Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JŰLIUS 6., SZOMBAT Ara: 2Jtt forint XL. ÉVFOLYAM, 157. SZÄM Politikai döntéseinket hassa át az ifjúságért érzett felelősség Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap július 5-én, pénteken Csatári Béla megyei tit­kár elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Mun­káspárt Békés Megyei Bizottsága. A testület meghall­gatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság június 26-i üléséről, majd Nagy Jenő megyei titkár előterjesztésében megvitatta a megye ifjúságának társadalmi helyzetéről készített jelentést. Az ülésen részt vett és a második napirend vitájában felszólalt Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója és Koncz Tibor, a KISZ KB Intéző Bizottsá­gának tagja, tsz-elnök. A pártbizottság elé ke­rült előterjesztés megállapí­totta, hogy a megyei pártbi­zottság 1970-ben elfogadott intézkedési terve az eltelt másfél évtizedben jól szol­gálta a helyi ifjúságpolitikai törekvéseket. Az eredmé­Békés megye lakosságának száma 429 ezer, az elmúlt 10 év alatt közel 9 ezerrel csökkent, döntően az ala­csony születésszám és a fia­talok „elvándorlása” révén. A továbbtanulásra beiskolá­zottak és a közülük vissza­térők közötti különbség kö­zel az említett számot adja: a 15—29 évesek korcsoport­jába tartozók száma több mint 10 ezerrel csökkent. Kedvező jelenség ugyanak­nyek ellenére — miközben 1970-től az összlakosság helyzete, életkörülményei ja­vultak — a felnőtt korosz­tályhoz viszonyítva az ifjú­ság helyzete kedvezőtleneb­bé vált. kor, hogy ma már a 25—29 évesek között megindult a visszaáramlás, döntően a megye mezőgazdasági fejlő­désének hatására, ahol egy­re több fiatal kap komoly feladatot és felelős beosz­tást. Jövedelmükben, a mun­kakörülményeikben, s a szociális gondoskodásban is javulás tapasztalható. Megyénk iparszerkezete to­vábbra sem vonzza kellően a szakmailag felkészült fia­talokat. Ennek legjellemzőbb okai: a foglalkoztatottak ke­resete 12 százalékkal ala­csonyabb (ipari szövetkeze­tekben 32 százalékkal) az or­szágos átlagnál; nem mindig tudunk képzettségüknek megfelelő munkát biztosíta­ni; nehezebbek a munkafel­tételek; a lakáshoz jutás esélye kisebb. Megyénk lakónépességé­nek 40,7 százaléka (175 ezer fő) tartozik a 0—29 évesek közé, a lakónépesség 20 szá­zaléka pedig (84 ezer fő) a 15—29 évesek — a fiatalok — korcsoportjába. A gyermekekről A 0—14 éveseket idesorol­va, megyénk népességének 21,2 százaléka — közel 91 ezer — gyermek. Az alacsony és csökkenő születésszám miatt a bölcsődés korú gyer­mekek száma a következő tervidőszakban várhatóan öt százalékkal, az óvodás ko- rúaké 12 százalékkal csök­ken. Óvodai ellátásban 17 ezer 932 gyermek részesült: egyes lakótelepi óvodák.ki­használtsága 120 százalékos és mintegy ezer szükségfé­rőhelyet használnak. Az ál­talános iskolákban 50 ezer 610 gyermek tanul, számuk 1987-ben várhatóan megha­ladja az 53 ezret. Az első osztályba beiratkozok száma viszont csökken, ugyanak­kor emelkedik a felmentett tanulóké (jelenleg 277 gyer­mek). Szintén emelkedik a gyógypedagógiai nevelésben részesülő fogyatékos gyer­mekek száma (1890 gyermek értelmi fogyatékos, további 1670 enyhén értelmi fogyaté­kos). A megyénkben élő csalá­dok többsége megfelelő fel­tételeket teremt a gyerme­kek egészséges fejlődéséhez, és szocialista társadalmunk hasznos felnőttévé nevelik őket. Szaporodnak viszont a kedvezőtlen jelenségek, pél­dául a válások száma abban az életkorban (30—39 éves szülők) a legmagasabb (1983-ban 477), amikor a gyermekek nevelésében a szülőknek döntő szerepük van. Más gondok is — egyes szülők alkoholizmusa, mun-' kakerülő és bűnöző életmód­ja, a gyermeknevelés elha­nyagolása — jelentősen nö­velték az elmúlt években a veszélyeztetett gyermekek számát. A gyámhatósági ügyek és a rendkívüli se­gélyben részesítettek együt­tes száma az előző öt év alatt megduplázódott. (Folytatás a 4. oldalon) Bz ifjúság társadalmi helyzete A 63. szövetkezeti napon Csatári Béla, a megyei pártbizott­ság titkára mondott ünnepi beszédet Fotó: Fazekas László tizede jut el havonta mint­egy 30 ezer előfizetőhöz. A szövetkezeti napok gaz­dag programot kínálnak a hét végére. A szarvasi mű­velődési központban július 5. és 14. között szövetkezeti amatőr művészek munkáit tekinthetik meg. Fából fa­ragott és terrakotta szobrok, borjúbőr tarisznya, festmé­nyek, karikatúrák láthatók szép számmal a kiállításon. Először rendezték meg az idén a szövetkezeti eszpe- rantisták megyei találkozó­ját. A DATE főiskolájának épületében kis „tárlat” is he­lyet kapott. Az egyik szer­vező Wagner József eszpe- rantista, készségesen tájé­koztat bennünket céljaikról. A szövetkezetekben régóta szerveznek eszperantótanfo­lyamokat, oktatják a nem­zetközi nyelvet. Sokan leve­leznek messzi tájakra és lá­togatnak idegen országokat. Ennek dokumentumait, leve­leket, képeslapokat állítottak ki a vitrinekben. A szövet­kezeti eszperantisták élnek, dolgoznak megyeszerte, most hogy egymást is jobban meg­ismerhessék, rendezték meg e találkozót. A szövetkezeti napok ke­retében ma turisztikai ve­télkedő zajlik a KlSZ-szer- vezetek között. Ennél bizo­nyára több érdeklődőt vonz az Erzsébet-ligetben a kis­állattenyésztők kétnapos ki­állítása. Ugyancsak az Erzsé­bet-ligetben 15 órától a szö­vetkezeti amatőr művészeti csoportok bemutatóját lát­hatják. Este az Árpád szál­lóban — fodrász-, kozme­tikus-, divatbemutatóval — szövetkezeti bál lesz, az Er­zsébet-ligetben pedig birka­sütés nyárson. A gyerekeket vasárnap játszóház várja az úttörőházban és sportrendez­vények, valamint kirakodó- vásár teszi színesebbé a prog­ramot. — szí — Szarvas Megyei szövetkezeti napok A megyei szövetkezeti ko­ordinációs bizottság, ahogy esztendők óta rendszerint, az idén is megrendezte a nem­zetközi szövetkezeti nap tisz­teletére a Békés megyei szö­vetkezeti napokat, melynek megnyitójára tegnap, pénte­ken délután Szarvason, a vas-, fémipari szövetkezet ebédlőjében került sor. A 63. szövetkezeti napon Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. A szövet­kezeti mozgalom immár év­százados múltra tekinthet vissza, a kezdetek a múlt század elejére nyúlnak. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének 70 tagországa hosszú évek óta megemléke­zik erről. A szövetkezetek jelentősé­gét Lenin ismerte fel igazán. E forma a szocializmus jól bevált, állandó eleme, amit az is bizonyít, hogy nem egy gyakorlatát más üzemek is magukévá tették. Hazánkban a nemzeti jövedelem egyne­gyedét a szövetkezetek ter­melik meg. Békés megyében különö­sen nagy szerepe van a szö­vetkezeteknek, súlyuk itt az átlagosnál nagyobb. A me­zőgazdasági termelésnek több mint 50%-át (háztáji nélkül), az ipar termelésének 17 százalékát adják, a kis­kereskedelemben és a ven­déglátásban részarányuk meghaladja az 50 százalékot. Csatári Béla megemléke­zett a szövetkezetek közös lapjáról, a TOT-nívódíjjal is kitüntetett Szövetkezeti Életről, mely éppen egy év­A DATE főiskolájának épületében szövetkezeti eszperantista tárlat nyílt Két és fél éves rekonstrukció után megnyílt a Béke Szálloda. A négycsillagos hotelben 238 szoba és 8 lakos:'.) ily, étterem, cukrászda, uszoda, szauna és különböző szolgáltatások vár­ják a vendégeket. Képünkön: a Béke Szálloda a Lenin kör­úton (MTI-fotó — Varga László — KS) Pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei A tavalyinál kevesebb munkahely várja a fiatalokat Az idén több mint 120 ezer fiatal vállal első ízben mun­kát azok közül, akik az ál­talános iskolák, illetve a kö­zép- és a felsőfokú oktatási intézmények végzős diákjai voltak. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmé­rése szerint elhelyezkedési lehetőségeik az elmúlt évek­hez képest összességében va­lamelyest szűkültek: a múlt évinél mintegy 7 százalék­kal kevesebb állás várja a végzősöket. A vállalatok mind keve­sebb szakképzetlen munka­társat keresnek, ami a fia­talok széles rétegének nehe­zíti meg a munkába állást, hiszen az elhelyezkedők majd egy harmada nem ren­delkezik semmiféle szakmá­val. Az idén mintegy 25 ezer fiatal nem folytatta tanul­mányait az általános iskola befejeztével. A számukra felajánlott álláshelyek szá­ma 28—29 ezer. Legtöbbjü­ket az ipari üzemekbe vár­ják, ahol sok helyütt a hi­ányszakmában vállalhatnak betanított és segédmunkát. A közlekedési és a hírközlési vállalatok is szívesen látják ezeket a fiatalokat. Bőséges a választási lehe­tőségük a szakmunkásképzőt végzetteknek. Az idén csak­nem 48 ezer ifjú szakmun­kás áll munkába, számukra 62 ezer állást jelentettek be a vállalatok. Legkeresetteb­bek a vájárok, az esztergá­lyosok és a hegesztők, a szolgáltató és kereskedelmi ágazatokban azonban már nehezebben tudnak szakmá­jukban elhelyezkedni a vég­zősök. A szakiskolából kike­rült fiatalok közül a gyors- és gépírók néhány megyét, illetve várost kivéve vi­szonylag könnyen juthatnak megfelelő munkához. Az ápolónők iránti igény pedig szinte kivétel nélkül minde­nütt meghaladja a végzősök számát. A volt szakközépiskolások közül mintegy 13 ezren kí­vánnak munkaviszonyba lépni. Ezeknek a fiatalok­nak sok állást ajánlanak a fővárosi és a Pest megyei vállalatok. A vízügyi, a nyomdaipari és az útépítési szakmákban néhány megyé­ben — általában az iskolák székhelyén — nagy a túlkí­nálat, másutt viszont jelen­tős a hiány ezekből a szak­emberekből. Változatlanul divatszakma az autószerelő­ké, de a fiatalok immár évek óta nehezen tudnak bejutni elképzelésüknek megfelelő munkahelyre, csakúgy, mint a műszerészek és a háztar­tási gépek javítói. A közgaz­dasági iskolákból is többen kerültek ki, mint ahányat a vállalatok felvennének ere­deti szakmájukban, s né­hány megyében több óvónő végzett, mint amennyire az utánpótláshoz szükség van. A gimnáziumot végzettek kilátásai különösen kedve­zőtlenek, amennyiben az iro­dai munkához ragaszkodnak: a vállalatok, intézmények be­jelentései alapján alig egy- harmaduk számíthat eredeti elképzelésének megfelelő munkakörre. A volt gimna­zista lányok elhelyezkedését tovább nehezíti, hogy álta­lában romlottak a nők mun­kavállalási esélyei. A mun­káltatók az „elnőiesedett” szakmákban előnyben része­sítik a férfiakat, így 100 el­helyezkedő lányra mindössze 84 állás jut. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatain csaknem 14 ezer hallgató fe­jezte be az idén tanulmá­nyait. Munkavállalási lehe­tőségeik az elmúlt évekhez képest alig változtak. To­vábbra is kapósak a műsza­kiak; a pályázati rendszer­ben elhelyezkedő, alig két­ezer fiatal szakember több mint 8 ezer állás között vá­laszthat. A mezőgazdasági felsőfokú tanintézetek volt hallgatói közül várhatóan az öntözéses-meliorációs. a zöldségtermesztési és a kis­állattenyésztési karon vég­zettek találnak társaiknál nehezebben szakmájukban állást. Keresettek a fiatal közgazdászok, míg a jogá­szok számára az elmúlt évek­hez hasonlóan most is ke­vesebb pályázatot írtak ki, mint ahányan végeztek. A természettudományi karokon — a térképész szakot kivéve — tavalyhoz képest javultak a fiatalok munkavállalási esélyei. Változatlanul nehe­zen találnak viszont érdek­lődésüknek megfelelő mun­kakört a könyvtárosok, a népművelők és a muzeológu­sok. A történészek, a speciá­lis nyelvészek és a szocioló­gusok közül pedig a többség minden bizonnyal végzettsé­gétől eltérő pályára kénysze­rül. Orvosokra és pedagógu­sokra főként vidéken lenne szükség nagyobb számban, de az eddigi tapasztalatok szerint az idén is csak ke­vesen vállalkoznak a letele­pedésre otthonuktól távolab­bi városokban, községekben. Magyar—kínai járműipari szerződés A Mogürt Külkereskedel­mi Vállalat és ipari partne­rei 60 millió svájci frank ér­tékű szerződést kötöttek pén­teken kínai partnerükkel, a China National Machinary Import and Export Co. cég­gel. A megállapodás alapján még ebben az évben ezer autóbuszalvázat és fenékvá­zat szállít a Mogürt Kínába, és hosszú idő után először autóbuszokat is exportál: kétszáz Ikarus 256 típusú luxus távolsági, légkondicio­nált járművet.

Next

/
Thumbnails
Contents