Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1985. JÚLIUS 24., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Lázár György látogatása budapesti vállalatoknál 9 Lázár György elbeszélgetett Varró Lászlónc műszerésszel a BHG elektronikus végszerelő üzemében (Teiefotó) Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den egész napos programon tájékozódott á főváros fejlő­déséről, az elmúlt évek ered­ményeiről, s a közeljövő ter­veiről. Programja első állomásán, a budapesti pártbizottságon Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a pártbizottság első tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fo­gadta. Az MSZMP budapesti bizottságának székházában — ahol jelen voltak a fővá­ros politikai életének vezetői — Grósz Károly Budapest politikai, társadalmi és gaz­dasági életéről, a fővárosi pártszervezetek, kommunis­ták tevékenységéről adott tá­jékoztatást. Kiemelte: a fő­városra a kiegyensúlyozott, nyugodt politikai légkör a jellemző, érződik az elmúlt fél év eseményeinek, minde­nekelőtt a párt XIII. kong­resszusának és az országgyű­lési képviselői és a tanács­tagi választásoknak a pezs- dítő hangulata. A további­akban az idei népgazdasági terv fővárosi teljesítésének féléves helyzetéről, s az év végéig hátralevő feladatokról beszélt. Szépvölgyi Zoltán a Fővárosi Tanács hatodik öt­éves tervének eddigi teljesí­téséről számolt be, majd a következő tervperiódus fővá­rosi koncepcióját körvona­lazta. Az elkövetkezendő öt esztendőben is kiemelt fi­gyelmet fordítanak a lakás­ellátás további javítására, az egészségügyi hálózatnak, kö­zépiskolai oktatás tárgyi fel­tételeinek fejlesztésére. Lázár György a főváros sajátos helyzetének ismereté­ben fűzte mondandóját az elhangzottakhoz, hangsúlyoz­va annak fontosságát, hogy az ésszerűség és a takaré­kosság fontos szerephez jut majd a rendelkezésre álló anyagi erőforrások felhasz­nálásánál. A kedvező politi­kai légkör, a bizakodó han­gulat fontos eleme a felada­tok megoldásának, a tovább­lépést szorgalmazó tervek megvalósításához azonban í-endkívül feszített ütemű és fegyelmezett munkára van szükség — hangoztatta. A főváros vezetőivel foly­tatott megbeszélés után Lá­zár György útja — Grósz Károly és Szépvölgyi Zoltán kíséretében — a BHG Hír-> adástechnikai Vállalathoz vezetett. A központi gyár­egység kapujában a kor­mány elnökét Bognár Sándor ipari miniszterhelyet­tes, valamint a vállalat és a kerület vezetői köszöntötték. A csaknem 8800 dolgozót foglalkoztató vállalatnál Be- recz Frigyes vezérigazgató és Rácz Károly, a pártbizottság titkára adott tájékoztatást a nagymúltú gyár több évtize­des gazdasági fejlődéséről. Az ismertetőt követően a vendégek megtekintették a BHG bemutatótermét, ahol a több mint egy évszázados vállalat hajdani és jelenlegi termékeit állították ki. A be­mutatóterem után a vendé­gek megtekintették az elek­tronikus alközpontokat össze­szerelő üzemet. Lázár György ezután a te­lefongyárat kereste fel, ahol a vállalat és a kerület veze­tői fogadták. A kormány el­nöke először üzemlátogatá­son vett részt: megtekintette a fejlesztési részleget, ahol számítógépek segítségével tervezik a nyomtatott áram­körű lapokat. E termékeket távadat-feldolgozó rendsze­rekhez és átviteltechnikai be­rendezésekhez alkalmazzák. A gyárlátogatást követően Koncz Károly vezérigazgató adott tájékoztatást a gyárról. Mint elmondta, a 4650 dol­gozót öt telephelyen fbglal- koztató gyárban az elmúlt években végrehajtott nagy­mértékű technológiai rekon­strukciónak köszönhetően számottevő gazdasági ered­mények születtek. A Minisztertapács elnöke mindkét vállalatnál elisme­réssel szólt az eredmények­ről, s további sikereket kí­vánt a tervek valóra váltásá­hoz. Pénteken érkezik Moszkvába a magyar VIT-delegácié Orosz szokásnak megfele­lően sóval és kenyérrel fo­gadják, virágokkal köszön­tik a vendéglátók a XII. moszkvai VIT-ré folyamato­san érkező résztvevőket és vendégeket. A világ ifjúsá­gának néhány nap múlva kezdődő nemzetközi találko­zójára 150 országból, vala­mint a Szovjetunió köztár­saságaiból mintegy harminc­ezren érkeznek Moszkvába. Péntekre várják a szovjet fővárosba a magyar delegá­ciót. Az idei Világifjúsági Ta­lálkozót a fasizmus és a ja­pán militarizmus felett ara­tott győzelem negyvenedik, a helsinki tanácskozás tizedik évfordulója, valamint az if­júság éve jegyében tartják meg. Az erőteljesebb politi­kai jelleg tükröződik a ren­dezvényekben is: a korábbi­nál több nagygyűlésen, vi­tafórumon és kerekasztal- beszélgetésen lesz szó az em­beriséget érintő fontos kér­désekről, az ifjúság helyze­téről és szerepéről. Hazánkban az egyiptomi tájékoztatási miniszter Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatala elnökének meg­hívására kedden delegáció élén hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Szavfat As-Sarif, az Egyiptomi Arab Köztársaság tájékoztatási ál­lamminisztere. A délutáni órákban a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A budai várba látogató turisták kényelmesen, fiákeren te­kinthetik meg a műemlékeket (MTi-fotó: soós Lajos — KS) Oleg Grinyevszkij cikke a genfi tárgyalásokról A stockholmi értekezleten csak akkor lehet előbbre lépni, csak úgy nyílik mód a kölcsönösen elfogadható megállapodások kidolgozásán ra, ha az Egyesült Államok változtat eddigi obstrukciós magatartásán — állapítja meg a Pravda keddi szá­mában megjelent cikkében Oleg Grinyevszkij, a tanács­kozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. A nagykövet a másfél éve tartó értekezlet eddigi ta­pasztalatait elemezve rámu­tat arra, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok alkotó szellemű tárgyalások­ra törekszenek. Javaslataik­ban figyelembe vették a semleges és el nem kötele­zett országok, valamint a NATO-tagállamok kívánsá­gait és megfontolásait. Kez­deményezéseik , azonban vi- szonzatlatnok maradtak. Mindez nem sok jóval biz­tat az értekezlet jövőjét il­letően, mivel siker csak az álláspontok kölcsönös köze­lítése alapján érhető el. A Stockholmban megvita­tott kérdéseket 'áttekintve Oleg Grinyevszkij örvende­tesnek nevezi, hogy az Egye­sült Államok ellenkezése da­cára véglegesen felkerült a tanácskozás napirendjére a szocialista országok javaslata a katonai erő alkalmazásá­ról való lemondásról. Egye­dül az Egyesült Államok ra­gaszkodik ahhoz, hogy — mindenféle tartalmi gazdagí­tás nélkül — a stockholmi értekezlet csupán ismételje meg az erőszak elvetéséről az ENSZ alapokmányában foglaltakat. A szocialista országok ja­vaslatai új irányt szabtak a katonai bizalomerősítő in­tézkedésekről folytatott vitá­nak is, hozzájárultak ahhoz, hogy egyértelműbben nyil­vánuljanak meg az egymás­sal ellentétes álláspontok — hangsúlyozza cikkében a szovjet küldöttségvezető. A semleges és el nem kö­telezett államok álláspontja sok szempontból megegye­zik a szocialista országoké­val. Svédország, Finnország, Jugoszlávia, Málta, Ciprus és más államok támogatják azt a nézetet, hogy a biza­lomerősítő intézkedések ter­jedjenek ki a haditengeré­szeti- és a légierőkre is. Ez­zel szemben az Egyesült Ál­lamok és más NATO-orszá- gok olyan javaslattal álltak elő, amely nem a bizalom erősítését, hanem hírszerzé­si információk megszerzését szolgálja — mutat rá cik­kében Oleg Grinyevszkij. Panaszkünyv Rettegnek a vásárlók könyvétől a kereskedelem, a ven­déglátás emberei. Van erről két történetem. Tizenhat éves kislány fagyizni szeretett volna a meleg nyárban, de nyeglén beszéltek vele, s feleannyit eresztet­tek a fagyitölcsérbe, mint amennyi járt volna. Kérte a vásárlók könyvét — kapott egy pofont, továbbá még tak- nyosnak is nevezték. A büntetőeljárás hamarosan meg is kezdődött. A második történet sajátos história, és az esetet jó tíz­zel kell megszorozni, annyiszor előfordult már velem. Ka­kaót ittam volna egy pályaudvari utasellátó büfében, de nem volt. Sem meleg tej, sem meleg tejes kávé. Csak ta­sakos hideg tej. Merthogy: „Nincs hol megmelegíteni!” A kijelentés mögött egy felszolgáló állt, amögött pedig egy hatalmas melegkonyha, tele sütő-főző-melegítő alkalma­tossággal. Keményen bevéstem a vásárlók könyvébe, hogy mi a véleményem az efajta vendéglátásról. De mielőtt megkaptam volna a könyvet, rohant hozzám az üzletve­zető, és szép szóval kérlelt: beszéljük meg talán előtte, hátha lehetne segíteni a dolgon irkálás nélkül is, és hogy rögvest melegítenek egy kis tejet a nejlonzacskóból. De ha nem kérem a könyvet, maradok alig észrevett vendé- gecske. Ez a panaszkönyvi előjáték szinte minden alka­lommal eljátszódik: „Tessék csak elmondani, mi a pa­nasz, és majd mindjárt megoldjuk, nem kell azért beíro­gatni!” Szóval rezeg a nadrág, ha kérik a könyvet. Az ősi és modern csalások olykor bizonyíthatóak, és ez mindig kel­lemetlen volt, mióta forog a föld. De nem olyan egyszó- lamú ez a dolog. Elemezve, általában három részre vá­lasztható a panaszok tömege: egyik a vevő, a vendég megkárosítása. Másik a modor. Harmadik az áruhiány. Utóbbi bejegyzés a legkevésbé izgalmas, mert a pincér, a kereskedő, -üzletvezető és alkalmazott egyaránt tudja: az áruhiányról nem ő tehet — legalábbis nem mindig ő. Ezúttal vegyük csekély számú esetnek a ritka cikk pult alá dugdosását, jó pénzért vagy barátságért. A hiány ál­talában mégsem a boltban születik, hanem valahol a gaz­dasági élet folyamatában. A megkárosítás? — Azt mondják a gazdaságtörténé­szek: ősi dolog ez, sőt, állítólag volt olyan korszak, ami­kor a kereskedelmi jog elsősorban a kereskedőt védte a vevőtől, nehogy éppen a vevő csapja be őt, például túl­zott, erőszakos alku esetében. De hát a kicsi vagy nagyobb csalás a modern korba is átjött — korszerűsítette magát. Mióta villanyárammal világítanak, a fizetőpultnál gyak­ran „véletlenül” igen gyenge égő világít. Ha pedig a pénzérmek olyan hasonló fogásúak, tapintásúak, mint mostanság a tíz- és a húszforintos, hát néha vigyáznunk kell. De ezerféle a „dörzsölt” módszer, amivel az észre- vétlenségre törekszenek. Ha pedig egy csalás írásba ke­rül, az már nem észrevétlen. A pult előtt kevesebb a ke­reskedelmi ellenőr, mint a vevő, a csalás leleplezése több­nyire nem valószínű, de ha beírják ... A vásárlók könyve — régi nevén: panaszkönyv — a né­ha áruhiányos, nemegyszer versenytárs nélküli bolt, ven­déglő kiszolgáltatott vevőjének, vendégének egyetlen fegy­vere. Használni kell, becsületesen, indokoltan, pontosan és főképp bátran. Mert bátorság is kell hozzá. Hiszen ahol csak egy bolt van epy faluban, ott a vásásrlók könyvébe bejegyző vevő lesheti, hogy mikor kap hiánycikket! Talán ez az egyetlen helyzet, amikor nem bátoríthatjuk a ve­vőközönséget, hogy panaszát írja be ebbe a könyvbe, ha­nem inkább arra, hogy felsőbb helyre írjon panaszlevelet. A vásárlók könyvének elkérésekor keletkező pánik iga­zolja: ez hatásos fegyver, ha a vevő, a vendég kiszolgál­tatott. Földessy Dénes flczél György Zala megyében járt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kedden Zala megyébe látoga­tott. Zalaegerszegen Karva- lits Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye éle­téről. Aczél György felkereste a Magyar Hűtőipar zalaeger­szegi gyárát, ahol Farkas Sándor igazgató beszámolt az évi 12 000 tonna árut elő­állító hűtőipari üzem mun­kájáról, s bemutatta a zala­egerszegi mirelit-készítmé­nyeket. A Politikai Bizottság tagja ezt követően a hűtőipa­ri építőtáborban dolgozó fia­taloknak és a Zala megyei KISZ-szervezetek képviselői­nek részvételével rendezett aktívaértekezleten előadást tartott időszerű ifjúságpoliti­kai kérdésekről. Aczél György látogatásá­nak következő állomása a Zala Bútorgyár volt. Itt Ti­hovszky Ernő igazgató is­mertette az évente 20 ezer la­kás berendezésére elegendő bútort előállító gyár munká­ját, eredményeit, majd a gyárlátogatás után a Politi­kai Bizottság tagja megtekin­tette az üzem kereskedelmi és mintatermét. A látogatási program a megye egyik legnagyobb me­zőgazdasági üzemében, a Pa- csai Haladás Termelőszövet­kezetben fejeződött be. Ra­dies Tibor, a mintegy hat­ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet elnöke adott tá­jékoztatást a gazdaság ered­ményeiről és az időszerű nyári munkákról. A beszá­moló meghallgatása után Aczél György megtekintette a gazdaság vasipari üzemét, ahol importot pótló saválló edényeket gyártanak, látoga­tást tett az egyik állattartó telepen, s találkozott a ter­melőszövetkezet aratóival.

Next

/
Thumbnails
Contents