Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
1985. július 9., kedd „Bent” és otthon A papa hazajött, a papa ideges. A család csendben meghúzódik. A nagyfiú lehalkítja a magnót, a nagylány kimegy a konyhába, és inkább ott segít az anyunak. A mama pedig csendben odasúgja a lánynak: „Biztosan megint bent volt valami rumlija...’' A férfi bement a munkahelyére. Nem tetszett semmi. Nem volt jó az anyag, amit eléje tettek, összeveszett a beosztottjaival, összeveszett a főnökével. Az egyik kollégája odasúgta a másiknak: „Biztosan otthon volt valami rumlija.. Mindkét történet kitalált, de mégsem az, hanem — sajnos — valóban mindennapi. Ami a munkahelyen történik velünk, azt visszük haza, és ami otthon, azt visz- szük magunkkal a munkahelyünkre. Itt be is lehetne fejezni a gondolatsort, mert mit is lehet hozzátenni?! Vagy mégis lehet? Azt gondolom, igen. Az egyik színtér, életünk egyik legfontosabb része, az otthon. Nem jó dolog, ha valakinek nincs nyugodt otthona, de ha otthon valami konfliktusa támad, akkor nem kell azt lenyelni, hanem megbeszélni egymással, tiszta vizet önteni a pohárba. Öregek bölcs tanácsa fiatal (és nem fiatal) házasoknak: ha nappal vagy este ösz- szevesztek, akkor se feküdjetek le haraggal! Az egyik engedjen, az egyik kezdeményezzen, az egyik akarjon békülni, s akkor akar majd a másik is. Persze tudom, az -élet nem olyan egyszerű, mint amilyen bölcsen hangzik a tanács. De tény, hogy a sérelmeket nem szabad hurcolnunk sem otthonról a munkahelyre, sem fordítva. Nemcsak környezetünk miatt nem szabad, hanem elsősorban önmagunk miatt próbáljunk megszabadulni tőlük. Szinte hallom a választ: rendben van, otthon megfogadható a bölcs tanácsa, de a munkahelyen, például a főnökének nem mindenki szólhat vissza. Ha hántás, ha sérelem érte, akkor az benne marad, s bizony viszi haza. Ez elképzelhető. De akkor sem az a módja a sérelmektől való megszabadulásnak, hogy az illető otthon tör-zúz, beleköt az élő fába is. A családnak iszonyú, és neki sem lesz könnyebb, mert most már nemcsak „bent” van baj, feszült légkör, hanem otthon is. Recept? Recept nincs, de tapasztalatokon alapuló jótanács akad. Meséljük el életünk társának, hogy mi bánt bennünket, s azzal, hogy elmeséltük, meg is könnyebbülünk. Vagy mert egyetértőén megosztja velünk valaki a terhet, vagy mert talán egy kívülálló szemével nézve talán mi magunk nagyítottuk fel a történteket, és a harmadik uéle- ménye alapján megnyugszunk kissé. De ehhez az kell, hogy legyen, aki odafigyel a szóra. A házastársaknak társnak kell lenni ebben is, akár az egyiknek, akár a másiknak van nehezebb napja,'nehezebb korszaka. Egyszerűen hangzik? Tudom, nem ilyen egyszerű, de megpróbálkozni lehet. Talán beválik a módszer, és mindenkinek könnyebb lesz. A sérelmeket nem cipelni kell, hanem megszabadulni tőlük. (sm) Szerződés L’Oreal hajápolási cikkek hazai gyártásáról Kooperációs szerződést írtak alá a napokban a Kon- sumex, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár és a francia L’Oreal képviselői. A megállapodás alapján a Kőbányai Gyógyszerárugyárban francia licenc alkalmazásával különböző hajápolási szerek gyártását kezdik meg. A tervek szerint hajfestékek, tartóshullám-kezelésnél alkalmazott cikkek, hajlakkok, hajbalzsamok és samponok készülnek L’Oreal-eljárás alapján. A francia kozmetikai világcég nemcsak a li- cencet adja, hanem vállalkozik a magyar szakemberek betanításéra is. Közreműködik az új termelésszervezési módszerek bevezetésében, sőt a gyártás megkezdése után az első tételeket a párizsi laboratóriumban részletes minőségellenőrzésnek vetik alá. Az elképzelések szerint a Kőbányai Gyógyszerárugyárban a hajápolási cikkek gyártását még az idén, az utolsó negyedévben megkezdik. A termeléshez a L’Oreal szállítja az alapvető adalékanyagokat, amelyek ellenértékéért a francia vállalat a Konsumexnél különböző magyar termékeket vásárol. A L’Oreal-lal közösen megkezdik az új termékek magyarországi piaci bevezetését is. A hajápolási szereket fodrász-szalonokban és a kiskereskedelmi hálózatban kívánják forgalomba hozni. Hogy minél szélesebb körben megismertessék a terméket, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár a Stella Női Fodrász Szövetkezettel együttműködve a közeljövőben Budapesten szalont nyit, ahol a nagy- közönség kipróbálhatja az új szereket. Uj műszaki fejlesztési társulás alakult Roboplan néven fejlesztési betéti társulást hozott létre a Rekard Győri Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat az Építőipari Innovációs Alap és az Agrárinnovációs Társulás. Az alapítók az új vállalat működéséhez tízmillió forintos alaptőkét biztosítottak, ebből a Rekard részesedése 50 százalék, a két kisbanké pedig 25—25 százalék. Az új műszaki fejlesztő 'vállalat elektronikusan vezérelt robotok, manipulátorok tervezésével, fejlesztésével, a berendezések sorozatgyártásának előkészítésével foglalkozik, sőt vállalkozik a prototípus elkészítésére is. A társulás központi irodáját — ahol a tervezéssel és a műszaki fejlesztéssel foglalkoznak — Budaörsön, termelőüzemét pedig a Győr-Sopron megyei Abdán, a Rekard egyik telephelyén rendezik be. Az előzetes felmérések szerint jelenleg elsősorban az élelmiszergazdaságban és az építőiparban nagy az jgény a különböző fejlettségi szintű robotok és manipulátorok iránt. A társulás alapítói tervezik, hogy sikeres termékeikkel később a külpiacra is kilépnek. Orosháza Nagyobb támogatást kapnak a nyugdíjasok Az elmúlt hónapokban két végrehajtó bizottság is megtárgyalta a városban élő nyugdíjasok és idős korúak helyzetének témáját Orosházán. Mindkét ülésen a napirend előadója dr. Tóth Géza egészségügyi osztályvezető volt, aki a felmérés előzményeiről, eredményeiről és a soron következő feladatokról tájékoztatott bennünket. A tanácsi testületnek készült beszámoló a konkrét állapotokat és tapasztalatokat rögzítette részletesen, míg a párt vb elé került anyagban már e társadalmi réteg szociális körülményeinek javítását célzó tennivalókra helyeződött a fő hangsúly. A használhatóság, illetve a tisztán látás szempontjából különösen előnyösek az előterjesztésekhez csatolt összesítők, amelyek egyúttal megkönnyítik a gyors és pontos eligazodást. •— Ki kezdeményezte ezt a munkát? — Még az múlt év 'decemberében a megyei tanács egészségügyi osztályától kaptuk azt az utasítást, hogy mérjük fel a szociálpolitika közép- és hosszútávú feladatainak kidolgozásához szükséges adatokat. A számbavétel azokat az időskorúakat érintette, akiknek havi jövedelme a 2 ezer 200 forintot nem érte el, valamint azokat, akik 75 éven felüliek. Ugyanakkor figyelembe vettük az életkörülményeket: a családi, fizikai és egészségi állapotot, s az eltartásra kötelezhető hozzátartozókat is. A társadalombiztosítási főigazgatóság és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet által küldött névsor alapján elkészítettük a felmérő lapokat. Ez év január 2-án láttak munkához. Ebben velem együtt mintegy húszán vettek részt, de a családokat és az egyedülállókat közülünk csak ti- zenketten keresték fel. El kell még mondanom, hogy a városi tanács és a kórház minden segítséget megadott, például gépkocsit biztosítottak azoknak, akik a külterületeket járták. Egyébként a nyugdíjkorhatárt meghaladó 8 ezer 216 lakos közül 5 ezer 238 emberre terjedt ki a felmérés Orosházán. A társadalmi támogatásra való rászorultság mértéke szerint négy kategóriát állapítottunk meg. Január végén azután összesítettük az adatokat és a jelentéseket. — Mit tapasztaltak a kérdezőbiztosok a helyszínen? — Sajnos. voltak olyan esetek, amelyek azonnali intézkedést igényeltek. Így például sürgősen kórházba kellett vitetni nyolc beteget. 16-an pedig szociális otthonba kerültek. Főként a külterületen élők egy részének nem volt tudomása a szociális gondoskodás lehetőségeiről, míg mások azért zárkóztak el ezek igénybevételétől, mert tartottak attól, hogy a költségeket házingatlanjukra „rá táblázzák”. Akadtak olyanok is — és nem is kevesen —, akik igyekeztek elkerülni az összeütközést az eltartásukra kötelezhető hozzátartozókkal, összességében az is kiderült, hogy 776 rászoruló már kapott társadalmi támogatást, ám csaknem ugyanennyien voltak az új igényjogosultak is. Ugyanakkor több lett a rendszeres és a rendkívüli szociális segélyben részesülők száma. Ez utóbbi címén 50 ezer forintot fizettünk ki. Húszán bekapcsolódtak a szociális étkeztetésbe. Orosházán két szociális otthon közül a 100 személyes II. sz. Teréz utcait 1984 őszén adtuk át rendeltetésének, és ezzel korszerű körülményeket teremtve az idős embereknek. Sajnos, a kiegészítő he- helyiségek még nem készültek el. Itt említem meg, hogy szociális otthonaink ismét telítettek. 'Az érvényes előbeutalóval rendelkező várakozók száma: 61. Közülük 19 lakosnak Nagyszénásra. vagy máshová szóló beutalóhatározata van. Tapasztalataink közé tartozik az is, hogy a felmértek közül 816-an egyedül élnek, s ezért is hátrányos helyzetűek. Hasonló megítélés alá tartoznak azok — mintegy 500-an —, akik házaspárok, de csak egy nyugdíjból és házastársi pótlékból tartják el magukat. — Milyen szociálpolitikai feladatok ellátása kerül előtérbe? — Ezeket a párt vb-ülése még konkrétabban határozta meg és jobban hangsúlyozta a társadalmi szervek, az intézmények, valamint a gazdasági egységek tennivalóit. Akad példa a jó kezdeményezésekre, amelyeket feltétlenül támogatni kell a jövőben. Például az Oj Élet Termelőszövetkezet az öregek napközi otthonát hozza létre és segítséget nyújt az idős emberek étkeztetéséhez. Vagy: több munkahely felelősségteljesen ' foglalkozik nyugdíjasaik üdültetésével, kirándulásaik megszervezésével és így tovább. A feladatok sokrétűek, már ami az erőforrások célszerű kihasználását illeti. Az előbb említett társadalmi összefogás mellett várható a jogszabályrendezés is. Ez arra irányul, hogy az érintett személyek differenciált térítést fizessenek az egyes szolgáltatásokért az elkövetkezendő időkben. Ezenkívül központi és tanácsi támogatásra is számítunk. Ugyanis a VII. ötéves tervidőszakban 50 gondozottal többet szeretnénk felvenni a II. sz. szociális otthonba. A felújítási, korszerűsítési munkák elvégzésén túlmenően előirányoztuk az öregek napközi otthonainak felépítését a Szőlő és a Rákóczi-telep városrészben, továbbá a Székács utca környékén. Fejleszteni akarjuk a házi szociális gondozószolgálatot és növelni kívánjuk a szociális étkeztetésben részesülők számát is, különösen a 816 egyedül élő idős ember körében. Szükséges emelni a szociális segélykeretet, összhangban a nyugdíjak várható rendezésével. Konkrét lépésnek tekinthető már a kerületi pártalapszer- vezetek titkárainak összehívása is. Arra kértük őket. nyugdíjasaik helyzetét mérjék fel. E vizsgálat alapján húsz tagot javasoltak társadalmi juttatásra, s kivételes nyugdíjra a 45-ös párttagokat. Optimisták lehetünk abban a vonatkozásban is. hogy a lakosok és a munkahelyi kollektívák jó hozzáállására szintén számíthatunk. Például a Teréz utcai szociális otthon létesítését 71 szocialista brigád segítette ... Bukovinszky István Országjáró ruhák Guruló mintaterem A hűvösebb napokra az elegáns kosztümöt ajánljuk (Fotók: Hauer Lajos — KS) Ruha teszi az embert?-* Igen is, nem is. Sok mindent elárul az emberről a külső megjelenés, csak ennek alapján viszont nem szabad messzemenő következtetéseket levonni senkiről. Managság például kevésbé árulkodik társadalmi hovatartozásról, foglalkozásról az öltözködés, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Farmerben jár a fiatal mérnök, jól szabott öltönyben a középkorú esztergályos, a nők ruházkodásában pedig még több a variációs lehetőség. De az elvétve feltűnő bő szoknyák kivételével azt sem árulja el a külső megjelenés, hogy ki a pesti és ki a vidéki. Lehet egy soproni lány divatosabb, mint egy hagyományos stílust kedvelő fővárosi asszony. Az egyéni ízlés egyik fontos jellemzője, hogy ki milyen témpóban kívánja követni a divatot. Ez a követési távolság tájegységenként is változó, a szakemberek kétéves ciklust állapítottak meg. Balázs Tibor- nétól, a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat értékesítési főosztályának vezetőjétől hallottam ezt. A vállalat budapesti Arany János utcai bemutatótermében beszélgettünk arról, hogy az ország minden tájáról ide vándorló 2700 kiskereskedelmi partnerüket . milyen kínálattal fogadják, illetve keresik fel őket. Nincs könnyű dolguk, mert a fővárosi kereslet mellett egyre igényesebbek a többi városok, települések áruházainak, boltjainak képviselői. Hogy a vásárlóerő — magyarul a pénz — megvan, azt nem kell nagyon bizonygatni, de a szép és divatos ruhák iránti igény is egyre inkább -jellemző. Ez a FER-t szinte kényszeríti a fejlődésre, egyre újabb és újabb termékek forgalmazására. A mintaterem — a szebbnél szebb női és férfiruhák, kabátok, gyermekholmik nagy választékát kínálva — szakmai fórum is. Nemrégen például Vámos Magda, a Magyar Divatintézet vezető tervezője tájékoztatta a boltvezetőket párizsi tapasztalatairól. A tájékoztatás persze kölcsönös: a vevőpartnerek tolmácsolják az ország legtávolabbi részén élő vásárlók kívánságait is. Hogy minden igényt kielégíthessenek. például 83-féle iskolaruhát kínálnak a kisdiákoknak és a nagyoknak is. A sok divatos holmi azonban nem vár tétlenül, hanem rendszeresen „útrakel". Persze nem gyalog, hanem autóbuszon járja az országot, felkeresve az ország áruházait, üzleteit, „házhoz viszi” a legújabb modelleket. A mozgó bemutatótermekben kulturált tárgyalósarok ad módot a választék megtekintése után a rendelések megbeszélésére. Hogy mennyire népszerűek ezek az országjáró ruhák, annak bizonyítására egy számadat: 1984-ben a guruló mintaterem forgalma 220 millió forint volt. ezért a pénzért — átlagárat számolva — 370 ezer darab ruhaneműt vettek a FER-től az áruházak és a boltok. Előnye ennek a módszernek az is, hogy nemcsak a boltvezetők látják a kínálatot, hanem a vevőkkel közvetlenül foglalkozó eladók is elmondják róla — tapasztalataik alapján — véleményüket. A vállalat forgalmának kétharmada a megyékben tevékenykedő állami vállalatok. szövetkezetek, boltegységek és magánkereskedők rendeléseiből tevődik ki. És nagy előny, ha a divatos szezonáruk rövid idő alatt megjelennek a települések boltjainak kirakataiban. A sportos, vagy elegáns vonalú nyári ruhákból kicsik és nagyok megtalálják a választékot. A legutóbbi divatbemutatókon pedig már az őszi újdonságokat láthatták a FÉR mintatermének látogatói. Imre Erzsébet Az őszi napsütésben kellemes viselet a lágy esésű kötött ruha
