Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
1985. július 9., kedd o Nyári vakáció és közlekedés A várt nyár megérkezett, ha nem is pont olyan, mint apiilyennek szerettük volna. De mit is vártunk a nyártól? A gyerekek és a diákok vakációt, a felnőttek szabadságot, a családok üdülést, kirándulást, túrázást. Persze közben az élet nem állhat meg. így mások folyamatosan dolgoznak a pihenők kiszolgálásán, a termés betakarításán, az otthont teremtő építkezésen ... A húsipar felzárkózik _— A nyár mit jelent a közlekedésben — kérdeztük Balta János rendőr őrnagyot, az MKBT ügyvezető elnökét. — A nyár szó szerint is, de átvitt értelemben is .sokszínűséget hoz a közlekedésbe. Sokféle partner, sokféle cél, sokféle közlekedési stílus — erre kell számítanunk gyalogosként és járművet vezetve egyaránt. Tanácsként hangsúlyozhatjuk a jól ismert „fokozott figyelem, körültekintés és óvatosság ott, ahol a partnerek figyelme valami másra terelődik" ajánlást. A nyártól kikapcsolódást várunk, amit ki-ki másban talál meg. A közös bennünk talán az, hogy legalább egy időre megpróbáljuk „letenni" az egész évben terhelő gondokat. szeretnénk valami mást csinálni. így tehát egy részről megjelenik a felsza- badultság érzése, mely olykor szertelenségben fejeződik ki, gondoljunk például a táborba induló gyerekekre, a vidám motoros csoportokra. Más részről a „valami mást csinálni" következtében megjelenik az újjal, a nem mindennapossal' mindig együttjáró feszültség. Ezt a feszültséget fokozza, ha az ember nem biztos a dolgában, például idegen helyen nehezen tájékozódik, mindkét kezében bőröndöt cipelve rohan a vonathoz, kevés a vezetési gyakorlata, és így tovább. — Mit tanácsol a kezdő járművezetőknek? — Sokan vannak, akik ezen a nyáron ülnek először a volánhoz. illetve akik csak üdüléskor, hosszú úton kapják meg a volánt, ők természetesen izgulnak, ezért tőlük azt kérjük: fokozatosan kóstoljanak bele a közlekedésbe, hallgassanak a tapasztalt vezetőkre. Utóbbiaktól pedig azt kérjük, ha a kocsiba ülnek, ne halmozzák el a gyakorlókat „jótanácsaik- kal", hagyják őket ésszerűen tapasztalni, s csak ha nagyon muszáj, akkor szóljanak közbe. — A nagy nyári túrákra indulóknak mit javasol? — A hosszú bel- és külföldi út tervét célszerű úgy összeállítani, hogy a nagy hőségben ne kelljen közlekedni, illetve, hogy ismeretlen helyen lehetőleg világosban vezessünk. Az indulás előtti napon már szeszes italt ne fogyasszunk, és alaposan pihenjük ki magunkat. Üt- közben iktassunk pihenőket testmozgással, a gyerekeknek szaladgálós játékkal. A külföldön közlekedés, illetve a külföldiek közlekedésének jellegzetes veszélyei: a helyismeret hiánya, az otthoni szokások szerinti közlekedés, a szabálytalankodás. Ezek egyikét sem kell külön magyarázni . .. De mindegyik türelemre, megértésre int. Persze sokat tanulhatunk is a külföldiektől: mozgás, előrelátás, segítőkészség, korrekt, szabályos magatartás tekintetében. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen külföldön ez nyújtja a legnagyobb biztonságot. A nyári közlekedést nehezíti a kánikula, mely az emberi szervezetet .< nyugalomban is erősen igénybe veszi, hát még ha gyalogolni, vagy vezetni kell. Ilyenkor az ember önkéntelenül is „takarékra” állítja magát. Ez a „takarék" mind a fizikai teljesítményre, mind a gondolkodásra igaz. Gondoljunk erre, amikor kóvály- gó gyalogosokat, vagy járműveket látunk; illetve, ha magunkon a rossz közérzet nyomán a bizonytalankodás jeleit észleljük, például bizonytalan nyomvonal, egyes partnerek megjelenése meglepetést kelt bennünk, nem tudunk odafigyelni stb. Ilyenkor inkább álljunk félre. A nap legmelegebb déli szakaszát célszerű árnyas, hűs helyen tölteni, ha lehet, ilyenkor ne vezessünk! Külön említést érdemel a szem kifáradása az erős napsütéstől, melynek következménye a koncentráló és ko- ordinálókészség csökkenése. A napellenző lehajtásával takarjuk a vakító égboltot, csökkenthetjük a szemünkbe jutó napsugárzást. Jó segítség a napszemüveg is, de aki nem szokott hozzá a szemüveg viseléséhez, az a szemüvegkeret takarta helyekre kis fejmozdításokkal rendszeresen nézzen rá. Nagy melegben minden ruhát zavarónak érzünk, és üdülőhelyeken előszeretettel .közlekedünk fürdőruhában, strandpapucsban. Gyalogosan ez jó is, de járművel közlekedve számítanunk kell néhány veszélyre, amelyek miatt célszerű mégis felöltözni. A leggyakoribb ilyen veszély a rovarok „becsapódása", ezért nem célszerű az ablakon kikönyökölve vezetni, ezért hasznos gépkocsivezetéskor legalább egy könnyű, rövidujjú ing, póló viselése. Bizonytalanul rögzített, könnyen lecsúszó papucs a legjobb gépjárművezetőt is bizonytalanná teszi. A köny- nyű, szellős szandál biztosítja a lábak védelmét és a pedálerő elosztását a talpon. Nem is csúszik le könnyen a pedálról. — Nem közlekedhet mindenki autóval. Sokan ülnek kerékpárra, motorkerékpárra .. . — Kerékpározáskor, motorozáskor a rovarbecsapódás fokozottabban -veszélyeztet bennünket. A kerékpár lassan halad, így ritkább és kisebb erejű a becsapódás, baj esetén könnyen meg tudunk állni. Motorozáskor viszont mindenképpen a teljes testfelületet fedő, erős ruházatba bújjunk, hogy egy eleséskor védve legyünk a sisaktól a csizmáig. A száguldó motoron a nagy menetszélben ez a jótékonyan védő ruházat nem is olyan meleg. A befülledést megelőzhetjük, ha a motorosruhát csak a közlekedés idején viseljük. Gondoskodjunk az átöltözés kellékeiről. Befejezésül: az idei nyáron gyakran előforduló időjárási frontátvonulások hatására hívjuk fel a figyelmet. Ha a frontok hátrányos hatásait észleljük — ingerlékenység, bágyadtság, szétszórtság —, akkor ennek megfelelően közlekedjünk, vagy ne közlekedjünk — mondotta Balta János. —szekeres— A közelmúltban a Gyulai Húskombinát termelésfejlesztési programjáról megállapodást írt alá: dr. Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, dr. Krattinger Márton, a megyei banki szervezet igazgatója, valamint Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. A szerződésben foglaltak alapján a bank ahhoz nyújt hitelt, hogy a feldolgozó vállalat a teljes vágóvonal beruházás értékű rekonstrukcióját elvégezze:'vágás utáni tisztító berendezéseket építenek be, automata sertéshasító könnyíti majd a munkát, objektív minősítő mérlegek kerülnek a régiek helyére, a szárazárugyárban ín- leválasztó berendezést szerelnek fel, megépül a kamionrakodó. Mindezt év közben folyamatosan hajtják végre — a gyár leállása nélkül, mintegy 84 millió forintos költségből — és a munkákat 1986. március 30-án befejezik. Cél: az európai feldolgozói élvonal A Gyulai Húskombinátnak adott hitel előtt a bank szakemberei alaposan megvizsgálták a tőkebefektetés megtérülését. A teljes korszerűsítés végrehajtása idején pedig szaktanácsadással és ellenőrzésekkel segítik a vállalt feladatok teljesítését. — Mindez első lépcsője egy folyamatos fejlesztésnek — aminek az értéke további egymilliárd forint —, s amelyet a hűtőtér építésével fejezünk be. Ezáltal szeretnénk az európai élvonalba kerülni — .mondotta tájékoztatásul Zám András vezérigazgató, majd a részletekről Szabó László műszaki főmérnöktől hallottunk. — A vágóvonalat a legmodernebb technikával szereljük fel. A sertéshasító beépítése az itt dolgozók munkáját könnyíti. Az automata mérlegek beállítása a minősítés körüli viták elkerüléséhez szükséges. A technológiai fejlesztéshez csatlakozóan a hűtőtér kialakítása hiányt pótol, s a megépülő létesítmény egyszeri befogadó- képessége 5 ezer tonna lesz. Az újonnan épülő daraboló. a csontozó, valamint a csomagolóüzem, a kombináthoz tartozó iparvágány a kiegészítő létesítményekkel együttesen megteremti a termelés legmagasabb műszaki színvonalát. Miközben a beruházás előkészítése folyik, elkezdődött a piackutatás is. A korszerűbb műszaki színvonal lehetővé teszi nagyobb számú sertés feldolgozását, s a megnövekedett árumennyiségnek piacot kell találni. Ez év végére fejeződik be a felmérés, akkor tudjuk meg. mely országokban milyen termékeket érdemes kínálni. II határidő: 26 hóoap — Van-e már, elképzelés arról, hogy mely kivitelezőkre bízzák a különböző munkákat? — A vágóvonal rekonstrukcióján a vállalat szerelői, valamint a berendezést szállító vállalat szakemberei dolgoznak a már rendelkezésre álló 84 millió forintból. A hűtőház, az új üzem és az iparvágány építésére pedig hamarosan elkészül a versenykiírás, és a kivitelezők közül az kapja meg a munkát, aki kedvezőbb áron, a határidő tartásával tud vállalkozni erre a feladatra. A munkák teljes értéke megközelíti az egymilliárd forintot, és az első kapavá-- gástól 26 hónap telhet el a létesítmények átadásáig. Ez idő alatt kell elkészülnie a hűtőháznak, az új feldolgozó üzemrésznek, az iparvágánynak. így tehát. aki erre vállalkozik, annak jól fel kell mérnie saját képességeit. — Várhatóan mikor kezdődik el az egymilliárd forint felhasználása? — A vágóvonal teljes korszerűsítése — mondotta a műszaki főmérnök — részben már készen van, s a többit folyamatosan, a jövő év márciusáig szeretnénk befejezni. Az új feldolgozó üzemrész, a hűtőház és az iparvágány építéséhez feltehetően az év vége felé foghatnak hozzá. II megtérülés: 4 év Egy-egy beruházásról legtöbbször ’ azt kérdezik meg. hány év alatt térül meg a befektetett tőke? Nos. a program, amelynek a költsége a 84 millió forinton túl további egymilliárd forint, négy év alatt térül meg. Az iparvágány, amelynek a költsége 50 millió forint, megtérülése várhatóan 5 év lesz, és mérhető majd az évenkénti megtakarítás is. aminek az összege 8—10 millió forint. Az iparvágány létesítésének előnye többek között az. hogy a Budapestié szállítandó áruból évente mintegy 4 ezer tonnányit lehet vasúti vagonokban utaztatni. Varga Ferenc gazdasági igazgató végezetül azt is hozzátette, hogy most évente 50 millió forint veszteség keletkezik abból, hogy az árut a békéscsabai hűtőtérben tárolják. A Gyulai Húskombinát vállalkozása komoly energiát igényel a szakemberektől. mindazoktól, akik a vállalati stratégiában megfogalmazott cél elérésére: a termelés fejlesztésén keresztül az európai feldolgozói élvonalba kerülésre vállalkoztak. Mindennapi munkájuk mellett készítik elő a hűtőház, az új feldolgozó üzemrész. az iparvágány építési munkálatait, hajtják végre a napi termelési feladatok mellett a vágóvonal korszerűsítését. Ám mindezt vállalniuk kell a nehéz külgazdasági. piaci körülmények ellenére is. hiszen a húsipari termékekre szükség van belföldön és küllődön. Békés megyében e célok eléréséhez jelentős a termelői háttér, mintegy 1 millió 100 ezer sertést nevelnek, aminek a feldolgozása megköveteli a feldolgozó ipar fejlesztését. — Számadó — y* Tájékoztató a vagyonvédelem helyzetéről és időszerű feladatairól A vagyonvédelem helyzetéről és időszerű feladatairól tájékoztatták a Belügyminisztérium illetékesei Illés1 Istvánt, az MTI munkatársát. Egyebek között elmondották: a múlt évben 157 036 bűncselekmény vált ismertté. A vagyon elleni bűncselekmények éves száma az öt évvel ezelőtti 60— 70 ezerről 1984-ben 95 ezer fölé emelkedett, s részarányuk az összes bűnözésen belül meghaladja a hatvan százalékot. Ezek az adatok arra utalnak, hogy társadalmi méretekben változatlanul nem kellően hatékonyak a vagyon elleni bűnözés visz- szaszorítására tett erőfeszítések. A kedvezőtlen helyzet okai rendkívül összetettek, számos társadalmi jelenséggel kapcsolatosak. A vagyon elleni bűnözésen belül fokozódott a társadalmi tulajdon veszélyeztetettsége. A társadalmi tulajdont károsítok tudatosan keresik a gazdasági élet változásaiból adódó esetleges szabálytalanság, rendezetlenség kihasználásának lehetőségeit. Helyenként a gazdálkodó és a kereskedelmi egységekben huzamosabb időn keresztül károsítják a társadalmi tulajdont. lopással, sikkasztással, csalással, gondatlan vagy hanyag kezeléssel. Tavaly a társadalmi tulajdont 8375 esetben betöréses lopással károsították. A bűnügyek megelőzéséért a rendőri szervek évente mintegy harmincezer esetben keresték meg a vagyon kezeléséért felelős szerveket, a tulajdonosokat, s tettek javaslatot a javak biztonságosabb védelmére, az ehhez szükséges intézkedésekre. Számos területen szűkültek a bűnelkövetés lehetőségei: sok helyütt javult a pénzügyi és számviteli rendszer, biztonságosabbá vált a társadalmi tulajdon kezelése, őrzése. Felhívták azonban egyes gazdálkodó szervek figyelmét arra, hogy elsősorban a belső ellenőrzés szigorításával, tervszerűbbé, rendszeresebbé tételével tárják fel azokat a hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik a bűncselekmények elkövetését. Lényegesen nehezebb feladat a személyek javait károsító bűncselekmények megelőzése. Áz ilyen bűnesetek csaknem 90 százalékában közrejátszott a.károsultok vagy környezetük felelőssége: gyakran hiányzik a kellő óvatosság, s tapasztalható a hanyagság, figyelmetlenség. A tolvajnak sokszor szabad az útja a nyitva hagyott ]akásajtón keresztül, s az alkalmi kocsikázásra vágyóknak sem kell olykor sokat fáradozniuk, ha nyitva találják a gépkocsi ajtaját. Tavaly a személyi tulajdont több mint 14 ezer esetben károsították meg betöréses lopással. Nem egy esetben a károsultak úgy is hozzájárulnak a bűncselekmény elkövetéséhez. hogy védekezésre képtelen állapotukkal, vagy értéktárgyaik hivalkodó mutogatásával felhívják magukra a figyelmet. A rendőri intézkedések — bár sok területen eredményesek voltak — a helyzetet eddig nem tudták alapvetően befolyásolni. Nehezíti a vagyon elleni bűncselekmények megelőzését az is, hogy a különböző vagyonvédelmi eszközök gyártása ma rendkívül szétaprózott. Ugyanazzal a cikkel — például betörésjelző-érzékelő központokkal — számos gyártó foglalkozik. Az lenne célszerű — hangsúlyozták a BM illetékesei —. ha a gyártás összefogottan, lehetőleg korszerű gyártástechnológiával, gazdaságosan történne, s a készülékek rendszert alkotva, elérhető áron kerülnének forgalomba. A jól szervezett, kialakított vagyonvédelem nem képzelhető el a rendőrséggel egyeztetett, jóváhagyott, úgynevezett rendszerterv nélkül. Ugyanilyen fontos, hogy a telepítést végző személyek rendelkezzenek megfelelő erkölcsi igazolással. Csak megbízható szakemberrel szabad ilyen munkát végeztetni. Szükség volna arra is. hogy az üzemeltető minden esetben kössön szerviz- és hibaelhárítási szerződést a biztonságtechnikai rendszer kivitelezőjével, mert a telepített készülékek szervizelése legtöbbször esetleges, a bejelentett hiba elhárítását gyakran napokra, hetekre elhalasztják. Pedig a vagyonvédelmi berendezések meghibásodása, a rendszer működésképtelensége jóvátehetetlen károkat okozhat. Számos eset tanulsága az is, hogy a portási, őrzési feladatokat csak megfelelő szellemi és fizikai képességű dolgozókra szabadna bízni — nem pedig esetleg beteg, idős emberekre. Az illetékesek felhívták a figyelmet arra is, hogy a pénztárak, értéktároló helyek kialakításához az Állami Biztosító ajánlásokat dolgozott ki. A vagyonvédelmi eszközök elterjedésével sem lehetünk elégedettek — hangsúlyozták a minisztériumban. De elsősorban a tulajdonosi szemléletnek és magatartásnak kell változnia ahhoz, hogy a védekezés hatékonyabb, s a bűnözők számára az elkövetés nehezebb, kockázatosabb legyen. A szemléletformáláshoz, a vagyon elleni bűncselekmények megelőzéséhez nyújtanak segítséget Budapesten a BRFK vagyonvédelmi tanácsadó szolgálatánál, vidéken pedig a megyei rendőrfőkapitányságokon. Dunaremetén él Csiszár Dezső, 95 éves nyugdíjas. Ujjai ma is fürgén engedelmeskednek a vesszőnek. Napi szabad idejét kosárfonással tölti (MTI-fotó: Matusz Károly — KS)
