ezután a Mohosz IB a horgászengedélyt bevonja. Árak ellenőrzésének akadályozása — Az ilyen cselekmény a vásárlók megkárosításával jár- Tudni kell, hogy a fogyasztói árat minden kereskedő köteles feltüntetni. A beszerzést bizonylattal kell igazolnia, hogy az árkalkuláció helyességét meg lehessen állapítani. — Kik követnek el ilyen jellegű szabálysértést? — Többnyire kiskereskedők és kisiparosok. Gyakori az ellenőrzés, amiben részt vesznek a kereskedelmi felügyeletek, a rendőrség, a NEB, a szakszervezeti társadalmi ellenőrök. — Mennyi a büntetési határ? — Tízezer forint. A kiszabott büntetés általában 2000—3000 forint. Ismétlődés esetén persze ennél jóval több is lehet. — És aki nem fizet? — Minden szabálysértésnél a pénzbírság elzárásra változtatható. Pásztor Béla A tavaly átadott orosházi járóbeteg-szakrendelő intézetben jól felszerelt kis büfé áll a betegek és az itt dolgozók rendelkezésére. Az egyesített egészségügyi intézmény természetjáró szakosztálya működteti a büfét, így a hasznot a dolgozók kirándulásaira, túrázására tudják fordítani Fotó: Gál Edit Ellesett pillanatok Munkára nevelés Olyan lesz a felnövekvő generáció, amilyen példát lát maga előtt a felnőttektől. A példa általánosságban jónak mondható. Az idősebb szakik azon igyekeznek, hogy jó kezekbe kerüljön a stafétabot. Ám jócskán akad olyan eset is, ami nem a munkaerkölcsöt erősíti a fiatalokban. — Apu.' Becsaptak! A tizennégy éves fiatalember az egyik termelőszövetkezetben vállalt meggyszedést a vakációban. Kiszámította, hogy a kilójáért kapott forintokból mennyi pénze gyűlik össze a kerékpárvásárláshoz. Meggy után még almaszedésre is akart jelentkezni. Mindennap, amikor hazaért, kis füzetébe gondosan feljegyezte a szedés súlyát és a forintot, amit ígértek érte. Eljött a fizetési nap. A maga által kiszámítottnak még a felét (!) sem kapta meg. Tiltakozott a bérszámfejtőnél, hogy ő is látta a méréseknél a maga által szedett meggy mennyiségét, neki nem ennyi jár. Azt mondták: keresse meg a munkafelügyelőjét és neki panaszkodjon. ,,En nem panaszkodni akarok, csak azt kérem, amit ígértek a szedésért” — felelte. Most az apja előtt áll és az elkeseredés majd’ könnyeket csal a szemébe. — Apu! Nálatok az üzemben is úgy van, hogy nem fizetik ki azt, amit ígérnek? — Nem, fiam! Nálunk nincs így... De mondd csak ... Biztos, hogy nem tettél zsebre egy-két húszast? Tényleg annyit kaptál, amennyit mondasz? És annyit is dolgoztál?.... A gyanúsítgatások nem szülnek jó vért. A fiú először úgy meredt az apjára, mintha idegent látna, aki nem ismeri őt, aztán elhűlve csak annyit tudott kinyögni: „Nahát, apu ...” Később eszébe jutott a szülőnek, hogy miért is lopná meg saját magát a gyerek, hiszen biciklire gyűjti a pénzt, az első önálló vásárlása lenne a kerékpár. Különben sem olyan ez a fiú, nem úgy nevelte. Őszinteségre, nyíltságra, becsületre tanította mindig, hogy derék, megbízható ember váljék belőle. Olyan, aki tudja értékelni jól végzett munkája gyümölcsét... Elhatározta, utánanéz a dolognak, ne rombolja le senki a fiában ezeket az értékeket. Először ötöltek-hatoltak a munkahelyen. Ok rendben találtak mindent. A gyerekek csavarogtak, rendetlenkedtek, nem mondtak otthon igazat — válaszolták. Az apa tudta, hogy a fia nem hazudik és tovább forszírozta az ügyet. Ekkor azzal válaszoltak, hogy csoportosan végezték a munkát. 6-7 fiú dolgozott együtt és az együttes teljesítés után fizették a bért. Előfordulhatott tehát, hogy, aki jól dolgozott, az is csak annyit kapott, mint aki tényleg csak imitálta a munkát... De hát nem ezt ígérték. Aki igyekezett — többen is voltak ilyenek — joggal érezte becsapva magát. A munkára nevelésből nem vizsgáztak jól a szövetkezetben. Ezért az almaszedésre már el is maradt a jelentkezés. Varga Dezső Politikai intézményeink Q Hz államigazgatás központi szerve E megjelölés lényegében kétféle központi szervet takar: a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket. Mindkét szervfajtára érvényes, hogy — szemben a Minisztertanács valamennyi államigazgatási területre kiterjedő általános jogkörével — ezek különös hatáskörű központi szervek, amennyiben az államigazgatásnak csupán egy meghatározott ágát irányítják. Közülük a minisztérium a magasabb rendű forma. A minisztériumokat az ország- gyűlés törvénnyel hozza létre, míg országos hatáskörű szerveket az országgyűlésnek alárendelt Minisztertanács isi alapíthat. A minisztériumok vezetői, vagyis a miniszterek tagjai a kormánynak, őket az országgyűlés, illetve a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A minisztériumokra és az országos hatáskörű szervekre egyaránt érvényes, hogy főbb feladataik közé tartozik : a) a hozzájuk tartozó szakterületek központi irányítása: b) a magasabb szintű jogszabályok alapján rendeletek, utasítások kibocsátása; c) a gazdálkodó szervezetek ágazati felügyelete, az intézmények irányítása; d) a társadalmi szervezetek törvényességi felügyelete; e) a tanácsi szakigazgatási szervezet tevékenységének irányítása; f) az alájuk rendelt területi és helyi állarpi szervek irányítása. A minisztériumok vezetése az országos hatáskörű szervekétől eltérő megoldású. A miniszter mellett, neki alárendelten államtitkár(ok) és miniszterhelyettesek vesznek részt a minisztérium vezetésében. Az államtitkár kinevezése és felmentése az Elnöki Tanács, a miniszter- helyetteseké pedig a kormány hatáskörébe tartozik, A szóban forgó két szervtípus • tagozódása alapjaiban azonos elveken nyugszik, a legátfogóbb belső egységek: a főosztályok. Az országos hatáskörű szerveknek több csoportja különböztethető meg. Vannak olyanok, amelyeknek élén államtitkári rangban levő vezető áll. Ilyen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, az Állami Egyházügyi Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal. Az országos hatáskörű szervek másik részét, például a Magyar Szabványügyi Hivatalt, az Országos Mérésügyi
