Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK Buda Penta Hotel 1985. július 6., szombat Miért nincs Szarvason Kossuth-szobor? 1982. július 31-én nyílt meg a Buda Penta Hotel. Az épületet Finta József állami és kétszeres Ybl-díjas építész tervezte. A szálloda belső építésze a Munkácsy-dí- jas Király László. A festett beton és üveg homlokzatú szálloda — a Novotelhez hasonlóan — zárkózott, befelé forduló épület. Ennek egyik oka a forgalmas környék, másik, hogy a budai várra néző főoldal északkelet irányába tekint. így teraszkialakításra nincs mód. E homlokzat lépcsőző ttségét az indokolja, hogy egy épületet olyan méretű motívummal kellett díszíteni, ami még a várból is észlelhető. A kicsi ablakos, tipikusan városi szálló élénk belső életének fő színtere a három- szintes télikert, amely ösz- szefüggő légterével szinte átfúrja az épületet. A belső terek galériásán tartanak kapcsolatot egymással. A télikertben található a szálloda egyik legmarkánsabb képző- művészeti alkotása, Kiss Sándor tükörrel övezett, 5ször 12 méteres cseresznyefa reliefje, amely a századforduló híres kávéházi életét idézi. A földszinti hallt és a Coffee Shopot Ághota Margit bábszínházi jeleneteket bemutató fareliefje választja el. A Budavári étterem előtti hall falát egy rendkívül excentrikus, bohókás alkotás díszíti, amely Gross Arnold és Rékássy Csaba közös munkája, „Nyáron törpéket hoztak a balatoni gólyák” címmel. A Capri sörözőben — ahol olasz étel és osztrák sör fogyasztható — a mennyezetet és az egyik falat meleg tónusú, dekoratív vörös faburkolat borítja. A Horoszkóp bárban — ami nevét Pölöskei József falon levő csillapíegyeiről kapta — diszkó és élő zene, valamint showműsor van éjszakánként. A 392 kétágyas szobában és a hét lakosztályban elhelyezhető vendégek igényeit többek között uszoda, szolárium, kondícionálóeszközök elégítik ki. A névhasználatra 1981-ben — vagyis az építkezés közben — kötött szerződést a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat a Penta Hotels-szel. A Penta Hotels a kisebb, viszonylag fiatal láncok közé tartozik: alapítói — innen a Penta elnevezés, öt légitársaság — 1970-ben hívták életre azzal a céllal, hogy luxusszállodák mellett a közepes árfekvésű, a turisták és üzletemberek számára jobban megfizethető szállodákkal törjenek be a piacra. A dinamikusan fejlődő szállodalánc ma, három légitársaság — a Lufthansa, a British Airways, a Swissair — és három bank tulajdonában van londoni központtal. Jelenleg a lánchoz 16 szálloda tartozik. A szállodák értékesítésében nagy jelentőséggel bír a részvényes légi- társaságok komputeres rezervációs rendszere. A névhasználati szerződés értelmében a budapesti szálloda is jogosult a Penta márkanév és a narancssárga Penta-kocka — márkajel.— használatára. Ungár Tamás Fotó: Fazekas László Az újkori magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége Kossuth Lajos. Nevéhez a magyar történelem egész korszaka (reformkor) fűződik, melynek legragyogóbb fénypontja az 1848—49. évi forradalom és szabadság- harc. Mint forradalmi vezér, később mint államférfi, kivívta kora szellemi nagyságainak csodálatát, s az emigráció évtizedeiben is megmaradt az iránta való tisztelet. Emléke, munkássága ma is nemzeti egységünk, cselekvő hazafiságunk alapja, összekötő erő a különböző kontinensen élő magyarok között. Életműve bizonyító-, ka annak, hogy egy kis nemzet is hozzájárulhat a világot kormányzó nagy eszmék és politikai erők fejlődéséhez, ha az emberiség jobb jövőjéért, a haladásért harcol. Történelmünk haladó szellemű egyéniségei közül ta« Ián senkit nem örökítettek meg annyiszor, mint őt. Halálának hírére a Kossuth- kultusz új formája kezdődött el, a Kossuth-szobor mozgalom, melynek irányítását a függetlenségi-negyvennyolcas párt vállalta. E kultusz terjedését a hivata* los Magyarország nem gátolta, de nem is támogatta. A millenniumtól az első világháborúig rengeteg Kossuth-szobor készült el — különösen vidéken. Az alföldi, tiszántúli városok siettek emlékművekkel kifejezni függetlenségi érzületüket. Ennek a törekvésnek adott hangot a Szarvasi Hírlap 1902. szeptember 14-i száma is, amikor vezércikkben méltatta Kossuth életútját, tevékenységét. A Szarvason megjelenő újságokból (Szarvasi Hírlap, Szarvasi Lapok) jól nyomon követhető a gyűjtés állása, s az a türelmetlenség, ame. lyet a lakosság a szobor felállításával kapcsolatban tanúsított. S hogy Szarvas akkori vezetői nem siették el a dolgot, azt az is bizonyítja, hogy a szobor ügye 1904-ben és 1905-ben is foglalkoztatja az újságokat és a közvéleményt. A szobor ügye mindezek ellenére valahol megfeneklett. A Szarvasi Hírlap 1904. augusztus 7-4 száma vezércikkében keserűen teszi fel a kérdést: „Mi lesz Kossuth szobrával?” Majd így ír: „Országszerte emelkednek a Kossuth-szobrok. Mindmegannyi szent oltárai a magyar szabadságnak. Legújabban Orosháza községe is elhatározta, hogy Kossuth Lajos-, nak szobrot emel. Az elhatározást követte a tett. Nemsokára ott fog állani Orosháza főterén Kossuth Lajos érczbe öntött alakja. Ellen-, ben mi alszunk.” A pénz mégis tovább gyűlt. A szoboralap 1904. október elején már 16 671 korona 41 fillér (Szarvasi. Hírlap 1904. október 2-i száma). Orosháza főterén közben 16 500 koronáért felállították Horvay János szobrászművész alkotását. Ez lett Békés vármegye első, teljes alakos, álló bronz Kossuth-szobra. Avatására szeptember 18-án került sor. A Szarvasi Hírlap 1905. szeptember 17-i cikke Fotó: Tiszavári Sándor Az Orosházi Hírlap 1904. szeptember 25-i száma büszkén adja hírül vezércikkében : „Ma egy hete, hogy ünnepélyesen felavattuk Kossuth Lajosnak érczbe öntött szobrát, amelynek költségei községünk mint erkölcsi testület és közönségünk hazafiasán érző lakosságának adományaiból gyűltek ösz- sze.”... Szarvason viszont csend van. Szarvas vezetői nyugodtan ülnek babérjaikon, s még az sem hozza ki őket a sodrukból, hogy egy szarvasi polgár nyílt kérelemmel fordul hozzájuk a Szarvasi Hírlap 1905: szeptember 10-4 számában. A kérelem szövege a következő: „Érdemes Elöljáróság! Néhány éve annak, hogy Kossuth-szobor felállításának az eszméjét Szarvason megpendítették. Az eszme visszhangra talált! Az adakozás megindult! Legel- sőbben a község áldozott. Azután jöttek egyes áldozatkész emberek. Majd testületek, végül az általános gyűjtés. A szobor alap ma tekintélyes összeget tesz ki. Hogy mennyi? Nem tudom biztosan, de körül belül 15 ezer koronát ki tesz. Úgy az orosházi, valamint a csabai Kossuth-szobor sem drágább. Nyíltan kérdem tehát községünk hazafias elöljáróságát, mi az oka annak, hogy Szarvason a Kossuth- szobor ügye oly mélységesen hallgat? Békés vármegyében mi voltunk a legelsők, akik a gyűjtést megindítottuk. S úgy látszik, mi leszünk a legutolsók, akik a Kossuth-szobrot felállítjuk .. . Szarvasi polgár.” A Hírlap ugyanezen az oldalon Egyről-másról címszó alatt gunyoros keserűséggel állapítja meg: „Sok kellene nekünk! De legel- sőbben is Kossuth apánknak a szobra. Csak türelem. Minden meglesz. Száz év múlva.” Pedig a szoboralap már 18 000 koronát tesz ki (Szarvasi Hírlap, 1905. szeptember 17-i száma). Közben Csabán 1905. szeptember 19-én felavatják Kossuth teljes alakos bronzszobrát. (Horvay János alkotása.) Kondoroson pedig szeptember 24-re elkészül a gipsz mellszobor (Finta Sándor és Finta Sámuel műve). A felállított szobrok sorát a megyében Továbbiak követik. Szeghalmon 1907. szeptember 22-én (mell, bronz; Horvay János), Vésztőn 1948. szeptember 11-én (mell, műkő; alkotó Mogyo- róssy István) avatják fel Kossuth szobrát. A szobrok felállításában egyébként Sarkad volt az első. 1902. szeptember 1-én, Kossuth születésének 100. évfordulója tiszteletére avatták fel itt Kiss György és Geren- day Béla (mell, bronz) alkotását. . Csak a szarvasi nem készült el. Holp József Veszprém a Bakony hegységtől délre, a Balaton szintje fölött 250—300 méter magasan elterülő fennsíkon, a hatalmas kőzetrétegekbe mélyen bevágódott Séd-patak völgyének sziklás partjain fekszik. Veszprém: régi szláv nyelven egyenetlent, civakodót, békétlent, veszekedőt jelentő személynév. Civakodnak egymással a meredek utcák ódon házai, a modern lakótelepek betontömbjei, a fehér mészkőszirtek, a meredező zöld fenyvesekkel. Veszekedett a magyar a törökkel, a város a püspökkel. Veszprém a fiatalok városa, egy iparosodott megye központja. Tudományos intézményei, vegyipari egyeteme, nehézvegyipari kutatóintézete, iskolái adják a város tudományos szellemét; színháza, múzeumai, régészetj leletei, történelme adja a kultúráját. Veszprémet joggal emlegetik a magyar kultúra és civilizáció bölcsőjének. A vár- kút peremkövein felirat hirdeti: „Civitas, ubi olim föntés uberrimi culturae gentis Hungarorum eruperant” — ez az a város, ahol hajdan a magyar nemzeti művelődés legdúsabb forrásai fakadtak. A még István előtt alapított veszprémvölgyi görög monostor, hazánk első nőnevelő intézete és műhímző műhelye, a magyar elemi oktatás első adatait szolgáltató Szent A belvárosban jól megfér egymás mellett a régi és új A püspöki palota kapuja — az erkély felett az építtető, Koller Ignác püspök családi címere Katalin-zárda, Veszprém 1276-ban elpusztult híres jogi főiskolája, azok az intézmények, amelyek bizonyítják a felirat igazát. Hornok Ernő képösszeállítása Sétálóutcáját bármely város megirigyelhetné Veszprémi séta
