Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

NÉPÚJSÁG 1985. július 11., csütörtök Elektronika a tsz-ben Készülnek az érzékelők a Dózsa Tsz elektronikai üzemében — Áldoft jó föld a mienk, ha nem felejtünk el vetni, jó terméssel hálálja meg! — mondja Hatos István, az orosházi Dózsa Termelőszö­vetkezet főkönyvelője. Azért hozzáteszi azt is: a vetés mellé víz is kell, és két esz­tendeig ebből nagyon kevés hullott a térségben. Még most. a nedves napok után is tapasztalható némi csapa­dékhiány, 5—6 bő eső kel­lene az optimális víztarta­lom elérésére. Azért a jó termésben már mindenki bízik a Dózsa Tsz- ben. de nem feledkeznek meg az aszályos évekről sem. Ezek tanulságát levon­va döntöttek úgy, hogy nem árt egy jó földű tsz-nek sem valami olyan bevételi forrás, mely nem függ az időjárás­tól. A választás napjaink egyik legdinamikusabban fej­lődő ágazatára, az elektroni­kára esett. Pénzük azonban nem volt sok — éppen az aszályos évek miatt — ezért olyan termék gyártásába fogtak, mely nem igényel komolyabb tőkebefektetést. Egy régi épület átalakításával hozták létre a műhelyt és kezdték meg néhányon az induktív és kapacitív érzékelők gyár­tását. Mivel olvasóink egy része nyilván nem járatos az ipari elektronikában, annyit el kell mondani ezekről az eszközökről, hogy felhaszná­lási körük nagyon sokrétű. Alkalmazzák a szerszámgép­gyártásban, lifteknél, és még sok más helyen mindenütt, ahol jelezni kell. hogy egy mozgó alkatrész valameddig elérkezett. A lényeg, hogy ehhez a jelzéshez nem kelle­nek érintkezők, nincs beégés- re. szikrázásra hajlamos al­katrész. tehát robbanásveszé­lyes területen is alkalmaz­ható. A Dózsa Tsz-ben gyártott érzékelők hamar megnyerték a vásárlók bizalmát. Áruk viszonylag alacsony, megbíz­hatóságuk kiváló. így nem csoda, hogy egy svéd cég is felfigyelt rájuk. Már meg­kezdődtek a tárgyalások ar­ról, hogy hogyan fejlesszék közösen tovább az ágazatot. Az elképzelések szerint a külföldi partner know how- val. gépekkel és műszerekkel segítené elő a gyártás- és gyártmányfejlesztést, mind­ezért termékkel fizetne a tsz, melyet a svédek a saját ne­vük alatt hoznának forga­lomba világszerte. Kép. szöveg: 1. 1. „Tavaszköszöntő” Szegeden Több hazai és külfödi nép­Német és osztrák vendég professzor Békéscsabán táncegyüttes szerepel julius 19-től 28-ig Szegeden, a X. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál rendezvé­nyein. A folklórestek az új­szegedi szabadtédi színpa­don, a vigadóbeli táncház­ban, a nemzeti napokon pe­dig a város terein felállított dobogókon lesznek. A nem­zetközi találkozó fénypont­jának ígérkezik a „Tavasz­köszöntő” című, Dóm téri gá­laest. A SZOT felkérésére tíz ország néptáncosai adnak randevút egymásnak a Ti- sza-parti városban. Eddig minden alkalommal nagy tömeget vonzottak az újsze­gedi szabadtéri színpadra a hazai és a külföldi együtte­sek bemutatói, amelyek egy­re rangosabb rendezvényeivé válnak a szegedi ünnepi he­tek programjának. Szám­adás is ez a találkozó: a szakszervezeti táncegyüttes legjobbjai mutatják be a közönség előtt egész évi szor­gos munkájuk eredményét. Bár a fesztivál nem ver­seny jellegű, az együttesek felkészülését mindig mér­téktartó versengés hatja át, hiszen minden folklóresten a legnagyobb sikert arató A közelmúltban a MÉH Vállalatnál jártunk Békés­csabán, és az idei eredmé­nyek iránt érdeklődtünk. Ba­kos István körzeti igazgató lés Bondár István szervező elmondták, hogy ebben az 'évben a tavaszi lomtalanítási akció sikerrel zárult me­gyénkben. Ezt a kezdemé­nyezést egyébként nagyban támogatták a lakosok és az iskolák. A gyűjtést az úttö­rő-csapatvezetők a helyi HNF-bizottságokkal együtt szervezték meg. Ennek fő előnye az volt, hogy a fel­nőttek és a fiatalok házról házra jártak, s a vállalat ugyánakkor több pénzt fize­tett az egyes hulladékokért, mint egyébként szokásos. Így például a papír kilogramm­ját egy forint helyett ' 1,60- ért vette át a MÉH. A HNF- bizottságok bizonyos össze­get levontak jutalmazásra, a többit pedig átutalták az is­együttes kapja a közönség­díjat. Szeged büszkén sorolja nyári ünnepnapjai közé a szakszervezeti néptáncegyüt­tesek ma már Európa-hírű seregszemléjét amely ebben az esztendőben a CIOFF, a Néptáncfesztiválok és Folk­lór Szervezetek Nemzetközi Tanácsa rendezvényeként is szerepel. A gálaestek idő­pontja július 26—27—28., az első előadás egyben az idei Szegedi Szabadtéri Játékok nyitánya is lesz. Ez a tény egymagában is jelzi az 1985. évi nemzetközi szakszerve­zeti néptáncfesztivál jelen­tőségét. A táncjáték témája a különböző országok tava­szi népszokásaira épül. A szöveget Nagy László versei alapján a szerkesztő-rendező Novák Ferenc, zenéjét ifjabb Csoóri Sándor állította ösz- sze. A fesztivál szegedi esemé­nyei mellett a külföldi együttesek arra is szakítanak időt, hogy más megyékbe, városokba, községekbe is el­látogassanak. bemutassák egész estét betöltő műsoru­kat. Békés megyébe látogat a lengyel együttes, amely Mezőhegyesen is vendégsze­repei. Nagy Pál kóláknak. Figyelemre méltó az is. hogy a MÉH Vállalat a saját költségén a békés­csabai Padrah Lajos Általá­nos Iskolából Csillebércre 15. a gyomaendrődi iskolából Balatonfenyvesre nyolc ta­nulót küldött el üdülni. A diákok nagy szerepet vállal­tak a munkában. Például: a békéscsabai 5—6. számú Ál­talános Iskola több mint 5(1 ezer forint értékű hulladé­kot gyűjtött össze, míg asza- badkigyósi tanulók 7-8 ezer forintot kaptak külön a pa­pírért. Megtudtuk még, hogy jó néhány telephely különös gondot fordít már manapság a hulladékok tárolására. Például a Hafe, a Mezőgép, a Csepel Autó konténert használ, illetve külön helyet alakított ki az értékes hulla­dékok tárolására. P. A. Az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők békéscsabai nyári akadémiáján külföldi előadók is részt vesznek. E. F. Rieger professzor az NSZK-ból, Karlsruheből ér­kezett, és már hátodik alka­lommal vendége a konferen­ciának. Először hallhatták a résztvevők a bécsi dr. R. K. Linemayer professzort, aki tegnap az osztrák felnőttok­tatás modelljéről beszélt. Az akadémia vendégeit arra kértük, vázolják fel az isko­lai és felnőttnevelés lényegét, társadalmi helyét, szerepét és megbecsülését: mondják el, miben látják a különb­séget, illetve az azonosságot a három ország felnőttokta­tási rendszerében: végül pe­dig értékeljék a békéscsabai konferencia tapasztalatait. Rieger professzor: Száza­dunkban óriási szerepe van a felnőttoktatásnak, s ez történelmi okokra vezethető vissza. Bizonyos foglalkozá­sok feleslegessé váltak: újakra, eddig ismeretlenek­re támadt igény. A kor vál­tozásaira reagálva alakult ki az NSZK-bán a felnőttokta­tás igen sokoldalú, átfogó rendszere. Nálunk az iskolai végzettséget pótló, érettségit adó képzés háttérbe szorult, inkább a különféle tanfo­lyamokra jelentkeznek az ér­deklődők. A nyelvi kurzusok és a szakmai képességeket tanúsító tanfolyamok a leg­népszerűbbek; az ilyenekről kapott bizonyítványokat ke- 'resik leginkább a munka­adók. Linemayer professzor: Már hosszú évek óta csakis a jól képzett szakemberekre van szükség. A valaha megszer­zett felsőfokú képesítés nem elég, mindig újabb ismere­tekre, mindig tökéletesebb tudásra, felkészültségre kell összpontosítani. A foglalko­zások terén bekövetkezett nagyméretű váltások az egyes emberek életében is örökös tanulást, továbbtanu­lást, többszöri váltást tesz­nek szükségessé. Itt van pó­tolhatatlan szerepe a felnőtt- oktatásnak világszerte, így Ausztriában is. Rieger professzor: Jellem­ző, hogy míg korábban volt tekintélye az érettséginek, s az érettségizőnek nem kel­lett külön felvételi vizsgát tennie, ma már az a régi „fény” úgyszólván megko­pott. A jó bizonyítvány még nem jelent sikert a munka­helyen, a szakmában. Ezért szinte rákényszerül az em­ber, hogy amíg csak él, ta­nuljon. Linemayer professzor: Egy életen át tanulni — ez nap­jaink szlogenja. Magasan kvalifikált dolgozók kelle­nek, a gyengébb felkészült- ségűeknek nem sok remé­nyük marad, belőlük lesznek a munkanélküliek. Rieger professzor: Minden­képp előny, hogy Magyaror­szágon az emberek többsége rendelkezik valamilyen isko­lai végzettséggel. Nálunk be­beiratkoznak egv-egy tanfo­lyamra, el-eljárnak, a ké­nyelmesebb, könnyebb utat választják. Jónak tartom vi­szont azt a sokoldalúságot, bő választékot, amit a fel­nőttoktatás kínál nálunk a művészi tornától a filozófiá­ig vagy a festészettől az el­adói számvitelig. Linemayer professzor: Szak­mai továbbképzést és kultu­rált szórakozást egyaránt nyújt a felnőttoktatás Auszt­riában. A kínálat szinte át­tekinthetetlen. törvény nem szabályozza, s ennek persze előnye is van. meg hátránya is.» Rieger professzor: A bé­késcsabai akadémiát igazán nagyra értékelem, ha nem lenne, biztosan hiányozna nekem, s minden pedagógus­nak, aki részt vesz a mun­kában. Itt nemcsak sok is­meretet kap az ember, ha­nem ugyanilyen fontosak a személyes kapcsolatok, meg hogy megismerünk egy ki­csit Magyarországból. A ked­vesség, a barátság, a ven­dégszeretet, amivel körül­vesznek, megható. Hasonlót tapasztaltam Ausztriában is . .. Linemayer professzor: Mi nem vagyunk ennyire barát­ságosak, mint a magyarok. Először vagyok itt, de nem érzem magam idegennek, mintha otthon lennék, s ezt a vendégszeretetnek köszön­hetem. Nagyon tetszik, hogy az akadémián oly sok kollé­ga kész szabad idejét áldoz­va dolgozni, tanulni, újabb ismereteket szerezni, munkát vállalni másokért. Ilyen em­berekre lenne nagy szükség az egész világban .. . Niedzielsky Katalin Sikeres volt a hulladékgyűjtési akció Unalom kizárva! Számítógépesek, bábosok A mezőgazdásági főiskola előadótermei csendesek Szarvason ,.. Csak az egyik emeleti helyiségből szűrődik ki határozott hang, melyből nem nehéz arra következtet­ni, hogy nyáron is valamifé­le oktatómunka folyik itt. Bár olyan tanulás ez, amely nem jár dolgozatírással, fe­leléssel, s hasonló kellemet­lenségekkel. Részben ezért jött ide szívesen az ország különböző részeiből az a 71 általános iskolás, aki részt vesz a számítógépes tábor öthetes programjában. Hanyecz Andrásnak, a tá­bor egyik pedagógusának ez­úttal nincs fegyelmezési "ind ja. Valamennyi gyerek agy figyelemmel csüng a Commodore 64, illetve a ZX jpektrym elnevezésű számí­tógépeken, melyeken ma már egyszerű programokat is megtanulhatnak. — Még sohasem láttam kö­zelről számítógépet — újsá­golja Tóth Andrea, aki egy falucskából, az Egertől 26 kilométerre fekvő Besenyő- telekről jött ide. — Az iskola az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodától kapott tájékoztatást a táborról, s jelentkezhettek azok, akik matekból, fiziká­ból jó tanulók. Engem érde­kel a számítástechnika. Jö­vőre indul egy szakkör, ab­ba is jelentkeztem — lelke­sedik a hosszú barna hajú kislány. — Tetszik például, hogy nem kell az angol sza­vakat megtanulni, csupán be­programozni a gépbe. És ját­szani is lehet velük! Toronyi Lajos Nyíregyhá­záról érkezett. A komoly, szemüveges fiúnak már ha­tározott elképzelései vannak a jövőt illetően. Ősztől a bu­dapesti Fazekas Gimnázium­ban tanul matematika sza­kod, aztán mindent elkövet majd, hogy matematikus le­hessen. — Mit vársz a tábortól? — Az otthoni programjai­mat szeretném kipróbálni, tökéletesíteni. A Commodo­re 64-et már ismerem az is­kolai szakkörből. Itt — re­mélem — kitapasztalhatom a Spektrum összes lehetősé­geit is. — Hogyan vélekedsz a számítógépekről? — Ezzel a két típussal ta­lálkoztam, mindkettőnek megvan az előnye, s a hátrá­nya. Persze, az biztos, hogy a számítógépekben óriási le­hetőségek rejlenek. Csak mi­nél több embernek meg kell ismernie őket! Kiss Zoli a legkisebbek egyike, még csak most vé­gezte az ötödiket. Várpalotá­ról jött. — Szívesen elengedtek a szüleid ? — Megbeszéltük, bele­egyeztek. Elvégre tudok ma­Szarvason gamra vigyázni! — jelenti ki öntudatpsan ‘a feje tetején nagyon rövidre nyírt, szőke hajat viselő • srác. — Még örültek is, hogy valami hasz­nossal töltöm majd a nyarat. Ezütán, ha látok egy számí­tógépet, legalább úgy állok előtte, ahogy kell! Zoli még sosem járt Szarvason, de remekül érzi magát a Körös-parti város­ban. Délelőtt a gépek mellett tölti az időt, a délután pe­dig igazán szünidei. — Ha jó az idő, kirándu­lunk: terveztünk a hétre csónakázást, strandolást, fo­cimeccset — mondja Abonyi Géza, aki a békéscsabai Sza­bó Pál téri iskola pedagógu­sa, ám itt maga is diák. — Iskolánknak van ugyan számítógépe, de kevesen ér­tünk hozzá. Most megtanul­hatom az alapokat, aztán to­vább szeretném képezni ma­gam ezen a területen. Okta­tóhiány miatt nálunk egye­lőre csak szakkörben hasz­nálják a számítógépet, amely pedig, a modern oktatás egyik fontos kelléke lehet­ne ... * * * Hűvös szél fújdogál a Kö­rös partján. Szerencsére az éjszakai eső egyetlen sátort sem áztatott be, de azért nincs melege a bábos tábor­ban részt vevő 23 kisgyerek­nek, három felnőttnek és 20 főiskolai hallgatónak. Pár perce fejeződött be a dél­előtti foglalkozás. Láposi Te­réz és Lipcsei Ildikó épp a hamarjában készített, ám nagyon ötletes bábokat pró­bálja a szekrény nem túl terjedelmes tetején bizton­ságba helyezni. — Egy mesét találtak ki a gyerekek — számol be Teri a délelőtt történtekről. — A Tűzmadár és a Vízitündér harcáról szól, s ehhez készí­tettünk bábokat, majd el- játszottuk a történetet. Min­denki kapott valamilyen szerepet, ha mást nem, hát csörgött, vagy tűz' és a víz alkatrésze" volt — mutatja a pálcika végére erősített kék, illetve piros szalagot, mely e két elemet szimboli­zálja. — Táborunk, amelyet ne­gyedik éve tartunk, s min­dig itt, fontos pedagógiai el­vet szeretne átültetni a gya­korlatba. A jelenlegi általá­nos iskolai gyakorlattól né­mileg eltérő metodikát- és szemléletet kívánunk megva­lósítani akkor, amikor a gye­rek céljaiból kiindulva, kez­deményezőkészségére, szán­dékára támaszkodva hala­dunk a végeredmény felé — fejti ki dr. Arany Erzsébet, a Debreceni Tanítóképző Fő­iskola pszichológia szakos ta­nára, aki bábos fakultációt szervez, s vezeti a szóban forgó tábort. — A bábos speciális kol­légiumba járó hallgatók, a gyakorlóiskola szakkörének kisdiákjai jöttek el Szarvas- raf ahol egy hét alatt kreati­vitásra, alkotómunkára ösz­tönözzük őket, s elsajátíthat­nak alapvető rendezési isme­reteket, dramaturgiát. A fog­lalkozásokon kétféleképpen dolgozunk: mesét írunk vagy meséből indulunk ki, s ka­raktereket alkotunk, előadást rögtönzünk. Vannak kon­centrációs gyakorlatok, érzé­kelj és önismereti játékok is. A figurákat önállóan ké­szítik a gyerekek, s jelenete­ket festenek, rajzolnak le a történetből. Holnap például a Holle anyót dolgozzuk fel. Mód nyílik a komoly mun­kára, a játékra és a szórako­zásra egyaránt, vagyis: una­lom kizárva! Gubucz Katalin A számítógépen játszani is lehet Fotó: Lónyai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents