Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
1985. július 23., kedd Ősbemutató Gyulán Gosztonyi János: A festett király Dóci és Zápolya: Fonyó István, Bubik István Minek is tagadjam, vala-> melyes szorongással indultam a Gyulai Várszínházba, Gosztonyi János: A festett király című munkájának ősbemutatójára. A dárab műfaja miatt „féltem”, ugyanis- tragikomédiát kínált a színlap. S ha egy dráma a mohácsi vész idején játszódik, talán nem alaptalan az aggodalom, hogy e komor időkről szólva célját tévesztheti a neveltetés. Történelmi groteszk címszó alatt annyi ön-, Röpködésnek voltunk már tanúi széles e hazában, hogy azon csodálkozhatunk, ha a darabokban bemutatott bugy- gyant agyú, félresikerült őseink után, kikacagni való történelmünket túlélve, egyáltalán helyünk maradt a földön. Alkotóinknak mintha kapóra jönne a költő keserűsége: nekünk Mohács kell, s a „no. uramisten, hadd lám, mire megyünk ketten" szorgalmával püíöl- nék tudatunkat, átitatva a felismeréssel, hogy ilyen aljanép, mint mi, aligha van a kerek vih.gon. Meggyőződésem, ha költők kiáltásaira figyelünk, számunkra most fontosabb a törökverő Zrínyi szava: „ne bántsd a magyart !" Megküzdve eredeti ellenérzéseimmel — Gosztonyi János műve nagy segítségemre volt a küzdelemben! — be kell látnom, hogy megalapozatlan a félsz. Igaz, a jelzett tragikomédiában sokkal kevésbé hatottak rám a komikus elemek. Pontosabban szólva, nem mindig hatottak igazán. Nem volt elég színpadi erejük. Kínos kacaj, ha valaki csak' azon tud nevetni, ha a szereplők egyre-másra emlegetik a „szart”, a „bio- lógice belélövelést" vagy a „lábszagot". Gosztonyi János kétségkívül groteszk szemléletmóddal ír. Kínos pontossággal felépített színpadi helyzeteibe túlzó bőséggel süríti a humorosnak szánt elemeket. Ám műve csak összességében lesz hatásos. Groteszk és megrendítő, elő-i adás végeztével, mintegy felülről nézve, amikor együtt látjuk az egészet. Addig viszont ott kell ülni a széken, megemésztve nagy üresjá* latokat, néha unalmat. Nem csak a percekkel mérhető idő hosszú — éjfélre ér véget az előadás —, sokkal inkább a lankadt várakozás feszélyez. Groteszk játékról szólván, engedtessék meg egy bizarr ötlet: elképzeltem, vajon mit szólna mindehhez egy hottentotta néző? Akinek semmit se mond az a szó. hogy Mohács, Buda vára vagy a magyar királyi korona. Aki „csak a színházért" megy színházba (ilyen ember úgysincs, ezért legyen hottentotta). Vajon nem gon^ dolná, hogy a III. Richárd magyarított változatába csöppent? Derék idegenünk is unná a túlzó történelmi ismeretterjesztést, a sablonos koronázásokat, a levesevést? Rossz tréfát félretéve: nekünk, hozzánk szól ez a darab. Itt élő magyarokhoz, akik fogékonyak vagyunk múltunkra, hiszen tudjuk, hogy jelenünk is, meg a jövőnk is egyenes folytatása a rég volt időknek. És ha mai visszásságainkon tudunk nevetni, miért kellene merev szoborfiguráknak tekinteni azokat, akik pár száz évvel korábban jártak itt a földön. Hibáikat felismerhetjük önnön arcunkon, ha nem is okulásul, de legalább, hogy lássuk, bajok dolgában nincs új a nap alatt. Meg egy'kis keserű reményt sugallva: majd csak túlél bennünket is a világ. Egyenetlen darabnak érzem Gosztonyi János művét. Tud nagy színpadi helyzeteket teremteni és eltűr munkájában légritka teret. Drámája magában hordozza egy nagy formátumú, jelentős színpadi alkotás lehetőségét. Ami pedig a gyulai előadásban megvalósult, az is emlékezetes este. Darvas Iván, a darab rendezője megharcolta harcait ezért a bemutatóért. Munkája nyomán pontosan vezetett, jól összefogott előadást láthattunk. Természetesen nem azonos hőfokú játékot, de hiszen a darab is nagy lehetőségeket hordoz. Rutinos színészként érzi, hogy e színházi este sikerét a hibátlanul megépített „nagyjelenetek” pillérei biztosíthatják. Ezeket az alapokat sorra- rendre lerakja, s úgy tűnik, nem a rendezői munkán múlik, hogy.az előadásnak vannak jócskán amolyan „essünk túl rajta” részei is. Furcsa, megmagyarázhatatlan vibrálás érződik a várban, amikor titokzatos törökként a színész Darvas Iván is megjelenik. Ilyenkor a helyére zökken az idő és a játék, mosolyogni is tudunk meg elborzadni is. Színházban vagyunk! Ahogy jelentős festők táblaképeikre, mint mellékfigurát odabiggyesztik önnön arcképeiket, a darab írója is szerepet vállalt az előadásban. Gosztonyi János püspököt játssza a szerző. Páratlan névazonosság! Színészként is mintha saját írói önarcképét adná, erényeivel hibáival. Őszinte, igaz portré. Zápolya Jánost, a festett királyt Bubik István kelti életre. Szemünk láttán elevenedik meg a színpadi szerep, hiszen kezdetben, amikor a mohácsi harcmező közelében várakozik a bővérű főúr, még kevéssé ismerjük, talán el sem hisszük. Aztán drámai találkozások tüzében kezd lobogni. Fekete lángokkal, sárga füstökkel, fehér izzással. Sokszínű figura, aki új meg új ragyogásokra képes, valahányszor katalizátor-partnerekkel találkozik. A már említett titokzatos törökkel való jelenetei az előadás csúcspontjai. Más minőségekben, de szintén meggyőző a Mária királynéval való kettőse. E szerepében Kubik Anna erős, hideg, számító, győző és legyőzött. Szép és szépen is beszél. Kitűnő színésznő! Esztergályos Cecília nagyszerűen találja meg az arányokat, amint éppen csak elmegy az ordená- réság határáig, de nem éri el azt. Művészi kötéltánca győzteseként az élet ezernyi ízével — jó ízekkel! — megáldott, szeretni való, királyi markotányosnőt éleszt. Jó látni a gyulai színpadon. •Csurka László, Fonyó István és Funtek Frigyes játssza a három magyari urat. Tetszett Tyll Attila karakteres bankár Mefisztója. Rubold Ödön Ferdinánd királyként viszo- lyogtatóan ellenszenves — színész számára ez igaz elismerés! —, de sajnos, kevéssé tudja érzékeltetni a hatalomtól megrészegült uralkodó színeváltozását. A díszletet a középkori várépítők közreműködésével Bakó József készítette — ugyanis hagyta élni az eredeti falakat. Schdffer Judit jelmezei jók voltak, mert lehetett bennük játszani, jól szolgálták az előadás jó hangulatait. A zenei vezető Simon Zoltán, a mozgástervező Péter László, a rendező munkatársa Tatár Eszter volt. Andódy Tibor KÉPERNYŐ Művészi filmsorozatok A televízió legnagyszerűbb dolgai közé sorolom a művészi filmsorozatokat, a hazánk és a világ filmművészetének kiemelkedő életműveiből készült válogatásokat. Nem felejtem el persze, hogy a film a moziban, a dráma a színházban az igazi, s egyik sem televíziós műfaj. Tudom, mit nyújthat az egyik, mit várhatok el a másiktól, mi az. ami az egyiknek sajátja, a másiktól viszont ostobaság lenne számon kérni. A képernyő érdem, előnye mégis vitathatatlan: nagy tömegeknek hozza el a műalkotásokat, házhoz szállítja a filmeket, a színdarabokat, tehát a legkényelmesebb és a legolcsóbb valamennyi szórakozási lehetőség közül. A mozikból jól ismert nagy lengyel filmeket mutatja most be a televízió. Július 13-tól minden szombaton Jerzy Kawa- lerowicz művei láthatók sorozatban. Az 1956-os Árnyékkal indul az összeállítás, legutóbb a tévénéző A háború igazi vegét (1957) láthatta, ami egyébként Haláltánc címmel ment u hazai mozikban. Ezután kerül műsorra Az éjpszakai vonat (1959), a Mater Johanna (1961). A fáraó (1965) és az Elnök halála (1976). Jerzy Kawalerowicz- nem forgatott túl sok filmet, de szinte minden egyes munkája maradandó alkotás, remekmű, nemcsak a lengyel, hanem a világ filmművészetének jelentős része. Hősei — kiszolgáltatottan, kilátástalanul — sorsdöntő lépések előtt hinni próbálnak, az igazság után akarnak kutatni, emberhez méltóan cselekedni. De minden szándék kudarcra ítéltetett. Azt sem kell titkolni, hogy ezek a figurák bizony elég furcsák egytől egyig: cseppet sem egyértelműen pozitív, követendő jellemek. Nem mentesek a hibáktól, a tévedésektől: az Életből vett, összetett, bonyolult egyének. Valamennyien szükségszerűen elbuknak, mégis van bennük valami, amiért fel lehet — fel kell — rájuk nézni. Azt hiszem, ezért jók Kawalerowicz filmjei ... Aki már látta ezeket a híres lengyel filmeket a moziban, most szép élményeket eleveníthet fel a televízió segítségével. Akinek pedig új fogalom Kawalerowicz neve és életműve, most megismerkedhet vele. S minden bizonnyal elmegy .érte majd a moziba is. Az ilyen műsorért egyébként érdemes a készülék előtt maradni — még a késői órákban is. Gyerekeknek, szünidőben A Szünidei matiné színes, változatos programot kínál a gyerekeknek. Szovjet mesefilm, esztétikára nevelő sorozat: Játék a műalkotásokkal, NDK tévéfilm (Álarcban), ami ugyan ismétlés, csehszlovák burleszk, hazai és külföldi természetfilmek, lengyel rajzfilm, NDK bábfilm, francia dokumentumfilm a repülőmodellezésről, 1980-as szovjet ifjúsági kalandfilm, Focisuli a labdarúgás iránt érdeklődőknek, a Don Quijote spanyol rajzfilmsorozat, az Ebéd (tévéfilm. Békés József sorozata díjnyertes, fesztiváldíjas filmjeiből), A fekete álarc (spanyol kalandfilmsorozat, ismétlés). A gondosan összeállított műsorban bőven van ismeretterjesztés, szórakoztatás, tanulás és játék, derű és izgalom — hétfő kivételével minden nap reggel fél kilenctől tizenegyig. Nem nevezhető elfecsérelt időnek, ha a kicsik délelőttjük nagy részét televíziózással töltik. Azért mégis remélem, hogy a gyerekek többsége nem tekinti kötelezőnek a tévéműsor végig- nézését minden délelőtt. Bízom benne, hogy tudnak válogatni és adott esetben van erejük megszabadulni a készüléktől. Hiszen nyár van, lehet strandolni, kirándulni, a szabadban, a jó levegőn játszani, mozogni, szaladgálni. S nemcsak lehet, hanem kell is. Elsősorban erre való a vakáció! Erre van szükségük az óvodásoknak és az iskolásoknak egyaránt. Ülhetnek majd benn eleget, ha ismét elkezdődik a tanítás, vagy ha jön a rossz idő. Még inkább remélem, hogy — ha a gyerekek maguktól rém jönnének rá — van aki figyelmezteti őket. akinek legalább nyáron több ideje és türelme van velük foglalkozni. Aki legalább szabadsága idején szervez nekik érdekes, változatos, egészséges programot — televízió nélkül is. Aki legalább ilyenkor többször ráér együtt lenni a gyerekekkel, beszélgetni. játszani velük. Meg aztán az igényes, „válogatós" tévénézésre nevelést sem lehet elég korán elkezdeni... Én, Natali Éppen az ilyen igényes, „válogatós” nézőnek nem nyújthatnak nagy élményt a szombat és vasárnap estére „időzített”, könnyed, jópofa, de bizony elég butácska, gyengére sikeredett filmek, mint az £n, Natali című, 1969-es amerikai produkció is vasárnap este. Persze, végig lehet nézni, de maradandó filmélményeink sotát aligha gazdagítja az ilyen két óra. Vagy megint bennem lenne a hiba, mert a mai fiatal lány útkeresésétől — líraian és humorral — többet vár1am' Niedzielsky Katalin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4.30—7.59: A Kossuth rádió reggeli műsora. 8.20: Társalgó. 9.44: Nefelejcs, (ism.) 10.05: Szinusz és Rettenetes Vendég ... (ism.) 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.48: Lemezmúzeum. 11.40: Védett férfiak. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Gül baba. 14.10: Magyarán szólva ... 14.25: Orvosi tanácsok — a tejről. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom. Kína. IV/1. rész. 15.20: Zenekari muzsika. 1,6.05: Messze . . . messze. Régi magyar világutazók nyomában. 16.46: Népzene Egyiptomból. 17.00': Olvastam valahol... 17.20: A Deller-énekegyüttes Wybile-madrigálokat énekel. 17.30: Beszélni, nehéz . .. 17.45: A Szabó család. 19.15: Beszélgetések a hóhérral. 20.20: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.22: Cigányosan. 21.30: Min ülünk? Vicsek Ferenc riportja. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Énekek éneke. I. fejezet. 23.30: Nóták. 0.10: Konez Tibor dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 4.30—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Zenés délelőtt. 12.10: A Szovjetunió déli hadseregcsoportjának fúvószenekara játszik. 12.30: Verbunkosok, katonadalok. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Tasnády László nótáiból. 14.16: A Bécsi Johann Strauss zenekar Lehár-keringőket játszik. 14.40: Muzsikáló természet. 14.45: Régen találkoztunk ... (ism.) 15.05: Csárdások. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: A Debreceni Délibáb együttes összes felvétele. XII/B. 20.19: Fellegi Adám Gerschwin- műveket zongorázik. 20.33: Indul a bakterház. 2. rész. 21.05: Filmfül. 8. rész. 22.07: Zeneközeiben a hallgató... 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Az amszterdami Concert- gebouw zenekarának hangversenye. 10.37: Kander zenés játékaiból. 11.20: Régi magyar dalok és táncok. 11.40: Bajazzók. 12.20: Beethoven: cisz-moli vonósnégyes. Op. 131. 13.05: Külpolitikai arcképcsarnok. (ism.) 13.20: Nagy László költészete. 13.43: Purcell-művek. 14.50: Üttörőzenekarok találkozóin 15.20: Hangjáték Schönherz Zoltánról. (ism.) 16.00: Operarészletek. 16.33: Frank Zappa. VIIlA- rész. 17.25: Hangverseny Kodály műveiből. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: A főszerepben: Marilyn Horne. IX/4. rész. Közben: 20.49: Az utolsó utáni fazekas. 21.09: Az operaközvetítés folytatása. 22.21: Witold Lutoslawski saját műveit vezényli. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Régi olasz slágereket énekel Gigliola Cinquetti. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Gulyás Erika. 17.40: Balázs Ferenc szintetizátor-felvételeiből. Közben: Üzemi lapszemle. 17.50: Kórusfelvételeinkből. A szentesi ÁFÉSZ énekkarának műsora. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Kim Wilde felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű sor előzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.35: Víkendház nélkül nem élet az élet. 11.05: Képújság. 16.55: Hírek. 17.00: Tisztelet Üzbegisztánnak. 17.30: Három nap tévéműsora. 17.35: Orosz csillagok. 18.00: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.20: Képújság. 18.25: Reklám. / 18.30: Gisela May énekel. 18.50: Mini Stúdió ’85. 18.55: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A fekete álarc. VHI/4. rész: A párbaj. 21.05: Stúdió ’85. 22.05: Kuba krónikása. 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Himnusz. II. MŰSOR 18.00: Képújság. 18.05: Zsebtévé. (ism.) 18.30: Körzeti adások. 19.05: A kondor szárnyán. III/3. 20.00: Beethoven-ciklus. XI/4. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: Női-férfi válogatott atlétikai viaöal. Közvetítés Helsinkiből. 22.25: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.40: Költészet. 20:50: Gazdasági figyelő. 21.05: Népdalok. 21.35: Kezdeményezések, újítások. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kicsiny világ — adás gyermekeknek. 18.45: Thommy’s pop show extra. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párbeszédek — belpolitikai adás. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A lehetséges határán — népszerű-tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belgrádi Tavasz ’85 fesztivál — felvételről. 20.50: Hírek. 20.55: Üőstette'k ideje — dokumentumadás. 21.40: Irodalom. MOZI Békés Bástya: 4-kor: Szavanha fia, 6 és 8-kor: Egy asszony visszanéz. Békéscsaba^ Szabadság: de. 10, 4 és 6-kor: Alkonyat, 8-kor: Megszállottság. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Koma kalandjai, fél 8-kor: Átlagemberek. Gyula Erkel: Éden boldogboldogtalannak. Gyula Petőfi: 4- kor: Fej nélküli lovas, 6-kor: Ragtime I—II. Orosháza Partizán: A cápa. Szarvas Táncsics: Eszterlánc. Szeghalom Ady: Tudom, hogy tudod, hogy tudom. A királyi markotányosnő Zápolyaval: Esztergályos Cecília és Bubik István Fotó: Hála Oiu,
