Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-12 / 162. szám
í községünk Életképesen fejlődő <> JäZiLZ Utcarészlet Bélmegyer központjában A pillanatnyi helyzet megismerése céljából kerestük fel Bélmegyert, ahol Báli Mihály volt tanácselnökkel és utódjával, Varjú Ferenccel, valamint Szabó Ferencné vb-titkárral nyílt alkalmunk beszélgetni. (Egyébként a községi tanács új vezetője még ma is a helyi HNF-bizottság elnöki tisztjét tölti be.) A településfejlesztéssel, az alapellátással és a társadalmi élettel ösz- szefüggő kérdésekre adott válaszokból, s a* egyéb tájékoztatásból a következő kép rajzolódott ki erről, a mintegy 1500 lakosú községről. o Amint sok más, hasonló adottságú kistelepülésre jellemző, Bél megyeien is évente csökken a lélekszám. Jóllehet az okok már régóta ismeretesek országszerte, mégsem fölösleges megemlíteni közülük néhányat. Ugyanis csak ezek állandó szem előtt tartásával lehet keresni a kiutat a népességmegtartó erő növelésére. Egyik ilyen tényező a foglalkoztatás behatárolt lehetősége. Ezt támasztja alá, hogy még ma is mintegy 200 ember ingázik. bár az Üj Barázda Tsz főágazatokat és bedolgozói feltételeket hozott létre helyi, illetve vidéki ipari, építőipari telephelyekkel. Például a Eutex leányvállalata és a Béköt kihelyezett részlege több mint 30 asszonynak és lánynak nyújt kereseti lehetőséget Bélmegyeren. Kedvezőtlen momentumnak számítanak az otthonteremtésben a házépítéssel, pontosabban az ehhez szükséges anyagok beszerzésével és szállításával kapcsolatos nehézségek. S végül: több szülő tovább szeretne együtt lakni gyermekével, aki valamelyik városi középfokú intézménybe iratkozott be. Különben 15 lakás épül átlagosan évente. A tanács 50 esztendőre 5 ezer forintért adja tartós használatba a mintegy 450 négyszögöles, közművesített telkeket az igénylőknek, akiket — ha téesztagok — a szövetkezet még azzal is támogat, hogy kedvezményes fuvarköltséget számít fel. Az sem mellékes, hogy elegendő hely van a portákon az állattartásra és a kertészkedésre. • Legtöbben sertést hizlalnak, s manapság inkább az idősebbek foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel. o A népességmegtartó erő növelésének ugyancsak fontos kritériuma a közellátás helyzete. Nos, vegyük sorra az egyes területeket. Alapvető élelmiszerekből, főként friss kenyérből és tejből igényelnek megfelelő kínálatot folyamatosan a falubeliek. Többek között kívánságuknak is hangot adtak a jelölőgyűléseken. (A fagylaltprobléma azóta már megoldódott, bár ez nem tartozik a nélkülözhetetlen termékek közé.) Húskészítményt (töltelékárut) többnyire csak a szállítás napján lehet beszerezni az ABC-ben. Mirelit áru viszont van. Ezenkívül Bélmegyeren található még egy vegyesbolt is, amelyet a Békés és Vidéke Áfész üzemeltet. Esetenként kifogásolható a kiszolgálás színvonala. aminek főként objektív okai vannak, ugyanis nincs elegendő szakképzett eladó a bojtokban. A szolgáltatásokban a kisiparosoknak van fő feladata. Itt is hiányszakmának számít a cipőjavító és a női szabó. Jó viszont az. hogy a téesz- szel közös fodrászüzlet nyílta a településen. Ugyanakkor nagyon elkelne egy patyolatfelvevő hely. A Gelka elvál-, lalta az elektromos cikkek és egyéb háztartási eszközök javítását. Ami a kommunális ellátást illeti, biztató jelnek tekinthető. hogy 1987-ben Bélmegyer vízhálózatát is bekapcsolják a regionális rendszerbe. Erre azért van szükség. mert a helyi kút, amelyet még 1960-ban fúrtak, elég sok ásványi anyagot tartalmazó vizet ad. A vezetékrendszer kiépítése 1983- ban fejeződött be és a járulékos kiadósokkal együtt 6,6 millió forintba került e közműves vízhálózat kiépítése. A belvízproblémát megszüntető árkok és az egyéb műtárgyak OVH-keretből készültek el két éve. s megoldódott a csatornák karbantartásának kérdése is a köz-, területeken. Az elektromos hálózat fejlesztésére szintén sor került az elmúlt években, s e munkából nem maradtak ki a külterületek sem. Sajnos, a község 31 utcája közül csak háromban — mintegy 8—8.5 kilométer hosszan — van szilárd útburkolat és néhány pedig csak részben járható a csapadékos időszakban. o A különböző intézmények állapotáról és a szociális ellátás színvonaláról szintén szó esett a „kerekasztal-be- szélgetésen”. Bölcsőde nincs a faluban. Az óvodában, amely egy régi, de megfelelően karbantartott épületben van, 50 gyermekről gondoskodnak. Az elképzelések között terembővítés és központi fűtés bevezetése szerepel. A 8 tantermes iskolába 190 200 tanuló jár, akiknek nen velésében, oktatásában szakképzett nevelők vesznek részt. A 250 adagos napközis konyhában nemcsak a gyermekintézmények, hanem az öregek napközi otthonának is főznek. Egyébként a bélmegyeri öregek napközi ott-, honát hozták létre elsőként az országban. Ma már nem tapasztalható idegenkedés, sőt sorban állás van a felvételeknél. Az orvosi és fogorvosi rendelés biztosított, s jól látja el feladatát a házi szociális gondozószolgálat is. Rászorultság tekintetében hat ember részesül szociális étkeztetésben, aminek költségét a tanács fedezi. A művelődési ház állaga közepesnek mondható; fel kellene újítani a berendezéseket és szükség lenne a födémcserére. A 12 ezer kötetes könyvtár viszont modern létesítménynek számít a maga nemében. A feltételek olyanok, hogy jó alkalom nyílik a művelődésre. így a zenehallgatásra, iskolai órák. s egyéb kulturális rendezvények megtartására. A párttagok, a KISZ-es fiatalok, továbbá a munkásőrök. az MHSZ-aktivisták, az önkéntes tűzoltók gyűlései, illetve-szakköri foglalkozásai szintén a helyi közélet egy- egy területét jelentik. A fel- készültség eredményességét bizonyítja, hogy már többen is jól szerepeltek a különböző szintű vetélkedőkön, versenyeken . . . o Az együttes tenniakarás és a közös összefogás szemmel látható eredménye a társadalmi munkák nyomán mutatkozik meg. A helyi szervek, szocialista brigádok és lakosok nem csekély erőfeszítést fejtettek ki azért, hogy a szabadidő-park elkészüljön. Nevezetesen 1983- ban még csak 800 ezer, tavaly már egymillió 800 ezer forint volt a társadalmi munka értéke. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a község egy pályázaton 200 ezer forintot nyert, amelyhez a tanács, a népfront nagyarányú, közös megmozdulásokat szervezett. Tekepálya, cölöpvár építésébe kezdtek és játszótéri berendezéseket is elhelyeztek. Az elképzelések közé tartozik egy teniszpálya létesítése; valamint a művelődési ház parkjában egy meseház lesz a gyermekeknek. A 2,5 hektárnyi területet magába foglaló szabadidő-park tervét — a HNF megyei bizottságának és a megyei tanács művelődési osztályának támogatásával — Sziráczki Mihály készítette el. Bélmegyer közterületeinek szépítésére, utcáinak, járdáinak korszerűsítésére ugyancsak folyamatosan szerveznek társadalmi munkákat a jövőben. Kép, sízöveg: Bukoviszky István Negyven íve történt Az üzemi bizottságok első országos konferenciája 1945. július 12—13-án ülésezett Budapesten az üzemi bizottságok első országos konferenciája. A tanácskozáson az ipari üzemek, bányák, kereskedelmi vállalatok több száz képviselője jelent meg, akik előtt a két munkáspárt, a szakszervezetek és az Iparügyi Minisztérium képviselői méltatták az üzemi bizottságok addigi munkáját. A szónokok között Kádár János is szerepelt. Az országos konferencia a féléves számvetés mellett a további feladatokat illetően is fontos útmutatást nyújtott a jelenlevő üzemi bizottsági képviselőknek. A bizottságok spontán szerveződtek, nevük nem volt egységes minden üzemben, sőt, néhány helyen üzemi tanács néven is működtek. A gazdasági élet újraindítása mellett a dolgozók napi szükségleteinek biztosítása, élelem, fűtőanyag beszerzése is feladatuk volt. Kezdettől fogva komoly politikai súllyal is rendelkeztek, hiszen a munkásság érdekképviseletén túlmenően beleszólásuk volt a termelés egész menetébe, ellenőrizték az üzem vezetőit. tulajdonosait. Békés megyében a levéltári iratok tanúsága szerint a felszabadulást követően üzemi biztosok működtek, majd Békéscsabán a Rokkában 1945. február 4-én. Gyulán a Stéberl hentesáru üzemben pedig április 21-én alakult meg az üzemi bizottság. A Hubertus Kötött- és Szövöttárugyár (Békéscsaba) munkásai nevében az üzemi bizottság 1945. május 18-án tevéiben fordult a megye politikai vezetőjéhez, a főispánhoz, és közreműködését kérte, hogy a saját anyagból készített kötöttáruk .jobb eladási lehetőségét biztosítsák. A békéscsabai Bohn Téglagyár üzemi bizottságának nagy szerepe volf az újjáépítéshez szükséges tégla biztosításában. Ilyen előzmények után ült össze az üzemi bizottságok első országos konferenciája 1945 nyarán, amely már világosan megfogalmazott feladatokat adott az országosan egységes alapelvek szerint működő testületeknek. A későbbiekben az ország gazdasági, politikai életének minden fontos mozzanatában, eseményében szerepet «kaptak az üzemi bizottságok. Az időközben lezajlott politikai, gazdasági változások eredményeként került sor az üzemi bizottságok újraválasztására 1945 decembere és 1946 márciusa között. A demokratikus centralizfnus elvének érvényesítésével választott új bizottságokban a két munkáspárt változatlanul megőrizte fölényét és befolyását. (A munkások 91,3 százaléka, az értelmiség 86,8 százaléka a kommunista és a szociáldemokrata párt jelöltjeire adta szavazatát.) 571 gyárban és üzemben összesen 2714 üzemi bizottsági tagot választottak, közülük mindössze 17-en tartoztak a kisgazdapárthoz. Az üzemi bizottságok újraválasztása során nemcsak a pártösszetételben, hanem az új tagok politikai képzettségében is változás állott be, az újonnan alakult bizottságokban több szak- és betanított munkás kapott helyet. Egyedül a nők képviselete maradt el a termelésben betöltött szerepüktől. A kommunista párt kezdeményezésére komoly részt vállaltak az üzemi bizottságok az újjáépítés sikerééit indított munkaversenyekben a munkásság mozgósításával. (Dolgozók az ország újjáépítéséért munkaverseny. az 1848—49-es centenáriumi, majd az első hároméves terv bevezetésének első évfordulójára rendezett munkaversenyek.) Részt \ettek az államosításban. harcot folytattak az infláció ellen, a munkások új kollektív- szerződések megkötéséért, a t el jesít mény bér- rendszer bevezetéséért. Az 1946. augusztus 1-én kibocsátott új. értékálló forint bevezetését követően augusztusban az üzemi bizottságok forintvédő bizottságokat alakítottak a gyárakban. üzemekben a nyersanyag beszerzésének. fel- használásának, a gyártmányok értékesítésének ellenőrzésére. A stabilizáció megvalósításában játszott politikai szerepük túlmutatott az érdekvédelmi funkciókon. A Minisztertanács 1947. június 14-én elfogadta az első hároméves terv bevezetését. Az üzemi bizottságok és a bizalmi testületek együttes értekezletén ismertették a vállalatok terveit és a megvalósítandó beruházásokat. A Szaktanács 1947. július 18—19-én országos üzemi bizottsági konferenciát hívott össze, amelyen 700 üzemi bizottsági elnökkel ismertették az üzemi hároméves tervek megvalósításából adódó teendőket. Az 1947. júliusában törvényerőre emelkedett hároméves terv megvalósítására üzemi tevbizottságok alakultak, azzal a céllal, hogy a tervtörvény megvalósításába bevonják a dolgozókat. A tervbizottságok a vállalat, üzem vezetőjéből vagy helyetteséből. az üzemi bizottság elnökéből. a szakszervezeti főbizalmiból és az üzemrészek vezetőiből állottak. Feladatuk a termelés racionalizálása és a termelékenység fokozásának elősegítése volt. Az Országos Tervhivatal rendszerint üzemi bizottsági tagot nevezett ki tervmegbízottnak az üzemekbe, így az üzemi bizottságok befolyása jelentősen érvényesült a terv megvalósításában. 1948 júniusában megtörtént a két munkáspárt egyesülése, amelynek eredményeként Magyarország megindulhatott a szocialista fejlődés útján. A megváltozott viszonyok között az üzemi bizottságok korábbi tevékenysége szükségtelenné vált. ezért az 194H októberében tartott XVII. szakszervezeti kongresszus határozata értelmében az üzemi bizottságokat szakszervezet i bizottságokká szervezték át. amelyek szociális és kulturális érdekvédelmi feladatokat láttak el. részt vállalva továbbra is a dolgozók mozgósításában. politikai nevelésében. Az üzemi bizottságok előbb spontán megalakult, majd, választott testületek. népi szervek, sokirányú tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a szocialista termelési viszonyok kialakulásához. a háborúban súlyos pusztulást szenvedett ország újjáépítéséhez. Némedi András levéltáros Iskolaszövetkezeti csoportok Szarvason és környékén Az utóbbi években jelentősen fellendült megyénkben a tanulóifjúság körében nagy érdeklődést kiváltó iskolaszövetkezeti mozgalom. Részt vállalt ebből a Szarvas és Vidéke Áfész is, melynek működési területén az 1984— 85. tanévben már három iskolaszövetkezeti csoport működött, igen szervezetten. Ez mondható el a szarvasi szlovák tanítási nyelvű és a békésszentandrási általános iskola szövetkezeti csoportjára éppúgy, mint a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban tevékenykedőre. Mindhárom iskolában kis boltot is működtet a szövetkezeti csoport. Két helyen — a szarvasi szlovák és a békésszentandrási általános iskolában — könyvárusításra is vállalkoztak a tanulók. Ezekben a boltokban a szövetkezeti tagokká előlépett kisdiákok árusítanak. nagy felelősségtudattal. A három iskolaszövetkezeti csoport tagjai boltjaikban az elmúlt tanévben 355 ezer forintos forgalmat teljesítettek. De a Szarvas és Vidéke Áfész igazgatósága sem azt tartja fontosnak, hogy ezek az iskolaszövetkezeti kisboltok mennyit forgalmaznak. A szóban fjprgó üzletek esetében a munkára nevelő, felelősséget vállaló hatást tartja fontosnak az említett testület. Továbbá azt, hogy az iskolaszövetkezeti csoportok különböző értekezletein, azok választott testületéiben elsajátított ismeretek segíthetik az iskolák végzős diákjait a pályaválasztásban. Ezért is értett egyet nemrég a szövetkezet igazgatósága az ifjúság; bizottsággal abban, hogy az 1985—86. tanévben hozzanak létre újabb szövetkezeti csoportokat a csabacsüdi és a Szarvasi I. Számú Általános Iskolában. — Balkus — II pécsi ipari vásár Tizedik alkalommal ad otthont hazánk vállalatainak, szövetkezeteinek és intézményeinek, valamint a külföldi kiállítóknak a mecsekaljai város, Pécs. Az idén háromszázhúsz vállalat — köztük 120 külföldi cég — állított ki a 6000 négyzetméter fedett és a 4000 négyzetméter szabad területen. Legtöbb kiállítót a gép- és műszeripar, az építő- és építőanyagipar küldött. A vásár a nagyközönség számára július 14-ig tekinthető meg. Képünkön: az építőanyag-ipar és a Tüzép kiállítása (MTI-fotó — Kálmándy Ferenc —KS)
