Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 2., péntek Hz idén 45 üzletházat újítanak fel a kistelepüléseken A Mészöv elnökségének augusztus 1-i, tegnapi ülé­sén három napirendi téma szerepelt. Az orosházi lakás­szövetkezet tevékenységét boncolgató vitában hasznos javaslatok születtek, melye­ket Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke foglalt össze. A kistelepülések Áfész- üzlethálózatának rekonst­rukciója a tervezettnél las­sabban halad. Három év alatt 105 hálózati egység fel­újítását tervezték, melyre 47,4 millió forintot biztosí­tottak. A költségek egy ré­szét az Áfészek saját erő­forrásából és társadalmi munkával teremtik elő. Az idén 45 üzletház rekonstruk­cióját kell befejezni, úgy, hogy a hálózatkorszerűsítés mellett kisebb jellegű beru­házásokat (víz bevezetése, központi fűtés kialakítása, alapterület-bővítés) is vé­geznek. Egyre több segítsé­get nyújt a lakosság és a ta­nács. A megyei és a helyi ta­nács a kamuti, a körösújfa­lui boltok rekonstrukciójá­hoz csaknem másfél millió forintot adott, a geszti tsz fuvarral, a szarvasi állami gazdaság fenntartási mun­kával segít, a tagság pedig célrészjegyek jegyzésével já­rul a fejlesztéshez. Kamuion például 215 ezer, Medgyes- bodzáson 140 ezer forintot adtak a közös célokra. A szocialista brigádok, Áfész- dolgozók társadalmi munká­jának értéke ugyancsak te­temes összeget tesz ki. Az elnökségi ülésen több hasznos javaslat mellett, szó esett a támogatások elosztá­sáról és a jövő évi felada­tokról. V. D. Megjelent az Új Aurora 1985. 2. száma A napokban jelent meg me­gyénk irodalmi, művészeti fo­lyóiratának idei második szá­ma. A lap — profiljának megfele­lően — ezúttal is részt vállal a környező országokkal való híd- teremtésből: összeállítást közöl zrenjanini szerb és kárpát-uk­rajnai magyar költők verseiből. Bodnár György az irodalom és a film kapcsolatáról írt elméleti tanulmányt, Borbély Sándor Szi- ni Gyula írói munkásságát elem­zi, Német Tibor György a líri­kus Madáchcsal ismerteti meg az olvasót. A folyóirat rendszeresen ápol­ja a népi irodalom hagyomá­nyait: ezúttal egy elfelejtett, 1935-ben a Népszavában publi­kált Darvas József-elbeszélést ad közre lieck Zoltán. Folytatódik Pavlovits Miklós sorozata, a Szegedi beszél­getések: a falvak építésze­téről fejti ki nézeteit Bor­vendég Béla, Borbély Lajos, Palánkai Tibor, építész és Vág- völgyi András, szociológus. Pál- réti Ágoston, a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának munkatár­sa a városi és vezetékes televí­zió együttes modelljéről, Da- dinszky Gyula a békéscsabai evangélikus egyház paraszthono- ráciorairól. Beck Zoltán egy népballada-motívumról ír. A szépirodalom rovatban Földeák János, Simor András, Sziveri János, Filadelfi Mihály, Bényei József, Sass Ervin, Újhá­zi László verseit, Rádics Károly elbeszélését. Földeák Iván jegy­zeteit olvashatjuk. T. M. VIT-hajó a Körösön Sokan kísértük itthon fi­gyelemmel, s némi irigység­gel azokat a Békés megyei ■ fiatalokat, akik részt vehet- a világ ifjúságának tCT kvai találkozóján. Ám r',10S^: . KlSZ-alapszerveze­tek lmVek nem nézték tét- tek. ameij . yeket, hanem megszervezték iűthon a ma‘ guk Kis VIT-jét. T;> ­A Békéscsabai Városi nács, a költségvetési üzéZ'- a Békés Megyei Tűzoltópa­rancsnokság és az intézményi KISZ-alapszervezet szerdán VIT-hajókirándulást szerve­zett a Körösön. A megye- székhelyről 130-an indultak — KISZ-esek és családtag­jaik — autóbusszal a békési kikötőbe, ahol a Békés Me­gyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társulás sétahajója várta őket, amely harmadik éve járja a folyót, s immár 20 ezer emberrel ismertette meg e vízi táj szépségeit. Esőben indult a hajó, ám a Gyomáig tartó 3 órás út so­rán többször kisütött a nap. A VIT-hajó utasainak — amellett, hogy a tájban gyö­nyörködtek, — szórakoztató programokban is részük volt. Meghallgathatták az ifjúsági találkozókat felelevenítő ka­zettákat, a gyerekek zsákba­macskát nyerhettek, s három csapat vetélkedhetett a győz­tesnek járó láda sörért. Köz­ben — Mezőberényt, Körös- tar&ét elhagyva — Gyoma- endrőcfóh kötött ki a vízi jármű, at10,1 » U®*« Pavi­lonban ebéd várta a friss le­vegőtől igencsak megéhezett társaságot. Aki akart, Stran­dolhatott 3 óráig, mert akáPr indult vissza a hajó. A visz- szaúton sem telt unalmasan az idő: gyermekprogram, tombola, hajónézés tette még emlékezetesebbé ezt a szép nyári napot gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. G. K. Mini-VIT fl sportra mindig jut idő (Munkatársunk telefonjelen- tése) Csaknem valamennyi sportágban, amit meghirdet­tek eddig a Mini-VIT-en, indultak a VIT-vágta vetél- kedősorozat jutalomból Ba- latonföldváron üdülő részt­vevői s közülük sohasem hiányoztak a Békés megyét képviselő fiatalok. A labdarúgó-mérkőzések eredménye egy második hely, asztalitenisz vegyespárosban első, női egyéniben második, illetve egy harmadik helye­zést szereztek a Békés me­gyei fiatalok. A vízibicikli­vel két „hazai” vegyes páros állt a dobogó legfelső, illetve második fokára. A versenyek legtöbbjében indultak az NDK, az NSZK, Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió versenyzői, akik a VIT-vágta, valamint a Mini-VIT résztvevőivel együtt zömében amatőrök, bár akadt néhány profi, ko­rábban egyesületben szere­pelt játékos. A kézilabdaversenyek meg­hirdetésekor Bakk Sándor és Varga Csaba korábbi profi­játékosok buzdították a töb­bieket is, hogy induljanak ezen a rangadón is. — Milyenek voltak az el­lenfelek? — faggattam Bakk Sándort és Varga Csabát, a győztes magyar csapat tag­jait. — A _ legjobban a szovjet és az NSZK versenyzők ját­szottak, kár, hogy a bene­vezett csabai női csapat el­len nem mertünk határozot­tabban „fellépni” — mondja Bakk Sándor, majd Varga Csaba hozzáteszi. — Sport­szerű volt a küzdelem, és ez a legfontosabb. Az utolsó mérkőzésre pedig nemzetkö­zivé vált a csapatunk, mert hozzánk szegődött Benchouk Chanki, aki Algériából ér­kezett a Mini-VIT helyszí­nére. Sz. J. Munkatársaink jelentik Moszkvából Egy kisfiú Penzábúl... ...és két lány Santarémből Amióta itt vagyunk Moszk­vában, megpróbálunk kap­csolatot teremteni testvér­megyénk, Penza küldöttei­vel. Sajnos mipdeddig ez nem sikerült. Moszkva hatal­mas város, a szovjet küldött­ség nagy létszámú, rengeteg a program, így nem sikerült összehozni egy találkozást. A szovjet—magyar baráti talál­kozó végén egyszercsak oda­rohant Tölgyesi Ágnes, me­gyénk küldötte és megkér­dezte: — Készült kép arról, hogy jelvényt adtam az egyik kis úttörőnek? Mikor megtudta, hogy igen, meg­nyugodott. — Képzeljétek, ez a srác Aljosa, Penzából érkezett. — mondta. Megtudtuk tőle azt is, hogy csak úgy szokásból megkérdezte a fiútól, hová valósi, és majdnem hanyatt esett a meglepetéstől, ami­kor elmondta, hogy Penzá­ból érkezett. Az ottani úttö­rőpalota tánccsoportjának tagja, és ők ,is Moszkvába utaztak, hogy rész vegyenek a világifjúsági találkozón, műsoraikban bemutassák, hogy mit tudnak. így került ő is erre a barátsági estre, és teljesen véletlenül a sor­ban arra a helyre, ahol a megyei küldötteket köszön­tötték. Elmesélte: több-hóna­pot próbáltak, hogy zökke­nőmentesen, hiba nélkül pe­regjen a műsor. Arra a kér­désünkre, hogy ismer-e va­lakit Magyarországról, azt válaszolta: sajnos még nin­csenek magyar barátai. Tud­ja ugyan, hogy Békés és Penza megye testvérkapcso­latban áll egymással, és is­kolájukban van is egy fali­újság, ahol ezeket a doku­mentumokat kiállítják, ő most lesz ötödikes és náluk az a szokás, hogy ötödik ál­talános iskolás kortól kezde­nek intenzívebb levelezés­be a külföldi pajtásokkal, ö ezzel a találkozással már szerzett külföldi élmé­nyeket. Mint mondotta, ezek a jelvények — mert mikor kiderült, hogy penzai, ter­mészetesen többet is kapott tőlünk — kikerülnek majd az iskola vitrinjébe, ő pedig mindent megtesz azért, hogyha lehet Magyarország­ra jöjjön egy nyári táborba. Lovász Sanyi, csapatunk tagja a szálló előcsarnoká­ban olvasta a szélesre kiterí­tett Békés1 Megyei Népújá- got. Éppen a VIT-ről szóló tudósításokat böngészte — keresve, melyiket írta ezek közül ő — amikor hozzálé­pett egy lány, és kérdezett tőle valamit egy ismeretlen nyelven. Sanyi próbálta meg­érteni, hogy mi lehet, de nem nagyon sikerült. Az volt a baj, hogy ő annyit tudott portugálul, amekkora ma­gyar szókincse volt a kislány­nak. Ebből persze már tudja az olvasó, hogy portugál kis­lányt, pontosabban kislányo­kat vetett a sors Sanyi asz­talához. Marijának felkeltet­te az érdeklődését, hogy mi ez. a szép újság, amit nem lehet látni a szálló újságos standján. Végül átváltottak egy angol—orosz keverék­nyelvre, és így megtudta Ma­rija, hogy a Békés Megyei Népújság fekszik az asztalon. Ekkor — bármilyen megle­pő — felcsillant a lány sze­me. Á, Békés megye! — mondta. Tudom, hogy vele mi kapcsolatban vagyunk­Van egy barátom, aki már járt is nálatok. Tudod, én Santarém megyéből érkez­tem, az ottani kommunista ifjúsági szövetségnek vagyok az egyik alapszervezeti tit­kára. A barátnőm, Teréza, Liszabonból érkezett ő is alapszervezeti titkár. Ezután, a rövid bemutatkozás után feljöttek a szállásunkra és megnézték milyen újságokat kaptunk eddig. Eközben el­mesélték, hogy mindketten dolgoznak, mellette egye­temre járnak. Itt a feszti­válon nagyon tetszik nekik minden. Már rengeteg ba­rátot szereztek, rengeteg jel­vényt gyűjtöttek, és a po­litikai megmozduláson is hallatták hangjukat. Azt pe­dig páratlan szerencsének tartják, hogy sikerült ma­gyar barátokra is szert ten­niük. Mikor pedig közöltük velük, hogy ez az érzés ter­mészetesen kölcsönös, a jó­kedv addig sem alacsony szintje még tovább emelke­dett, és ez a találkozó a szálló előcsarnokában meg­rendezett Békés megyei diszkóval ért véget. Videodiszkó és esztrádműsor Gál Iván, az Ifjúsági Ren­dező Iroda igazgatója, jelen­leg a Moszkvában működő magyar klub vezetője, öt kérdeztük, miként működik ez a klub, milyen progra­mokkal tudnak szolgálni a fesztivál vendégeinek. — A programok jellege kettős, az egyik csoportba az úgynevezett fakultatív prog­ramok, amelyek folyamato­san zajlanak a magyar klub­ban: áerobicfoglalkozások a tornaterében, kiállítások, kézművest^ bemutatója, kü­lönböző standok (béke-, lap­kiadó, alkotóÍlÍú?ág-standok és környezetvédő“'- stand), amelyikre, ha bármikéi be­jönnek, programot kapnak! Ezt egészíti ki a videodiszkó, amely egész nap sugározza a hazulról hozott anyagot, az itteni felvételeket, és hely­színi közvetítéseket. A má­sik csoportba a meghívásos programok tartoznak, me­lyeken a magyar kulturális delegációban szereplő szólis­ták lépnek fel megbatározott rendben. Ezenkívül főleg a délelőtti órákban politikai fórumokat tartunk, melyek előadói a magyar díszven­dégek köréből kerülnek ki. érdekes programok a két­oldalú baráti találkozók, amelyeknek az a lényege, hogy egy-egy ország fiatalja­it nagyobb létszámban a klubban vendégül látjuk, s itt sok minden szóba kerül. Bekapcsolódik. a beszélge­tésbe dr. í’óT’iül József, a magyar klub helyettes YSSg; tője, aki itthon a Békés Me­gyei Pártbizottság politikai munkatársa. Öt a rendezvé­nyek iránti érdeklődésről faggattuk. — Most már egyre na­gyobb az érdeklődés a klub iránt, a délutáni órákban megtelik a ház, az esti idő­szakra tömeg van minden rendezvényen, legyen az szín­háztermi vagy diszkó. — A hátralevő időben ké­szül-e még valami meglepe­tés, valami olyan, amit ed­dig még nem látott a közön­ség? — A szabadtéren tartunk még néhány nagyobb kon­certet, elsősorban a moszk­vai és az itteni kerület la­kosságának. Ezek együtte­sekre épített összeállítások, a KISZ Művészegyüttes és rockegyüttesek fellépésével, de egy esztrád jellegű mű­sort is adunk. Imre a szószéken Nagy megtiszteltetés érte a Békés megyei küldöttséget. Egyik tagunk, dr. Galambos Imre, a Gyomaendrődi Béke Tsz elnökhelyettese lehetőséget ka­pott arra, hogy felszólaljon az egyik tematikus vitaközpontban. Itt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről folyt a vita. Imre, mint elnökhelyetteshez il­lik, egy percig sem jött zavar­ba. Gyorsan asztalhoz ült, pa­pírra vetett néhány gondolatot és úgy határozott, hogy szaba­don, fejből beszél majd,' Míg a többiek száraz adatokkal tűzdelték tele felszólalásukat, Imre racionálisan, a magyar me­zőgazdaság helyzetét állította előtérbe. Az országos adatok is­mertetése után szőkébb hazánk, Békés megye mezőgazdaságának helyzetét ismertette, szólt a ház­táji gazdaságokról és a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok gondjairól. Nagy tapsot kapott beszéde végén. A szünetben gra­tulált neki a tematikus köz­pont vitavezetője is. Másfél kérdés a Győri Baletthez A Győri Balett alig hat­éves működése alatt Európa minden nagy balettmúlttal rendelkező országában meg­fordult. S ami még ennél is többet mond, a győrieket mindenhová visszahívták. A tervek szerint az együttes hamarosan eljut az Egyesült Államokba és Ausztráliába is. Feltűnő azonban, hogy a Markó Iván vezette együt­tes Győrön kívül magyaror­szági előadásokra nemigen vállalkozik. A forró sikerű magyar gála után, ahol az együttes is nagy tapsot ka­pott, a Győri Balett művé­szeti titkárát, Török Évát kérdeztem ennek okáról. — Csak olyan helyen aka­runk fellépni, ahol nem kell megalkudni a körülmények­kel. A győri színház rendkí­vül modern technikai lehe­tőségeit mi beépítjük előadá­sainkba, és ahol ezek a le­hetőségek hiányoznak, ott nem akarunk fellépni. A budapesti tavaszi fesztiválon a Budapest Sportcsarnokban léptünk fel, de ott is helyi szerelésre és helyszíni pró­bákra volt szükség. Ezt az együttes nagy elfoglaltsága miatt nem vállalhatja má­sutt. — Mégis, hadd remény­kedjek, valamiképpen elkép­zelhető-e egy Békés megyei fellépés? — Évek óta szó van egy Szolnok, Miskolc, Debrecen turnéról, ez talán létrejön a következő szezonban. Ha Békés megyében remény van a technikai körülmények megteremtésére, hívnak minket, s az időnkbe is be­lefér, akkor talán oda is el­jutunk egyszer — fejezte be válaszát Török Éva. Orosz tánccal fogadják a szovjet klubba érkező magyar po­litikai delegáció képviselőit, köztűk Hámori Csabát, a KISZ KB első titkárát és Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát A tudósításokat készítették: Lónyai László, Lovász Sán­dor, Niedzielsky Katalin, Ungár Tamás.

Next

/
Thumbnails
Contents