Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
1985. július 27., szombat »HiWKTiltj Xi a sztár, John már nem az igazi, legfeljebb a Vadölő Egypáncélnyi csabai video Ha a vártnál, a reméltnél lassabban is, de csak-csak megszépül már a megye- székhely „nagy” mozija, a békéscsabai Szabadság. Ezekben a napokban jókora figyelmeztető tábla zárja el a főbejáratot: az építkezés miatt a nemrégiben kialakított, valóban vonzó szépségű kis tér felől van a bejárás. S nemcsak azoknak, akik a filmek valamelyikére szeretnének jegyet váltani, hiszen a mozi emeleti előcsarnokában minden hétköznap délután 3 és 6 óra között egy nagyobbacska ab- rosznyi területen újabb érdekesség kínálja magát: az első videotéka. Most nyitott, alig egy hete. Tagadni sem lehet, hogy hirtelen jött az elhatározás. A mozi eredeti szépségét, építészeti formáit visszaállító munkák még be sem fejeződtek, az emeleti előcsarnok falait több helyütt még nem fedi a végső festés. A téka azonban él. Egy kicsinyke pult, rajta színes tévékészülék, előtte egy „holnapi” készségű képmagnó. Hátul a hatalmas páncél- szekrény, s benne a készlet: félszáz kazetta. A pulton a lista, amiről az érdeklődő választhat. S egy lista a falon, amelyről meg a „szerződési feltételek” derülnek ki. Mert aki kazettát akar kölcsönözni — magán-, vagy jogi személy —, a kölcsönzés idejére szerződést köt a bérbeadóval, itt és most a Békés Megyei Mozi- üzemi Vállalattal. A köznapi gyakorlat persze azért nem ennyire riasztóan bürokratikus. A négy példányos „szerződés” kitöltésének módjáról, a bérlés feltételeiről a téka munkatársa, Majernyik István tájékoztat. Naponta ebben a három órában sokszor megteszi. Érdeklődésben nincs hiány... Vékony, bajuszos fiatalember a mai első ügyfél. Kazettát hoz vissza. Játékfilm, Az istenek a fejünkre estek című, az elmúlt évben szinte mindenütt telt házak előtt vetített botswa- nai vígjáték. S egyben ez a film, ez a kazetta most a siker. Sorban állnak érte, Xi, a botswanai bennszülött-, főhős a sztár. Lekörözi a képernyőre varázsolható ösz- szes popsztárt. Néhány pillanat, és megtörténik a kazetta visszavétele. Majernyik István ellenőrzi, hogy sértetlen-e? Csak ő ismeri azokat a pontokat, amelynek sértetlensége bizonyítja: nem másolták-e tartalmát, ami a nemrégiben kelt jogszabály szerint törvénytelen, és — érthetően — büntetendő. Az sem utolsó szempont, hogy sérült-e a visszahozott filmkonzerv, vagy sem. Egy-egy értéke 3 és 5 ezer forint között mozog, s mindezt konvertibilis valutára átszámolva kell érteni. Nem bizalmatlanság, hanem elővigyázatosság az ellenőrzés, valamint a kölcsönzéskor kért, és a visszaadáskor megtérített ezer forintos kaució. Sajnos, túl gyorsan, és így felkészületlenül (néhány szakember szerint meg kellene fordítani a sorrendet...) ért bennünket a vidoláz. Ebből következik, hogy nem is nagyon ismerjük az erre vonatkozó nemzetközi (tehát hazánkra is vonatkozó) jogszabályokat, rendelkezéseket. A bajuszos fiatalember elteszi a visszakapott pénzt, s máris átadja helyét — egy érdeklődőnek. A húszasharmincas, és a „szórakoztatóiparban dolgozó” férfit elsősorban a jövő érdekli. Mármint, mikor, és mennyiben bővítik a téka szolgáltatásait. A téka főnöke elmagyarázza: most az igényeket is felmérik, összegyűjtik. A vállalat tervei szerint ősztől már „igazi” lesz a választék. A téka amolyan kulturális butikká változik, amely az ideiglenesség látszatát is levetkőzve változik valódi szolgáltatóvá. Minden, a mozival és filmmel kapcsolatos (úgynevezett) információhordozó megvásárolható lesz itt. Könyv és póló, kendő és matrica, sztárfotó és poszter. Tőkés Gyulának, a Szabadság mozi üzemvezetőjének nem megvalósíthatatlan vágyai között szerepel az, hogy közönség előtti videoműsorok sugárzására alkalmas klubot alakítsanak ki. A bizony szerény, bár a lehetőséghez mérve jó választékból a legolcsóbb bérleti díjért a gyermek- és ifjúsági filmek, és úgynevezett dokumentum- és köz- művelődési témájú kazetták kölcsönözhetők. A legdrágább — az előzőnek majdnem kétszerese — a pop- rock-beatzenés műsorok kazettái. Elton John 1978-as New York-i, Central Parkbeli koncertjét megörökítő műsornál kelendőbb az NDK-beli Vadölő (Cooper után szabadon ...), s ne is beszéljünk akkor Misi Mókus kalandjairól, vagy éppen a Lúdas Matyi című Dargay-rajzfilmről. Kézről kézre jár a Memento című négy részes összeállítás, amelynek — valljuk be — nem is a kerek évforduló, inkább a négy évtizeddel ezelőtti történelem tanító szándékú felidézése ad szomorú, de szükséges aktualitást. Lassan hat óra. Befut a hölgy, aki Xi kalandjaira a soros. A Vadölőt hozza, és a botswanai filmet viszi. Sikerült a csabai videotéka premierje. (nemesi) Fotó: Szőke Margit Ki volt Topelius? Kari Suvalo finn rendezővel Egerben Ahogyan Békéscsaba testvérvárosa a finnországi Mik- keli, Egeré Pori. Az utóbbi években sokat fejlődtek a két nép ősi rokonságát, őszinte barátságát ápoló-gazda^ító kapcsolatok, rendszeressé váltak a barátsági napok, a különféle kulturális eseménysorozatok. Az idei Ag- ria játékok egyik előadása a finn nemzeti irodalom kiemelkedő képviselője, Sakari Topelius előtt tiszteleg. Eredeti finn mesejátéka, a Hamupipőke Egerben magyar- országi ősbemutató. A rendező Kari Suvalo, s Finnországból érkezett. Kari Juhani Suvalo Helsinkiben született 1943-ban. Filológiát, esztétikát, színművészetet, művészettörténetet tanult, • öt évet járt a Helsinki Színészeti Főiskolán, három évig színházi kritikusként, majd két évig rendezőasszisztensként dolgozott, utána a Turkui Városi Színház dramaturgja volt. 1975-től a Pori Színház művészeti vezetője. Több sikeres rendezés fűződik a nevéhez, köztük számos mesedarab. Jelentősebb munkái: Georg Büchner Woyzeck, Franz Xavier Kroetz Felső-Ausztria, Wil-, liam Shakespeare A velencei kalmár, Osztrovszkij Egy gazfickó feljegyzései, Astrid Lindgren Pippi Langstrümpf, Milne Micimackó. — A színházi együttműködés a két város kapcsolatának részeként jött létre, s ennek jegyében Kari Suvalo már több ízben járt Magyar- országon, de ez az első külföldi rendezése. — Amikor meghívtak, azt gondoltam, a kulturális kapcsolatok legegyszerűbb formája a rendezőcsere, de téi vedtem. A munkát nagyban megnehezíti, hogy nem tudtam a színészekkel közvetlenül szót érteni, elképzeléseimet direkt átadni. S bár kitűnő tolmácsunk volt, a megbeszélések, a próbák, minden apró teendő hosszadalmas, bonyolult lett a nyelvi nehézségek miatt. Ismeretes, hogy a Gárdonyi Géza Szín- 'ház Egerben egyelőre befogadó színházként működik, nincs önálló társulata. A mesejátékban szereplő művészek négy különböző város színházából jöttek, s közben még ott is volt elfoglaltságuk, vagy turnékon, nyári játékokon léptek fel. A három hét, ami rendelkezésemre állt, nagyon rövid! Finnországban nem így csináljuk, nem kell kapkodnunk. Szóval nehezen jött össze ez a produkció. . — De összejött! Sőt, a gyerekek nagyon élvezték az előadást, s igazán kedves, színvonalas mesejátékot láthattunk a népkerti tónál. * — Tulajdonképpen nem is mesedarabbal készültem Magyarországra. Modem drámával szerettem volna jönni. kortársi finn darabra gondoltam. Csak a végén döntöttünk a Hamupipőke mellett. — A világirodalom egyik legnépszerűbb meséje a Hamupipőke. De a német Grimm fivérek gyűjtéséből ' ismert, Topelius neve inkább csak északon fogalom. Melyik mese volt korábban, melyik az eredeti? — Egyik sem, azt hiszem. Átvették a német romantikusok is, és átvette Topelius is valahonnan. Talán francia gyökerekre vezethető vissza a mese eredete... De nem ez a fontos. Hamupipőke meséje ma már az egész világ közkincse. Az idők folyamán számtalan átdolgozást készít tettek belőle; írtak színdarabokat, komponáltak operákat, filmesítettek életképeket. A szegény leány története, aki gonosz mostohatestvéreinek kiszolgáltatva él, és. aki végül' mégis hercegnő lesz, mélyen foglalkoztatja az embereket. Ha-t A rendező — premier után mupipőkében mindenki megláthatja a maga lehetőségeit, azonosulhat a leány sorsával, és örülhet, amikor a mese végén az igazság győz, a gonosz meg elnyeri méltó büntetését. — Igaz, hogy ebben a mesében is „az igazság győz, a gonosz meg elnyeri méltó büntetését”. Mégis, nagyon tetszett, hogy itt nem fekete-fehér figurák szerepelnek. Felfedezhetjük Hamupipőke hibáit is, és a mostohatestvéreknek is van jó tulajdonságuk. Nem tudom, hogy ez mennyiben Topelius és menynyiben az ön érdeme? — Finnországban Hamupipőkét színdarab formájában hazánk irodalmának nagy úttörője, Sakari Topelius öltöztette át, s rányomta a műre a maga humanizmusának bélyegét. Az alaptörténetet meghagyta, de a mese fekete-fehér voltát igazi életismerő módján enyhítette: a nővéreken is látszanak emberi vonások, Hamupipőke jósága pedig nem csorbítha- tatlan. Jó adag komikum, önzés, gőg, hiúság is bekerült a játékba. Topelius a finn természet lelkes csodáló- ja volt és fogékony ábrázolója. Ismert művei a Természet könyve és az Országunk könyve. Így már érthetőbb, hogy a Hamupipőkében is jelen van a természet iránti rajongás, tisztelet; a természet misztikája, az eleven ’és gonosz huncutság, mintha az író példaképe maga William Shakespeare lenne a Szentivánéji álom tündéreivel és alakátváltozásaival. Topelius Hamupipőkéjének fontos eleme a szerelem is. Csodálja és védelmezi a fiatal, ébredező, természetes szerelmet. Saját hozzáadásom volt a darabhoz a téma kiszélesítése, hogy a szerelem szinte minden szereplőt érintsen. A lakodalom a mese végén kollektív esküvővé válik. Nemcsak Hamupipőke és, Hildbert herceg talál egymásra, hanem Mumma főszakácsnő és Grim udvarmester, Pippe és Púppá, a két törpe is. Szinte mindenki megleli a maga párját. — Szerelem, szeretet, jóság, a természet iránti fogékonyság, tisztelet. Mindezt sugallja a mesejáték. Mit üzen még ezen túl a mai gyerekeknek? — Előre tudjuk mindany- nyian, hogy a cipő illik Hamupipőkére. így nem a hír lelkesít bennünket, hanem maga az érzés adott pillanatban. Közös tapasztalatunk, hogy amikor győz a jó, a szerelem tartós marad, a szerencse mosolyog. És egyszer talán rám is illik a cipő? Rád is? Ránk is, mindnyájunkra?. .. Másrészt mi lenne az egész Hamupipőke a mostohanővérek elragadó, következetes gonoszsága nél-j kül? Niedzielsky Katalin MOZI Ragtime Előbb-utóbb mindenről kiderül, hogy — ha nem isi teljesen, de azért valameny- nyire meghatározó módon — álom volt. De mi, emberek, soha nem élhettünk, és nem élhetünk álmok nélkül. Sha szertefoszlik egy, újakat kell teremteni. Ahogy E. L. Doc- torow is tette sokak mellett, és ahogy a kisregény' alapján Milos Forman is teszi Ragtime című, két és fél órás, színes amerikai filmjében. Ez az álom pedig nem más, mint az „american dream”, az amerikai álom. Az Újvilágról alkotott talmi kép, a századforduló „boldog békeidők”-jéről alkotott elképzelés, amelyeknek lehántása folyamatos ugyan, de nem lehet totális. Talán így is a jó, ha mindenkit meghagyunk abban a hitben: továbbálmodhatja az ismeretlent.. És Doctorow—Forman ebben az eltökélt trónfosztásos újraálmodásban új értelmet adott egy szónak. A szó a ragtime, ami az amerikai — azon belül is inkább a keleti-északi — néger dzsessz lüktetés, szakadozott ritmusú, folkorisztikus stílusa. Itt azonban más értelmet nyer: e „csodakorszak” szinonímá- ! jává lett. Epizódok sora lüktet tehát az 1981-ben készített filmben. Abban a nemzetközi feltűnést és egyértel- i mű szakmai, de' korántsem ; akkora közönségsikert arató filmeposzban, amely mégis j — s nemcsak azért, mert I most ez az utolsó Forman's alkotás! — a csehszlovák származású, 53 éves rende- I ző legjelentősebbnek ítélhető munkája. És ezek az epizódok, ahogyan az életben is lenni szokott, különállásuk ellenére is, egy útra terelődnek, majd jellemző és a közöset meghatározó jegyeket kezdenek el mutatni. S ez a nagy összefüggés nem más, mint az Újvilág ... A trónfosztás a négerek, az Európából származott bevándorlók, és az őket fogadó (de hát végső soron belőlük kialakult) állam megítélésére vonatkozik. Ezekről persze, tudunk, de igazán nem akarjuk elhinni. Valahol ebben a korban vált szét — ragtime-osodott — minden olyanná, amire a ma Amerikája épül, amiből átka, szennye, cifra nyomorúsága származik. S mindezt a felülmúlhatatlan csillogás, az arany bűvölete, a szuper jólét mellett, elválaszthatatlanul. De a formám trónfosztás sem lehet teljes, így új álmot teremt. Most nekünk, s talán el is hisszük neki?... Ismét Miroslav Ondricek állt kamerája mögé. A lencsék segítségével pannókat és freskókat, történelmi táblaképeket, negédes csendéleteket festett. Tökéllyel. Ahogyan csak szuperlatívu- szokban lehet szólni a ren- I dezésről, a szereplők alakí- í tásairól is. Mégsem lesz kö- í zönségfilm. A magyar mozi- ; néző ugyanis nem tudja, | nem akarja elhinni ezt a ; trónfosztást, nem tudja to- I vábbálmodni azt, amibe For- s man ringatni akarja. Isme- 1 rétéi sem annyira részlete- | sek, hogy mi itt, Magyaror- ; szágon megszeressük a Rag- l time-ot és a ragtime-ot. Táji Ián unalmasak is ezek a t képsorok, amelyek barokkos I pompázatossága soha nem [ állhatott közel hozzánk. De r a Fekete Péter (1963) és a f Hair (1979) rendezőjének ; új alkotása elviseli ezt a kö- ; zönségfintort is. Talán az idő j bennünk is beérleli a termést. (nemesi)
