Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

NÉPÚJSÁG 1985. július 9„ kedd Javult az építőanyag-ellátás — kedvezményes akciók Kanadai kapcsolat Korszerű, termelékeny automata gépek gyorsítják a munkát Kitüntetés Gregor Györgyöt, a megyei tanács egyházügyi titkárát több évtizedes munkája el­ismeréseként nyugdíjba vo­nulása alkalmával Április 4. Mózes Viktor szabómun- kás, a magyar munkás- és kommunistamozgalom ki­emelkedő személyisége szü­letésének 90. évfordulója al­kalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek tegnap a Mező Imre úti temetőben; Sírjára a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Csillik András, a XX. kerü­leti pártbizottság első titká­ra és Farkas Lajosné, a Vas-. Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerveze­Érdeméremmel tüntették ki. A kitüntetést Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke ad­ta át tegnap délután. tének titkára, KEB-tagok he­lyezték el a kegyelet virága­it. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete részéről Tóth Tiborné elnök és Bugár Já­nos, a központi vezetőség tagja, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviseletében Kerekes Im­re titkár és Szigetvári Mik­lós, az országos bizottság tagja koszorúzott. Lerótták kegyeletüket Mózes Viktor családjának tagjai. A meg­emlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Tegnap a Magyar Keres­kedelmi Kamara építőipari tagozata tanácskozást rende­zett, amelyen Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatást adott az építőanyag-ellátás helyze­téről. A miniszter elmondot­ta: az idén jelentősen javult az építőanyag-ellátás. Az épí­tőanyag-ipari vállalatok az első hat hónap során — az év eleji energiagondok elle­nére — teljesítették szállítá­si szerződéseiket. így számos építőanyagból, amelyeknél a korábbi esztendőkben jelen­tős volt a hiány, most ele­gendő áll rendelkezésre a boltokban, a TÜZÉP-telepe- ken és a raktárakban. Sőt, egyes termékekből a kínálat már meghaladja a keresle­tet. Az eddig hiánycikknek számító t'ödémgerendákból például a Beton- és Vasbe­tonipari Műveknél több mint H00 ezer méternyi van rak­táron, s a kereskedelem készlete is meghaladja az 1,3 millió métert. Bőséges az el­látás faajtókból és -ablakok­ból, a választékban korsze­rű, energiatakarékos elemek is megtalálhatók. Többéves, hiány után jelentős készlet halmozódott fel —• elsősor­ban a Dél-Alföldön — a kü­lönböző (Uniform, Poroton és Thermothon) falazóanya­gokból. Immár egy esztendeje, hogy megnyitotta kapuit a felújított Iparművészeti Mú­zeum: ez idő alatt mintegy 200 ezren keresték fel kiál­lításait. A hazai és a kül­földi iparművészet és kéz­művesség legkülönbözőbb ágazatait felvonultató tár­latai között ettyik legsike­resebb időszaki bemutatója az időmérés-történeti tárlat volt. A Műszaki Múzeummal kö.- zösen rendezett kiállítást nemcsak a szép tárgyak ked­velői. hanem az óragyűjtők és a technikatörténet iránt érdeklődők is szép számmal tekintették meg. Az első félévben a keres­kedelem készlete az építő­anyagokból összességében mintegy 40—50 százalékkal emelkedett. Ez lehetővé tet­te, hogy az ipari és a keres­kedelmi vállalatok az építé­si szezonban árengedményes akciókat is szervezzenek. En­nek eredményeként — az előzetes számítások szerint — a födémszerkezeti termékek vásárlásánál a lakosság mint­egy 13-14 millió forintot ta­karít meg. A Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Válla­lat egyes termékeinél rako­dási kedvezményt nyújt az építkezőknek. A Budapesti Épületasztalos- és Faipari Vállalat az energiatakarékos ablakok árát öt százalékkal mérsékelte, a Könnyűbeton- és Szigetelőanyag-ipari Vál­lalat tapolcai gyára pedig a helyben készülő kőzetgyapot hőszigetelő anyagokat a la­kosság részére gyári áron ér­tékesíti. A miniszter beszámolt ar­ról, hogy több más építő­anyag-ipari vállalat is meg­szervezi termékeinek közvet­len lakossági értékesítését, és így a vásárlók olcsóbban jut­hatnak az építőanyagokhoz. A termelők mellett az Épí­tőipari Termelőeszköz Ke­reskedelmi Vállalat is bekap­csolódott a lakossági ellátás­ba, a házépítők bolthálóza­tán keresztül értékesíti az építőanyagokat. Ugyancsak nagy érdeklő­dés kíséri a múzeum már­ciusban megnyílt első állan­dó kiállítását: a Művészet és mesterség című bemutató az iskolások számára is hasznos információkat nyújt a különböző művészi kézművességek eljárásairól technikáiról. A tervek szerint idén ősz­szel ismét új tárlatokkal bő­vül a múzeum. Október 25- én nyílik az Art Decotnak — egy. a szecessziót követő sajátos stílusnak — a ma­gyarországi művészetben fel­lelhető eredményeit bemu­tató válogatás. Vannak termelők, akik a piac beszűkülését, az értéke­sítés nehezebbé válását úgy fogják fel, mint valami ter­mészeti csapást, és várják, hogy a helyzet jobbra for­duljon. Nem vitás, ez a ké­nyelmesebb álláspont, de azon sem érdemes vitatkoz­ni, hogy hasznosabb, ha egy cég alkalmazkodik a meg­változott körülményekhez, új piacokat keres, megváltoz­tatja értékesítési stratégiá­ját. Akik figyelemmel kísér­ték a szarvasi Szirén Ruhá­zati Ipari Szövetkezet tény­kedéséről eddig megjelent írásokat, azok természetes­nek veszik, hogy most is a másodikként említett utat választották. Ennek meg is lett az eredménye. Átmene­ti visszaesés után tavaly már dinamikusan nőtt tőkés ex­portjuk, emelkedett nyeresé­gük. Mindezek eredménye­ként'joggal vették át május elseje előtt a Kiváló Szövet­kezet kitüntető címet! Az exportoffenzíva az idén is folytatódik Szarvason. Az első félévben a 70 millióra tervezett éves exportból 44 millió forintnyit már telje­sítettek, és ennek teljes el­lenértékét dollárban kapták meg. Ez az eredmény külö­nösen akkor elismerésre méltó, ha összehasonlítjuk a hazai gyakorlattal. Sok bí­rálat éri ugyanis a termelő­ket, hogy az év első leiében keveset exportálnak, és a le­maradást a IV. negyedévben akarják pótolni. A Szirénnél ettől nem kell tartani, a második félévben legalább annyit akarnak el­adni külföldre, mint eddig, így jelentős exporttúlteljesí- tésre lehet számítani. Érde­mes azt is megnézni, miből jön mindez össze? Az egyik lényeges össze­tevő, hogy a hagyományos nyugat-európai vevők kiszol­gálása mellett megvetették lábukat az amerikai piacon is. Tavaly 60 ezer inget szál­lítottak az USA-ba, az idén ez a szám már 150 ezer. A többlettel sikerült pótolni azt a 10 millió forintnyi ex­portkiesést, amit a játék- gyártás megszüntetése oko­zott. Az igazi nagy „dobás" azonban a, kanadai kapcso­lat. A Szirén és a Hungaro- tex Külkereskedelmi Válla­lat közösen több mint egy­millió inget exportálnak a távoli országba. Természete­sen ezt a hatalmas mennyi­séget a Szirén nem saját te­lepein készíti. Felhasználva a sokéves bérmunkázástían szerzett tapasztalatokat most már ők bérmunkáztatnak a Távol-Keleten. Vietnamban üzemeltetnek több gyárat, ahol szarvasi technológiai vezetéssel, itteni szabásmin­tákkal készülnek a kanadai exportra szánt termékek. Az eredmények forrása azonban nemcsak ez, hanem belső átszervezés is. Már ta­valy megkezdték a belső munkanélküliség megszünte­tését, megszabadultak azok­tól, akik nem végeztek tény­leges munkát. Az idén to­vábbi erőfeszítéseket tesz­nek a hatékonyság javításá­ra. Ez jelentős belső átcso­portosításokkal is jár. de e rövid ideig tartó kényelmet­lenség ellenértékeként jelen­tősen nőnek majd a bérek a szarvasi Szirénnél. Kép, szöveg: I. 1. Sikerrel szerepeltek nép táncegyüttese ink a szövetkezeti nép- táncosok VI. országos találkozóján Pécsett. Pénteken és szom­baton az ország tíz. arany minősítésű együttese, köztük a gyu­lai Körös (a képen) és a gyomaendrődi Körösmenti tánc- együttes kapott meghívást a találkozóra, amely egyben ver­seny is volt. A fellépések — amelyek a Ságvári Művelődési Központban, a szabadtéri színpadon és vasárnap délelőtt, az országos cserépvásáron zajlottak — harmadik helyezést hoz­tak megyénk két szövetkezeti együttesének Díjtalan szolgáltatás Emlékezés Mózes Viktorra Az Iparművészeti Múzeum új tárlatai Mit monil a tudomány a gombamérgezésről Halálos ellenségünk? Az idén több intézkedés született a kistermelői kedv fokozására. A zugkanok el­terjedése ellen úgy védekez­tek. hogy anyagi támogatást nyújtottak a kistermelőknek a tenyészkan-vásárláshoz. Az utóbbi három hónapban 100 tenyészkan talált gazdá­ra. biztosítva ezzel a minő­ségi sertések tenyésztéséi. Ugyancsak hasonló intézke­dés született a lenyészkocák vásárlására. A nagyüzemek­től kedvezményes áron jut­hattak a kistermelők ko­cákhoz az árualap egyesíté­se céljából. Az elkövetkező időszakban 3000-et szerelné­Még márciusban történt. Az egyik megyei termelő- szövetkezetnek a kombájnok­hoz 50 speciális csapágyházra volt szüksége. Az üzemvezető találkozott Tóth Józseffel, a Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) délalföldi kirendelt­ségének a vezetőjével és a következőket mondta neki: — A világ végére elmen­nék a csapágyházakért, csak volna valahol. Ezek nélkül nem tudnak elindulni a kom­bájnok. Tudni kell. hogy a KTV olyan kisiparosoknak ad megbízást, akik megfelelő gépekkel, berendezésekkel rendelkeznek és szakmai képzettségüknél fogva is al­kalmasak egy-egy különleges feladat végrehajtására. Tóth József az üzemveze­tőtől elkérte a mintát és mindjárt megállapította, hogy nek a kisgazdaságokba ki­helyezni. További kedvezményekkel ösztönzik a kistermelést. Ez év július 15-től nem kell termékenyítési díjat fizetni a kistermelőknek. Bejelen­tik az igényt, és elvégzik a szolgáltatást a Békéscsabai Állattenyésztő Állomás szakemberei. A fedeztetés költségeit, mint az előző esetekben is, a Gyulai Hús­kombinát vállalja magára. Ebben az esztendőben ez az összeg 1.2-1.3 millió forint megtakarítást eredményezett a kistermelőknek. ennek alapján a KTV kere­tében működő kisiparosok közül többen is képesek a feladat végrehajtására. Vál­lalta tehát a munkát és még arra is ígéretet tett. hogy a KTV egy hónapon belül szál­lítja az 50 csapágyházat. A megbízást Csatai László, bajai géplakatos kisiparos kapta, aki néhány nap alatt elkészítette a gyártáshoz szükséges szerszámot. Köz­ben Tóth József beszerezte a szükséges anyagot (mély­húzható lemezt). Az 50 csapágyház határ­idő előtt elkészült. Vala­mennyi kombájn üzemké­pessé vált. A tsz természe­tesen a KTV-val, a kisiparo­sok nagyvállalatával szá­molt el. Egy-egy csapágyház kb. 200 forintba került. P. B. Magyarország erdeiben, mezőin mintegy 1?0 ehető gombafajta található. Ebből mindössze tizenkétléle okoz­hat súlyosabb mérgezést. Is­merünk még körülbelül har­minc olyan gombát, amely az ember számára ártal­mas. de nem életveszélyes. A legtöbb gombti mérgezés ilyenkor nyáron, és ősz ele­jén fordul elő. Ha sokat esik az eső, gyakran olya­nok is kimennek az erdőbe gombát szedni, akik kiváló gombaszakértőnek tartják önmagukat. Az utóbjji hé­ten azonban a gombamér­gezések túlnyomó részét a saját szedésű gomba okoz­tak. Vagyis: családok élete mehet tönkre, mert valaki túlságosan és alaptalanul bízott önmagában! Ezért a szedett gombát minden eset­ben meg kell mutatni hiva­tásos gombavizsgálónak!' Az országban majdnem minden piacon, vásárcsarnokban megtalálhatók, sőt, egyes ki­rándulóhelyek közelében is. Szívesen és díjtalanul ad­nak tanácsot a hozzájuk fordulóknak. HIEDELMEK, TÉVESZMÉK Az ehető és mérgező gom­bák megkülönböztetésében nem igazít el bennünket sem a gomba színe, sem a szaga, sem az esetleg csípős íze. Téves az a régi házi­asszonyi feltevés, hogy a mérgező gomba íőzőlevébe helyezett ezüstkanál megfe­ketedik. Rosszul tudják egyesek azt is. hogy a csiga­rágott, kukacos gomba nem mérgező. A legsúlyosabb tévedés: a mérgező gomba ehetővé válik, ha leforráz­zák, vugy fedő nélkül főzik. Sőt, a gomba húsának szín- változása sem dönti el. hogy ehető-e vagy sem. Ilyen és ehhez hasonló hiedelem az oka annak, hogy nem egy­szer az egyébként óvatos, de nem megfelelően tájékozta­tott emberek is gombamér- gezés áldozatai lesznek. Magyarországon a halálos gombamérgezést többnyire';! fehér, zöldessárga, sőt, zöl­desbarna, olajsárga színű, zöld kalapos gyilkos galóca okozza. Súlyos mérgezést válthat ki a parlagi tölcsérgomba, a susulyka, a nagy döggomba, a vörhenyes őzlábgomba, a párducgalóca és a légyölő galóca. A gombát szedőknek tehát alaposan ismerniük kell az összes gombát, mert csak az egyes fajok sajátos jegyeinek ismeretében lehet megkülönböztetni az ehetőt a mérgezőtől. A GOMBAVASARLAS SZABÁLYAI: Csak ellenőrzött gombát vegyünk. Ne vásároljunk házalótól vagy a piacok kör­nyékén gyakran látható zug­árustól. Ha ismerjük a gom­bafajtákat, akkor is csak szakértő által vizsgált gom­bát vegyünk. A piacokon el­lenőrzőjegy igazolja a hiva­talos vizsgálatot. A kukacos. penészes gombát leghelye­sebb kidobni. A frissen sze­dett gombát száraz helyen terítsük szét. Ne tároljuk nedves, meleg vagy nyirkos helyen, ugyanis a gomba gyorsan magába szívja a vi­zet és könnyen megromlik. Ha gombát szedtünk, azt mindig tiszta kosárban, tö­retlenül vigyük haza. A gombából készült ételt még aznap együk meg, még egx napig se tároljuk hűtőszek­rényben. Gyorsan romlik és ételmérgezést okozhat. ÉS HA MÉGIS ROSSZUL LESZ VALAKI? Az orvosok a gombamér­gezéseket a tipikus tünetek alapján csoportosítják. A tünetekből arra is lehet kö­vetkeztetni, hogy milyen faj­ta gomba okozta a mérge­zést. Gyilkosgalóca-mérgezés: nemcsak a gombamérgezé­sek, hanem talán minden mérgezések között a legret- tenetesebb, legtöbbször igen súlyos, számos esetben ha­lálos kimenetelű mérgezés. A legalattomosabb mérgezé­sek közé sorolható, mivel a lappangási —tehát az étel elfogyasztásától a tünetek jelentkezéséig eltelt — idő hosszú: 6—24 óra. Rendsze­rint émelygéssel, hányin­gerrel kezdődik, majd gyor­san kialakulnak a mérgezés súlyos tünetei. Először a csillapíthatatlan hányás je­lentkezik, amely nemcsak gyomorgörccsel, hanem a rekeszizom és a hasizpmzat izomlázszerű fájdalmával is jár. A görcsök később a be­lekre i<j_ kiterjednek, és el­kezdődik a napokon át tartó hasmenés. A mérgezett be­teg viselkedése gyakran za­vart, hasonló a részegség­hez. Innen ered az a népi mondás, hogy bolondgombát evett. Ha ezeket a tüneteket észleljük, a beteget ne hány- tassuk, ne itassunk vele semmit, gyógyszert se ad­junk neki. Azonnal hívjuk ki az orvost! A légyölőgalóca-, pár dúc - galóca-mérgezés tünetei: a bőr kipirul, a pupilla kitá­gul, a torok száraz lesz. gör­csök alakulnak ki az evés után egy-két órával. A teen­dő ugyanaz, mint az előbbi esetben. Az enyhébben mérgező gombákban csak hányingert és hasmenést okozó anya­gok vannak, amelyek a gomba megevése iftán rövid idővel hatnak. EJjető gom­bából készült étel is ártal­mas lehet, és enyhe gyo­morrontást válthat ki. En­nek az az oka, hogy a gom­bát vagy helytelenül tárol­ták, vagy nem megfelelően főzték meg. Ezért elszapo­rodtak benne a npís ételben is esetleg megbújó kóroko­zók, tehát egyszerűen meg­romlott. A fentiekből kiderül, hogy nem minden gomba halálos ellenségünk. Tőlünk függ. hogy árt-e? Dr. Katona Edit Országos Egészségnevelési Intézet Gépalkatrész megrendelésre

Next

/
Thumbnails
Contents