Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-26 / 174. szám

1985, július 26., péntek Bemutatkoznak megyénk VIT-kiildöttei A július 27—augusztus 3. között Moszkvában sorra kerülő XII. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozón megyén­ket 16 tagú politikai delegáció kép­viseli. Rövid önéletírásaikban magu­kat mutatják be. Tölgyesi Ágnes A Vörös Ván- dorzászióval kitüntetett KlSZ-bizott- ságok, és alap­szervezetek kaptak arra lehetőséget, hogy a Moszk­vában rende­zendő XII. VIT-re dele­gáljanak tagjaik sorából. Rendkívüli öröm ért, ami­kor meghallottam a KISZ- bizottsági ülésen, hogy rám gondoltak. Mindjárt meg is bíztak feladatokkal: vigyek filmfelvevőt, hogy minél élethűbb lehessen az él­ménybeszámolóm a VIT-ről hazatérve. Viszek magammal tárgyakat, hogy bemutathas­sam,, hogyan élnek-működ- nek a mi KlSZ-szervezete- ink. No és hogy miért esett rám a választás? Gondolom, a könyvtárban végzett mun­kámon túl elégedettek a klubvezetői ténykedésemmel is. Ügy kezdődött, hogy 1975-, ben érettségiztem, idejöttem dolgozni, beléptem a KISZ- alapszervezetbe, majd 1979- ben fejeztem be a könyvtári szaktanfolyamot, és 1981- ben én lettem a Semmel­weis Klub vezetője. Ez egy szabad-nyitott klub, a szer­vezett tárlatok, előadások, vetélkedők alkotják a kötött programokat. Remekül érzem magam eb­ben a községben és szívesen dolgozom egy-egy rendezvé­nyért vagy a kutatói munkát segítő könyvekért. Remélem,' sok mindent, örömtelit me­sélhetek a VIT-ről hazatér­ve. Kelemen Miklós 1967. december 24-én szület­tem. Békéscsa­bán, az 1. szá­mú általános iskolában vé­geztem el a nyolcadikat, majd Békésen, a mezőgazdasá­gi szakközép- iskola és szak­munkásképző intézetben folytattam a tanulást. Szep­temberben kezdem a negye­diket. Azért jöttem ebbe az iskolába, mert érdekel a mezőgazdaság, érdekelnek a modern mezőgazdaság pillé­reit jelentő gépek, berende­zések, technikai eszközök. A KISZ-be elsőben vettek föl. Mozgalmi munkám jó részét a kollégiumi diáktanácsban végzem. Másfél évig voltam sportfelelős, majd megvá­lasztottak a DT titkárává. A diáktanács nagy szerepet vál­lal magára a kollégium éle­tének alakításában, abban, hogy a tanulók minél ottho­nosabban érezzék magukat. Különböző programokat szer­vezünk, és közreműködünk a házirend kialakításában. Nem volt nálam meglepődöt- tebb ember, amikor megtud­tam, hogy az a megtisztelte­tés ér, hogy mehetek a VIT- re. Életkoromból adódik, hogy elsődlegesen a tinéd­zserekhez, a középiskolások­hoz kapcsolódó kérdések foglalkoztatnak: milyenek a tanulási lehetőségek más or­szágokban, iskola után ho­gyan tudnak elhelyezkedni. Igyekszem minél több poli­tikai fórum aktív résztvevő­je lenni. Szeretek sportolni, ezért tervezem, hogy elindu­lok a fesztiválmérföld fu­tásban vagy a 6 kilométeres futásban. Szilágyi Ferenc 1969 óta dolgo­zom a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatósá­gon. Ez az el­ső munkahe­lyem — ra­gaszkodó típus vagyok. —Igaz véletlenül ke­rültem ide. A csabai közgaz­dasági szakközépiskolába jártam, s a vízügynél volt a gyakorlatunk. Hívtak dol­gozni, s érettségi után el­jöttem. Nem csalódtam ed­dig a „cégben”. Tíz éve igazgatási előadó vagyok, de emellett különbö­ző helyi rendezvényeken fil­mezek, fotózok, hangosítok is. A fotózás, filmezés egy­ben hobbim, így nagyon örü­lök, hogy összeegyeztethető ez is a munkámmal. Az utóbbi egy-két évben egyre nagyobb jelentőséget tulaj­donítanak nálunk a doku­mentációnak, s többet filme­zek, videózok mostanában. Korábban vezettem is Gyulán film- és fotóklubot, de most már, sajnos, nincs időm egyikre sem. Többször volt már önálló kiállításom is. Többen tudják, hogy me­gyek a VIT-re, s a napokban az egyik > kollégám három tekercs filmet nyomott a ke­zembe, mondván, hogy Moszkvában vegyek rá anya­got. Természetesen elvállal­tam a feladatot, de-egyéb- ként is készülők arra, hogy a világifjúsági ■ találkozóról készítek egy filmösszeállí­tást, s majd bemutatom so­kaknak, akik nem juthattak el erre a jelentős rendez­vénysorozatra. Lovász Sándor 1958-ban Gyu­lán születtem. Az általános iskolai tanul­mányaimat Dé- nesmajorban kezdtem, majd a Gyulai 2. Számú Általá- nosi Iskolában fejeztem be. Az Erkel Fe­renc Gimnázium fizikatago­zatán érettségiztem, ami után a pénzügyi és számvi­teli főiskola következett. Az első szakmámban csak rövid ideig dolgoztam, mert tel­jesült a gyerekkori álmom, bekerültem a Békés Megyei Népújság szerkesztőségébe. Az újságíróiskola elvégzése után neveztek ki munkatárs­nak. Amikor elindultunk a VIT-vágtán, bizony nem­igen gondoltunk arra, hogy tényleg kijutunk a VIT-re. Néhányunknak ez sikerült. A világifjúsági találkozón az ott levő kollégáimhoz ha­sonlóan nemcsak úgy, mint a politikai delegáció tagja, hanem úgy is, mint újságíró szeretnék részt venni. El­menni annyi rendezvényre, amennyi csak belefér az időnkbe, hogy a megye olva­sóit minél részletesebben tá­jékoztathassuk a moszkvai VIT-ről. Az utazásnak azért is örülök, inert még sohasem voltam a Szovjetunióban, A világifjúsági találkozó lehe­tőséget ad arra, hogy több mint száz nemzet képviselői ismerjék meg egymást. En­nek, véleményem szerint, óriási jelentősége van. Fe­lelősséggel kell képviselni Magyarországot és szűkebb hazánkat, Békés megyét. Ügy érzem, őszintén beszél­hetünk gondjainkról és ered­ményeinkről és nyugodt szívvel mutathatjuk be a hazai realitásokat. Nyitány a szabadtérin Szegedi bemutatóra készülve Beszélgetés Marké Ivánnal Darab kenyér, gépsonka és egy nagy üveg üdítő társa­ságában félrehúzódunk va­lami csendes zugba. Markó Iván, a Győri Balett „lelke” ebédhez készülődik. Eleinte oda-odajönnek hozzá a tán­cosok, akik az iménti próba idején testük fáradságát, lelkűk izzását adták a ké­szülő produkcióhoz. Később magunkra maradunk gon­dolatainkkal. — Amikor megbeszéltük a találkozót, azt mondta, hogy csak késő este keres­sem otthon. Telefonon hív­hatom, egészen éjjel kettő­ig. Hogyan bírja a túlfűtött­séget? — Ha valaki komolyan ve­szi hivatását, egészen má­sok számára a lehetséges és lehetetlen határai — mond­ja Markó Iván. — Garcia Lorca fogalmazott a leg­szebben, amikor azt mond­ta, hogy a művészet iszonyú erő, és mindig vért kíván. Az igazság pillanata! Más do­log felkészülni valami he- roikuá feladatra, és más a folyamatos készenlét. Akinek vérévé válik a lemondás, ál­dozat az elérhető legmaga­sabb csúcsokért, másként nem is tud élni. Próba dél­előtt és délután, előadások, rengeteg utazás, embertele­nül nehéz munka, sok olyan feladat, amelyet más is elvé­gezhetne, de nekem kell megcsinálni. Mégis, amikor este hazavetődöm, dolgozok tovább, agyamban elkészül a legapróbb részletekig egy- egy mozgáskompozíciő, va­lami tökéletesebb megoldás keresése. Ezért lehet nekem telefonálni éjjel két órakor is. Mindenki más gyötjrel- mesnek érezné az effajta életet, és meg sem érti ta­lán, hogy én vagyok a vi­lág legboldogabb embere, ha valami munkám úgy isten­igazából sikerül. . — Most éppen min dol­gozik? — A Győri Balett és a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének közös mű­sora lesz Szegeden, a Dóm téri színpadon. A szarvassá változott fiák című táncdrá­mát adjuk elő, Novák Fe­renc készítette az első rész koreográfiáját, a második részét pedig én. Juhász Fe­renc versének ihletésére ké­szült a mű, amelynek zene­szerzője Rossa László és Szabados György. — Miről szól a darab? — Három legényről, aki bejön a nagyvárosba, ahol a modern élet rítusai felfalják őket. Nincs visszaút.. Egy fiú életben marad, s hogy szá­mára lesz-e tiszta ösvény, minden né£ő önmagában döntse el. Szeretném hinni, hogy nem törvényszerű a pusztulás, de természetesen nem kívánom a közönségre erőltetni a véleményem. — Művészi pályájának mely állomásaira emlékezik szívesen? — Kezdetben volt a tánc! A mozgás öröme, a bódult libegés, hogy hatni tudok a közönségre. Később fontos lett, hogy milyen érzéseket,, gondolatokat fejezzek ki a tánc által. A kiteljesedés a Győri Balett megalakulása óta tart. Közös hit, lehetet­lent nem ismerő lelkesedés. És természetesen rengeteg munka. Számomra pedig a fokozott felelősség, hiszen, amikor elfárad a test, köny- nyebben elapad a lángolás. Ilyenkor kell magával ra­gadnia a többieket annak, aki ott elöl áll. Felelősség akkor is, amikor az ország­határokon túl képviseljük a magyar kultúrát. A tánc nyelve nemzetközi, minden nép megérti üzenetét, tehát sok mindent elmondhatunk segítségével. — Mit mondanak a ma­gyar táncosok, a Győri Ba­lett tagjai rólunk a világnak? — A kort, amelyben élünk, szépségével, feszültségeivel, minden művész megpróbál­ja kifejezni. Elmúlt 38 évem legjavát Magyarorszá­gon éltem, ennek az ország­nak vagyok a gyermeke. A XX. század ritmusa lüktet az ereimben, ez határozza meg az érzéseimet. Ütra bo­csátóul a magyar zene hang­jai kísérnek, a néptáncban gyökerező mozgáskultú­ránk, s a gondolataink, amellyel megértjük egy­mást, és ez segíti a megér­tést más népek fiaival, leá­nyaival. Magyarnak marad­va, így lehetünk, európaiak, és jut el üzenetünk másfelé is a nagyvilágba. Andódy Tibor Pénteken újra benépesül a szegedi szabadtéri játékok több mint 6000 nézőt befo­gadó nézőtere: hazánk egyik legnagyobb nyári színházá­ban megkezdődnek az elő­adások. Ez lesz a huszonhe­tedig évad. A játékok '1959. évi felújítása óta eddig több mint 2 millió 100 000 néző tekintette meg a Dóm téri produkciókat. Az idei nyitóelőadás a X. Nersízetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaestje fesz, Tavaszköszöntő címmel. A műsorban 9 külföldi és 7 magyar együttes 750 néptán­cosa és népzenésze a külön­böző országok tavaszi nép­szokásait eleveníti fel. A tél­búcsúztató, a tavaszköszöntő, a maszkos játékok, gyerek­táncok, a tűzugratás, a tava­szi munkák színpadi megje­lenítésének rendezője Novák Ferenc, aki Nagy László ver­seit felhasználva a szöveg és az énekes részek összeállító­ja is. A társszerző koreográ­fusok Foltin Jolán, Erdélyi Tibor, Stoller Antal és Var­gha Zoltán. Az est zenei szerkesztője ifjabb Csoóri Sándor. A dísaleteket Vas- tagh Attila tervezte. A ke­retjátékban a háziasszonyi tisztet Sebestyén Márta éne­kes, a házigazda szerepét O. Szabó István színművész töl­ti be. A szabadtéri játékon az idei nyáron összesen 14 elő­adást tartanak. A néptánco­sok három előadása mellett háromszor kerül színre Mo­zart: A varázsfuvola című operája, hat alkalommal Ka- csóh Portgrác—Victor Máté: János, a vitéz című pop- daljátéká, és kétszer a Szarvassá változott fiák cí­mű táncdráma a Győri Ba­lett és a Magyar Néphadse­reg művészegyüttesének kö­zös produkciójaként. A két utóbbi ősbemutató, a Varázs­fuvola pedig először kerül előadásra a Dóm téren. Csúcsszezon a SZOT-üdülokben — Kevés szakmunkástanuló nyaral A nyári hónapok jelentik § SZOT-üdülőkben a fősze­zont: iskolazárástól a szep­temberi tanévnyitásig ösz- szesen 160 ezren pihenhetnek a szakszervezeti üdülőkben, de ilyenkor van csúcs a vál­lalati, szövetkezeti üdülők­ben is, ahol a becslések sze­rint 800 ezren találhatnak nyaranta kikapcsolódási le­hetőséget. A beutaltak fele már kipihenhette magát, hi­szen félidejéhez érkezett az üdülési csúcsszezon. Nyáron megduplázódik a szakszervezeti üdülőhelyek száma: a 220-nál több üdü­lőépületben egy időben 28 ez­ren pihenhetnek. (Télen csak 110 épületben fogadnak — összesen 12 ezer — vendé­get.) A vakáció ideje ’alatt a családos üdülés iránt a leg­nagyobb az érdeklődés, ilyenkor a hévízi kivételével még a gyógyüdülők is a csa­ládos beutaltakat fogadják. Az idén egy újabbal bővült a SZOT-üdülők köre: július elejétől az újonnan épített boglárlellei Postás üdülő is várja a vendégeket. Nagy­üzem van nyáron a SZOT 18 gyermeküdülőjében is, ahol egy-egy turnusban 5 ezer ál­talános iskolás nyaralhat az ország legszebb vidékein. A gyermekek igazi kikapcsoló­dást találhatnak ezekben az üdülőkben: játszhatnak, ki­rándulhatnak, fürödhetnek, felejthetetlen élményeket szerezhetnek a két hét alatt. Bár az utóbbi években sza­porodtak a szakszervezeti üdülőhelyek, a nyári beutal­tak száma mégis változatlan -maradt a korábbiaknál rö- videbb iskolai szünidő miatt. Míg két-három évvel ezelőtt hat turnusban, addig mosta­nában már c^ak öt csoport­ban nyaralhatnak a gyerme­kes családok. Ha csak egy héttel lenne hosszabb a va­káció, eggyel több turnust szervezhetnének a családok­nak és a gyermekeknek, vagyis további 20 ezren pi­henhetnének nyáron a SZOT- üdülőkben, és 100 ezerrel többen a vállalati üdülőhe­lyeken. A szakmunkástanulóknak is van lehetőségük a nyári pihenésre, öt szakszervezeti üdülőhelyen egyszerre 1500- an nyaralhatnak. Érthetetlen okok miatt azonban ezek az üdülők nincsenek kihasznál­va, s míg valamennyi más üdülőben telt ház van, itt mindig lehet üres helyet ta­lálni, annak ellenére, hogy a beutalójegyek mind egy szá­lig elfogynak. Különösen a sátoraljaújhelyi és az újhu­tai üdülőkben foghíjasak a csoportok, pedig itt is szí­nes, változatos, vonzó prog­ramok várják a fiatalokat. Sátoraljaújhelyen például 450 fiú és lány számára van hely; kirándulhatnak Sáros­patakra, Széphalomra, Holló­házára, sportolhatnak, ügyes­ségi versenyeken, filmvetíté­seken/vehetnek részt. Az új­hutai üdülő 110 fiatalt fogad egyszerre, ők túrát tehetnek Regéc várához, ellátogathat­nak Háromhutára és az ist— vánkúti nyíresbe, esténként táncolhatnak, vidám vetélke­dőket rendezhetnek. Van elegendő iskolaköpeny és tornacipő llnna-bál Balatonfiireden Még javában tart a szün­idő, de a szülők nagy része már most gondoskodik gyer­mekeiről. A békéscsabai Univerzál Áruházban is megélénkült a forgalom. Is­kolaköpenyt, tornacipőt, tré­ningruhát próbálnak a gye­rekek, pénztárcájukat nyi- togatják a szülők. Köké­nyes i Tibor és családja Gyu­láról jött. Egyébként elége­dettek a választékkal, a ki­szolgálással. Valóban, az elmúlt évek­hez képest sokat javult az iskolaköpen^ek választéka, kínálata. Van elegendő bé­bi és bakfis, valamint fiú méretű, különböző színű és fazonú, kevert alapanyagú köpeny. A középiskolások­nak még fehér köpenyt is ajánlanak, ebből két-három fajta található a polcokon. Természetesen a farmer- nadrág is a kedvelt ruhada­rabok közé tartozik. A sportosztályon elsősor­ban márkás, tehát drágább melegítők kaphatók. Eze­ket az NDK-ból, és a hazai gyárakból szerzik be. Sajnos, az olcsóbb váci tréningru­hákból nincs elegendő. A cipőosztályon viszont gazdag a kínálat. A Tisza Cipő­gyártól közvetlenül' vásá­rolt a vállalat torna- és te- * niszcipőket, minden méret­ben, gazdag színösszeállí­tásban. Az árak különböző­ek. A sima tornacipő ára 69-től 110 forintig terjed, a teniszcipő 147, a magas szá­rú tornacipő 251 forintba kerül. A gyermekruhaosztá- lyon már az őszre is felké­szültek. Széles választékban kapható dzseki és kabát. (páva) Balatonfüreden július 27- én, sorrendben a 160. alka­lommal rendezik meg a vi­lághírű Anna-bálat. Mind­máig megtartotta, sőt növel­te rangját, nemzetközi nép­szerűségét. Az idén is 4 vi­lágrész tucatnál több orszá­gából érkeznek a vendégei. A magyar származású kana­daiak közül sokan ebben az esztendőben is elhozzák első bálozó unokáikat Balatoryfü- redre. Jellemző az érdeklő­désre, hogy külföldről az el­ső jegyigénylő leveleket már tavaly nyáron eljuttatták a rendezőhöz. A bál programja a 160. al­kalommal is követi a hagyo­mányokat. Néhány éve al­kalmazott újabb színfolt, hogy az Anna-bálon bemu­tatkozik az ország egy-egy népművészeti tájegysége. Az idei bálon a zalai folklór és népművészet villantja fel jel­legzetes jegyeit a nemzetközi vendégsereg előtt. A bálhoz fűződő három­napos program pénteken 10 órakor a zalai népművészek balatonfüredi kiállításának megnyitásával szombat dél­után fúvós zenekari koncert köszönti a város vendégeit. A 21 órakor kezdődő bált a Zala táncegyüttes nyitja meg díszpalotással. A talp- alávalóról három zenekar gondoskodik. Vasárnapra vir­radó éjjel 1 órakor tartják meg a bál nagy eseményét, a szépségkirálynő-választást. Az Anna-bál szépe, aki most is aranyalmát kap ajándé­kul, udvarhölgyeinek kísére­tében vasárnap délelőtt vé­gig kocsizik Balatonfüred fő­útvonaléin. Az idei Anna- bál eseményei a néptánc­együttesek vasárnap délelőt­ti színpadi és menetbemuta­tójával fejeződnek be.

Next

/
Thumbnails
Contents