Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-25 / 173. szám
o NÉPÚJSÁG 1985. július 25,, csütörtök Elhunyt dr. Salgó László főrabbi A Magyar Izraeliták Országos Képviselete mély fájdalommal tudatja, hogy dr. Salgó László főrabbi, az országos rabbitanács elnökhelyettese, a budapesti rabbiság elnöke, országgyűlési képviselő, szerdán 75 éves korában elhunyt. Temetése július 26-án, pénteken 14.00 órakor lesz a Kozma utcai izraelita temetőben. Több lett a kerékpárút Dr. Salgó László 1910. április 23-án született Budapesten. Az Országos Rabbiképző Intézetben 1933-ban fejezte be tanulmányait, majd a Budapesti Tudományegyetemen 1934-ben doktorált. A pesti izraelita hitközség Nagyfuvaros utcai körzetében tevékenykedett 1935-től; a felszabadulás után e körzet főrabbija lett. E minőségében választották meg a budapesti rabbiság igazgatójának, majd elnökének. Ezt követően a Dohány utcai zsinagóga főrabbijaként folytatta munkáját. Megválasztották a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsa helyettes elnökévé, a magyar zsidóság vallási vezetőjévé vált. Az Országos A pedagógusok országos szakszervezete az idén is megnyitotta Gyulán azt a művésztelepet, melyre' ■ az ország egész területéről — Encstől Egerig és Nagykanizsától Körmendig — érkeztek rajztanárok, összesen 43- an. A telep Marsovszky Endre, dr. Csipesné Fábián Irén és Korkos Jenő irányításával július 15-én nyitotta meg kapuit. Az alkotótelep immár 26. éve — 1972 óta Gyulán — nyújt lehetőséget a közös alkotásra, a tapasztalatcserére, a feltöltődésre, melynek nem csupán a részt vevő pedagógusok, de majdan tanítványaik is hasznát látják, hisz az itt töltött idő viszRabbiképző Intézet profesz- szoraként több évtizeden át részt vett a rabbik nevelésében. Több cikluson keresztül tagja volt a Fővárosi Tanácsnak, 1976-ban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjává választották. 1980-tól a VII. kerület egyik választókerületének ország- gyűlési képviselője lett; idén országos listán jelöltként választották képviselővé. Az állam és az izraelita felekezetek közötti jó viszony érdekében kifejtett fáradhatatlan munkásságát több magas kitüntetéssel ismerték el. Hetvenedik születésnapján az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Zászló- rendjével tüntette ki. szahat az iskolai munkára is. Több előadást is meghallgatnak, így többek között Koszta Rozália festőművészét és Kovács Károlyét, az OPI munkatársáét, a „Rajztanítás” című lap főszerkesztőjé- ét. A közös alkotáshoz már sok éve megfelelő körűimé-, nyékét teremt a telepnek otthont adó 613. számú Munkácsy Mihály Szakmunkás- képző Intézet. Az Erkel Művelődési Központ annak a kiállításnak ad helyet, melyet az itt készült legjobb alkotásokból rendeznek a zárás előtti napokban. A művésztelep augusztus 2-án zárul. Fiúk a házban Egyre fontosabb szerepe van az ember életében a számítógépnek. Ma már sokan foglalkoznak nálunk is ezzel a technikai vívmánynyal. A számítógépek ügyében látogattam el kedden' délután a békéscsabai ifjúsági házba. A számítógép- teremben igaz, hogy csak ketten voltak, hiszen nyár van, és mindenki inkább a strandon tölti az idejét. A gépekkel Pete István népművelő ismertetett meg. Az ifjúsági háznak van égy nagyszerű kezdeményezése, ami abból áll, hogy több gépet vásároltak, nem éppen olcsón, és ezeket bárki használhatja, egy órára mindössze 10 forintért. A házban több számítógépes tábort, szakkört is szerveztek. Elmondták, hogy ezek ötnaposak, és csak 300 forint a részvétel. A két fiúval beszélgetve, egyikük elmondta, hogy most jött ide először. Juhász Andrásnak hívják, most tette le a szakmunkás- vizsgát.. Arra a kérdésemre, hogy szereti-e a gépeket, így válaszolt: — Nagyon szeretem a gépeket, igaz, hogy csak most vagyok itt először, de nagyon tetszik. Nem tudok még programokat készíteni, de majd igyekszem megtanulni. Papp Tamás, a másik fiú a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója. Már jól ismeri a számítógépeket. Játszi könnyedséggel nyomkodja a billentyűket, tőle azt kérdeztem, hogy mióta tanulja a gép kezelését? — Még csak egy éve járok ide, de nagyon szeretek programozni. Főleg a játék- programok érdekelnek, így is kezdtem el a géppel ismerkedni. Egyik barátomnál láttam egy programot, és nagyon megtetszett nekem. Magam is szerettem volna megpróbálni gépelni, amiben a már említett Pete István segített. Egy egyszerű kis „programot” ütöttem be, de nekem már ez is nagyon izgalmas volt. Érdekes élménnyel, és a számítógépekről sokkal több ismerettel tértem vissza a szerkesztőségbe. K. Gy. A Közlekedési Minisztérium a kerékpárutak építésének támogatására szánt 30 millió forintból hat és fél milliót nyújtott Békés megyének. Ebből a pénzből azokra a településekre jutott ki- sebb-nagyobb összeg, ahol a helyi tanács vállalni tudta á költség felét. Így épül az idén a 44-es főút mentén egy kilométer hosszú kerékpárút Gyulán, 1,7 kilométer Békésen, 3,4 kilométer a megyeszékhelyen. Szeghalmon, Gyomaendrődön, Kunágotán és Köröstarcsán a már megkezdett munkát folytatják, Kevermesen és Szabadkígyóson az idén látnak hozzá a kivitelezéshez. A megkezdett kerékpárútépítési programot a következő időszakban is folytatni kívánják megyénkben, évente 13—15 kilométer kiépítését tervezik. Az, hogy ezekBékéscsabán, a Cooptourist Utazási Iroda megyei kirendeltségén igazi főszezon van ezekben a napokban. Megjött a jó idő, és ezzel együtt az utazási kedv. Csörög a telefon, egymásnak adják a kilincset az ügyfelek. Válogatnak a bel- és külföldi utak közül, valutát vesznek és eladnak, szobát foglalnak, esetleg belföldi rerfdezvé- nyekre kötnek megállapodást. Dimitrov Klára, az iroda vezetője elmondotta, hogy az elmúlt évben sikerült a tervet teljesíteni, az idén pedig új érdekeltségi rendszerben dolgoznak, amely a nyereségre, a pontos, udvarias munkára ösztönöz, és remélhetőleg anyagilag sem járnak rosszul. Az érdeklődésre nem lehet panasz, hiszen a termelőszövetkezetek, az áfészek, az egyéni turisták elégedettek az iroda szolgáltatásaival. Nagy sikere volt a békéscsabai ifjúsági házzal közösen rendezett országos re igen nagy szükség van, nem "vitás. De hogy ezek a rövidebb-hosszabb kerékpárutak az adott településen belül hol készüljenek el, hogy a forgalmat, a közlekedési szokásokat, számos egyéb körülményt figyelembe véve, hol van ezekre a legnagyobb szükség — ennek a felmérése és eldöntése nem kis szakmai feladat. Ennek megoldása volt a célja annak az értekezletnek, amelyet július 24-én, tegnap délelőtt tartott Békéscsabán a megyei tanács közlekedési osztálya. A megbeszélésen városi, megyei irányítású nagyközségi, és körzetközpont-tanácselnökök, valamint a Szolnoki Közúti Igazgatóság, a koordinációs üzemmérnökség, és a Békés Megyei Tanácsi Tervező Vállalat képviselői vettek részt. t. i. számítógépes tábornak Pós- teleken. Itt 140 fiatal ismerkedett a modern technikával. Ugyancsak hasznosnak, és érdekesnek bizonyult májusban a GTE rendezvénye: az anyagvizsgálati szeminárium. A fejlődő belföldi turizmust jelzi, hogy egyre többen keresik fel hazánk szép tájait: Sopront, Kőszeget, Szombathelyt, Harkányt, Sárospatakot. Ezek 3—4 napos utak, a vendégeket általában szállodákban helyezik el, de lehetőség van turistaházak igénybevételére is. Az utóbbit különösen a diákok kedvelik. örvendetes, hogy a Balatonon és a Dunakanyaron kívül Magyarország más, eddig fel nem fedezett tájain is pihennek megyénkből. Bevált az úgynevezett Villabérlet. A Kardoskúti Rákóczi Tsz dolgozói Miskolctapolcán, Boglárlellén üdültek ilyen formában, és nagy Továbbképzés külföldi magyartanároknak A külföldön magyar nyelvet tanító pedagógusok részére tíznapos továbbképző tanfolyam kezdődött szerdán Debrecenben, a tanítóképző főiskolán. A Magyarok Világszövetsége és az anya-, nyelvi konferencia védnökségével immár 11. alkalommal rendezett, augusztus 2- án záruló tanfolyamon 9 országból (Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Kanada, az NSZK, Olaszország, Svédország és Uruguay) 40 nevelő vesz részt. A pedagógusok előadásokat hallgatnak, konzultációkon tárgyali nak a magyar irodalomról, nyelvészetről, s megismerkednek Debrecen és környéke nevezetességeivel. az érdeklődés a Mezőko- vácsháza és Vidéke Áfésznél is. A szocialista országok közül a legtöbben a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Romániába utaznak. Ezekbe az országokba saját, vagy Volán-autóbusz- szal mennek, és 4—6 napot töltenek a turisták. Legutóbb júl. 11—15-ig Csehszlovákiában, a vadászati kiállításon voltak a Békés megyei kirándulók, két csoport pedig Brünnbe látogatott, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szervezésében. Népszerűek a bolgár tengerparti utak, teljes ellátással. Erre az útra vállalkoztak többek között az orosházi Béke, és; az Üj Élet, a Gádo- rosi November 7. Tsz dolgozói, illetve a csabai hallássérültek. A Lökösházi Haladás Tsz-ből Romániában,Ti Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ből a Szovjetunióban jártak. Keresettek ezenkívül a moszkva—le- ningrádi, a munkács—ungvári utak. Szívesen mennek Szocsiba. Jaltába, a Napospartra, Isztambulba, Bécs- be, Riminibe és a jugoszláv tengerpartra. Pável Anikó Rajztanárok művésztelepe Gyulán Fejjődö belföldi turizmus Fűszezon a Cooptouristnál Tóth Miklósné Szerencsről a gyulai csatornapartot festette meg — a vázlatot a szabadban készítette, a műteremben már csak az utolsó simításokra került sor Fotó: Szőke Margit Újabb párbeszédek a művészetpolitikárél Táborlakó voltam. ...a meggyfa tetejére” 99 A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének kiadásában, Varga Imre szerkesztésében a közelmúltban jelent meg az „Űjabb párbeszédek a művészetpolitikáról” című könyv, melyben a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének nyílt vitáin elhangzottakat kapja kézbe az érdeklődő olvasó. A kötetben az 1981—1984 között rendezett nyolc fővárosi és. "három vidéken megtartott eszmecsere lényegét jegyezte le és adja közre Varga Imre író, újságíró, a Szocialista Művészetért nyugalomba vonult főszerkesztője. Érdemes tudni róla, hogy 1984-ben múlt tíz esztendeje annak, hogy a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóságának esztétikai tanszékével közösen megrendezte az első nyílt vitát. Azóta húsznál több, alkotó szellemű párbeszédre került sor. Az első 13 eszmecsere anyagát 1981-ben, a Táncsics Könyvkiadó gondozásában megjelent „Művészek, társadalom, művészetpolitika” című kötetben találja meg az olvasó. Ezek a nyílt viták a nyolcvanas évek második felében is mű-, vészeti közéletünk egyik pezsgő fórumaként zajlanak majd, és az itt megnyilvá-i nuló vitaszellem bizonyára tovább erősíti a kérdések megoldásához szükséges cselekvési egység megvalósítását. Iskolánkban a tanév vége felé kitűztek a faliújságra egy tájékoztatót a nyári építőtáborokról. Többek között lehetett menni Törökbálintra is. Néhány osztálytársammal elhatároztuk, hogy „meghódítjuk” a törökbálinti építőtábort. Július 7-én, délelőtt 11 órakor indult a vonat, ami körülbelül háromnegyed 3- ra érkezett velünk Budapestre, itt egy nagy transzparenssel vártak bennünket. Végre megérkeztünk szálláshelyünkre. Első benyomásunk nem volt éppen rossz a táborról, de sokan nem így képzelték el. A tábor ugyanis egy kollégium volt. Egyesek arra számítottak, hogy faházak, sátrak és bogarak lesznek. Ez utóbbi azért nem maradt el. Megérkezésünk napján nem sokat foglalkoztunk a többiekkel. Természetesen a tábornyitón közölték velünk, hogy dolgozni jöttünk ide, és vegyük komolyan, amit elvállaltunk. Zászlófelvonás után vacsorázhattunk, majd minden brigád megkapta a szerelését. Sajnos, másnap hajnalban öt előtt szólalt meg az ébresztő. Fél 6-kor már „bőségesen” megreggelizve ülhettünk a traktorra, ami kicipelt minket a földekre. Ezeken a hűvös reggeleken alaposan összerázódhatott a társaság. Esténként dúskáltunk a programokban. A második este volt az ismerkedési est, ahol a diákok bemutatták iskoláikat. Ezután diszkó következett, ami minden este megismétlődött. Szerveztek közönségtalálkozókat. Ellátogatott hozzánk például Som Lajos, Varga Miklós, és stílusosan meghívták dr. Veress Pált is. „Mini” békegyűlés is volt a táborban, egybekötve egy sportversennyel. Egy verőfényes délutánon kétfelé választották a társaságot, és a két csapatot egymásnak ugrasztották. A vetélkedőn részt kellett venni minden táborlakónak. Virágkötészet, divatbemutató és villámkérdések- is szerepeltek a versenyben. És ami a LEG-ér- dekesebb volt: szerveztek egy LEG-versenyt fiúknak és lányoknak külön-külön. Például: kinek a legszőrösebb a lába? Kinek a legnagyobba füle? Kinek a legnagyobb a lába? Kinek a leghosszabb a körme? Kinek a leghosszabb a haja? Ez utóbbit nekem sikerült megnyerni. Tartogatott még a táborvezetőség számunkra egy meglepetést, aminek kifejezettén örültünk. Mégpedig azt. hogy szombaton is dolgozunk. Vasárnap viszont ismét remek programot szerveztek. A tábort most, a változatosság kedvéért, három részre osztották. Kirándulni lehetett a Velencei-tóhoz, Szentendrére és Pestre, a Palatínusra. Aki Agárdra ment. az azzal az elhatározással tért vissza, hogy nem fog lefeküdni, mivel annyira ..leégett”. Étkeztetésünket is úgy- ahogy megoldották. Reggelire kaptunk mézet, és száraz kenyeret, esetleg vajat, hogy puhább legyen a kenyér. Ünnepnapokon kaphatunk kalácsot, vagy májkrémet. A táborzáró ünnepen, azaz utolsó napon ismét meghívott vendégek szórakoztattak minket. Együtt énekeltünk ismert mozgalmi dalokat a tábortűz mellett. Ezek után az elmaradhatatlan diszkó. A munkáról még nem esett szó. Az első héten meggyszedés volt a program. Hat óra alatt két láda meggyet kellett szedni. Ez volt a norma, de aki 100 százalékon felül teljesített, az elnyerte „méltó jutalmát”. Meggyszedés közben persze, mindenki arról ábrándozott, hogy milyen jó lenne barackot szedni. A második héten megkaptuk, amit akartunk. Öszibarackszedés közben emlegettük, hogy a meggyszedés azért sokkal jobb volt. Visszautazáskor állítólag a táborozok részére elfoglaltak két kocsit a vagonban. Ez persze, a valóságban nem így volt. A lefoglalt kocsit már elfoglalták előttünk, így mi táskáinkon foglaltunk helyet. Utazásunk utolsó- fél órájában sikerült ülőhelyet szereznünk.' Abban azért megegyezett mindannyiunk véleménye, hogy jövőre is meghódítunk egy építőtábort. Gergely Emőke fl szövetkezeti könyvterjesztés mérlege A Könyvértékesítő Vállalat igazgató tanácsa a legutóbbi ülésén megvizsgálta, hol tart a szövetkezeti könyvterjesztés a VI. ötéves terv céljainak elérésében. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a szövetkezeti tulajdonformában működő könyves hálózat az elmúlt évek alatt az ország könyvkereskedelmének jelentős tényezőjévé vált és ez az általa lebonyolított forgalom arányában is tükröződik. 1980-ban 14,8 százalékban, 1984- ben 17 százalékban részesült az országos könyvforgalomból. A szövetkezeti könyvforgalom az ötéves terv 4 évében 410 millió forintról 616 millió forintra nőtt, és bár az utóbbi két évben a növekedés dinamikája lassult és az állami támogatás mértéke is csökkent 1985- ben a tervciklus végére eléri a 636 milliót, ami 1980- hoz képest 55 százalékos növekedést jelent. Szövetkezeti területen, és főleg falun az elmúlt 4 évben is gyorsabb volt a könyvforgalom növekedése, mint a nagyvárosokban. E forgalom közművelődési szempontból különösen fontos, mert jelentős részben kulturálisan elmaradott területen, az olvasás fehér foltjain szerveződik. A kistelepülések ellátásé-, ban meghatározó az 5500 szövetkezeti könyvbizományos munkája. Nekik köszönhető, hogy a vásárlók lakóhelyükön jutnak hozzá a könyvhöz, tevékenységükkel hozzájárulnak a falu népességmegtartó erejének növeléséhez.
