Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

1985, július 6., szombat Sírjánál Garibaldi mondott beszédei \ Tüköry Lajos emlékoszlopa Körösladányban A Jászberényi Műszeripari Szövetkezet termékeinek jelentős része talál piacot külföldön. A 260 millió forintos éves ter­melési értéknek megfelelő műszerek és különböző berende­zések mintegy felét KGST-piacokon értékesítik, de nyugati országok is vásárolják. A képen: kábelvédő berendezés szov­jet és bolgár exportra (MTI-f«ptó: csikós Ferenc felvétele — KS) Aratásra kész a gabonaipar A fáklyát formázó oszlo­pot négy ballusztrád övezi. Ez az egyszerű emlékmű idé­zi Tüköry Lajos szabadságért harcoló életét, tetteit. S nemcsak az övét, de az 1848 —49-es szabadságharc Bé­kés megyei közkatonáinak emlékét is. Az 1848-as forradalom hí­rére Békés megye is meg­mozdult. A „vadnép”-nek ti­tulált elégedetlenkedők föld­osztást követeltek. Néhol a közös legeltetési jog elisme­rése is elég volt, hogy a nép szinte varázsütésre lecsilla­podjon, nyugodt, békés pol­gárrá váljon, és tömegesen ajánlja fel erejét a nemzet­őri zászlók alatt. Erre szükség is lett hama­rosan. A hadügyminiszter 1848. június 29-én felhívta Békés megye népét, hogy két-háromezernyi, többé-ke- vésbé felszerelt nemzetőrsé­get irányítson Makóra. Bé­kés megye alaposan túltel­jesítette a miniszter kívánsá­gát: 4500 honvéd indult az ország ezen szögletéből, hol­ott a megye arról volt híres, hogy még kötéllel is alig le­hetett sorozni fiait, mert azok inkább vállalták a búj- dosó lápi életet, mint a csá­szár szolgálatát. (Mezőberény tett ki magáért leginkább: innen 267 honvéd helyett 968 indult útnak.) A 18 esztendős Tüköry La­jos a jelentkezéskor 20 évesnek mondja magát. Az első békési zászló­aljba került. E zászlóaljról írja szeptember 28-án Má- riássy százados: „A megyé­dből küldött önkéntesek jó magaviseletét, a fegyvergya­korlatokban tett szép előme­netelét, a tisztelt megye kö­zönségnek bejelenteni el nem mulaszthatom.” Decem­berben már a csatában tanú­sított bátorságáért dicsérik a békésieket. Tüköry Lajost őrmesterré léptetik elő. — A dolgozókat csak a bér érdekli. Nemigen tö­rődnek azzal, hogy ki áll a vállalat élén — mondta egy megbeszélés alkalmával eléggé magabiztosan az egyik gazdasági egység vezetője. Magabiztossága abból fakadt, hogy üzeme jó eredménye­ket ért el. — Csak azután nehogy meglepődjél — válaszolta Molnár Lajos, az Agroker Vállalat békéscsabai igazga­tója, aki ekkor már túl volt a választáson. A vállalat legfőbb testületi szerve, a dolgozók közgyűlése titkos szavazással, öt évre megbíz­ta az igazgatói teendőkkel. Az előkészítés során egyér­telművé vált, hogy a dolgo-: zókat nagyon is érdekli a választás. Igénylik a demok­rácia fejlesztését, a beleszó­lási jog szélesítését. ANYAGI ÉS BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, mint az Agroker Vállalat alapítója, a párt Központi Bizottsága, majd a Minisz­tertanács és a SZOT határo­zata nyomán, még a múlt évben létrehozott az igazgató vezetésével egy 3 tagú elő­készítő bizottságot, hogy a rendelkezések értelmében el­készítse a vállalat szervezeti és működési szabályzatát. Ez év februárjában a szakszer­vezeti taggyűlés pedig egy _ 7 tagú, választást előkészítő bizottságot hívott életre, melynek vezetője a szakszer­vezeti bizottság titkára lett. A Békés megyei zászlóalj azonban nem sokáig marad­hatott együtt. A fenyegető veszély miatt általános nép­felkelést rendeltek el, s azo­kat a honvédeket, akik a harcokban már kitüntették magukat, beosztották az újonnan alakuló honvéd­zászlóaljakba. Tüköry átke­rül az 55. zászlóaljba, amely Bem tábornok alatt az erdé­lyi harcokban jeleskedik. Kö- rösladány szülöttét hamaro­san hadnaggyá, majd a sze- lindeki csatában szerzett ér­demeiért főhadnaggyá lép­tetik elő. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrál a fiatal főhadnagy és szá­mos társa. Fenyegeti őket a kiadatás veszélye. Mivel a szultán nem teljesíti a Habsburgok kérését, a Mo­narchia, sőt, Oroszország is megszakítja kapcsolatát Tö­rökországgal. A szultán fel­szólítja a magyarokat, hogy térjenek át az iszlám hitre, és megőrizve a rangjukat, lépjenek be' a török hadse­regbe. „Török katonát sem­miféle hatalmasság nem kö­vetelhet” — szólt az érv. A magyar sereg egy része, 74 tiszt és 250 közlegény, bele­megy a formális iszlám ce­Ennek a bizottságnak az volt a feladata, hogy összegyűjtse a dolgozók véleményét; ki le­gyen a vállalat igazgatója és kik legyenek a vezetőség tagjai. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét előké­szítő bizottság 9 fős vezető­ségre tett javaslatot, amely tükrözte az egész vállalat összetételét. Az előkészítést és a választást nagy érdek­lődés kísérte. A közgyűlésen a dolgozók úgy látták, hogy a vezetőségbe javasolt lét­szám nem lesz elegendő. Ezért még két tagra tettek javaslatot. így aztán 11 fős vezetőséget hoztak létre. A dolgozók közgyűlése titkos szavazással megválasztotta az igazgatót. Százötvenen Molnár Lajosra, a korábbi igazgatóra szavaztak, hatan pedig ellene voksoltak. — Gondot okozott annak a megértetése, hogy a vá­lasztott vezetőség nem ér­dekképviseleti szerv — mondja dr. V, Fodor Endre, a vállalat igazgatási és jogi osztályvezetője, az előkészí­tő bizottság egyik tagja. — A vezetőség tagjai nem osz­tályt, nem csoportot képvi­selnek, hanem a szervezeti és működési szabályzat értel­mében az egész vállalatot. A vezetőség tagjainak tudo­másul kellett vennie, hogy azok a jogosítványok, ame­lyek a testületet megilletik, nem illetik meg a tagjaikat Yülön-külön. — De vajon ez a helyzet a felelősséggel kapcsolatban is? Azaz a vezetőség tagjait külön-külön is felelősség ter­heli-e a döntésekért, vagy csak az egész testületet? remóniába. Bem tábornok­ból Murát pasa lesz, Tüköry főhadnagy Szelem pasaként folytatja katonai pályáját. Kossuth és Bem között ek­kor romlott meg a viszony. Végül Kossuth elhagyja Tö­rökországot. A krími háborúban Tükö­ry újabb hőstettekkel hívja fel magára a figyelmet: őr­nagyi rangot érdemel ki, ki­tüntetéseket kap. A magyar menekülteket néhány év múlva felvillanyozza az olasz szabadságharc híre. Nem csupán az, hogy az osztrákok ellen harcolhatnak egy poten­ciálisan erősödő fél oldalán, de Garibaldi és az őt köve­tők célja is magával ragadja a magyar emigránsokat. A magyar légió 1859 májusáé­ban alakul meg. A piemonti kormány beleegyezik, hogy a légió a magyar nemzeti zászló alatt szolgáljon. Ha­marosan több mint négyezer magyar katona áll Garibal­di mellett, legtöbbjük Bé­kés, Bihar, Szabolcs és He­ves megyéből származik. Tüköry, aki Garibaldi leg­fiatalabb alezredese, Paler­mo ostrománál kap sebet. Lábát nem engedi amputál­ni. A műtétre végül is sor kerül, de későn. Százhuszon­öt éve, 1860. július 6-án hunyta le örökre szemét. Sírjánál Garibaldi mondott gyászbeszédet. Olaszországi hőstetteinek híre eljutott Magyarországra. A nép dalokba foglalta ne­vét. Palermóban utat nevez­tek el róla, és emlékművet állítottak neki. Végh Mihály, körösladá- nyi pedagógus írt könyvet a község nagy szülöttének éle­téről. A község őrzi még azt a kendőt, amit Tüköry Me- dzsi szultántól kapott, s amelyen tizenhétszer fordul elő egy jel, tizenhét csata­nyerésről tanúskodva. Ungár Tamás — Űj dolog, hogyha a vá­lasztott vezetőség az elé utalt ügyekben hibásan dönt és — ez nyilván — később derül ki, mentesül a felelős­ség alól az, aki a döntés el­len szavazott. A döntés el­len szavazók • véleményét részletesen jegyzőkönyvbe kell foglalni. A vezetőség tagjai büntetőjogilag és anyagilag is felelnek az ál­taluk hozott határozatokért. A VÁLLALAT ALAPTÖRVÉNYE — Ebben az új vállalati felállásban nő vagy csök­ken-e a jogász szerepe? — Ügy hiszem, alapjaiban megváltozott a szerepköre és megnőtt a felelőssége is. A vállalati vezetőség ülésein köteles részt venni, mégpe­dig hivatalból. Még a szervezeti és mű­ködési szabályzat tervezeté­nek elkészítése előtt eldőlt, hogy a jogszabályban meg­határozott három vezetési forma közül melyik funkcio­náljon az Agrokernél. A vállalati tanács, a küldött- gyűlés, avagy a dolgozók közgyűlése a választott ve­zetőséggel legyen-e a leg­főbb irányító fórum? A vi­szonylag kis létszámra való tekintettel a vállalatot ala­pító minisztérium az utób­bira tett javaslatot. A szer­vezeti és működési szabály­zat tervezete eleve így ké­szült. A párt-, a KISZ-, a szakszervezet és az egész dolgozó kollektíva megvitat­ta, véleményezte, s ezt kö­vetően került a dolgozók közgyűlése elé. De még ek­Július 11—12.: Városszépítő és -védő szervezetek találkozója Szarvason / A Hazafias Népfront szarvasi városi bizottságának legutóbbi ülésén Vrbovszki György, a pártbizottság első titkára a Kill. pártkong­resszusról, s ezen belül a mozgalomra vonatkozó hatá­rozatokról tájékoztatta a tes­tületet. Majd dr. Posgay Elemér, a helyi városszépí­tő bizottság elnöke ismertet­te a településfejlesztést szol­gáló társadalmi összefogás eddigi eredményeit és továb­bi feladatait. Az előterjesz­tésben szó esett arról, hogy a szervezet mindent meg­tesz a köztisztaság javításá­ért, „A tiszta Szarvas” és a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom szélesítéséért. Ezenkívül javaslatokat dol­goz ki parkosítási, fásítási akciók tervszerűbbé tételére; régi épületek lebontására, vagy helyreállítására és egyéb esztétikai teendők el­látására. Például sok lelkes követője van „A virágos Szarvasért” mozgalomnak, és a legjobb eredményt elért lakosokat a bizottság okle­véllel és emléktárggyal is megjutalmazta. Mindezek el­lenére sok még a tennivaló, ami a későbbi hozzászólá­sokban is többször megfo­galmazódott. Tájékoztatásul elhangzott az is, hogy a városszépítő és -védő szervezetek IV. orszá­gos találkozóját július 11. és 12. között rendezik meg Szarvason, ahol 47 városból 110 küldött képviseli majd lakóhelyét. A bevezető elő­adást Pozsgay Imre, a HNF főtitkára tartja, s je­len lesznek Békés megye, valamint Szarvas vezetői is. A rendezvény alkalmával ki­állítás nyílik, amely a város iparával, mezőgazdaságával, továbbá a vállalati, szövet­kezeti és kutatóintézeti mun­kával ismerteti meg a láto= gatókat. —y—n A választás nagy biztatást adott, ugyanakkor tudatában vagyok annak a felelősség­nek, amellyel a kollektívá­nak tartozom Fotó: Gál Edit kor is hét-nyolc pontban módosították, és csak ez­után fogadták el. Ez az alapokmány ki­mondja, hogy a vállalat leg­főbb testületi szerve a köz­gyűlés. Tagjai a vállalattal munkaviszonyban álló dol­gozók. A közgyűlést az igaz­gató — akadályoztatása ese­tén, vagy ha a közgyűlés na­pirendjén az igazgató vá­lasztása, beszámoltatása, fel­mentése szerepel — a veze­tőség megbízott tagja hívja össze és vezeti. A közgyű­lést évente legalább egyszer, valamint akkor kell össze­hívni, ha tagjainak egyne­gyede az ok megjelölésével írásban kéri. Hatáskörébe tartozik többek között a vál­lalat középtávú tervének meghatározása, a vállalat te­vékenységi körének jelentős módosítása. A vezetőség a jogszabá­lyokban, valamint a szerve­zeti és működési szabályzat meghatározott esetekben, a A gabonaipar vállalatai or­szágszerte felkészültek az aratásra, a termés fogadásá­ra — erről tájékoztatta az újságírókat pénteken Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt ve­zérigazgatója. Az állami ipar a termés­nek hozzávetőleg kétharma­dát veszi át. A termelőkkel a szerződéseket döntő több­ségben megkötötték, a vár­ható gabona mennyiségének 90 százalékára van szerző­déses fedezete az iparnak. Az idei szezonban számol­nak azzal, hogy miután négy év alatt megkétszereződött a nagy teljesítményű kombáj­nok száma, egy időben na­gyobb tételek érkeznek majd az átvevőhelyekre. Az ipar ezért 6 százalékkal fokozta műszaki-technikai felké­szültségét ; új átvevőhelye­ket és -vonalakat létesítet­tek, helyeztek üzembe. Az országban 865 helyen fogad­ják a termést, amely csak­nem 1700 átvevővonalon ér­kezik. A gabonaipar 12 órás mű­szakkal számolva naponta közgyűlés határozatainak megfelelően- jogosult dönteni a vállalat szervezeti életével, gazdálkodásával kapcsolatos minden ügyben. A vállalat közgyűlése a 11 fős vezetősé­get 5 évi időtartamfa vá­lasztja, melynek tagja az igazgató is, akit ugyancsak a közgyűlés választott meg. Egyben ő az elnöke a tes­tületi üléseknek, így a köz­gyűlésnek és a vezetőségnek is. A vezetőség gyakorolja az igazgató felett a munkáltatói jogokat. Meghatározza fel­adatát, értékeli a munkáját, beszámoltatja, megállapítja az alapbérét, a prémium- és a jutalomfeltételeket, minő­síti, engedélyezi a szabadsá­gát és egyéb munkáltatói jo­gokat gyakorol. A vezetőség dönt többek között az 5 mil­lió forint feletti beruházás­ról, az 5 milliónál nagyobb beruházási hitel felvételéről és minden olyan esetben, mikor a döntés kihat az egész vállalat gazdálkodásá­ra. ELSŐ AZ EGYENLŐK KÖZÖTT A békéscsabai Agroker jól működő nagykereskedelmi vállalat. Az ország 17 ilyen jellegű vállalata közül nagy­ságát és gazdasági ered­ményeit tekintve mindig az első öt között szerepelt. Mol­nár Lajos 1977 óta vezeti. Választáskor a vállalat egész kollektívája előtt vizsgázott. Mérlegre tették vezetői rá­termettségét. Sőt azt is, hogy milyen a kapcsolata a dolgozókkal. A választások félreérthetetlenül igazolják, hogy a vezetői rátermettség fogalma kibővült. Az embe­ri tényező is latba esik, s a mérleg nyelvét megbillent­heti. Aki erről megfeledke­zik, azt könnyen meglepetés érheti. De vajon mit jelent a választás annak az igaz­350 ezer tonna fogadására képes. Ez természetesen el­méleti teljesítmény; ameny- nyiben a gazdaságok kíván­ják, . meghosszabbítják a te­lepek nyitva tartási idejét és szombaton, illetve vasárnap is átveszik a búzát. Az ipar tárolótere egy év alatt 100 ezer tonnával egé­szült ki. Mindent egybevet­ve azonban a raktárhálózat­nak ez a bővülése továbbra sem teszi lehetővé a termés ipari tárolását. Ezért a me­zőgazdasági nagyüzemekkel bértárolási szerződéseket kötnek. Július 1-től 40 szá­zalékkal emelték a bértáro­lás díjtételeit, a TOT-tal egyetértésben. A kalászosok felvásárlási ára és minőségi feltételei az előző évhez képest nem vál­toztak. A felvásárolt gabona minősítése, átvétele, az el­lenérték kifizetése a tavalyi feltételek szerint történik. Az ipar arra törekszik, hogy lehetőleg az átvétellel pár­huzamosan fizessen a gabo­náért. gatónak, akit a dolgozók ilyen nagy arányú szavazat- többséggel megerősítettek, ahogy az az Agrokernél tör­tént. Molnár Lajos igazgató a következőket válaszolja: — A választás nagy bizta­tást adott, ugyanakkor tuda­tában vagyok annak a fele­lősségnek, amellyel a kollek­tívának tartozom. Munkám­ról számot kell adni. A dol­gozók elvárják, hogy a vál­lalat tevékenysége nyeresé­ges legyen a fennálló sza­bályzók keretei között. Ettől függ a bérezés, a szociális ellátás, s a vállalat fejlesz­tése, de meghatározza a dol­gozók hangulatát is. — Végeredményben ki dönt gazdasági kérdésekben? — Gazdasági dolgokban csak a dolgozók közgyűlése és a vezetőség dönthet. Ám mielőtt erre sor kerülne, mint igazgató, előkészítem a döntést. Ennek során kiké­rem a vállalat pártszerve­zetének, szakszervezeti bi­zottságának és KlSZ-szerve- zetének véleményét. A vég­rehajtás teljes mértékben az én feladatom. A kollektív bölcsesség bizonyos fokú biztonságot ad. Remélhető, hogy a legjobb döntés szü­letik a sokoldalú mérlegelés révén. Vitatkozni, érvelni kell. Alaposan fel kell ké­szülni ezekre az ülésekre. A vállalati irányítás kor­szerűsítése a gazdasági rend­szer szerves része. Azzal, hogy a dolgozók közgyűlése megválasztotta az igazgatót és a vezetőséget, megtették ezen az úton az első lépése­ket. A korszerűsítés folya­mata elkezdődött, s új kere­tet és tágabb lehetőséget ad a gazdálkodás színvonalá­nak további javítására. Serédi János Válasszunk igazgatót! Mérlegen a vezetői rátermettség

Next

/
Thumbnails
Contents