Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 14., szerda Eltemették dr. Pintér Ferencet Rózsahegyi-emléktábla Gynmaendrődiin Lakások, valószerűtlenül olcsón Százak — munkatársai, barátai és tisztelői — kísérték utolsó útjára tegnap a Farkasréti temetőben dr. Pintér Ferencet, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezetőjét, aki váratlanul hunyt el életének 65. évében. A Népszabadság székházában dolgozott az utóbbi 16 évben. A megyei vállalati osztályt irányította. Hozzá tartoztak a megyei lapkiadók és szerkesztőségek. Szakmánkban majd mindenki ismerte. Munkája hónapokra hivatali szobájához kötötte, mégis pontosan ismerte a megyei lapkiadók és szerkesztőségek helyzetét. Tudta, mi fáj nekünk, vidéken élő újságíróknak, Békésben, Hajdúban, Zalában, Komáromban, s másutt az országban. Támogatása nélkül ma szegényebbek lennének a megyei szerkesztőségek, mostohábbak a lapkészítés körülményei. Hivatása szerint a számok embere volt, valójában egy nagy műveltségű, a múlt tiszteletére, a humán ismeretek fontosságára igényes, hazában és világban gondolkodásra ösztönző munkatárs. Hol egy latin mondás, hol egy klasszikus vers idézésével figyelmeztetett — sohasem kihívóan, a tudását fitogtatóan —, fel kell frissíteni ismeretünket, mert az idő leköröz bennünket. Gyerekem — ez volt a szavajá- rása, és volt ebben valami atyáskodó, a hivatali kapcsolatot meghaladó, mélyen emberi. Július 26-án nem ébredt fel. Halálában — akaratlanul is — méltó volt önmagához, csendben ment el. Reggel hiába kerestük, nem volt a helyén. Tegnap találkoztunk vele újra — immár poraival —, és utoljára. őszintén gyászoljuk, emlékét — szikár alakjából, kimért mozdulataiból és meleg emberségéből összeállt emlékét — megőrizzük. Klasszikusok a képernyőn A világirodalom klasszikusainak egy-egy kiemelkedő alkotása elevenedik meg a közeljövőben a televízió képernyőjén. A következő hetekben kezdik meg, illetve fejezik be Garcia Lorca, Lope de Vega, Albert Camus, valamint Jan Otcenasek egy- egy világhírű művének felvételeit a tv műhelyeiben. Nem ismeretlen a hazai színházlátogatók körében Federico Garcia Lorca Ber- narda Alba háza című drámája. A spanyol író 1936-, ban írt művében az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségeket és erőszakot bírálja. Az idei színházi szezonban is nagy sikert aratott darabból ezúttal — augusztus végén — Lojkó Lakatos József rendező irányításával készül tv-film a televízió IV-es stúdiójában. Az utómunkálatokat végzik Félix Lope de Vega spanyol író A kertész kutyája című művének feldolgozásán. Az 1613-ban született darab 1962-ben jelent meg magyarul, s több alkalommal bemutatták már a hazai színpadokon. A műben a grófnő és titkára között fellobban a szerelem, amelynek útjába a kettőjük közötti társadalmi különbség gördít akadályokat. Lengyel György rendező a főbb szerepeket Almási Évára, Cseke Péterre, Mányai Zsuzsára, Márkus Lászlóra és Tóth Enikőre bízta. Kozák András * . Aítja a főszerepet Albert Camus: A bukás című darabjának televíziós adaptációjában, Esztergályos Károly legújabb filmjében. A francia író utolsó regénye volt az 1956- ban íródott, ironikus mű, amelynek címe jelképesen utal az élet csúcsairól való zuhanásra, és az első emberpár bűnbeesésére, a paradicsom elvesztésére. Világszerte nagy sikerrel játszották a mozikban a cseh Jan Otcenasek Romeo, Julia és a sötétség eimű alkotásának filmváltozatát. A megszállt Prágában 1942-ben játszódó művel ezúttal Zsurzs Éva rendezésében ismerkedhetnek meg a tv-nézők. A szép szerelmi történetben M ácsai Pál, Papp Vera, Pásztor Erzsi, Kun Vilmos formálja meg a jelentősebb szerepeket. Nemzetközi galamb- és kisállatkiállítás A Békés Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága, a Békés Megyei Kisállattenyésztők Egyesületi Szövetsége és a Galamb- és Kisállattenyésztők 155. Egyesülete szervezésében nemzetközi galamb-, és kisállatkiállítást rendeznek Békéscsabán, a Botyánszky Pálné utca 14. szám alatti (volt iskola) épületben. Lengyelországból Poznan, Jugoszláviából Üjvidék és Zrenjanin, Magyarországról Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Mezőtúr, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Gyula, Békés városok és Balaton, valamint Mezőkovácsháza községek tenyésztői mutatják be állományuk javát. A kiállítást Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőhelyettese nyitja meg augusztus 18-án délelőtt 9 órakor. A kisállatok augusztus 20-án 16 óráig tekinthetők meg. — plp — Gépkocsiátvételi sorszámok 1985. AUGUSZTUS 13-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 872 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 161 Trabant Lim. (Bp.) 237 Trabant Lim. (Debrecen) 222 Trabant Lim. (Győr) 104 Trabant Combi (Győr) 6 154 Trabant Combi (Bp.) 11 562 Wartburg St. (Bp.) 14 725 Wartburg St. (Győr) 7 969 Wartburg Sp. (Bp.) 22 664 Wartburg Sp. (Győr) 12 099 Wartburg Sp. tolót. (Bp.) 5 074 Wartburg Tourist (Bp.) 9 373 Wartburg Tourist (Győr) 3 610 Skoda 105 S (Bp.) 9 0_80 Skoda 105 S (Debrecen) 6 881 Skoda 105 S (Győr) 7 167 Skoda 120 L (Bp.) 18 367 Skoda 120 L (Debrecen) 10 686 Skoda 120 L (Győr) 13 253 Skoda 120 GLS (Bp.) 1 183 Lada 1200 (Bp.) 36905 Lada 1200 (Debrecen) 23 439 Lada 1200 (Győr) 12 013 Lada 1300 S (Bp.) 14 395 Lada 1300 S (Debrecen) 10 993 Lada 1300 S (Győr) 4 480 Lada 1500 (Bp.) 13 385 Lada 1500 (Debrecen) 9 611 Lada 1500 (Győr) 4 274 Lada Combi (Bp.) 5 900 Lada Combi (Debrecen) 3 474 Moszkvics (Bp.) 13 673 Polski Fiat 126 P (Bp.) 22 145 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 408 FSO (Polski Fiat) 1500 5 002 Dácia (Budapest) 28 727 Dácia (Debrecen) 18 337 Zasztava (Bp.) 9 104 rint,'négyzetméter fajlagos költséget jelent. Nos, a kétszintes, 110 négyzetméteres lakások kivitelezői azt állítják, nem kell tartani az „anyagi el- úszástól”. Ez annál is inkább nagy szó, mert az épületek a legkorszerűbb, különlegesen jó hőszigetelő tulajdonságú anyagokból készülnek. Néhányan már az idén szeretnének beköltözni új otthonukba. A legtöbb építkező azonban ’86-ban fejezi be a munkát. A terv módot ad a lépcsőzetes kivitelezésre is. tehát, ha valaki kevesebb pénzzel vágott bele az építkezésbe, elég, ha az első szintet teszi lakhatóvá, majd beköltözés után, anyagi lehetőségeinek megfelelően, folytatja a házépítést. Egyébként a fiatal tervezőcsapat azóta már felbomlott, ám vezetőjük, Kvasz György, és statikus tervezőjük, Bánszky József most újra összeállt, s a békéscsabai KISZ-iskola sportpályájának tervez egy lelátót, ami alatt öltözők és mosdók kapnak helyet. u. T. Augusztus 18-án délelőtt 11 órakor Endrőd szülöttjének, Rózsahegyi Kálmánnak emléktábláját avatják fel a tájháznál abból az alkalomból hogy 60 évvel ezelőtt választották a község díszpolgárává. Az emléktáblát, melyet az Endrődiek Baráti Köre állíttat, dr. Czenner Mihály, a Magyar Színházi Intézet nyugalmazott igazgatója leplezi le. Délután 5-kor a színész alakításait megörökítő fotókból nyílik kiállítás a Dériné Művelődési Házban, ugyancsak itt látható 20 órától egy film. melyben a művész szerepelt. Rózsahegyi Kálmán 1873- ban született Endrődön, a Színiakadémián 1893-ban szerzett diplomát. Debrecen és Kolozsvár után Budapestre, a Magyar Színházhoz szerződött, innen került át 1900-ban a Nemzeti Színházhoz, ahol nyugdíjazásáig, 1935-ig szerepelt, s melynek örökös tagja volt. Népszínművek, parasztdrámák és vígjátékok utolérhetetlen természetességű, ízes beszédű, realista stílusú jellemábrázolójaként tartotta számon a kritika a kiváló művészt. — plp — Bár a békéscsabai Hargita utcában épülő átriumházak legtöbbjének még csak puszta falai meredeznek az ég felé, ám az épületek tömegarányai már most is több mint biztatóak. Ezeket a rendkívül mutatós és észszerű KISZ-lakásokat a Békés megyei ÁÉV egy fiatal csapata társadalmi munkában tervezte, s (erről lapunk már múlt évben tudósított) elnyerte az Alkotó Ifjúság-pályázat különdíját. Amiről azonban kevesen tudnak, hogy idén tavasszal az Alkotó Ifjúság Pályázat elmúlt tíz évének díjazott terveiből kiállítás nyílt, s ott a terv újból különdíját kapott, és a csabai átriumházak makettjei, rajzai láthatók voltak a moszkvai VIT magyar kiállításán. S még valami, ami miatt a 40 lakás sorsa feltétlenül érdemes az érdeklődésre: az épülő házaknál egyre inkább ellenőrizhető, hogy a költségvetés által tervezett 770 ezer forint elég lesz-e a megvalósításra? Hiszen az összeg alig 7 ezer fo— Délen a helyzet változatlan (júl. 18.. 4. o.) — Alkudozás Japánnal (júl. 2(1., 2. o.) — Megnyílt a moszkvai VIT (júl. 29., i. és 3. o.) — Mihail Gorbacsov nyilatkozata (júl. 30., 1. o.) KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET: — 27. sz.: Hazai szárított borélesztő (9. o.) : Gyümölcstartósítás fruktoiddal (9. o.) — 28. sz.: Cseresznyefajtáink I. (6 o.): Énekes madarak az almásban (7. o.) : Kedvező tapasztalatok (13. o.) — 29. sz.: Cseresznyefajtáink II. (5. o.): Különös növények (7. o.): A csoda-hajnalka (7. o.) — 30. sz.: A babzsizsik ellen (9. o.) : Hogyan ültessük a jácint- és a tulipánhagymákat? (12. o.) CSALÁDI LAP: A Szahel-övezet (6—8. o.): Bőrápolás nyáron (9. o.): Országos ügy (30. o.): Panasz a kamaszra (15. o.) A Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének koordinálásával jól halad Gyulán a termelőszövetkezeti üdülő építése. A Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat már a szakipari munkákat szervezi. Kész vannak a villany- és a vízszereléssel. Jelenleg a tetőn dolgoznak. Előreláthatóan a jövő üdülési idény kezdetén a 60 szobás, 120 ágyas, minden kényelmet kielégítő üdülő, mely tisztán szövetkezeti erőforrásokból épül, vendégeket fogad Fotó: Dupsi Károly Az ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalom szervezői a részt vevő szocialista brigádoknak az alábbi, a júliusi lapszámokban megjelent cikkek tanulmányozását javasolja: MAGYARORSZÁG: — A gazdaság realitásai *(27. sz:, 4. o.) — Válsághosszabbítás (28. sz.. 11. o.) — Az út Helsinkibe (29. sz.. 1Ó. o.) — Kínai diplomácia (30 sz.. 9. o.) NÉPSZABADSÁG: — Gromiko a Szovjetunió új államfője (júl. 3., l. o.) — Gorbacsov-Reagan találkozó (júl. 4., 1. o.) — A nagy hír (júl. 6., 1. o.) — A SALT II. jövője (júl. 6., 6. o.) — Magyar—szovjet megállapodások (júl. 10., 1. és 3. o.) — Kézfogás az űrben (júl 13., 1. o.) Zárás előtt — olcsóbban A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az idén január l-től elvileg minden romlandó élelmiszer árusítható olcsóbban, ha a vállalat vezetése, illetve a boltvezető úgy dönt, hogy gazdaságosabb az árból engedni, mint másnap fillérekért, takarmányként eladni, esetleg kidobni az árut. A tapasztalatok szerint azonban a kereskedők nem élnek a kívánt mértékben ezzel a lehetőséggel, még a zöldség-gyümölcs kereskedelemben sem, ahol pedig már hosszabb ideje lett volna mód arra, hogy estefelé a kiválogatott, gyengébb minőségű árut olcsóbban adják, mint nyitáskor a friss, lényegesen jobb minőségű zöldséget és gyümölcsöt. Az élelmiszer-kereskedelemben arra is lehetőség van, hogy az előző napról megmaradt kenyeret, péksüteményt, a még élvezhető, ám már nem olyan gusztusos hentesárut, esetleg tejterméket a nyitásikor árusítsák kedvezményes áron. A tapasztalatok szerint azonban a boltvezetők a veszteség elkerülésére inkább azt az utat választják, hogy óvatosabban rendelnek, s vállalják annak kockázatát, hogy zárás előtt 1—2 órával már elfogynak a romlandó élelmiszerek. A Belkereskedelmi Minisztérium — bár utasítást nem szándékozik ezzel kapcsolatban kiadni — szorgalmazza, hogy az üzletek a készlet alakulásától függően éljenek az árváltoztatás lehetőségével, hogy nem mennek veszendőbe az élelmiszerek, s a vásárlók is jól járjanak. Így csökkenne a vásárlók reklamációinak száma is, s kevesebb lenne a jogos panasz, hogy nem az árnak megfelelő minőséget kapják. A romlékony élelmiszerek különösen nyáron * okoznak gondot megyénk boltjaiban is. A gyulai Szupermarket forgalma a meleg időszakban igencsak megnőtt. Az üdülők, az átutazó turisták jelentős része itt szerzi be az élelmiszert. — Kenyérből úgy tíz mázsa a napi adag. Ha marad, reggel még teljes értékű áruként találhat gazdára — mondja Tar János üzletvezető-helyettes. — A kenyér, pékáru egyébként nem okoz gondot, hiszen helyből kapjuk. Fél ötig itt áll egy ügyeletes kocsi, amely, ha szükséges, tejet, kenyeret hoz. — Hogyan rendelik a napi árut? — Állandóan figyeljük a forgalmat, erről füzetet' vezetünk. Évek óta az a tapasztalatunk, hogy kedden és pénteken — vagyis piaci napokon — ugrásszerűen megnő a forgalom, máskor nagyjából egyenletes. Persze, nyáron mindenből több fogy, a szeptember gyengébb hónap, de aztán jönnek az ünnepek... — Mi a véleménye a zárás előtti olcsóbb árakról? — Ennek van egy olyan oldala, hogy akkor zárás előtt egy-két órával ugrásszerűen megnőne a forgalom, hisz mindenki szeretne kevesebb pénzért bevásárolni. Viszont így is emberhiánnyal küzd a boltunk. Jó szervezéssel, odafigyeléssel, óvatos rendeléssel így is kikerülhető a sok maradék. * * * A békéscsabai 100-as ABC- áruházban tulajdonképpen már évek óta kapni „leértékelt” élelmiszert. — A zöldség-, primőráru egy részét árusítjuk olcsóbban. A bolt és a vásárló érdeke is ez, hiszen például az apró paradicsomot még így is el tudjuk adni, másnap viszont már dobhatnánk ki — véli Migaskó Lajosné üzletvezető-helyettes. — Üj dolog, hogy saját hatáskörünk lett annak eldöntése, mikor mit árusítunk olcsóbban. Na- gyob önállósággal élhetnek, s nagyobb összeggel gazdálkodhatnak a boltok. — Mi a helyzet az alapvető élelmiszerekkel? — A tej nem gond, mivel két nap a szavatossági ideje, tehát másnap még árusítható. Ha így is megmarad, visszaveszi a tejipar. A tejtermék — például a tejszín — már rizikósabb, különösen, ha meleg van. Ha marad kenyér, azt másnap takarmányozásra adjuk el, jóval olcsóbban. — Mi alapján rendelnek? — Idényfüzetet vezetünk, s így fel tudjuk mérni, hogy például augusztus 20. előtt miből, mennyit rendeljünk. Igaz, változnak a vásárlói szokások is — az árakkal többnyire egyenes arányban. Tortából minden évben tízhúsz százalékkal kevesebbet adunk el, mert egyre drágább. Mérlegelnünk kell tehát, méghozzá úgy, hogy a vásárló megkapja. ' amire szüksége van, de azért mi sem járjunk rosszul. * * * A Békés Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese, Paulik Pál így vélekedik: — Nyáron nem éppen ideális állapotok uralkodnak a megye élelmiszer-ellátásában. Ennek több oka is van. Békéscsabán, Gyulán, Szarvason az idegenforgalom szinte kiszámíthatatlanná teszi a vásárlói igényeket. Ha jó az idő, mindenből sok kell, de jöjjön egy esős nap, s megmarad az áru. Az üzletek pedig egy hétre előre rendelnek. A sütőiparnál ugyan lehet szó napi uátnrendelésről. A* fogyaszthatósági idő letelte után megmaradt árut viszont — mivel szigorúbbak lettek a higiéniai előírások — már nem dolgozzák fel zsemlének, mint régen, s kevés kell állati takarmánynak is. A nagyüzemek nem vállalják a kockázatot, esetleg a kisállattartók viszik el a megmaradt kenyeret, kiflit. A megyei üzletek nagy része gyakran leértékeli zöldség-gyümölcs áruinak egy részét, hisz ez saját érdeke is. De mit lehet tAini más, romlandó élelmiszerekkel? Az év végi ünnepek után például száz mázsa kenyér maradt meg. Gondoltuk, milyen jól jönne ez az éhező országoknak .. . — gubucz —
