Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-29 / 176. szám

1985. Julius 29., hétfő Vonalban voltunk Válaszolnak az illetékesek • Hogyan osztották el a pénzt? • Erősödik a helyi tanácsok önállósága • Lesz-e főiskola, mi lesz a sportcsarnokkal? • Foghíjak a tájékoztatásban — Lapszél ----------­Képze lőerő Kari Piippo semmiről nem tehet. Mikkeliben, Bé­késcsaba finnországi test­vérvárosában él és rajzol. Rendkívül szuggesztív pla­kátokkal csalogatja a né­zőket a színházba. Erről bárki meggyőződhet, aki augusztus 4-ig megtekinti kiállítását a Munkácsy Mi­hály Múzeumban, megyénk székhelyén. A hiba minden bizonnyal én bennem van. Fél óráig álltam ugyanis a neves finn grafikus egy plakátja előtt, míg rájöttem, mitáb-, rázol, a kép alá ugyanis ezt írták: A kereskedelmi utazó halála. Csak sokára „ugrott be", miről van szó, amikor a plakáton fölfe­deztem Arthur Miller ne­vét, akkor jöttem rá, hogy ez csak Az ügynök halála lehet. Igaza van a fordítónak. Ennyi szabadsága neki is lehet. Tanuljunk meg kap­csolni. Ne ragaszkodjunk görcsösen bevett sémákhoz. Ha csaknem az egész világ egyenesben közvetíti az Af­rikáért megrendezett világ­koncertet, nekünk nem kell mindjárt a világ uszá­lyába kerülnünk, tudunk mi rendkívüli hétfői adás­napot is csinálni napokkal az esemény után. Mégha mindjárt azon az áron is, hogy föladjuk a hétfői té­vés szünnapot, ami pedig majdnem olyan sajátosan magyar dolog, mint a gu- lasch, meg a tsardasch. Arról nem is beszélve, hogy a kapkodás, a sietség még soha nem vezetett jó­ra. Ami igaz, az igaz, ha az üdvösség a lassúságon múlna, mi már rég a mennyországban járnánk, gondoljunk csak arra, mennyi ideig latolgattuk, a számítógépes program el­indítását is, meg a videó­zást. Utóbbira azt mondja kedves barátom, hogy fö­lösleges luxus nehéz tíz- ezresekef adni azért a lát­ványért, amit eredetiben is megtekinthet. Egy kazetta árából elutazik a délegyház zi nudistastrandra és ott kedvére videózhat. Ö már kapcsolt. Ugyan­úgy, mint az illetékesek, amikor rájöttek, hogy az ország fejlődésére az elma­radott vidékek gondjai kedvezőtlenül hatnak. így van az azután, hogy me­gyénk a hetedik ötéves tervben az átlagosnál na­gyobb lehetőségekhez jut az előrelépésben. A hala­dáshoz azonban kevés a pénz — okvetetlenkedik megint kedves barátom —, a pénz mellé fantázia is kell. Én meg azt mondom, az is elegendő, ha tudjuk, mi­ben van fantázia. A mező­gazdák szerint inkább a búzában, mint a kukoricá­ban, amin csak azért cso­dálkozom, mert a kukori­ca sokkal kelendőbb és jobban eladható külföldön, mint a búza, de hát nem én csinálom a szabályzó­kat. Másrészt meg azt sem felejtem el, hogy a mező­gazdák eléggé földhöz ra­gadtak, ők csak a tények­nek hisznek, a képzelgést a művészekre hagyják, a művészeket áldotta meg ugyanis a sors irigylésre méltó képzelőerővel. Sajnálom, hogy én nem vagyok ilyen fantáziadús, most magam elé képzelhet­ném Mikkelit, ahol egy csabai grafikus állítana ki, s az egyik színházi plakát­ja alá, mondjuk ezt írnák ki; finnül: Shakespeare Szentivánéji alvás. De hiába erőlködöm. Képzeletem szárnyán sem szállók Mikkelibe. Álma­imban legfeljebb. Kőváry E. Péter A közelmúltban ülést tar­tott a megyei tanács. Igen fontos témát tárgyaltak meg a tanácstagok. Mégpedig a megye VII. ötéves tervkon­cepcióját. Körvonalazódtak azok a főbb célkitűzések, melyek a soron következő ötéves tervben meghatároz­zák a megye fejlődését. Mint arról már korábban is hírt adtunk, július 22-én Araczki János, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, Klaukó Mátyás, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának helyet­tes vezetője, dr. Romvári László, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezető­je és Bereczki András, a megyei tanács tervosztályá­nak vezetője válaszoltak ol­vasóinknak a VII. ötéves tervvel kapcsolatos kérdése­ikre. Igen sokan tárcsázták fel szerkesztőségünket, nemcsak a megyeszékhelyről, hanem vidékről is. A kérdések kö­zött szerepelt az úthálózat, a tanyás települések fejleszté­se. meg az is, hogy meny­nyi pénzzel gázdálkodik a megye, hogyan, milyen szempontok alapján osztják lel a települések között. Sorra vesszük a kérdéseket és a válaszokat. Egy békéscsabai olvasónk azt vetette fel, hogy, noha megyénk az elmúlt évtize­dek alatt sokat fejlődött, az or­szág más megyéihez képest azonban a lemaradást nem si­került felszámolnia. Vajon a VII. ötéves tervben ez a vi­szonylagos lemaradás mennyire csökken. A kérdésre a kővet­kező válasz hangzott el. — A kormányszervek is elismerték a megye viszony­lagos elmaradottságát. Ennek felszámolásához a VII. öt­éves tervben több mint 1,4 milliárd forint plusz támoga­tást nyújtanak az országos költségvetésből. Egy közép­távú tervben azonban képte­lenség minden területen fel­számolni a lemaradást. Ez csak a folyamatok kezdetét jelenti, amely kedvezően hat a megye egész fejlődésére. — Melyek azok a területek, ahol legtöbb a tennivaló? Azaz, mire fordítják az 1,4 milliárd forintot? — Elsősorban egészségügyi ellátásra, idős emberekről való gondoskodásra, az ivó­víz minőségének javítására, valamint lakásépítésre és kommunális feladatokra. Ez­által egyrészt a meglevő in­tézmények működése válik Tizenöt esztendővel ezelőtt a Képes Újság munkatársai kezdeményezték az ország geometriai középpontjának jelölését, a hely, a táj meg­ismertetését a közvélemény,- nyel. Ennek nyomán 1977- ben az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága felkérése alapján a -Kartográfiai Vál­lalat kijelölte Magyarország mértani (geometriai) közép­pontját. A kijelölt középpont földrajzi koordinátái: föld­rajzi szélesség = 47°11’, föld­rajzi hosszúság = 19°30\ A nevezetes pont az Ör­kénytől mintegy 8 kilométer­nyire fekvő, csaknem hét­száz esztendős Pusztavacs kisközség (Pest megye) ha­tárában — természetvédelmi területen — a község szem­pontjából két kilométer tá­volságra, északkeleti irány­színvonalasabbá, másrészt a bővítésükre kerül sor. Több olvasónk észrevételezte, hogy a VII. ötéves tervvel kap­csolatos — lapunkban is közzé­tett tájékoztató — nem volt eléggé részletes, sőt mi több, konkrét feladatokat nem jelölt meg. Hol épül óvoda, iskola, milyen lesz a részletes lakás- program? — Való igaz, ilyen konkrét kérdésekre nem adott vá­laszt. Ennek oka elsősorban az, hogy a terv keretjellegű. A konkrét kérdésekre a he­lyi tanácsok adják meg a választ. A pénzügyi lehető­ségek ismeretében valós tar­talommal töltik meg a ter­vet. Azaz helyben, a telepü­lések tanácstagjai határoz­zák meg, hogy mire fordítják a pénzt. Lakás, óvoda, út avagy iskola építésére. Ami­re a legnagyobb szüksége van a helyi lakosságnak. Ezek a helyi tervek ezután készülnek, a megyei terv- koncepció ehhez ad irányel­veket. Az egyik vidéki telefonáló, aki egy út felbontására kere­sett választ, azt is megkérdez­te, mit jelent a gyakorlatban az egységes pénzalap? Vajon ennek az új fogalomnak új tar­talma is van? — Az egységes pénzalap, amellyel a helyi tanácsok rendelkeznek, valóban új fo­galom. Új tartalma is van. Korábban a tanácsok két pénzalappal, mégpedig költ­ségvetési és fejlesztési alap­pal rendelkeztek. A két pénzalap elkülönült egymás­tól. Most egyetlen pénzala­pot képeznek, melyben az állami támogatás is benne van. A* helyi testületek dön­tenek, hogy milyen mérték­ben fordítják ezt a pénzt a meglevő intézmények fenn­tartására, működtetésére, avagy tevékenységük. színvo­nalának javítására, s a fenn­maradó pénzből mit kíván­nak fejleszteni. Gazdagítható ez a program a gazdálkodó szervek és a lakosság hozzá­járulásával, mégpedig a köl­csönösen meghatározott cé­lokra. Mindez tovább növeli a helyi tanácsok önállóságát. Gyuláról az egyik telefonáló a következőket vetette fel. Ahogy az újságban is olvasta, megyénk a VII. ötéves tervben 31 milliárd forinttal rendelke­zik. Hogyan, milyen szempon­tok alapján határozta meg a megyei tanács ülése a pénz fel­osztását a települések között? — A pénz jelentős hánya­dát a már meglevő intézmé­nyek és a belépő új létesít­mények megfelelő színvonalú működtetésére fordítják a tanácsok. A 31 milliárd fo­rintból 74 százalék erre ke-, rül felhasználásra. Ám ha valamelyik település meg­takarít ebből az összegből, azt a saját céljaira felhasz­nálhatja. Közel 8 milliárd forint jut fejlesztésre. A te­lepülések a népesség ará­nyában, de differenciáltan részesülnek ebből az összeg­ből. Minden állampolgárra évente minimálisan 500 fo­rint jut a fejlesztés összegé­ből. Figyelembe lett véve az is, hogy egy-egy település­nek milyen feladatot kell el­látnia. Több mint másfél milliárd forintot alapvető fejlesztések támogatására fordítják. A megyei tanács mostani ülésén döntött arról, hogy ezt a pénzt milyen cé­lokra, milyen feltételek mel­lett lehet felhasználni. így többek között lakásépítésre, iskolák létesítésére, vízellá­tásra, csatornázásra stb. A települések pályázat útján juthatnak ehhez a pénzhez. A megyei tanács, mint tes­tület, így akarja ösztönözni a helyi tanácsokat a főbb cé­lok megvalósítására. Termé­szetesen ezenkívül is felme- rülnek más jogos igények. A pénzügyi lehetőség azonban meghatározott. Éppen ezért a megyei tanács testületé a főbb feladatokat kiemelten kezeli, mivel azok a lakos­ság igen széles körét érin­tik. Még mindig marad 4 milliárd forinl, azt mire fordítják, hang­zott a telefonáló másik kérdé­se. — Mintegy 2 milliárd fo­rintot fordítunk kórházak korszerűsítésére, az ivóvíz minőségének javítására, szo­ciális otthonok bővítésére, egy felsőfokú oktatási in­tézmény telepítésének előse­gítésére. Ez az egész megye lakosságának érdekét szol­gáló fejlesztés 2 milliárd fo­rintot tesz ki. Ezenkívül 2 milliárd forint közvetlenül a helyi tanácsoknál képződik, mégpedig a lakosság telepü­lésfejlesztési hozzájárulása, továbbá a vállalatok és szö­vetkezetek közös létesítmé­nyekhez való hozzájárulása révén. A legtöbb telefonhívás Békés­csabáról érkezett. Vajon szerep­körének megfelelően fejlődik-e a megyeszékhely a soron követ­kező ötéves tervben? Lesz-e fő­iskola, mikor adják át a sport­csarnokot? — A megyei tanács ülése súlyának és rangjának meg­felelően kezelte a megye- székhelyet. Békéscsabán kü­lönösen a peremvárosi részen sok a pótolnivaló. Fokozato­san meg kell valósítani azt az intézményhálózatot, amely a megyeszékhelyi feladatok ellátásához elengedhetetlen. Ide tartozik a kórház fej­lesztése, a sportcsarnok és az autóbusz-pályaudvar be­fejezése, iskolák létesítése és a régi óhaj, a főiskola meg­valósítása. Elkészültek a működésével kapcsolatos szá­mítások. A Debreceni Tanár­képző Főiskola kihelyezett tanítóképző karáról van szó. A létesítés feltételeinek egy részét a megye magára vál­lalta. Az iskolacentrum kö­zelében kap helyet. Már az alapozásához is hozzáláttak. Reméljük, hogy a VII. öt- éves terv első felében meg­indul az oktatás. A sport- csarnok 1986. november 7- én nyílik, nemzetközi mér­kőzés színtere lesz. — Kiemelt feladatok közölt szerepel a lakásépítés. Többen kérdezték, hogy a fiatal háza­sok és a nagycsaládosok lakás­hoz juttatásához milyen támo­gatást nyújt a megyei tanács? — A tervidőszakban ösz- szes (OTP-, lakossági erő­forrás, vállalati támogatás) rendelkezésre álló fejlesztés-, re fordítható pénzből mint­egy 14—15 ezer lakás építé­sére van lehetőség. Állami szociális bérlakások, illetve szolgálati lakások létesítésé­hez a megyei tanács jelentős támogatást ad. Mégpédig la­kásonként 400 ezer forintot. Hogy kik jogosultak állami szociális bérlakásokra, azt a helyi tanácsok döntik el. — A telefonálók közül többen érdeklődtek az úthálózat fej­lesztéséről. Vannak olyan utak a megyénkben, melyeknek épí­tése már az előző ötéves terv­ben is többször szóba jött. Va­jon végleg lekerültek a napi­rendről? — A megyei tanács a he- lyi utak építését támogatja. Mégpedig évente kiírt pá­lyázatokkal. Évente mintegy 20 millió forint áll rendelke­zés re erre a célra. A Közle­kedési Minisztérium kezelé­sében levő utak felújítása, egyes települések összeköté­se is napirenden van. Erről azért nem szólhatunk rész­letesen, mert a minisztérium a tervet még nem hagyta jó­vá. Várható, hogy közös ösz- szeíogással évtizedek óta húzódó útépítési gondok megoldódnak. — Újdonságnak számít a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás. Nem véletlen, hogy a kérdések között ez is szerepelt. Hogyan állapítják meg a mértékét, mi a rendeltetése, kérdezte egyik olvasónk. A bérlőnek Is fizet­nie kell településfejlesztési hozzájárulást, vagy csak a la­kás tulajdonosának? — A településfejlesztési hozzájárulást háztartáson^ ként vetik ki, tehát a bérlőt is érinti. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy lakásonként, továbbá üdülő, önálló üzlet, műterem után kell megálla­pítani. A korábbi adó jelle­gű községfejlesztési hozzájá­rulás megszűnt. A település-, fejlesztési hozzájárulás új pénzügyi lehetőség a taná­csok számára, a lakossági igények kielégítésére, melyet a lakosság egyetértésével ál­lapítanak meg. A helyi ta­nácsoknak ugyanis megfelelő beruházási programot kell kidolgozniuk, amelyhez a la­kosság egyetértését és hoz­zájárulását is meg kell sze­rezni, hogy a településfej­lesztési hozzájárulás fizetése kötelezővé váljon. Egy-egy több éves program szervez­hető. Megvalósítása után maga a hozzájárulás fizetése is megszűnik. Új program szervezhető a lakosság egyet­értésével. A településfejlesz­tési hozzájárulás fizetésére csak olyan családok kötelezi hetők. ahol az egy főre jutó havi jövedelem a 2500 forin­tot meghaladja. Ebben az évben a hozzájárulás felső határa 600 forint, jövőre évi 800 forint. Később pedig 2 ezer forint lesz. Ezen a ke­reten belül mértékéről a helyi tanácsnak a lakosság véleménye alapján kell dön­tenie. Falugyűléseken, üze­mi gyűléseken, tanácstagi beszámolókon kikérik a la­kosság véleményét, ezt kö­vetően tanácsülésen rende­letalkotással határozzák meg a településfejlesztési hozzá­járulás nagyságát. Mindez a tanácsnak és a lakosságnak sokkal szorosabb kapcsolatát igényli, mint ahogy ez ed­dig volt. Mozgósító jellegű programot kell kidolgozni. Rendkívül demokratikus in­tézményről van szó. A kérdések jelentős része személyes jelentőségű gondo­kat vetett fel. Szóba került egy telefon bekötése, a há­zassági vagyon megosztása, egy tanyás település össze­kötő útjának felbontása. Többen különböző területek építési tilalmával, továbbá szanálással, kisajátítással, gázbekötéssel, a közlekedés rendjének módosításával, ü gázbevezetéssel, a békéscsa­bai sétálóutcával, parkolóhe­lyek kialakításával, kereske­delmi hálózat bővítésével kapcsolatban vetettek fel kérdéseket. Ezekben a kér­désekben sok a bizonytalan­ság a lakosság körében, ami a helyi tanácsok nem meg­felelő helyi tájékoztatásából fakad — összegezte ezeket a felvetéseket Araczki János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. Azok a taná­csi vezetők, akik nem tar­tanak megfelelő kapcsolatot a lakossággal, csak a gond­jaikat tetézik. A település-, fejlesztést a jövőben csak a lakossággal még szorosabb kapcsolatban lehet megolda­ni- Serédi János Augusztus 3—4: Békefesztivál Pusztavacson Magyarország mértani középpontja ban található. Itt, az ország közepén rendezik meg ismét a Képes Újság békefesztivál­ját, augusztus 3-án és 4-én. Megközelíthető gyalogosan a jelölt turistaúton. Akik gépkocsival utaznak, a 4-es főútról Albertirsánál, az E— 5 jelű (Budapest—Szeged) nemzetközi főútvonalról Ör­kénynél forduljanak a pusz- tavacsi burkolt bekötőútra. Vonattal a 142-es vasútvona­lon kell utazni, és Örkény vasútállomáson leszállni, on­nan autóbusz visz Puszta- vacsra. (A községtől földút vezet a középponthoz.) Az ország mértani közép­pontja körüli terület értéke a vacsi nagyerdő — egy 17 ezer holdas vadrezervátum — az erdőben levő Puszta­templom hétszáz éves rom­maradványa, a közelben az ócsai őstölgyes, és az egyik legszebb románkori műem­lék, az ócsai templom. A közvetlen környezet te­rületét a magyar alföldi táj­ra jellemző zárt homokpusz­ta gyeptakaró borítja. A kü­lönböző évszakokban mindig szép virágok nyílnak: az agárkosbor (orchis-morio), a magyar szegfű (dianthus­pontederae), a fűszeres illatú kakukkfüvek (thymus), a kü­lönböző here- (triofilin) fa­jok. Az állományt alkotó legjellegzetesebb füvek: a barázdált csenkesz (fesztuca pseudovina), az éles mosófű (chrysopogon gryllus). 1978-ban a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat ál­tal készített tervek alapján az Örkényi Építőipari Szö­vetkezet felépítette az ország mértani középpontját jelölő tornyot. A jeltorony és környezeté­nek kialakításánál az volt'az alapvető cél, hogy a földraj­zi középpont vizuális jelölé­sén túl a természet alapvető életfeltételét biztosító, a ter­mészet ■ életének ritmusát meghatározó csillagászati je­lenségek bemutathatok, meg­figyelhetők legyenek. Más­részt ez a középpont csillag- mozgáshoz viszonyított (koz­mikus léptékű) helymeghatá­rozását is jelenti, mert a je­lenségek megfigyeléséhez a helyszínen megadott csilla­gászati adatok (számítógépes adatfeldolgozással kerültek meghatározásra) csak és ki­zárólag az adott földrajzi, mértani középpontra vonat­koztathatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents