Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
1985. július 6., szombat NÉPÚJSÁG \ Politikai döntéseinket hassa át az ifjúságért érzett felelősség (Folytatás az 1. oldalról) Az általános iskolai tanulók közül 46 ezer gyermek tagja az úttörőszövetségnek. A kisdobosokkal és az úttörőkkel közel 10 ezer felnőtt úttörővezető és pártolótag, valamint ifivezető foglalkozik. Korszerűsödik és a gyermekek igénye szerint alakul az úttörőélet, új formák bevezetésével igyekeznek a kamaszodó hetedik és nyolcadik osztályos gyermekek elvárásainak is eleget tenni. Nagy jelentőségű az idei tanév végén átadásra kerülő megyei úttörőtábor és a Körösökön a vízftura-útvo- nal kiépítése. A 14—23 évesek közül a nappali, esti és levelező tagozaton megyénkben tanuló 16 ezer 310 fiatal tartozik ebbe a csoportba. A középfokú oktatási intézményeinkben 15 ezer 321 diák tanul. Közülük szakmunkás- képző iskolákban 7 ezer 233. Az általános iskolát végzettek 95-96 százaléka továbbtanul. A felfutó demográfiai hullám miatt egyre több a gond: váltakozó tanítás, zsúfolt kollégium és étkeztetés, tornateremhiány, szerszám- és munkagépek elavultsága stb. Ennek ellenére megnyugtató, hogy évről évre a továbbtanulásra jelentkező érettségizettek 60 százaléka nyer felvételt. A középfokpn tanuló fiatalok közül 12 ezer 700-an tagjai a KISZ-nek. Mozgalmi tevékenységükben igen sok a formális elem, sok esetben igényeiknek, elvárásaiknak sem megfelelő az ifjúsági szervezet munkája, a felnőttektől sem kapnak elég segítséget, és az iskolai demokrácia alacsony szintű. A KISZ „tizenéves” határozata és a párt állásfoglalása szellemében kibontakozó további korszerűsítés bizonyára javít majd a helyzeten. Továbbra is kedveltek a nyári építőtáborok (1984 nyarán 2 ezer 50 diák vett részt). Óvni és segíteni kell ezt az igen hasznos mozgalmat. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1984. július 11-i idevonatkozó határozata, a felnőttek, párttagok bevonásával, a középiskolai pártszervek irányító tevékenységének fejlesztésével jól segítheti munkájukat. Két felsőfokú oktatási intézményünkben közel ezer diák tanul — megyénkből két- száznegyvenheten —, a nappali és levelező tagozattal együtt. Jelentős segítséget jelentenek az intézmények a képzési profiljaiknak megfelelő megyei szakemberellátottságban, de még itt is vannak gondjaink. Körükben a KISZ szervezettsége jó, intézményi (bizottsági szintű), mozgalmi munkájuk dicséretes, de az alapszervezeteik tevékenységében hasonlóak a gondok, mint a középiskolákban. A tanuló fiatalokról ösz- szességében elmondható, hogy szélsőséges politikai nézetek, ezen alapuló csoportosulások nincsenek körükben. Országosan nem jelentős, de szintén növekvő tendenciájú az ifjúkori bűnözés. Az országosnál is magasabb megyénkben a szakmunkástanulók részvétele ezen bűncselekményekben. Időnként találkozhatunk náluk politikai, közéleti pasz- szivitással, de biztató, hogy többségük érdeklődőbbé, fogékonyabbá vált a politika iránt, érzékenyebben reagál környezetünk változásaira, és ezért igényesebb válaszokat is vár a felvetődő kérdésekre. II dolgozó fiatalokról A 15—29 évesek közül mintegy 65 ezren dolgoznak. Becsületesen végzik munkájukat, ugyanakkor jövedelmi viszonyuk az országos átlag alatt van, Ezért, és életük anyagi megalapozásáért is egyre többen vállalnak munkát a második gazdaságban. Közel húszezren ingázók és bejárók. Mindez növekvő leterhelésüket jelzi. Ugyanakkor számukra az életszínvonal szinten tartása nem jelent perspektívát. A munkásifjúság megyénkben is egyre inkább meghatározó szerepet tölt be, javult szakmai felkészültségük, növekedett közéleti, politikai aktivitásuk. A 30 év alatti dolgozók 41 százaléka, közel 27 ezer fiatal tartozik ide. Az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb kereseti viszonyok, az ipartelepítésből és az iparstruktúrából, a technikai színvonalból adódó hátrányok nehéz feladat elé állítják őket. így politikai aktivitásuk növelése is igen következetes munkát igényel. Erősíteni kell körükben a KISZ befolyását. A KISZ-nek 6 ezer 200-an tagjai, szervezettségük 23 százalékos, öntudatosabbak a szakmunkások és a nagyüzemi fiatalok. A betanított és segédmunkások kevésbé aktivizálhatók és több köztük a közömbös, vagy az esetenként szélsőségesen megnyilatkozó. A mezőgazdaságban mintegy tizenhat- ezren dolgoznak, egynegyedük az állami gazdaságokban. A tsz-ekben, a közös vállalatokban és szakszövetkezetekben csökkent a fiatalok száma, jelenleg 11 ezer 700. Munkájuk jelentősége — növekvő szakképzettségük eredményeként — nagyobb a létszámarányuknál. Az itt dolgozó fiatalok jövedelme — bár jelentősen emelkedett az utóbbi években — még nem éri el az országos átlagot. Politikai aktivitásuk, közéleti szerepük főként a kisebb teíepüléseken igen jelentős. A KISZ-nek 4 ezer 100-an tagjai; a 25 százalékos szervezettségük jó, de növelhető. A KISZ MB újszerű kezdeményezésekkel, nagy figyelemmel szervezi mozgalmi tevékenységüket. A fiatal értelmiség egyre felkészültebben és nagy felelősséggel, növekvő aktivitással végzi feladatait. Az országos átlaghoz viszonyítva Békés megyében alacsony a diplomások aránya, ezen belül is 38 százalék a pedagógus, 19 a mezőgazdasági diplomás, növekvő a műszaki és a közgazdasági végzettségűek aránya. Megyénkben a harminc éven aluli diplomások aránya 30 százalék, jobb az országos 26 százaléknál, ezen belül viszont kevesebb a férfi diplomás. A fiatal értelmiségiek csoportján belül igen nagy a differenciálódás helyzetükben, problémáikban. A legnagyobb gond, hogy átlagkeresetük növekedése jelentősen elmarad az idősebbekétől. Jelentősebb előrelépés a mezőgazdaságban dolgozó fiatal értelmiség körében tapasztalható. Az átlagnál magasabb a KISZ- szervezettsége az értelmiségi fiatalok között. A KISZ egyre jobban foglalkozik sajátos igényeikkel és problémáikkal. Megyénkben is fiataljaink önálló pálya- és életkezdése, a családalapítás körül jelentkeznek leginkább a feszültségek. Erőfeszítéseink ellenére is a lakáshelyzet tekinthető legsúlyosabb gondnak. A VI. ötéves tervre előirányzott lakásokat nem tudtuk felépíteni, minimális számú állami lakás épült, az emelkedő lakásárak lassan a vásárlást is elérhetetlenné teszik. A fiatalok nagy része ezért önerőből igyekszik építkezni, ehhez viszont jóval több telek és építkezést segítő szervezet létrehozása szükséges. A fiatalok jövedelmi viszonyait elemezve — a legnagyobb gond a szellemi foglalkozásúak — ezen belül is az értelmiségiek helyzete. Ez is közrejátszik abban, hogy egyre kevesebben vállalják a családalapítással, gyermek- neveléssel járó többletterheket. A munkahelyek egy része nem ösztönzi kellően képességeik kibontakozását, szakmai előrehaladásukat, vezetővá válásukat. A művelődés feltételeiben a megyeszékhelyen sincs elfogadható helyzet, községeinkben, falváinkban döntő többségében igen szerények a lehetőségek. Ehhez járultak az e téren történt árintézkedések és az intézményekkel szembeni új gazdálkodási elvárások. Az ifjúsági klubmozgalom jelentősen visszaesett (1970-ben 150, ma már csak 86 klub működik megyénkben). A testnevelés és sport területén ugyan jelentős az előrelépés, ennek ellenére még gyórsabb szemléletváltozás szükséges. A gyenge létesítményfeltétel is jelentősen gátolja a továbbfejlődést. A KISZ-, az úttörő-, szakszervezeti és tanácsi sportszervek javuló együttműködéssel, számos új kezdeményezéssel eredményes munkát végeztek a fiatalok körében. Ezen a nyáron átadják a szanazugi úttörőtábort, melyet a megyei KISZ kezdeményezett, és megvalósításában döntő részt vállalt. A Körösök völgye is egyre több fiatalnak nyújt sport-turisztikSi élményt. Feladatok A jelentés végezetük ösz- szegezte az ifjúságpolitikai munkában végehajtandó feladatokat. Ennek sorában — tartalmazza a dokumentum — nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúság nevelésére, társadalmi beilleszkedésére, a pályakezdés, családalapítás feltételeinek javítására. Növelni kell a politikai-világnézeti nevelőmunka hatékonyságát, a fiatalokkal szembeni követelményeket, erősíteni a különböző nemzedékek együttműködését. Gondoskodni kell arról, hogy a megyei politikai döntésekben az ifjúság reális és megalapozott érdekei érvényesüljenek, az érdekek összehangolását kiemelt figyelem kísérje. A döntések előkészítésébe és a végrehajtásba minél több fiatalt vonjanak be. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a 14— 24 éves korosztályra, a diákokra és a pályakezdőkre. Elsődlegességet kapjon az ifjúságpolitikai munkában a közoktatás feltételeinek javítása, és a felsőfokú képzés megyei lehetőségeinek bővítése, a pályakezdés megkönnyítése, az első lakáshoz jutás feltételeinek javítása és a fiatal szakembergárda kialakítása, megtartása, valamint a tehetségesek vezetővé válása. A határozati rész tartalmazza a pártszervek és párt- alapszervezetek feladatait, kéréseket fogalmaz meg a megyei tanácshoz, a társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok, üzemek és intézmények gazdasági vezetőihez. A dokumentum a továbbiakban feladatokat szab a KISZ megyei bizottságának és a különböző szintű KISZ- szervezeteknek. Ezek sorában felhívja a figyelmet arra, hogy a KISZ vezető szervei nagyobb figyelmet fordítsanak a politikai munka elsődleges színtereire, az alapszervezetekre. Erősítsék jobban — a mozgalom minden területén — a politikai tömegbefolyásukat, a munkahelyi és oktatási intézmények KISZ-szervezeteiben pedig a nevelőmunkájukat és a közösségformáló tevékenységüket. Fejlesszék tovább a rétegek és a korosztályok szerint differenciált munkát, ezen belül is a szakmunkástanulók körében végzett mozgalmi tevékenységet. Kapjon nagyobb figyelmet a pályakezdő és a családalapító fiatalok érdekeinek képviselete és védelme. A KISZ szervezetei küzdjenek minden egészségkárosító jelenség ellen, fordítsanak kiemelt figyelmet a diáksportra és a szabad idő hasznos eltöltésére. A jelentés feladati része végül megfogalmazza azt a Nagy Jenő szóbeli A jelentéshez Nagy Jenő fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőként szólt a téma előkészítésének körülményeiről, az előterjesztés időszerűségéről. Elmondta, hogy a Központi Bizottság 1984. október 9-i ülésén elemezte az ifjúság helyzetét, és fogadott el állásfoglalást. Azt ismerve, nincs szükség az ifjúságot érintő valamennyi kérdés megválaszolására, csak néhány, a megyére jellemző és egyes ifjúsági rétegek életével foglalkozó ifjúságpolitikai kérdés áttekintésére. A továbbiakban a jelentés szemléletéről, a vizsgálódás irányáról szólt: — Fő figyelmünket a közép- és felsőfokú intézményekben tanuló diákokra, a pályakezdőkre, a két-három éve dolgozó fiatalokra és a családalapítókra kell fordítanunk. Nem lehet mereven kezelnünk az életkor kérdését, mert az ifjúság egyes rétegeinek helyzete eltér egymástól. Az a fiatal, aki két- három éve mint szakmunkás dolgozik, munkahelyén beilleszkedett, és 23-24 éves korára családot alapított az önálló felnőtt ember. Ezekkel a különbségekkel jobban kell számolnunk a politikai munkában. Arra kell ügyelni, hogy a felnőtt, önálló embert ne kezeljék gyerekként, viszont az a fiatal, aki az önálló életkezdés első lépéseit teszi, kapja meg gondjai megoldásához a szükséges figyelmet és a támogatást. A megyei pártbizottság titkára részletesen értékelte a pártszervek ifjúságpolitikai munkáját. Hangsúlyozta: — A számos pozitív példa mellett fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a pártszervek és az alapszervezetek jó, de sokszor nem elég konkrét határozatokat fogalmaztak meg. Ez, valamint a végrehajtásban érdekeltek közötti munkamegosztás és megfelelő koordináció hiánya, a végrehajtás ellenőrzésének problémái, a szűkös anyagi feltételek, a gondokra való hivatkozások gyengítették az 1970-es ifjúság- politikai határozat eredményesebb végrehajtását. Megyénk pártszervei és szervezetei rendszeresen visz- szatértek saját intézkedési tervükre, és napirendre tűztek aktuális ifjúságpolitikai H napirend vitája , Az előterjesztés vitájában heten vettek részt. Káli József határőr alezredes, az orosházi határőrkerület pb- titkára a bevonuló fiatalok erkölcsi, politikai arculatának formálásával, a határőrségnél folyó nevelő munka, a KISZ-tagépítés és párttaggá nevelés kérdéseivel foglalkozott és beszámolt az eredményeikről. Dr. Müller Ferenc, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet igazgatója a fiatal agrár értelmiség helyzetéről szólt. Elmondta, hogy az egyetem, illetve főiskola után az oktatásba és a kutatásba kerülő pályakezdők jövedelmi helyzete olyan, hogy az a kádermunkában negatív szelekcióhoz vezet. Dr. Szemenyei Sándor, a Békéscsabai Városi Pártbizottság titkára a megyeszékhely és környékén élő és dolgozó fiatalok erkölcsi, politikai arculatáról beszélt és részletesen elemezte az ifjúságpolitikai munka feltételeit a József Attila-lakótelepen. Elmondta, hogy megfelelő létesítmények hiányában szinte lehetetlen szabadidős programok szervezése a város legnagyobb lakótelepén, ahol Békéscsaba 10—14 éves korosztályának 20 százaléka él. kívánalmat, hogy az ifjúság nevelésében jobban érvényesüljön a társadalmi munka- megosztás, az egyéni és kollektív felelősségérzet. kiegészítője témákat, de a végrehajtást erélytelenség, a problémákba való beletörődés gyengítette. Nem sikerült kellően erősíteni a párttagok személyes felelősségét az ifjúság nevelésében, de a párttag szülőkkel szemben sem növeltük elvárásunkat. Ez mutatkozik meg abban is, hogy bár fokozottan hangsúlyoztuk a nevelés igen fontos területének, a családnak szerepét, mégis a gyermekek veszélyeztetettsége megyénkben is tovább nő. Az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek ifjúsági munkája elmaradt lehetőségeitől és a jogos elvárásaitól. Ez egyrészt magyarázható az anyagiak szűkösségével, de az ez irányú termelő és irányító munka gyengeségeiben is kereshetők a lemaradás okai. Az ifjúságra vonatkozó határozataik, döntéseik nem mindig kellően konkrétak, esetenként elmarad a végrehajtás megszervezése, és nincsenek garanciák, sem meghatározott értékek a teljesítés mérésére. Végül is a társadalmi méretekben megvalósítandó ésszerű munkamegosztásban — eredményeink ellenére is — egyre több feladat hárult a KISZ-re. Végezetül Nagy Jenő ösz- szefoglalta az ifjúságpolitikai munka legfontosabb feladatait : — Tovább kell növelni a család felelősségét az ifjúság nevelésében. Biztosítani kell azt, hogy mind a dolgozó, mind a tanuló fiatalok szélesebb körben vehessenek részt az őket érintő döntések előkészítésében. Fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelkedően tehetséges fiatalok képességeinek mind teljesebb kibontakoztatására. Sokkal bátrabban kell építeni a fiatalokra, az állami, társadalmi és tömegszervezetekben, és azok testületéiben. A jövőben úgy kell gondolkodnunk és cselekednünk, hogy társadalompolitikai döntéseink során jobban mérlegeljük azok hatásait az ifjúságra. Azt várjuk megyénk valamennyi pártszervétől és alapszervezetétől, hogy konkrétan és nagyon pontosan fogalmazzák meg saját feladataikat, szervezzék meg azok végrehajtását és ellenőrzését. Papp Gyula, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz agronó- musa a Sárréten élő és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről szólt. Felhívta a figyelmet a mezőgazdaság munkaerő-utánpótlásának gondjaira, a munkahelyi nevelő munka, a fiatalok felnőttként való kezelésének fontosságára, valamint a munkahely, a család, az iskola és a KISZ felelősségére. Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára hozzászólásában az ifjúság nevelésében elért eredményekkel foglalkozott, majd sorra vette a fiatalok helyzetét befolyásoló, őket leginkább foglalkoztató gondokat. Szólt keresetüknek az országos átlagtól való elmaradásáról, a diákszociális ellátás hiányosságairól, az oktatás feltételeiben tapasztalható hiányokról, a fiatalok lakás- és jövedelmi helyzetéről. Ez utóbbiak között felhívta a figyelmet az alkalmazotti réteg különösen kedvezőtlen körülményeire. Végezetül beszámolt az ifjúsági turizmus és a tömegsport fejlődéséről. Koncz Tibor tájékoztatta a pártbizottságot az ifjúsági szövetség Központi Bizottságának KISZ- kongresszust előkészítő munkájáról. Foglalkozott a mozgalom sikereivel, és legjellemzőbb gondjaival. Rámutatott arra, hogy a szövetség politikát alakító és érdekvédelmi funkciójának erősítése közben az utóbbi időben kevesebb figyelem jutott az eszmei-ideológiai munkára. A politizálás helyett egyes alapszervezetekben a politizálgatás vált általánossá. Hangsúlyozta; cselekvésre mozgósító határozatok és programok kellenek a KISZ-ben, olyanok, amelyek erősítik a szervezet tömeg- mozgalom jellegét és politikai arculatát az ifjúság társadalmi kötődését. Huszár István felszólalása Huszár István bevezetőként az ifjúságpolitikai munka időszerűségével foglalkozott: — Az ország gazdasági helyzetét tekintve nehéz öt év van mögöttünk. Eközben azonban volt erőnk távlati kérdésekkel is foglalkozni. Ilyen volt például az ifjúságpolitika, amellyel kapcsolatos központi bizottsági határozat nem egyszeri veszélyelhárító, hanem hosz- szabb távra szóló dokumentum volt. Minden politikai döntés jövőre orientált, tehát ifjúságcentrikus. Ilyen formán politikai döntéseinket az ifjúság iránti felelősség kell hogy áthassa. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy időközönként — mondjuk öt-tíz évenként — a még oly sikeres politikai döntéseket is újra végiggondoljuk. A Központi Bizottság tagja a továbbiakban a társadalom és az ifjúság viszonyáról szólt. Társadalmi érdekünk fűződik ahhoz, hogy zökkenőmentesen végbemenjen az ifjúság szocializációja, társadalmi beilleszkedése. Ebben a folyamatban értékgyarapításra kell ösztönözni a fiatalokat, s nem arra kényszeríteni őket, hogy mechanikusan hajtsák végre azt, amit a felnőttek elgondoltak. A leghatékonyabbnak ugyanis azok az ifjúság- politikai döntések bizonyultak, amelyek nem direktek voltak, hanem társadalmi kérdéseket akartak megoldani. Amikor a pályakezdők béréről van például szó, akkor valójában nem az ő bérükkel van baj, hanem az egész bérrendszerrel. Amikor pedig az ifjúság lakáshelyzetéről beszélünk, akkor az nemcsak ifjúság- politikai kérdés, hiszen csak egy vetületet említve a fiatalok lakáshoz jutása hatással van a szülők anyagi helyzetére is. Huszár István végezetül az ifjúság jövőképével, szocializmusképével foglalkozott: — Itt a pártbizottsági ülésen többen szóltak arról, hogy az ifjúságnak szüksége van szocializmusképre. Az természetes, hogy a fiatalok látni szeretnék, hogy milyen szocializmusban fognak élni. De ne higgyük azt, hogy van vagy lesz befejezett szocializmuskép. Ha ezt képzeljük, illúziókat teremtünk. A marxizmus önmagát megújítani képes eszmerendszer, bővítésre, gazdagításra lehetőséget adó, zárt, de nem lezárt eszmerendszer. Ilyen formán a szocializmuskép sem lehet statikus. Óvjuk magunkat a sematizált, ka- tekizált, bibliaszerű képtől. Az emberi képességek kibontakozásának a társadalma a miénk. A célt közösen alakítjuk, az ifjúsággal együtt. Amikor tehát ifjúságpolitikáról beszélünk, akkor azt kell elérnünk, hogy ebben a programban az ifjúság részt vevő, társ legyen. * * * A pártbizottság az előterjesztést a kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadta. Árpási Zoltán
