Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

1985, július 23., kedd 0 Szállítás — a főszezonban Érdekeltség az együttműködésben Megtérülő szellemi befektetések E napokban az átlagosnál mozgalmasabb a Békéscsa­bai KonzeA'gyár élete: a zöldborsó feldolgozásával megkezdődött az őszig tartó igazi főszezon. Mindez érvé­nyes a szállításra is. A gyár szakemberei ma már nem beszélnek csúcsról, egyönte­tűen állítják: a konzervgyár napjainkban nem szezonális vállalat. Azt viszont elisme­rik, hogy ezekben a hetek­ben mozgalmasabbak min­dennapjaik. Konzerves ber­kekben azt is mondogatják, ha a borsószezon sikerül, már nagyobb baj nem le­het .. . — A zöldborsó-feldolgozá­si tervünkben 8 ezer 500 ton­na szem tartósítása szerepel. Tervünket már jócskán túl­szárnyaltuk, és még nincs végé a szezonnak ... — teszi elém a számítógépes statisz­tikát Vidó Lajos szállítási osztályvezető, majd meg­toldja: — Az idén borsóból nemcsak rekord, hanem ki­váló minőségű volt a termés. * * * A rekordtermés nyomán az árukiszállítás is nagyobb. A gyár tavaly 71 ezer 900 ton­na árut értékesített. A vas­úti forgalom pedig pontosan 6 ezer 828 vagon volt, mely­ből 3 ezer 796 volt a feladás, a többit fogadták. A konzer- vesek évente 14-15, 50 ra­kott vagonból álló irányvo­natot indítanak útba — ex- portra. Így volt ez a hét ele­jén is. Szovjet megrendelés­re zöldborsóval rakodtak egy irányvonatot. A kocsik az idei termést viszik. Közben kamionok tucatját is pakol­ják, melyek mind szocialis­ta, mind tőkés exportra fu­varozzák az árut. Azt is megtudtuk, hogy ezek a nagy teljesítményű közúti járművek Dél-Európából ha­zatérőben szállítják tovább Az Oktjabrskaja Hotelben szállurrk meg, amely a Li- govsky sugárúton, a Moszk­vai-pályaudvar közelében ta­lálható. A negyedik szinten a gyezsurnaja átadja a 857- es szoba kulcsát és ásvány­vizet. csokoládét, kólát ajánl. Az étterem teli van vendé­gekkel. Német, francia, an­gol, vietnami és ki tudja, hányféle idegen, szót hallani. Az asztalra egy pálcika sem férne. Előétel, húsok, felvá­gottak, tészta, fagylalt, tea. üdítő. sör. Vacsora után kár lenne lefeküdni. Leningrád- ban még tartanak a fehér éj­szakák, amely azt jelenti: a nap későn nyugszik és korán kel, csak néhány órára borul félhomály a városra. Állok a Felkelés terén, a 36 méter magas obeliszk árnyékában, amelyet a győzelem 40. év­fordulójának tiszteletére emeltek. Előttem hullámzó embertömegével, monumen­az árut. Mindezek együtte­sen azt is jelentik, hogy ezekben a napokban a gyár-i nak nincsenek szállítási gondjai. — Az utóbbi másfél évben most a legjobb a vasútikocsi- ellátásunk. A MÁV minden segítséget megad a kiszállí­táshoz — magyarázza Vidó Lajos. * * * Persze ahhoz, hogy egy vállalatnál gondmentes le­gyen a fuvarozás, sok múlik a szemléleten, s ami ezzel összefügg, a szervezettségen és a gépesítettségen. A kon­zervgyárban ma már folya­matos a rakodás, éjjel-nap­pal, hétvégeken, ünnepnapo­kon egyaránt fogadnak, il- letve adnak fel árut. Emelő­villák, targoncák tucatja bir­kózik az egységrakományok­kal, s pillanatok alatt meg­raknak egy-egy üres vagont. Itt érdemes két-három évet összehasonlítani: 1970^ben, vagyis amikor az iparvágány forgalma kezdődött, 15 szá­zalékos részarányban rakod­tak géppel, négy éve az áru 68 százalékát, az idén pedig már több mint háromnegyed részét gépek mozgatják. tális épületével, üzleteivel a főutca: a 4 és fél kilométer hosszú Nyevszkij proszpekt, amelyet Gogol Pétervár min­denének nevezett. Ebben az utcában lakott többek kö­zött Puskin, Turgenyev, Csajkovszkij. A színes forga­tagban nagyon figyelni kell. hogy a rengeteg látnivalóból a legérdekesebbeket elraktá­rozza az ember. A széles su­gárúton vizet, üdítőt szolgál­tató automaták sorakoznak. Az alkalmi árusok fagylaltot, cigarettát, színházjegyet, könyvet kínálnak. Az egyik sarkon, piciny fülkében csil­logó szemű fiatalember ci­pész műhelyt rendezett be, előtte csinos hölgy várako­zik, hogy a cipősarok a he­lyére kerüljön. A sétálónak feltűnik: minden második, harmadik házon ott a fel­irat, hogy műemlék. A Go- g<fl utca sarkán áll a volt Wawelberg-bankház, amely Ottjártunkkor, hajnali fél 5-kor gördült a konzervgyár területére az üres irányvo­nat. Félóra elteltével már nyitották a vagonok ajtaját, és megkezdték azok újrata- karítását. Sajnos, ezt is kell, mert bizony egy-egy fuva­roztató koszosán adja vissza a vasúti forgalomba a vago­nokat. Így aztán most is több mázsa műtrágyát szedtek össze. Az egyik vasúti kocsi­ból több mint egy köbmé­tert ... * * * Az emelővillás targoncák szaporán fordulnak rakomá-i nyaikkal. Gyorsan telnek a konténerek, a vagonok. — A konténerekbe csak­nem 18 tonnányi áru fér, és alig 20 perc alatt pakoljuk meg. A vagonok rakodásával fél óra alatt végzünk. Ez a munka nagy pontosságot igé­nyel, de kell a gyakorlat és a jó gép is hozzá — magya­rázza . Dobrovolszki Pálné targoncavezető, aki több mint 21 esztendeje dirigálja masináját: —Nehéz, de szép munka, igaz, megfizetik: jú­niusban 7 ezer 333 forintot kerestem — s máris kifelé fáról a vagonból. Gyorsan, egymás után megtelnek a vagonok. Délre valamennyi ajtaját lezárják, leblombázzák, s egy óra múltán a szerelvény több 10 millió forintos értéké­vel elhagyja a konzerv­gyár iparvágányát. A látot­tak, a hallottak rávilágítot­tak arra, hogy megyénkben miért is tartozik a legjobb rakodók közé a konzervgyár. Tavaly az egy vagonra jutó kocsiálláspénz alig érte el a négy forintot, ami 6 ezer 823 vagon esetében, úgy gondo-. lom, nem számottevő. Kép, szöveg: Szekeres András a velencei Doge és a firenzei Medici-palotára emlékeztet. A Mojka folyón áthaladva, a páratlan oldalon van az egy­kori Sztroganov palota, amely Rastrelli tervei alap­ján épült és az orosz barokk építészet egyik gyöngyszeme. A Könyv Házával szemben találjuk a Kazányi székes- egyházat, amelynek az alapja elnyújtott keresztre emlékez­tet. A sugárút felé néző ol­dalhomlokzat falmélyedésé­ben Vlagyimir herceg és Alekszandr Nyevszkij, a had­vezér szobra áll. A székes- egyházban temették el Kutu- zovot, a nagy orosz hadve­zért, akinek a téren szobrot is emeltek. De van itt ma­gyar vonatkozású emlékhely is. A mai Filharmónia kis­termében a XIX. század má­sodik harmadában nyilvános hangversenyt tartott Berlioz és Wágneren kívül Liszt Fe­renc is. Az árkádos épület­tömbben húzódik meg a Gosztyinij dvor. Ez az áru­ház 1875-ben épült és külön- külön boltokból álló üzlet­sor. Szemben áll a Passzázs­áruház, amely két oldalon pultokkal szegélyezett folyo­sóival a moszkvai GUM-ra emlékeztet. A hatalmas cse­megeáruházban rengeteg hal keresi a gazdáját: sülve, füs­tölve és nyersen. A lajtos ko­csiból habos kvaszt árulnak. Gyorsan lehajtok egy korsó­val. Fáradtan térek vissza a szállodába. Fehér éjszakák, utcai zaj ide, vagy oda, ha­mar elalszom. Seres Sándor (Folytatjuk.) A Szarvasi Öntözési Ku­tató Intézet is részt vesz ab­ban az öntözésfejlesztési kormányprogramban, amely­hez osztrák pénzintézetek, vállalatok nyújtanak kedve­ző feltételekkel hitelt. Az előkészítő munkálatok 1983- ban kezdődtek el, s a fejlesz­tés első Iépcsőjébeh a Bauer cég vállalata öntöző beren­dezéseit 20 mezőgazdasági üzemben teszik próbára, ösz- szesen mintegy 10 ezer hek­táron.. Ebben a kísérleti sza­kaszban kapott sajátos fel­adatokat a szarvasi kutató- intézet. — A mi szerepünk kettős — fogalmaz dr. Marjai Gyu­la igazgató —, egyrészt az osztrák cég megbízásából mi­nősítjük az öntöző berende­zéseket, másrészt a kormány megbízásából a program folytatásához döntéselőkészí­tő információkat szolgálta­tunk. A Bauer cégnek ez év novemberében szállítjuk mé- réseink tapasztalatait. Véle­ményezésünk a berendezések megbízhatóságára, magyar­országi alkalmazhatóságára, és az ezzel összefüggő eset­leges javaslatainkra terjed ki. Ezzel párhuzamosan ké­szül az az anyag is, amely a program kibontakoztatásá­hoz nyújt segítséget. Ennek során elsősorban arra kere­sünk Választ, hogy az öntö­ző berendezések mennyire felelnek meg, igazodnak a hazai termesztési, technoló­giai, műszaki * feltételekhez. A gazdaságossági vizsgála-. tokkal pedig a befektetések megtérülését elemezzük. Dz osztrák kapcsolat Ha a 20 mezőgazdasági üzem, illetve az intézet ösz- szegző véleménye kedvező lesz, akkor a mostani 10 ezer hektárról 10 év alatt 100 ezer hektárra nőhet az oszt­rák berendezésekkel öhtözött terület, s egyúttal javulna a Tisza II. vízlépcső öntöző­műveinek kihasználtsága. E cél elérését alapvetően befo­lyásolhatják a szarvasi ku­tatók minősítései, megálla­pításai. Figyelemre méltó, hogy a Bauer és az ÖKI kapcsolatai az első szerződések megkö­tése óta rohamosan fejlőd­nek, s remény van az eddigi-, nél is szélesebb körű együtt­működésre. A korábban kö­tött megállapodások értelmé­ben az ÖKI- a Bauer ma­gyarországi bemutató gaz­dasága lett, s az előbb már említett minősítés ellenérté­keként az intézet most is használt két öntöző berende­zés mellett továbbiak birto­kába jut. A szarvasiak érdeke az' együttműködésben tehát kéz-, zelfogható, de vajon miért adott az osztrák vállalat be­rendezéseinek minősítésére megbízást egy magyar inté­zetnek? Nos, a magyarázat: a cég vezetői tisztában van­nak azzal, hogy a magyar, illetve a többi szocialista or­szág piacaira csak akkor tör­A Taurus Gumiipari Vál­lalat 30 darab szovjet SZBT szövőgépet vásárolt a Kőbá­nyai Textilműveknek, amely B áruval fizet a műszaki fej­lesztésért. A nem mindennapi beruházás mindkét fél szá­mára előnyös, a Kőbányai Textilművektől ugyanis a Taurus régóta rendel gumi­matracok gyártásához szük­séges alapanyagot. Az utób­bi időben a gumimatrac kül­földön is igen kelendővé vált, és a Taurus is képes többet hetnek be — más nyugat­európai vállalatok is erre törekszenek —, ha öntöző- berendezéseik alkalmassá válnak a nagyüzemi mére­tekben folyó termelés kiszol­gálására, a sajátos igények kielégítésére. Erre pedig hon­nan kaphatnak pontos, min­denre kiterjedő információt, ha nem egy olyan intézettől, amely öntözésfejlesztés, -ku­tatás területén eddig is sok sikert ért el. A Körös próbája A szarvasi kutatók munká­jának elismerése az is. hogy az intézetben 1974-ben elké­szített Körös öntözőberende­zés, amelynek magyarországi gyártásához mindeddig hiá­nyoztak a . pénzügyi feltéte­lek, prototípusa rövidesen el­készül az ausztriai vállalat üzemeiben. Ezzel párhuza­mosan a gyártás költségeit is számba veszik, és ameny- nyiben a Körös öntözőberen­dezés az üzemeltetési próbák során beváltja a hozzá fűzött reményeket, megkezdődhet a sorozatgyártás. A kivitelezés­ben magyar vállalatok is részt vennének, s a kész ter­méket más országok piacain közösen értékesítenék. Az ÖKI érdekeltsége eb­ben az esetben megint csak nyilvánvaló, hiszen a hosszú évekig „elfektetett" talál­mány, szellemi befektetés se­gítségével pénzhez juthat­nak. A Bauer azonban, leg­alábbis úgy tűnik, verseny­társait élesztgeti. A látszat valóban ez, ám a nyugat­európai vállalat most sem tesz mást, mint jól felfogott érdekei szerint jár el, hiszen hasonló berendezéseken sa­ját fejlesztőik is dolgoztak már, és így időt takarítanak meg. Ugyanakkor a szaba­dalmakkal védett magyar ta­lálmányok gyártásában és forgalmazásában is részt ve­hetnek. A „Körös” egészen más rendszerű öntözőgép, teljesít­ménye nagyobb, nem kizárt tehát, a mérések persze még hátra vannak, hogy nagyüze­mi körülmények között és bizonyos növényi kultúrák öntözéses termesztésében gazdaságosabban használha­tók majd a sorozatgyártást követően, mint a Bauer mos­tani berendezései. A prototí­pus próbájára egyébként ez év július végén kerül sor. Más utakon Ezzel persze még koránt­sem adtunk teljes képet a külföldi vállalat és az ÖKI utóbbi években kibontakozó együttműködéséről. Az inté­zet ugyancsak .szerződésben vállalta szórófejek minősíté­sét. Ennek ellenértékeként szórófejeket, illetve pénzt kap cserébe a magyar part­ner. A kapcsolatok eredmé­nyesen segítik az intézet pénzügyi terveinek teljesíté­sét. A négy öntözőberendezés értéke, amelyet a szellemi munkáért kapnak, meghalad­ja az 1,5 millió forintot. készíteni belőle, de az alap- anyaggyártó a szűk szövődéi kapacitás miatt nem tudott lépést tartani az igényekkel. E helyzet megváltoztatására kötött megállapodást a két vállalat, aminek eredménye­ként a nagyteljesítményű, korszerű szövőgépeket máris munkába állították. Ezzel a termelés jelentősen bővült, a Taurus az idén 60 százalék­kal több méteráruhoz jut, s évente 1 millió 600 ezer mé­A szarvasiak emellett más területeken, és országokkal is a nemzetközi kapcsolatok ápolására, bővítésére törek­szenek. Az öntözéskutatás, -fejlesztés mellett ugyanis a növényfajták nemesítésében számos, nemzetközi mércével is elismerésre méltó sikert értek el 30, saját nemesítésű növényfajtájukkal. Tulajdonképpen ennek kö­szönhetik, hogy a külföldi intézetek szívesen vállalkoz­nak együttműködésre az ÖKI-vel a különböző nö­vényfajok, elsősorban a rizs- és fűfélék, valamint pillan­gósok közös vizsgálatában. A kölcsönös információcserék hatására nemcsak a kutatói munka gyorsul- fel, hanem közös fajták nemesítésére, az előnyös tulajdonságok öt­vözésére is lehetőség nyílik. Ilyen kapcsolatok alakultak ki cseh, jugoszláv, NDK és szovjet intézetekkel. Pénz a levegőből? Űjabban az ENSZ Nem­zetközi Atomenergiai Ügy­nökségének felkérésére is vizsgálatokat folytatnak. Az egyik ilyen a tápanyagok fel­vétele, vizsgálata izotópos technikával, a másik a nitro­géngyűjtő vízinövény, az. azola termesztési technoló­giájának kidolgozására irá­nyuló kutatás. Az azola a levegő nitrogénjét köti le, s mert vízinövény, elsősorban a rizstermesztésben haszno­sítható. Egyébként mindkét munkát annak a különösen fontos szempontnak rendel­ték alá, hogy a tápanyagok felhasználásának szinten tartásával, esetleg mérséklé­sével csökkentsék a termesz­tés költségeit. E kutatás kör­nyezetvédelmi jelentősége sem becsülhető le. — A nemzetközi intézetek­kel, vállalatokkal fenntar­tott együttműködés két alap­vető előnnyel jár. Minde­nekelőtt olyan új ismeretek­hez jutunk, amelyekkel hó­napokat, esetleg éveket nyer­hetünk a kutató munkában, Sőt, ha indokolt, az infor­mációk birtokában időben módosíthatjuk a kutatási programot és látókörünk, szemléletünk is bővül. Ezt elősegítheti a különböző szakmákhoz tartozók, nem­zetközi méretekben kibonta­kozó, több területen folyta­tott közös munkája is. A másik lényeges szempont, hogy bevételekhez jutunk ... — magyarázza az ÖKI igaz- • gatója. Az intézet ma költségveté- sének 65—70 százalékát sa­ját forrásból, a kutató, fej­lesztő munka termékeinek értékesítéséből fedezi. A be­vételekben egyre nagyobb arányt képvisel a nemzetkö­zi kapcsolatok révén szer­zett pénz. Az ilyen jellegű tevékenységet a szabályozók is ösztönzik. Az az intézet, amely külföldön értékesít, az eladási áron felül a külke­reskedelmi árrésből is része­sedik. Kepcnyes János térré nő a textilgyártól át­vett szövet mennyisége. Az együttműködés előnyös a gumimatracok alapanyagá­nak gyártói számára is, hi­szen szűkös anyagi lehetősé­geik ellenére olyan korszerű gépekhez jutottak, amelyek segítségével termelékenysé­gük a korábbiakhoz képest megduplázódott. A nagy tel­jesítményű szövőgépeken ké­szült textil minősége is jobb a korábbinál, mert kevesebb a hibalehetőség. A Könyv Háza a Nyevszkij proszpekten Kőbányai Textilművek—Taurus együttműködés \

Next

/
Thumbnails
Contents