Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

Országépítő programra szavaztunk E lhangzottak a hivatali eskü szavai az Országház Nán­dorfehérvári termében, és ezzel befejeződött egy több hónapig tartó, országos eseménysorozat: megválasz­tottuk a nép hatalmának letéteményeseit. Ez azt is jelenti, hogy a tanácstagoktól a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagjaiig minden tisztségviselő megkezdte elkötele­zett szolgálatát. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi akti­vitás jellemezte az előkészítő munka fórumait; a közügyek iránti érdeklődés, felelősségtudat és politikai érettség tükrö­ződött a jelölő- és választási gyűléseken, a közhangulatban, a szavazás alkalmával. Ennek a tanulságokban gazdag idő-, szaknak összegzését vállalta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése. Néhány tény az Országos Választási El­nökség beszámolójából: Több mint 43 ezer jelölőgyűlésen 1 millió 600 ezer állam­polgár vett részt. 141 ezer felszólalás hangzott el, ebből 85 ezer közérdekű észrevétel volt, illetve igen sokan felajánlot­ták, hogy társadalmi munkájukkal aktívan hozzájárulnak a feladatok elvégzéséhez. A Hazafias Népfront által javasolta-» kát 98,5 százalékban fogadták el a jelölőgyűléseken. A 43 ezerből 2460 jelölőgyűlésen hármas, 94 helyen négyes jelölés volt. Az országgyűlési képviselőket jelölő 767 gyűlésen 97 szá­zalékban fogadták el a Hazafias Népfront által javasoltakat, és 156 egyéb javaslat alapján induló volt. Közülük hetven­egyen kaptak egyharmados szavazattöbbséget, ötvenketten harmadikként vagy negyedikként, tizenkilencen pedig a nép­front által javasolt személyek helyett kerültek a listára. A képviselői választókerületek 16 százalékában volt kettőnél több jelölés; 54 helyen három, 4 helyen négy. Az új választójogi törvény politikai céljait igazolták a vá­lasztások: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdí­totta a nemzeti egységet, fokozta a választások népfrontjelle- gét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a körülmény, hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választottak, hozzájárult a választások iránt meg­nyilvánult fokozott érdeklődéshez, és az aktív választópol-í gári magatartáshoz. Nem mond ellent mindennek, hogy a korábbi választások­nál nagyobb arányban vált szükségessé a pótválasztás, álta­lában azokon a helyeken, ahol kettőnél több jelöltet indí­tottak. A megnövekedett választási demokratizmus termé­szetes jelensége volt ez, a törvényes keretek között a politi­kai rendszer sokszínűségét jelezte. A pótválasztások tapasz­talt aránya nem tette vitássá a többes jelölés létjogosultsá­gát. A közéletben aktívan részt vevők számát gyarapították a most megválasztott póttanácstagok és pótképviselők, akik mögött tekintélyes arányú választói akarat van, ami figye­lemre méltó társadalmi megbízatást jelez, és igényel. Akinek a neve a szavazólapra felkerült, az elnyerte a választópolgá­rok egy részének bizalmát, megbecsülését. M éltán állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága, hogy a választások tovább szélesítették, új vonások­kal gazdagították a szocialista demokráciát. A magyar nép a választások során is hitet tett a fejlett szocialista tár­sadalom építése és a béke megvédése mellett. Nagyarányú részvételével, aktivitásával — a 85 ezer közérdekű észrevéte­lével, társadalmimunka-felajánlásával —, szavazataival is kifejezte egyetértését a párt politikájával, a Hazafias Nép-i front választási felhívásában meghirdetett országépítő prog­rammal. T _ Társadalmi munkások Dombiratoson (Tudósítónktól) Kis közösségek a mai pénzszűke időben minden kis eredményt, munkát számon tartanak, elismeréssel je­gyeznek fel mindennapjaik krónikájában. Ilyen feljegy­zendő esemény, amely mel­lett szó nélkül mégsem me­hetünk el, a Dombiratoson befejeződött, társadalmi munkában folytatott járda­építés. A község két utcájá­ban, a Lenin és Hősök ut­cában került sor új járda ké­szítésére, valamint áttelepí­tett betonlapok lerakására, mintegy 550 méter hosszan. A munkát a HNF és a ta­nácstagok, valamint a júni­us 18-án megalakult elöljá­róság vezetője, Tóth József szervezésével teljesítették. Kiss Gyula saját tehergép­kocsiján, Csokány István lo­vas fogattal végzett fuvarral segítette a nagyközségi kö­zös tanácsot a sóder, a ce­ment kiszállítását, a beton­lapok helyszínre telepítését. Ugyanekkor készült el a dombiratosi általános iskola udvarán is egy aszfaltos ké­zilabdapálya szintén társa­dalmi munkában, melyhez segítséget a békéscsabai KPM Ady Endre Szocialista Brigádjának hat tagja nyúj­Hammer Ernőné Miniarborétum Csabacsiidön ősszel kezdik a telepítését Csabacsüdön az új lakótelep mellé tervezett miniarborétum­nak. Ebben az ötéves tervben 60 családi ház építését engedé­lyezte a tanács a közművesített telkeken, s eddig 42 lakás már fel is épült. Az arborétum az épülőben levő lakótelep szélén, az általános iskola közelében kap majd helyet, így segíti az oktatómunkát, s egyúttal ját­szási-pihenési lehetőséget biz­tosít a kisdiákoknak, az itt la­kóknak. A Hazafias Népfront budapesti bizottsága nyújt anyagi segítséget a különleges fák, bokrok megvásárlásához, a park tervezésén, a telepítésen pedig a Szarvasi Arborétum szakemberei dolgoznak majd. A talaj előkészítés a tanács fel­adata. Természetesen a község fiataljai, a szocialista brigádok tagjai is kiveszik részüket a munkából, az iskolások pedig táblákkal látják el a növénye­ket. Később bővíteni, fejleszte­ni kívánják a miniarborétumot. Eredményt ígérő próbálkozások a Körösmenti áfész „háza táján” Megyénk több fogyasztási és értékesítő szövetkezeté­hez képest a Körösmenti (vésztői) ÁFÉSZ 1984-ben di­namikus fejlődésről adhatott számot. Mert az utóbbi másfél-két év alatt sok minden pozitív irányban vál­tozott itt. így mindenekelőtt a vezetés. Most azonban egy-két ágazat teljesítőképessége nyugtalanítja a szö­vetkezet vezetését. Még akkor is, ha a felfedett gondok átmeneti jellegűeknek tűnnek. Kezdjük a bolti kiskeres­kedelemmel, mely az idei év első öt hónapjában 400 ezer forinttal teljesített kevesebb árbevételt, mint 1984 hason­ló időszakában. Vagyis amíg a szövetkezet élelmiszer-for­galma időarányosan nagyon jelentősen — az előirányzott 11,7 százalékkal meghaladó­an — növekedett, ugyanak­kor valamennyi egyéb bolti kiskereskedelmi tevékenység alatta maradt a tervezettnek, így a ruházati szakma telje­sítménye is, mely akkor sem megnyugtató az ÁFÉSZ ve­zetése számára, ha tudják, hogy ezen a területen orszá­gosan sem rózsás a helyzet. Vagy itt van a vegyesipar­cikk szakma, mely öt hónap alatt csak 88,8 százalékos tel­jesítést ért el, s ezáltal mint­egy 6 millió forintos árbe­vétellel maradt el a bázis- időszak eredményétől. Az említettek ellentéteként hosszan tudnák sorolni a Kö­rösmenti ÁFÉSZ vezetői a rajtuk kívül álló objektív té­nyezőket. Viszont azt is tud­ják, hogy ezek emlegetésével a gondok még nem szűnnek meg. Éppen ezért keresik a fokozottabb értékesítés, for­galmazás különböző útjait. Közben nem téveszik szem elől a költségek csökkentését sem. Ezért határozták meg üzletenként a dolgozók ma­ximális létszámát, s ahol in­dokolt volt, ott csökkentet­ték is azt. Továbbá a kiske­reskedelmi egységek által megtermelt nyereségjutalék alkalmazásával új bérezési rendszert vezettek be. A Körösmenti ÁFÉSZ má­sik korántsem gondok nél­küli ágazata az ipar, ezen belül is kiemelten a terme­lő, szolgáltató jellegű és nye­reséget hozó okányi faüzem, mely létezése óta első alka­lommal 1984-ben zárt vesz­teséggel. Történt ez annak ellenére, hogy 1983. évi ter­melési értékét öt százalékkal növelte. Következett ez több olyan objektív tényező gyors egymás utáni — sőt egy időben történő — jelent­kezéséből, melyet az ÁFÉSZ apparátusa nem tudott kivé­deni. Nevezetesen azt, hogy a múlt évben emelkedett a fa alapanyag, illetve a kü­lönböző vasalási szerelvé­nyek ára. Ugyanakkor hoz­zájárultak a tavalyi veszte­séghez azok a béremelések is, melyek az üzem dolgozói­nak már elengedhetetlenül szükséges kereseti lehetősé­gét javították. Ezeket az együtt jelentkező hatásokat már nem lehetett kivédeni azzal a termelői árral, me­lyet 1981 óta alkalmazott a Körösmenti ÁFÉSZ. Már a múlt év első hat hónapjának lezárásakor is­mertté vált a veszteség, és gyorsan cselekedett is a szö­vetkezet vezetése. Arra vi­szont nem gondolhattak, hogy ■ az üzem termékeinek új árvetéseit csak 1984. ok­tóber 10-i hatállyal engedé­lyezi alkalmazni az árható­ság. A gyártást viszont idő­közben nem lehetett „befa­gyasztani”, mint ahogyan a régi — tehát ráfizetéses — áron való értékesítést sem. Ez persze tovább növelte a veszteségeket. Ugyanakkor társult mindezekhez még két tényező. Az egyik, hogy a múlt év utolsó három hó­napjában alig érkezett meg­rendelés az üzem termékeire. A másik, hogy a múlt év­ben megjelent ÉVM.-rende- let megszigorította a nyílás­zárókra vonatkozó hőérték­előírást, melynek az okányi üzemben készült geréb- tokos ablakok nem feleltek meg az előírásoknak. Az új hőértékszabványnak megfe­lelő nyílászárók gyártását vi­szont nem tette lehetővé a faüzem gépparkja és tech­nológiája. Mindez együtt kemény in­tézkedés megtételére késztet­te az ÁFÉSZ vezetését. Vég­tére is készletre termeltetni és ezzel tovább növelni a veszteséget — már nem volt szabad. A kényszerű lépés ez év januárjában következett be, amikor is átmenetileg be­szüntették az üzemben a munkát, majd a dolgozói lét­számot több mint felére csökkentve kezdődött el a termelés. Ezzel egy időben áttértek a termékváltásra: az ország 47 vállalatát, üzemét keresték fel levélben, és aján­lották gyártókapacitásukat. Ez a próbálkozás már ho­zott bizonyos eredményt. Végül is az idei esztendő kezdeti zavarai ellenére az első öt hónapban a faüzem termelési értéke meghaladta a három és fél millió forin­tot. Igaz, hogy a múlt év ha­sonló időszakához viszo­nyítva ez a termelési érték csak 65,9 százalékosnak fe­lel meg. Viszont az egy főre jutó termelési érték 150,8 százalékban realizálódott. És ez a teljesítmény már nye­reségben is kifejezésre ju­tott. Az eddigi erőfeszítések ar­ra utalnak, hogy a Körös­menti ÁFÉSZ okányi faüze­me kilép abból a helyzet­ből, amibe alapvetően egy sor objektív tényező miatt jutott. így kilátás van arra is, hogy az üzem teljesíti 8 millió forintban előirányzott idei termelési értékét. Akár­csak arra, hogy a bolti kis­kereskedelmi ágazat is pó­tolja lemaradását, és teljesí­ti 1985-re tervezett árbevé­telét. Balkus Imre Jól halad a battonyai SOS gyermekfalu építése Eddig Battonyán az SOS gyermek­faluban 12 ház került tető alá, amelyből a tervek szerint az első ötöt az ősszel birto­kukba veszik a kis lakók. A majdan őket gondozó „édesanyákat” és segítőiket szi­gorú zsűri választotta ki és azok közül, akik megfeleltek a követelményeknek, né- hányan már elvégezték az előírt tanfolya­mokat. Béla Ottó képriportja 1

Next

/
Thumbnails
Contents