Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
1985. augusztus 2., péntek Lépcső a lábtöréshez... Tudom, a cím akár egy Rejtő-regény építményéhez is kötődhetne. De szó sincs plagizálásról! Hozták a hírt; valami nem stimmel Békéscsabán a szig-, ligeti óvoda tőszomszédságában található, játszótérnek kikiáltott részen. Pontosabban, nem is a térrel van báj, hanem az ott felállított faszobrokkal, amikről úgy potyognak le a gyerekek, mint érett alma a fáról! Művészi alkotássá szentesítette ezeket a reá adott szentencia. Nincs jogom kételkedni a megállapítás jogosságában! (Bár szívesen indítanék közvélemény-kutatást, mert véleményem szerint nem 2-3 ember döntése alapján lesz valamiből művészi alkotás. Hittel vallom, hogy a nagyközönség a legilletékesebb ennek megállapítására!) Ottjártamkor gyerekek, anyukák és apukák pihentek, játszottak, beszélgettek. A rögtönzött véleményadás eredményét szeretném közreadni. 11 szülők véleménye... Szűcs Istvánné ölében kislánya szendereg. Ö a szomszédasszonyával beszélget, hiszen ebben a hőségben ne-, héz elviselni a panellakás szorítását. — Higgye el, ha az én gyerekem esik le erről a szörnyedvényről, biztos, hogy feldarabolom azt. Inkább hintát, csúszdát tettek volna ide, mert ugyan mitől játszótér ez a faszoborral kör- beékesített utcarész? Egy focipályának is jobban örüljünk volna. Ezek a gyerekek legalább kiszaladgálhatnák valahol magukat... Lippai Zoltánná csemetéjét hintáztatja, a másik baba nemsoká érkezik. — Ha már kérdezi, nekem az a véleményem, hogy dekorációnak még csak-fsak elmegy ez a faszoborcsoport, de akkor ne egy játszótéren állították volna fel. Ezen játszva csak a nyakukat törhetik a gyerekek. Vannak, akik azt mondják, ne mász- szanak fel a kicsik! Jó vicc! Nem állhat az ember mindig a hátuk mögött! Arról nem is beszélve, hogy 4-5 éves gyereknek nehéz megmagyarázni; édes gyerekem, a művész bácsi nem azért csinálta, hogy használjátok, hanem, hogy nézegessétek! Ha viszont ez igaz, akkor ne egy játszótérnek kikiáltott helyen állították volna fel! Za. 1. A homokozó környékén kisfiára vigyáz. — Igen, hallottam arról, hogy lepotyognak a gyere-" kék a szoborfigurákról, sőt az egyik a lábát törte. Nem is csodálom, olyan kemény ott a talaj, legalább homokot terítettek volna oda ... ...és a „hivatalos” vélemény Kendra János, a városi tanács tervosztályának társa- dalmimunka-szervezője. — A játszótér kialakításának tervét még 1978-ban fogadták el. Schéner Mihály és Borbola László tervezték ennek kialakítását. A 3,15 méter magas szobrokat a közelmúltban« állítottuk _ fel. Kaptunk azóta egypár bejelentést, hogy ez a játszótér így nem játszótér! Tudom, hogy egy vastag homokréteg kiszórása a faszobrok alá enyhítené a balesetveszélyt. De az már megváltoztatja az eredeti tervet. Ahhoz viszont, hogy ezen változtassunk, szükséges a tervezők hozzájárulása . .. elég bonyolult ügy ... Szemléletbeli különbségeink voltak, vannak a művésszel, tervezővel. Tudom, hogy nem szerencsés dolog a vörössalak-te- rítés, de hát... A közeljövőben végre szeretnénk a tervnek megfele-, lően befejezni ennek a játszótérnek a kialakítását, csúszdát állítunk, és nyújtót is kapnak a gyerekek. Hátha megnyugszanak a kedélyek! Hogy két különböző elem felállításától megnyugodnának a kedélyek? Kétlem! De nézzük csak végezetül, hogy is állunk? Ez a játszótér — attól, hogy monstrum beton lovakat (ezek is több méteresek, de mentségükre legyen mondva, alattuk homokréteg áll) és még nagyobb fafigurákat állítottak fel — nem játszótér! Talán park? Az sem! Kietlen, egy fűszál, bokor sem található. Akkor hát mi? Ki tudná megmondani? Kép, szöveg: Béla Vali Gvomaendrődi Nyár ’85 Beszélgetés Malcolm Rudland orgonaművésszel A gyomaendrődi Katona József Művelődési. Központ által szervezett Gyomaendrődi Nyár ’85 rendezvénysorozat keretében július 26-án este orgonahangverseny színhelye volt az endrődi katolikus templom. A műsorban többek közt Händel, Bach, Becker, Franck, Patterson művei csendültek fel Malcolm Rudland angol orgonaművész előadásában. A koncert második felében Béres Ferenc énekművészt és Hegedűs Valér orgonaművészt hallgathatta a több mint félezer zenekedvelő. * * * A hangverseny után Malcolm Rudland orgonaművésszel beszélgettünk. — Hogyan lett zeneművész? — Hétévesen kezdtem zongorázni, s 4 évvel később már én orgonáltam a templomi miséken. Később elvégeztem az Angol Királyi Zeneakadémiát, ahol megalakítottam az Akadémiai Fesztivál Zenekart, amelynek nagy sikere volt otthon és külföldön egyaránt. Egyébként játszom, vezényelek, tanítok, sőt, ha úgy adódik, zenekritikákat is írok. — Harmadik alkalommal ad koncertet Gyomaendrődön. Hogy került kapcsolatba Magyarországgal, az itteni zenei élettel. — Ó, ez nagyon régen, még a születésem — 1941 — előtt kezdődött, ugyanis édesanyám — Széli Marika — magyar volt. Alig voltam 2 esztendős, amikor ő meghalt. Három nagybátyám él szerte a világban, s az egyik — mint 10 évvel ezelőtt kiderült —, itt lakik Budapesten. Minden évben meglátogatjuk egymást, s közben barátokat is találtam, többek közt Sebestyén János orgonaművészt, aki meghívott néhány évvel ezelőtt gyomaendrődi hangversenyére, ahol én is fölléptem. Egyébként koncerteztem már Orosházán, Kondoroson, Pannonhalmán, Budapesten, a Mátyás templomban is. Most augusztusban még Pozsonyban és Pös- tyénben is hangversenyt adok. — Többször járt már Magyar- országon. Mi volt a legnagyobb élménye? — Talán a legkedvesebb és feledhetetlen élményem a tavalyi koncertem volt a Mátyás templomban. Kiváló akusztika és nagyon nagyközönség ... Csodálatos volt! És hogy el ne feledjem a másik — állandó — nagy élményt, a magyar konyha remekeit. Kedvenc ételem a bableves, rakott káposzta és a mákos palacsinta. Ma este is ezt eszem, ha lehet! — fordult nevetve magyar vendéglátóihoz. Kép. szöveg: Hornok Ernő Művésztelepek és mecénások Benne járunk a nyárban, s egyre-másra nyílnak meg a művésztelepi zárókiállítások. Egészen mások ezek a megnyitók, mint az őszi->téliek, mert színvonaltól függetlenül a közös alkotómunka öröme és felszabadultsága érződik egy ilyen alkalomkor. Mert mi a lényege ezeknek a nyári munkálkodásoknak? Végre kilépve a hétköznapok közhelyszerűen feszes tempójából, valahova elvonulva 2-3 hétig csak az alkotásnak élhet a profi vagy amatőr képzőművész. Gyulán július 29-én nyílt meg a Pedagógus Szakszervezet által fenntartott pedagógus művésztelep kiállítása, augusztus 10-én követi a nyári gyulai művésztelep ugyancsak hagyományos vázlatkiállítása, az ő munkájú-, kát a Gyulai Városi Tanács és a Népművelési Intézet támogatja. De e kettő mellett alakul egy új nyári együtt-, működés is, a me! y róf egyelőre kevenin'' tudnak. Formációjára nézve nem is a megszokott szervezeti keretek között mozog, de talán nem korai tudatni róla alakulása közben. Az ötlet dr. Kási Gyulától, a tüdőszanatórium főorvosától ered. 1984-ben egy kiállítással teremtett alkalmat arra, hogy a szanatórium dolgozói és a művészet mindennapi közelségbe kerüljenek egymással. A nyári gyulai művésztelepet hívta meg bemutatkozásul, s mindehhez olyan technikai feltételeket teremtett, hogy a kiállítás rendezője — e sorok írója — nemcsak minden nehézség nélkül, de örömmel is tudta végezni a munkáját. A kiállítást Krasznahorkai Géza, a megyei tanács főelőadója nyitotta meg, aki a jövőbeni folytatásról hozzáfűzte: „Kapcsolódási pont e kiállítás is, s az ezt létrehozó akarat a tüdőkórház vezetésében, amely folyamatossá kívánja tenni az ilyen és hasonló alkalmakat, lehetőséget adva e kétféle, de egy célért folyó gyógyítás alkotóinak a találkozásra.” A szándék jóváhagyásra lelt a megyei tanács részéről, s a művészetpártolás gyakorlati megvalósítással folytatódott. Az idén másodízben töltött pár hetet három művész a szanatórium parkján ban álló faházban. Először Pusztai Ágoston egri szobrász és Kéri Imre, Decsi Ilona pesti grafikus házaspár, az idén Kiss György gyulai származású, Pesten élő festő és szobrász, Nagy Előd és Mészáros Géza festőművészek. Nem olyanfajta továbbképzéssel egybekötött alkotótáborról van itt szó, “mint a bevezetőben említett művésztelepeken, hiszen a faház nyári lakói elismert, esetenként maguk is egyben oktató művészek. A hely csendessége, világtól való elzártsága a szellemi feltöltő- désre és elmélyülésre alkalmas. A tájjal és természettel, gyógyítóval és gyógyu- lókkal való közelség olyan inspirációkat adhat, amelyek művek megszületését befolyásolhatják. A művészektől sem idegen a gondolat, hogy a szanatórium szép parkja idővel egy- egy szoborral gazdagodjék, s reméljük, hogy a művészet e még ritka, de nagyvonalú mecenálása néhány év múlva nemcsak vonzó szoborparkot, hanem irigylésre méltó szellemi társulást is eredményez. Ibos Éva Csabai láncosok az NSZK-ban A békéscsabai Rábai Üttö- rő Néptáncegyüttes mintegy 40 tagja szerdán délben autóbusszal indult az NSZK- beli Landau városába, a BMW-autógyár meghívására. Tegnap este érkeztek meg a táncosok a mintegy tízezer lakosú városkába, ahol két alkalommal, falusi majális keretében kétórás műsorral mutatkoznak be a német közönségnek. Ottlétük során találkozhatnak a helyi gyer- mek-néptáncegyüttes tagjaival, akik szeptemberben látogatnak majd — a csere- kapcsolatok jegyében — Békés megyébe. A Rábai együttes, amely először jár az NSZK-ban, augusztus 7-én érkezik vissza Békéscsabára. Faszta Békéscsabán, a Százasban az egyik polcon halomban hevernek a tubusos cipőpaszták. A tubusok színe barna, sárga, fekete, vörös. Ettől teljesen független a színe annak, ami benne van. Aki mégis kíváncsi, hogy milyen színű a cipőpaszta, megtudhatja a tubusra ragasztott kis céduláról. Ügy is, hogy kinyom belőle egy csipetnyit. De az árut előbb kézbe kell venni, forgatni, nézegetni, tapogatni. Ha nem felel meg, vissza kell tenni a polcra. Akinek többszöri próbálkozás után sincs szerencséje, az a vérmérsékletétől függően közepes vagy teljes erővel visz- szahajítja. Eközben a tubus deformálódik és ütött-kopottá válik. Aki emlékszik a Schmoll vagy a Kakas pasztára^ az tudja, hogy a tubus, illetve a doboz, valamint a paszta színe azonos volt. Ennek célszerűségére rájöttek eleink, utódaik azonban átrendezték a dolgot. Hadd keresgéljen a vevő! És keresgél kitartóan. Addig, amíg újításként vissza nem térnek arra, ami valamikor egészen természetes volt. Vagyis olyan színű legyen a tubus, mint amilyen a paszta. — or Lemezek nyomában A békéscsabai nyári hanglemezkínálatnak néztem utána három boltban. Először az Univerzál Áruház lemezosztályán két fiatal eladóval beszélgettem. Rácz Hajnalka és Majernyik Gyöngyi kérdésemre elmondta, hogy a vásárlók főleg a külföldi' együttesek számait keresik, de azokat is inkább kazettán. Jelentős igény van Tweens lemezre, gmi egyelőre a boltokba nem érkezett. Nagy eredmény, hogy Queen, Paul Mc’Cartney, Rolling Stones új számait tartalmazó lemez is kapható. A magyarok közül Vikjd"’ Gyula és Varga Mi^-’^ je_ meze a legkeresettebb Ezekből egyelőre jól ellátottak. A régi számok Közül a legna- gy°tp sláger a „Millió ró- íáaszál” Csongrádi Katától. Verses és meselemezek nincsenek nagy választékbar „Süsü a sárkányának ^an a legnagyobb sikere _ mekek körében. Az áruház_ ban a „korong,, ]emez_ listáról rend,ükj a felsorolás alapjan A rendelés után 1 , uét múlva érkezik meg az ?ru. Második utam a Radnóti Könyvesboltba vezetett. Gu- bis István boltvezető-helyettes tájékoztatott a kínálatról. — Nálunk átlag 600 ezer torint értékű készlet van. de néha 1 millió forintért is rendelünk árut. Mese, vers, rocklemezekkel egyaránt ki tudjuk szolgálni a vásárlót. Tweens lemezt nálunk sem lehet kapni. Hiánycikk még a Modern Talking. — A koncertek után jellemző, hogy az előadó együttes lemezeit keresik? — Nem mindig. Például a Judas Priest fellépése után elárasztottak minket a vásárlók, de a Mannfred Mann lemezből sok a „nyakunkon” maradt. Az állami boltok készlete után kíváncsi voltam, hogy mit tud kínálni a szerződéses bolt? A Lencsési úti lakótelepen Purcsi Tamás boltvezetőt kerestem fel. A készletéről kérdeztem. — Az üzlet árucikkeinek 30—40 százaléka kazetta és lemez, ez körülbelül 80 ezer forint értékű. A „maszekoknak” könnyebb, mert magánemberektől is vásárolhatnak lemezt. Nálunk főleg a rocklemezek fogynak. Próbálkoztam komoly lemezekkel is, de itt nincs rá igény. — Milyen lemezeket keresnek legjobban? — Attól függ, hogy kit, mi érdekel. — A legdrágább lemez? — Van ezerforintos lemezem, de ezek albumok, például az Iron Maden-al- bum. Verses és meselemezeket is árulunk. Siker nálunk is a Süsü a sárkány. K. Gy.
