Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

NÉPÚJSÁG 1985. július 12„ péntek Tegnap délután nyílt meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban Petrovszki Pál festőművész kiállítása. A tárla­tot dr. Dömötör János művészettörténész, a hódmezővásár­helyi Tornyai János Múzeum igazgatója nyitotta meg Fotó: Szőke Margit Egyetemisták a két Kígyóson Újkígyós és Szabadkígyós községekről könyv készül, mely e két városkörnyéki te­lepülést mutatja majd be •sokoldalúan. A vizsgálat — többek között — kiterjed a lakosság életmódjára, a fal­vak belső szerkezetének, a lakók egymás közötti kap­csolatrendszerének változá­saira, a népesség mozgásá­nak irányaira. A kutatásokat az MTA Re­gionális Kutatások Központ­ja alföldi kutatócsoportjának munkatársai folytatják, il­letve szervezik, irányítják. A kutatások két hete kez­dődtek el. a József Attila Tudományegyetem gazdaság- földrajzi tanszéke közremű­ködésével. Huszonhárom har­madéves egyetemista — te­repgyakorlati munkaként — kérdőíves felmérést végzett a két hét alatt. Mintegy ezer háztartásról gyűjtöttek ösz- sze sokféle adatot, melyeket a kutatók ezután összegez­nek, dolgoznak fel. A gyakorlat utolsó napján, tegnap beszélgettünk Kristóf Gabriella matematika—föld­rajz és Zsadányi János föld­rajz—történelem szakos hall­gatókkal. Hogyan készültek erre a munkára, milyen ta­pasztalatokat szereztek a gyakorlat során? — ezekről kérdeztük őket. Kristóf Gabriella: — Any- nyit tudtunk, hogy fölmérést végzünk majd a két telepü­lésen. Az első napon a csa­bai kutatók mondták el rész­letesen teendőinket, a vizs­gálat célját. Nagyon sok helyre kellett elmennünk. Az elején attól féltünk, hogy nem válaszolnak majd szívesen, bizalmatlanok lesz­nek velünk szemben. Amikor azután látták, nem írunk ne­veket, úgy érzem, őszinte vá­laszokat kaptunk. Zsadányi János: — Én at­tól tartottam, hogy úgy ér­zik az emberek: belépek az életükbe, amihez semmi kö­zöm sincs. De-általában szí­vesen fogadtak, s nemcsak a kérdésekre válaszoltak, ha­nem másról is meséltek, éle­tükről, mindennapjaikról. Sok olyan dolgot tapasztal­tam, amiket ugyan tudtam eddig is — de csak köny­vekből. Egyébként, érzésem szerint, egyedül a gazdálko­dásra, s a pénzügyi helyzet­ié vonatkozó kérdésekre nem kaptunk mindig őszinte vá­laszt. Rudi József, a szegedi JÄ­TE gazdaságföldrajzi tan­székének adjunktusa volt az egyetemisták gyakorlatveze­tője. így foglalta össze a két hét munkáját: — Az egyik célunk az volt, hogy a hallgatók köze­lebbről ‘ megismerkedjenek egy-egy kisközséggel, s az ott élő emberekkel, a másik pedig: egy tudományos mód­szert, felmérést 'végezzenek. Lényegében azt vizsgáltuk, hogy melyek azok a dolgok, amik miatt a két község la­kossága — az összes Békés megyei kistelepüléssel szem­ben — növekvő. Van-e va­lami olyan különös vonás e két faluban, ami itt tartja a népességet ? A hallgatók a kezdeti fé­lelmeken túl nagy lelkese­déssel járták a házakat, s munka közben sokat tanul­tak. Egyik történelem szakos diákunk mondta: az itt töl­tött idő alatt a ’45 utáni tör­ténelemből tízszer annyit ta­nult most, mint eddig. Egyébként sok olyan ki- sebb-nagyobb. az embereket foglalkoztató mindennapi gond is felmerült a vizsgálat tárgyán kívül, melyeket, vé­leményünk szerint, rövid időn belül meg lehetne olda­ni. (pénzes) Vasutasnapi nagygyűlés Budapesten Czinege Lajos beszéde Parképítő pályázat A korábbi évekhez hasonlóan az idén is meghirdeti a szabadidőpark-építő pályázatot a KISZ Központi Bizott­sága és az Állami Ifjúsági Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hiva­tal, valamint a Kertészeti Egyesülés támogatásával. A pályázat célja, hogy olyan többoldalúan hasznosít­ható — pihenésre, játékra és sportolásra egyaránt alkal­mas — parkok épüljenek, amelyek tervezésük és kivite­lezésük ésszerűségét, újszerűségét és a társadalmi össze - fogás hatékonyságát tekintve példamutatóak, s ezért mintaként szolgálhatnak hasonló parkok létesítéséhez másutt is. A pályázat a lakóhelyi, környezeti kultúra fej­lesztését, a városok, a városi lakótelepek, a községek szé­pítését is szolgálja. Meghirdetői anyagiakkal, műszaki tervekkel, szakmai tanácsadással, kedvezményes árú nö­vényekkel segítik az építőket. A támogatás elfogadott pá­lyázatonként legfeljebb 100 ezer forintot tehet ki. A pályaművekkel kapcsolatos követelmény, hogy azok egy, a költségvetési becslést is magukban foglaló, igé­nyes vázlattervet tartalmazzanak. Kérik továbbá, hogy a pályázók részletesen fogalmazzák meg a park kialakí­tásával összefüggő elképzeléseiket: azt, hogy hol, mekko­ra területen, milyen természeti viszonyok között építenék a szabadidős létesítményt. A dolgozatokban rögzíteni szükséges a rendelkezésre álló helyi erőforrásokat, a tár­sadalmi munka mértékét, az anyagbeszerzési, tervezési, kivitelezési ötleteket, lehetőségeket. Fel kell tüntetni, hogy az építők milyen mértékű központi támogatást, mi­lyen mintaterveket, növényzetet, szakmai segítséget igé­nyelnek. A pályaműveket 1985. november I-ig kell eljuttatni a KISZ KB lakóhelyi bizottsága részére, az 1388 Budapest, Pf. 72. címre. (MTI) (Folytatás az l. oldalról) szigorították a költséggazdál­kodást, javították az üzem- és a munkaszervezést. A helytállásra továbbra is szükség van, hiszen a vasút fejlesztésének lépést kell tar­tania a termelés növekedésé­vel, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság utazási szükségle­teivel. Vannak még felada­tok a szolgáltatások színvo­nalának javításában is. Mind­ez, valamint a szállítás gaz­daságosságának növelése a szervezettség fokozásával, fejlett technológiai módsze­rek alkalmazásával, a közle­kedési ágak közötti optimáli­sabb munkamegosztással és még mérsékeltebb energia­felhasználással érhető el. A ráfordítások csökkentése kü­lönösen jelentős, hiszen a MÁV roppant nagy étvágyú fogyasztó mindenféle anya­got és energiát tekintve, rendkívül fontos tehát, hogy az újszerű anyag- és ener­giagazdálkodás — ami első­sorban az üzem- és munka- szervezés eredményeitől függ — a vásút egész munkáját jellemezze. Ezért a szerve­zés egyik legfontosabb céljá­vá kell tenni a működési és irányítási feltételek ered­Tegnap jugoszláv ifjúsági küldötség látogatott me­gyénkbe. a Zrenjanini Vá­rosi Szocialista Ifjúsági Szö­vetség elnöke Slijepcsevics Drágán vezetésével. A ven­dégeket Kulcsár Edit, a Bé­késcsabai Városi KISZ Bi­zottság első titkára fogadta, majd ellátogattak a Telekge- rendási Vörös Csillag Tsz- be. ahol a tsz építőtáborában zrenjanini középiskolások is dolgoznak. Még 1979-ben a békéscsa­bai városi KISZ bizottság szerződést kötött a Jugoszláv Szocialista Szövetség zrenja­nini városi bizottságával, hogy a két testvérváros kö­zépiskolásai cseretáborozáson vesznek részt. A szerződő felek célja az volt, hogy a fiatalok ismerkedjenek meg egymással, és ismerjék meg egymás ifjúsági mozgalmát. Az idén ötödik alkalommal került sor a cseretáborozásra. A zrenjanini fiatalok a múlt mény-érdekeltségre alapo­zott továbbfejlesztését. A kormány jelentős eredmé­nyeket vár ezen a téren az országos munkaversenytől, amely , az elmúlt időszakban a vasutas dolgozók olyan széles tömegét mozgatta meg, amire eddig még nem volt példa. A vasúti létszámhiány enyhítéséről szólva Czinege Lajos utalt arra, hogy a köz­ponti támogatás mellett szük­ség van arra is, hogy a vas­út fokozza munkaerőmeg­tartó és munkaerő-toborzó tevékenységét, még jobban törődjön a szociális és jóléti ellátás színvonalának emelé­sével. Czinege Lajos végezetül kiemelte: — Pártunk, kor­mányunk, társadalmunk elis­meri a vasútnál és más szál­lítási és közlekedési ágazat­ban dolgozók becsületes helytállását, számít erre a jövőben is. A feladatok nem könnyűek, a vasút dolgozói­nak azonban úgy kell meg­oldaniuk azokat, hogy szor­galmas, lelkiismeretes mun­kájukkal maradéktalanul ele­get tegyenek a követelmé­nyeknek. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. héten érkeztek, és ezúttal (egymás után másodszor) a telekgerendási tsz-ben tevé­kenykednek. A 16 jugoszláv középiskolás egy 125 fős épí­tőtáborban hibridkukorica címerezéssel, szelektálással és fattyazással foglalkozik. A napi hatórás munka után a táborszervezők gazdag sza­badidős programról gondos­kodtak. Tábortűz, előadói est. könnyűzenei koncert, filmve­títés, kirándulás (a .zrenjani- niaknak Budapestre, a Bé­kés megyeieknek Gyulára), sportversenyek és vetélkedők teszik változatossá a kéthe­tes tábori életet. Hogy az öt éve kezdődött akció beváltotta a hozzá fű­zött reményeket, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a most megkötendő új szer­ződés az eddigi 16 helyett 30—30 fiatal cseretáborozá­sára kíván lehetőséget te­remteni. U. T. (Folytatás az 1. oldalról) — Az egyesületek a jövő­ben politikailag preferált ál­lampolgári kezdeményezé­seknek számítanak. A HNF az állampolgárok közössége­ként dolgozva keresi a kap­csolatot a városvédők moz­galmával. Szeretnénk laza konföderációt létrehozni, amelyben minden egyesület­nek lesz cselekvési lehetősé­ge, s azon túl segítséget kér és kap a népfrontmozgalom­tól. Vállaljuk a mozgalom . feszültségeit is, hisz ezzel jár ez a különleges társadalmi őrködés, mely a lakóhely ér­tékeinek védelmében, vagy új értékek létrehozására szü­letett. — Mi, városvédők és -szé- pítők nem a bölcsek kövét, s a szép felismerésének egye­düli képességét hordozzuk, de bizonyos ügynek, érde­keknek jobban elkötelezett emberek csoportjáról van szó. A szocialista építéssel együttjáró társadalmi és gazdasági modernizáció szá­mos ponton ellentmondásba került a környezeti értékek védelmével. A modernizáció szükséglete az ötvenes-hat­vanas években erős volt: gyenge lábon állt az emberi környezeti értékek védelme, s bizonyos létesítmények működésében a gazdaságta- lanság hibájába estünk. A város- és faluvédő egyesüle­tek, mint embert védő kö­zösségek és a HNF kapcsola­tában jó lenne, ha az egye­sületek autonómiájukat megőrizve, közös érdekeiket szem előtt tartva szövetséget hoznának létre. Egy ilyen szervezet létrehozását kez­deményezi a HNF — fejezte be beszédét dr. Pozsgay Im­re. A délelőtti program hoz­zászólásokkal folytatódott. Délután Tessedik Sámuel Szobrán koszorút helyeztek el a városvédő egyesületek képviselői, majd felavatták a Szarvasi Arborétumot ala­pító Bolza Pál dombormű­vét. A nap városnézéssel fe­jeződött be. Ma délelőtt munkaértekez­letet tartanak a küldöttek, ahol megbeszélik helyi gond­jaikat, s búcsúebéddel ér vé­get a kétnapos találkozó. G. K. Ifjúsági küldöttség Zrenjaninból Gazdátlan tárgyak, tárgyatlan gazdák Ülésezett az SZMT elnöksége Egy elveszett női bugyiról érdekes történeteket lehetne kitalálni. De hogy valójában mi történt, azt nehezen tud­hatjuk meg. hiszen e ruha­nemű értéke oly csekély, hogy tulajdonosa aligha vál­lalja a jelentkezés kínos­ságát. Ami viszont meglepő, hogy a békéscsabai tanács talált tárgyak osztályán az értéke­sebb és kevésbé kínos tár­gyak is gazda nélkül ma­radnak. Mi tagadás, ez is tanúskodik valamiről. Mint­ha nem bíznánk eléggé a megtalálókban. így aztán nem juthatnak vissza az elvesz­tőkhöz a pénzzel teli pénz­tárcák, az ékszerek, az órák és a kismotorok. — A dolgok másik oldala — mondja Janyik János fő­előadó, aki többek között a talált tárgyakkal is foglal­kozik —. hogy sokan hiába keresik nálunk értékeiket. Őket bizony vagy meglop­ták, vagy elveszett tárgyuk nem a becsületes megtaláló­hoz jutott. Máskor meg azért jut visz- sza nehezen az „elbitangolt” tárgy, mert a gazda rossz nyomon indul el. Például egy férfi felesége kerékpár­ján ment el a piacra, azon­ban a vártnál később, és ita­losán tért haza, s ezt az asszony nem hagyta szó nél­kül. A veszekedés miatt fel sem tűnt, hogy a férj gya­log jött haza. Később per­sze nem találták a biciklit, s ezt bejelentették a rendőr­ségen. Mivel a házastársak azokban a napokban nem vol­tak beszélő viszonyban, az el­tűnés körülményeit sem tisz­tázhatták. El is felejtették mi történt akkor nap, így a talált tárgyak osztályán sem keresték a kerékpárt. De ez az ügy szerencsésen végző­dött. — S mi lesz azzal a tárgy- gyal, amiért nem jön a jo­gos tulajdonos? — 90 nap után a megta­láló igényt tarthat a tárgyra, ha annak értéke nem ha­ladja meg a tízezer forintot. Ha nem tart rá igényt, a tárgyakat eladjuk, s az ér­tük kapott pénzt, valamint a gazdátlan pénzeket egy speciális számlán elküldjük. Ezeket a pénzeket városfej­lesztési célokra használják fel — mondja a főelőadó. Egyébként az utóbbi évek­ben mintha jobban vigyáz­nánk értékeinkre. így négy­ezer forintnál több pénzt az elmúlt években nem hoztak be. Régebben több tízezer forintos találások is voltak. Fura tárgyak (a bevezetőben említetten túl) pesze most is akadnak. Mert nehezen meg­magyarázható, hogy egy jól bejáratott görbe bot miképp vált használójának egyik pil­lanatról a másikra teljesen feleslegessé. Vagy hogyan tu­dott elszámolni sapkahiá­nyával a laktanyában az egyik honvéd? De a csúcs egy 150 kilós anyakoca... — A megtaláló bejelentet­te nekünk, és kiírta kapu­jára is, hogy mit lelt — em­lékezik Janyik János. — 116 napig nem történt semmi. Pontosabban annyi történt, hogy az anyakoca a megta­lálónál 11 malacot fialt, és felhízott 280 kilóra. Akkor jelentkezett az állítólagos tu­lajdonos. Ám nem azért nem kaphatta vissza az állatot, mert időn túl jelentkezett, hanem mert nem tudta iga­zolni a koca elvesztését. Akárki is volt a koca gaz­dája. az eset megerősíti bennem, amit már eddig is tudtam: bármit képesek va­gyunk elveszteni. Tán csak azt nem, ami hozzánk nőtt. U. T. (Vollmuth Frigyes rajza) A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának elnöksé­ge július 11-én, tegnap dél­előtt ülést tartott Békéscsa­bán az SZMT Tanácsköztár­saság úti székházában. Az első napirendi pontban Araczki János, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese Békés megye VII. ötéves ter­vének tervkoncepcióját is­mertette az elnökséggel, il­letve a megyei szakmaközi bizottságok titkáraival. A hozzászólások után dr. Varga Imre, az SZMT titkára az elnökség tervkoncepcióhoz Zánkán, a balatoni úttö­rővárosban csütörtökön meg­nyílt a Béke és barátság nemzetközi tábor. Lakói — háromszáz külföldi gyerek és 2500 magyar úttörő — két hetet töltenek együtt. A táborozóknak gazdag prog­ramot szerveztek. A Bala- ton-vidék nevezetességeivel autóbuszos és hajókirándulá­való állásfoglalását foglalta össze. Az elnökség Fodorné Birgés Katalint, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, az SZMT vezető titkárát megbízta, hogy az állásfog­lalását ismertesse a megyei tanács ülésén. A második napirendi pont­ban Szeljük György, az SZMT titkára a magyar szakszer­zetek alapszabályzat terveze­tének véleményezésére tett javaslatot. Végül az elnökség két ülés között végzett mun­kájáról számolt be. L. S. son ismerkednek majd. Jú­lius 14-ét kinevezték a já­ték napjának, amelyet sár­kányrepülők és kaszkadőrök bemutatója, bűvészműsor, táncház tesz emlékezetessé. Július 18-a a művészet napja lesz: a gyerekek belekóstol­hatnak majd a fazekas mes­terségbe, bábkészítést, vi­rágkötést tanulnak. Megnyílt Zánkán: a nemzetközi tábor Városvédők találkozója Szarvason

Next

/
Thumbnails
Contents