Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

1985. Július 25., csütörtök Bemutatkoznak megyénk VIT-küldöttei A július 27—augusztus 3. között Moszkvában sorra kerülő XII. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozón megyén­ket 16 tagú politikai delegáció kép­viseli. Rövid önéletírásaikban magu­kat mutatják be. Fekete László Szeghalmon születtem 1954-ben. Kö- rösladány- ban érettsé­giztem, majd 1974-ben Hu- nyán kezdtem el tanítani képesítés nél­kül. öt évvel ezelőtt kap­tam kézhez a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főisko­lán biológia—gyakorlati sza­kos diplomámat. Jelenleg a szeghalmi Sebes György Ál­talános Iskola technika sza­kos tanára és igazgatóhelyet­tese vagyok. 1969->től tagja vagyok a KISZ-nek, mindig voltak funkcióim. Ez idő tájt a szeghalmi Simon Ferenc KISZ-alapszervezet propa­gandistája vagyok. A moz­galmon belül elsősorban az úttörőélettel foglalkozom. A VIT-delegációba a megyei út­törőelnökség választott. Nagy várakozással tekintek a moszkvai világifjúsági ta-| lálkozó elé. Különleges do­lognak tartom, hogy olyan nemzetek fiaival találkozha­tunk, akikről csak kevés in­formáció jut el hozzánk. Munkámnál fogva, legjobban az oktatással kapcsolatos kérdések foglalkoztatnak. Örömmel láttam a program­ban, hogy lehetőségünk lesz eszmecserékre, vitákra a fia­talsággal kapcsolatos külön­böző nézetekkel összefüggés­ben. Ha lesz lehetőségem, részt veszek képzőművészeti kiállításokon, különböző kulturális rendezvényeken, koncerteken* baráti találko-, zókon. Ha hazajövök, elő­ször a négyéves kisfiamnak „kell” beszámolni az élmé­nyeimről, mert megígértette velem, hogy először neki me­sélem el a csaknem két he­tet. Niedzielsky Katalin Lázár Edit 1968. május 18-án, Debre­cenben szü­lettem. Ki­lencéves ko­romban köl­töztünk Bé­kés megyébe, Szeghalom­ra. Azóta itt élünk. Most a Péter András Gimnázium tanulója va­gyok, szeptemberben kezdem az utolsó évet. Elsősorban a humán tantárgyak érdekel­nek. Érettségi után a szege­di Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szeretném foly­tatni tanulmányaimat. A VIT-,re utazó magyar politi­kai delegációba azért kerül­hettem bele, mert iskolám KISZ-szervezete idén má­sodszor kapta meg a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Nagyon boldog voltam, ami­kor mozgalmi munkámat el­ismerve, tanáraim és diák­társaim nekem adták meg a lehetőséget, hogy kiutazhas­sak, a VIT-re. A moszkvai világifjúsági találkozón első­sorban a különböző művé­szeti és politikai programo­kat szeretném látogatni. Jó lenne elmenni egy moszkvai színházba, megnézni egy pantomimelőadást és a mű­vészeti kiállításokat. Termé­szetesen én i is, mint minden résztvevő, célul tűztem ki magamnak, hogy sok barát­ságot kössek Moszkvában. Igyekezni fogok, hogy ha­zámról minél többet meg­tudjanak a világban, hogy minél reálisabb képet alkot­hassanak rólunk. Hét éve táncolok és remélem, lesz rá lehetőségem, hogy néhány magyar táncra megtaníthas­sam a külföldieket. Skorka András 1953. novem­ber 7-én szü­lettem Gyu­lán. Ott jár­tam általános iskolába, Ba­ján német nyelvű gim­náziumba, Lipcsében egyetemre, a bölcsész kar angol—német irodalom­nyelvtudomány szakára. 1978-ban Budapestről jöt­tünk Békéscsabára — a (mindkettőnknek) jó állás és a lakás kedvéért. Elvégeztem az újságíróiskolát. A Népúj-. Ságnál először tördelő-, majd olvasószerkesztő voltam, most főmunkatárs vagyok. Véletlenül lettem újságíró, de nem bánom. Szeretek írni. Van egy szép-okos-kedves kislányom, Sarolta, négy­éves. Bölcs-türelmes-házias férjem gépész- és gazdasági mérnök. Szintén utazik Moszkvába. Ezt már jóval a VIT-tvágta előtt tudta, így nem lelkesedett túlságosan a sorozatos sikereinkért. „Dupla költség, fél élvezet” — mondogatta otthon. Küldött még nem voltam, de tolmácsoltam a berlini VIT-en. Nagyon remélem, hogy ebből a világifjúsági találkozóból többet látok, mint az 1973-asból. Rengeteg élmény, zsúfolt program, óriási tömeg. Emlékszem, aludni egyáltalán nem volt idő, megtalálni sem lehetett soha semmit és senkit... Egyébként a férjemet is ez­zel vigasztalom... Békéscsabán születtem 1955-ben. Szarvasra jártam isko­lába, itt is érettségiz­tem. Ezután gépszerelő szakmát vá­lasztottam magamnak, a Szarvasi Állami Tangazda­ságban kezdtem el dolgozni. Azóta is itt van a munkahe­lyem. Most gondnokságveze­tő vagyok. 1969 óta vagyok KISZ-tag, a szervezetben jó néhány funkcióm volt. 1980- tól az állami gazdaság KISZ- titkára vagyok. Mozgalmi munkánk előterébe a mun­kában való helytállást állít­juk, szorosan kapcsolódva a szocialista brigádmozgalom­hoz. A VIT-re a szarvasi vá­rosi KISZ-bizottság delegált, amit elsősorban az állami gazdaságban folyó KISZ- munkának', az ottani KISZ- eseknek köszönhetek. Világ­ifjúsági találkozóra általában csak egyszer jut el az em­ber. A moszkvai nyolc na-, pót szeretném úgy eltölteni, hogy elősegítsem a világif- júsági találkozó céljainak el­érését. Különösen érdekelnek a politikai fórumok és a más nemzetekkel való baráti ta­lálkozók. Azt is örömmel hallottam, hogy a program­ban szerepel moszkvai csa­ládok meglátogatása. Szeret­nék egy ilyenen részt venni és elbeszélgetni szovjet em-t berekkel, a hétköznapjaikról, céljaikról, családi életükről, stb. Egyszóval, nagy izga­lommal várom az indulás napját. Elkészült Békéscsaba és Békés éj térképe Beszélgetés Kiss Sándorral, a megyei földhivatal vezetőjével Doboz, Gerla, Gyula és Sarkad után a közelmúltban elké­szült Békéscsaba és Békés, az Egységes Országos Térkép Rendszerbe (EOTR) illeszthető térképe. A két térkép felhasz­nálása még ebben az évben megkezdődhet, ami egyben azt is jelenti, hogy a régi Békéscsaba és Békés térképet kivonják a forgalomból. Napjainkban a szakemberek Csorvás, Kondoros, Mezőberény és Szarvas új térképének elkészítésén dolgoznak. Az EOTR célkitűzéseiről, és a megyei földhivatal tér­képeinek jelentőségéről Kiss Sándort, a hivatal vezetőjét kérdeztük. — Mikor , készítettek hazánk­ban először kifejezetten gaz­dasági célkitűzéseket szolgáló térképeket? \ — Több, mint száz évvel ezelőtt, ugyanis ekkor vezet­ték be Magyarországon a földadókatasztert. A földadó pontos kivetéséhez először a különböző földterületek nagyságát kellett ismerni. Ezenkívül a gazdasági élet fejlődése is megkövetelte egy-egy terület térképének elkészítését. Elkezdődtek a folyószabályozások, ki kel­lett jelölni a nagyobb épít­mények helyét, és napirend­re került a vasútépítés. — Annak idején milyen pon­tosságot követeltek meg a tér­képtől? — Kezdetben nem jelen­tett különösebb problémát, ha mondjuk, két út a való­ságban néhány öllel távo­labb, vagy közelebb volt egymáshoz, mint ahogyan azt a térképen feltüntették. De minél inkébb nőtt a tér­képek tervezési célú fel- használása, annál nagyobb igényeket támasztottak a térképekkel szemben. — Mikortól beszélhetünk ar­ról, hogy a térképek viszonylag pontosan tükrözték a valóságot? — Az évszázad elején ve-, tődött fel, hogy pontos, a műszaki szakemberek igé­nyeit is kielégítő országos térképrendszert hozzanak lét­re. Az egész ország terüle­tét egymáshoz illeszthető térképekkel, térképszelvé­nyekkel fedjék le. Elkezdték a munkát, és kiváló térké­peket hoztak létre, 1:2880-as kicsinyítésben. (Az érdekes­ség kedvéért, elmondom, hogy 12 évvel ezelőtt Békéscsaba belterületéről még azt a tér­képet használtuk, amelyet 1911-ben készítettek. Ez idő tájt a fenti méretarányon kí­vül a térképészek már 1:1000 és 1:2000 kicsinyíté- sű . térképeket is csináltak. (Sajnos, az első világháború miatt befejezetlenül maradt a munka.) — A tizes számrendszerhez szokott fülünknek furcsán hangzik az 1:2880-as kicsinyíté- sű térkép. Miért pont ezt az arányt használták? — A régi mértékrendszer­ben ölben számoltak. A tér­képkészítők célja az volt, hogy a térképen egy négy­zethüvelyk a valóságban egy kataszteri holdat jelentsen. — Azaz, egy kateszteri hold egyenlő 1600 négy­szögöl. Ezt negyvenszer negy­ven ölre bonthatjuk le. Be­iktatjuk a hüvelyket és a lá- bot, s máris megkapjuk, hogy 40x6x12 az annyi, mint 2880. — Napjainkban is használjuk ezeket a térképeket, vagy csak mint érdekességeket őrzik őket? — A megyénkben .levő kül­területek 30 százaléka még ebben a mértékrendszerben van feltüntetve, a ma hasz­nálatos térképeken. Ezek zö­me 1880—1890 körül készült, persze, a változásokat fo­lyamatosan feltüntették raj­tuk. — Mi lett az első világhábo­rúval megszakadt egységes rendszerrel? — 1929-ben folytatták a munkát, de ekkor ismét köz­bejött a háború. Űjabb évti­zedek teltek el, amikor 1969- ben a kormány rendeletet hozott arról, hogy el kell ké­szíteni az Egységes Országos Térképrendszert. Azóta üte­mesen halad a terv kivitele­zése. Legfontosabb a belte­rületek feltérképezése, itt ma a teljes feladat felénél tartunk. Terv szerint 2000 körül készül el az EOTR. — Miért van szükség az EOTR-re, és mit tud ez a rend­szer? — Az egységes térképrend­szer alapja egyebek mellett a népgazdasági, a műszaki és mezőgazdasági tervezésnek, valamint az ingatlannyilván­tartásnak. A régi térképeket meglehetősen bonyolult hasz­nálni. ötféleképpen oldot­ták meg például, hogy a föld görbült felületét a síkban ábrázolják. Ezeket a gya­korlatban nem lehet egy­máshoz illeszteni. Az EOTR- ben a különböző térképszel­vények méretaránya, tartal­ma, vetítési módja egységes. A szelvények egymásba il­leszthetőek. A térképszelvé­nyek tartalmazzák az adott terület összes természetes és mesterséges tereptárgyait, valamennyi jogi határt, a domborzati viszonyokat, a szintvonalakat — a magas­sági adatok megírásával, az ingatlanok helyrajzi szá­mát, a helyneveket —, a dű­lők nevét is — az utcane­veket és a házszámokat. Egy­szóval, hiteles képet adnak a valóságról, bármilyen célra felhasználhatók. Az EOTR 1:4000 kicsinyítésű, de a ki­emelt fontosságú területek­ről 1:2000, 1:1000, 1:500-as arányú térképrészietek is készülnek. — Ha ezt a szót halljuk, hogy térkép, akkor az emberek zö­mének egy iskolai tábla nagy­ságú, falra kiakasztott térkép jut eszébe. Hogy néz ki a való­ságban a nemrégiben elkészült, új Békéscsaba és Békés térkép? — ..Békéscsaba teljes bel­területét például 100 darab 75x50 centiméteres nagyságú térképszelvény ábrázolja. Ha ezeket egymáshoz illeszte­nénk, akkor a Békéscsaba térkép egy 10x10 méteres szobában elférne. De erre a. gyakorlatban nincs szükség/ Egyébként Békés megye teljes területe 10 000 ilyen térképszelvényen ábrázol­ható. — Említette, hogy az elké­szült térképszelvényeknek a tényleges állapotot kell tük­rözniük. Amikor a régi mérték- egységről áttérnek az újra, elő­fordulhat, hogy például egy- egy telek nagysága nem pon­tosan annyi, amennyit a tu­lajdonos tud. Hogyan tudják áthidalni ezt a problémát? — Amikor az eltérés kizá­rólag műszaki dolgokkal in­dokolható, akkor ez nem je­lent különösebb gondot. Más esetekben tisztáznunk kell az eltérés okát. Előfordulhat, hogy a vitás kérdésekben a bíróság dönt. A kész térkép- szelvényeknek már a jogvi­szonylatoknak megfelelő, a valósághoz teljesen hű álla­potot kell tükrözniük. — Hogyan vesz részt a föld­hivatal a térképszelvények ké­szítésében? — A térképszelvényeket a szakvállalatok készítik. A földhivatal különböző fel­mérésekkel segíti munkáju­kat, illetve átveszi a kész térképszelvényeket. — Végül egy kérdés arról, mi lesz a sorsa az elkészült tér­képszelvényeknek? — A térképsizelvényeket a helyi földhivatalok használ­ják, őrzik. A változásokat fo­lyamatosan tüntetik fel. Az ugyanis nem engedhető meg, hogy egy-egy térképszelvény elavuljon, mert akkor 20—30 évenként elölről kellene kez­deni a térképkészítést. Lovász Sándor Leningrádi útijegyzetek Q Az emlékezés virágai Petrodvorcc: a palotához vezető vízi út Még mindig a múlt. A Szmolnij. Ez az orosz klasz- szicizmust magán viselő ha­talmas épület nemesi le­ánynevelő intézet volt. Le­nin 1917 novemberében in­nen irányította a fegyveres felkelést, majd a díszterem­ben nyílt meg a szovjetek II. összorországi kongresszu­sa. Ma a leningrádi területi és városi pártbizottság szék­háza. Közelében áll a Szmol- nij-kolostor az öttomyú szé­kesegyházzal. A harmadik nap elhagyjuk a várost. Kirándulunk Pet- rodvorecbe, amely 29 kilo­méterre fekszik Leningrádtól, a Finn-öböl partján. A volt cári nyaralóhely lenyűgöző. Az Alsó Park szökőkútjai naponta 100 ezer köbméter vizet lövellnek a magasba. A leghíresebb szökőkút a Sakk­hegy. Ez lényegében egy szökőkútlépcső, amely onnan kapta a nevét, hogy a négy­szintes lépcső minden fokát sakktáblaszerűen építették. A víz fentről három sárkány torkából tör elő, a lépcső oldalán a XVIII. századbeli olasz mesterek márvány- szobrai állnak. A központi szökőkutat több mint 500 vízsiugár alkotja, piramis formában. Kipróbáljuk a „trükkös” szökőkutakat is. Az egyik zuhanyszerűen kör- behullatja a vizet, és aki a középen elhelyezett pádhoz akar jutni, menthetetlenül elázik. A másik csak né­hány percenként lövell ki vizet, és lelocsolja a gyanút­lan turistát. A legnagyobb és a legszínpompásabb épületet, a Nagy Palotát csak külső­leg sikerült újjáteremteniük a szovjet építészeknek a má­sodik világháború után. * Este megnézzük a városi sportcsarnokban a csodála­tost, klasszikus orosz jég ba­lettet, hajnalban pedig a hídfelnyitást. A leningrádi hidak többsége ugyanis a budapestiekhez képest ala­csony. Ezért nappal csak a kis hajók haladhatnak el alattuk. A nagyobbak éjsza­kánként közlekednek, ami­kor egy-egy órára a hidakat kinyitják. A középen „ketté­vágott” hídszelvények két végét gépek segítségével fel­emelik úgy, hogy azok 45 fokost szögben az égnek me­rednek. Állunk a Kirov-hí- don, alattunk a folyam leg­szélesebb ága, szemben a Vaszilij-sziget, jobbról a Pé- ter-Pál-erőd, pompás palo­ták sora. Kaszárnyák, bás­tyák, börtönök, amelyet Péter cár utódai építettek. A ka- tedrálist svájci származású mester tervei szerint emel­ték. Tornyának felső részét aranyfóliával vonták be. A csúcson levő kereszt alatt láncon lógó angyalt himbál a szél. A XVIII. század vé­gétől börtönnek használták az erőd kazamatáit. Elek­ben a tömlöcökben töltötte utolsó óráit többek között Alekszandr Uljanov, Lenin bátyja, aki részt vett a III. Sándor cár elleni merénylet­ben. Itt van eltemetve min­den orosz cár, hiszen a Pé- ter-Pál-katedrális a XVIII. század elejétől az uralkodók 'temetkezési helye volt. A város 1924-ben, Lenin halála után vette fel a Le­ningrad nevet. Vasárnap a viborgi városrésszel ismer­kedünk. A korszerű, és való­ban szép lakótelepek között járva feltűnik a Lenin-tér, a Finnországi pályaudvar és a Tüzérségi Akadémia épülete. Ez a városrész a Szovjetunió­nak egyik legmegrázóbb mementója: a piszkarjovkai temető. A 26 hektáron elte­rülő emlékhelyet 1960-ban avatták fel. Itt helyezték örök nyugalomra annak a 600 ezer harcosnak és polgári lakosnak a hamvait, akik 1941—1944-ben Leningrád vé­delmében, vagy a 900 napos fasiszta blokád okozta éh­ség, vízhiány, betegség, vég- elgyengülés, bombázás kö­vetkeztében vesztették életü­ket. A hatalmas tömegsíro­kon elhelyezett szürke már­ványoszlopokon csak egy- egy évszám áll, rajtuk' az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents