Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

1985. július 23., kedd Ősbemutató Gyulán Gosztonyi János: A festett király Dóci és Zápolya: Fonyó István, Bubik István Minek is tagadjam, vala-> melyes szorongással indul­tam a Gyulai Várszínházba, Gosztonyi János: A festett király című munkájának ős­bemutatójára. A dárab mű­faja miatt „féltem”, ugyanis- tragikomédiát kínált a szín­lap. S ha egy dráma a mo­hácsi vész idején játszódik, talán nem alaptalan az ag­godalom, hogy e komor idők­ről szólva célját tévesztheti a neveltetés. Történelmi gro­teszk címszó alatt annyi ön-, Röpködésnek voltunk már tanúi széles e hazában, hogy azon csodálkozhatunk, ha a darabokban bemutatott bugy- gyant agyú, félresikerült őseink után, kikacagni való történelmünket túlélve, egyáltalán helyünk maradt a földön. Alkotóinknak mint­ha kapóra jönne a költő ke­serűsége: nekünk Mohács kell, s a „no. uramisten, hadd lám, mire megyünk ketten" szorgalmával püíöl- nék tudatunkat, átitatva a felismeréssel, hogy ilyen al­janép, mint mi, aligha van a kerek vih.gon. Meggyőző­désem, ha költők kiáltásaira figyelünk, számunkra most fontosabb a törökverő Zrínyi szava: „ne bántsd a ma­gyart !" Megküzdve eredeti ellenér­zéseimmel — Gosztonyi Já­nos műve nagy segítségemre volt a küzdelemben! — be kell látnom, hogy megalapo­zatlan a félsz. Igaz, a jelzett tragikomédiában sokkal ke­vésbé hatottak rám a komi­kus elemek. Pontosabban szólva, nem mindig hatottak igazán. Nem volt elég szín­padi erejük. Kínos kacaj, ha valaki csak' azon tud nevetni, ha a szereplők egyre-másra emlegetik a „szart”, a „bio- lógice belélövelést" vagy a „lábszagot". Gosztonyi János kétségkívül groteszk szemlé­letmóddal ír. Kínos pontos­sággal felépített színpadi helyzeteibe túlzó bőséggel süríti a humorosnak szánt elemeket. Ám műve csak összességében lesz hatásos. Groteszk és megrendítő, elő-i adás végeztével, mintegy fe­lülről nézve, amikor együtt látjuk az egészet. Addig vi­szont ott kell ülni a széken, megemésztve nagy üresjá* latokat, néha unalmat. Nem csak a percekkel mérhető idő hosszú — éjfélre ér vé­get az előadás —, sokkal in­kább a lankadt várakozás fe­szélyez. Groteszk játékról szólván, engedtessék meg egy bizarr ötlet: elképzeltem, vajon mit szólna mindehhez egy hottentotta néző? Akinek semmit se mond az a szó. hogy Mohács, Buda vára vagy a magyar királyi koro­na. Aki „csak a színházért" megy színházba (ilyen ember úgysincs, ezért legyen hot­tentotta). Vajon nem gon^ dolná, hogy a III. Richárd magyarított változatába csöppent? Derék idegenünk is unná a túlzó történelmi is­meretterjesztést, a sablonos koronázásokat, a levesevést? Rossz tréfát félretéve: ne­künk, hozzánk szól ez a da­rab. Itt élő magyarokhoz, akik fogékonyak vagyunk múltunkra, hiszen tudjuk, hogy jelenünk is, meg a jö­vőnk is egyenes folytatása a rég volt időknek. És ha mai visszásságainkon tudunk ne­vetni, miért kellene merev szoborfiguráknak tekinteni azokat, akik pár száz évvel korábban jártak itt a földön. Hibáikat felismerhetjük ön­nön arcunkon, ha nem is okulásul, de legalább, hogy lássuk, bajok dolgában nincs új a nap alatt. Meg egy'kis keserű reményt sugallva: majd csak túlél bennünket is a világ. Egyenetlen darabnak érzem Gosztonyi János művét. Tud nagy színpadi helyzeteket te­remteni és eltűr munkájában légritka teret. Drámája ma­gában hordozza egy nagy formátumú, jelentős színpa­di alkotás lehetőségét. Ami pedig a gyulai előadásban megvalósult, az is emlékeze­tes este. Darvas Iván, a darab ren­dezője megharcolta harcait ezért a bemutatóért. Munká­ja nyomán pontosan veze­tett, jól összefogott előadást láthattunk. Természetesen nem azonos hőfokú játékot, de hiszen a darab is nagy lehetőségeket hordoz. Ruti­nos színészként érzi, hogy e színházi este sikerét a hibát­lanul megépített „nagyjelene­tek” pillérei biztosíthatják. Ezeket az alapokat sorra- rendre lerakja, s úgy tűnik, nem a rendezői munkán mú­lik, hogy.az előadásnak van­nak jócskán amolyan „es­sünk túl rajta” részei is. Furcsa, megmagyarázhatat­lan vibrálás érződik a vár­ban, amikor titokzatos török­ként a színész Darvas Iván is megjelenik. Ilyenkor a he­lyére zökken az idő és a já­ték, mosolyogni is tudunk meg elborzadni is. Színház­ban vagyunk! Ahogy jelentős festők táb­laképeikre, mint mellékfigu­rát odabiggyesztik önnön arcképeiket, a darab írója is szerepet vállalt az előadás­ban. Gosztonyi János püspö­köt játssza a szerző. Párat­lan névazonosság! Színész­ként is mintha saját írói ön­arcképét adná, erényeivel hibáival. Őszinte, igaz port­ré. Zápolya Jánost, a festett királyt Bubik István kelti életre. Szemünk láttán ele­venedik meg a színpadi sze­rep, hiszen kezdetben, ami­kor a mohácsi harcmező kö­zelében várakozik a bővérű főúr, még kevéssé ismerjük, talán el sem hisszük. Aztán drámai találkozások tüzében kezd lobogni. Fekete lángok­kal, sárga füstökkel, fehér izzással. Sokszínű figura, aki új meg új ragyogásokra ké­pes, valahányszor katalizá­tor-partnerekkel találkozik. A már említett titokzatos tö­rökkel való jelenetei az elő­adás csúcspontjai. Más mi­nőségekben, de szintén meg­győző a Mária királynéval való kettőse. E szerepében Kubik Anna erős, hideg, szá­mító, győző és legyőzött. Szép és szépen is beszél. Ki­tűnő színésznő! Esztergályos Cecília nagyszerűen találja meg az arányokat, amint ép­pen csak elmegy az ordená- réság határáig, de nem éri el azt. Művészi kötéltánca győzteseként az élet ezernyi ízével — jó ízekkel! — meg­áldott, szeretni való, királyi markotányosnőt éleszt. Jó látni a gyulai színpadon. •Csurka László, Fonyó István és Funtek Frigyes játssza a három magyari urat. Tetszett Tyll Attila karakteres ban­kár Mefisztója. Rubold Ödön Ferdinánd királyként viszo- lyogtatóan ellenszenves — színész számára ez igaz elis­merés! —, de sajnos, kevés­sé tudja érzékeltetni a hata­lomtól megrészegült uralko­dó színeváltozását. A díszletet a középkori várépítők közreműködésével Bakó József készítette — ugyanis hagyta élni az ere­deti falakat. Schdffer Judit jelmezei jók voltak, mert le­hetett bennük játszani, jól szolgálták az előadás jó han­gulatait. A zenei vezető Si­mon Zoltán, a mozgástervező Péter László, a rendező mun­katársa Tatár Eszter volt. Andódy Tibor KÉPERNYŐ Művészi filmsorozatok A televízió legnagyszerűbb dolgai közé sorolom a művé­szi filmsorozatokat, a hazánk és a világ filmművészetének kiemelkedő életműveiből készült válogatásokat. Nem felej­tem el persze, hogy a film a moziban, a dráma a színházban az igazi, s egyik sem televíziós műfaj. Tudom, mit nyújthat az egyik, mit várhatok el a másiktól, mi az. ami az egyik­nek sajátja, a másiktól viszont ostobaság lenne számon kérni. A képernyő érdem, előnye mégis vitathatatlan: nagy töme­geknek hozza el a műalkotásokat, házhoz szállítja a filme­ket, a színdarabokat, tehát a legkényelmesebb és a legol­csóbb valamennyi szórakozási lehetőség közül. A mozikból jól ismert nagy lengyel filmeket mutatja most be a televízió. Július 13-tól minden szombaton Jerzy Kawa- lerowicz művei láthatók sorozatban. Az 1956-os Árnyékkal indul az összeállítás, legutóbb a tévénéző A háború igazi vegét (1957) láthatta, ami egyébként Haláltánc címmel ment u hazai mozikban. Ezután kerül műsorra Az éjpszakai vo­nat (1959), a Mater Johanna (1961). A fáraó (1965) és az El­nök halála (1976). Jerzy Kawalerowicz- nem forgatott túl sok filmet, de szin­te minden egyes munkája maradandó alkotás, remekmű, nemcsak a lengyel, hanem a világ filmművészetének jelen­tős része. Hősei — kiszolgáltatottan, kilátástalanul — sors­döntő lépések előtt hinni próbálnak, az igazság után akar­nak kutatni, emberhez méltóan cselekedni. De minden szán­dék kudarcra ítéltetett. Azt sem kell titkolni, hogy ezek a figurák bizony elég furcsák egytől egyig: cseppet sem egy­értelműen pozitív, követendő jellemek. Nem mentesek a hibáktól, a tévedésektől: az Életből vett, összetett, bonyo­lult egyének. Valamennyien szükségszerűen elbuknak, mégis van bennük valami, amiért fel lehet — fel kell — rájuk nézni. Azt hiszem, ezért jók Kawalerowicz filmjei ... Aki már látta ezeket a híres lengyel filmeket a moziban, most szép élményeket eleveníthet fel a televízió segítségé­vel. Akinek pedig új fogalom Kawalerowicz neve és életmű­ve, most megismerkedhet vele. S minden bizonnyal elmegy .érte majd a moziba is. Az ilyen műsorért egyébként érde­mes a készülék előtt maradni — még a késői órákban is. Gyerekeknek, szünidőben A Szünidei matiné színes, változatos programot kínál a gyerekeknek. Szovjet mesefilm, esztétikára nevelő sorozat: Játék a műalkotásokkal, NDK tévéfilm (Álarcban), ami ugyan ismétlés, csehszlovák burleszk, hazai és külföldi ter­mészetfilmek, lengyel rajzfilm, NDK bábfilm, francia do­kumentumfilm a repülőmodellezésről, 1980-as szovjet ifjú­sági kalandfilm, Focisuli a labdarúgás iránt érdeklődőknek, a Don Quijote spanyol rajzfilmsorozat, az Ebéd (tévéfilm. Békés József sorozata díjnyertes, fesztiváldíjas filmjeiből), A fekete álarc (spanyol kalandfilmsorozat, ismétlés). A gon­dosan összeállított műsorban bőven van ismeretterjesztés, szórakoztatás, tanulás és játék, derű és izgalom — hétfő ki­vételével minden nap reggel fél kilenctől tizenegyig. Nem nevezhető elfecsérelt időnek, ha a kicsik délelőttjük nagy ré­szét televíziózással töltik. Azért mégis remélem, hogy a gye­rekek többsége nem tekinti kötelezőnek a tévéműsor végig- nézését minden délelőtt. Bízom benne, hogy tudnak válogat­ni és adott esetben van erejük megszabadulni a készüléktől. Hiszen nyár van, lehet strandolni, kirándulni, a szabadban, a jó levegőn játszani, mozogni, szaladgálni. S nemcsak lehet, hanem kell is. Elsősorban erre való a vakáció! Erre van szükségük az óvodásoknak és az iskolásoknak egyaránt. Ül­hetnek majd benn eleget, ha ismét elkezdődik a tanítás, vagy ha jön a rossz idő. Még inkább remélem, hogy — ha a gyerekek maguktól rém jönnének rá — van aki figyelmezteti őket. akinek lega­lább nyáron több ideje és türelme van velük foglalkozni. Aki legalább szabadsága idején szervez nekik érdekes, változa­tos, egészséges programot — televízió nélkül is. Aki legalább ilyenkor többször ráér együtt lenni a gyerekekkel, beszélget­ni. játszani velük. Meg aztán az igényes, „válogatós" tévéné­zésre nevelést sem lehet elég korán elkezdeni... Én, Natali Éppen az ilyen igényes, „válogatós” nézőnek nem nyújt­hatnak nagy élményt a szombat és vasárnap estére „időzí­tett”, könnyed, jópofa, de bizony elég butácska, gyengére si­keredett filmek, mint az £n, Natali című, 1969-es amerikai produkció is vasárnap este. Persze, végig lehet nézni, de maradandó filmélményeink sotát aligha gazdagítja az ilyen két óra. Vagy megint bennem lenne a hiba, mert a mai fiatal lány útkeresésétől — líraian és humorral — többet vár­1am' Niedzielsky Katalin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4.30—7.59: A Kossuth rádió reg­geli műsora. 8.20: Társalgó. 9.44: Nefelejcs, (ism.) 10.05: Szinusz és Rettenetes Ven­dég ... (ism.) 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.48: Lemezmúzeum. 11.40: Védett férfiak. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Gül baba. 14.10: Magyarán szólva ... 14.25: Orvosi tanácsok — a tej­ről. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom. Kína. IV/1. rész. 15.20: Zenekari muzsika. 1,6.05: Messze . . . messze. Régi magyar világutazók nyo­mában. 16.46: Népzene Egyiptomból. 17.00': Olvastam valahol... 17.20: A Deller-énekegyüttes Wybile-madrigálokat éne­kel. 17.30: Beszélni, nehéz . .. 17.45: A Szabó család. 19.15: Beszélgetések a hóhérral. 20.20: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.22: Cigányosan. 21.30: Min ülünk? Vicsek Ferenc riportja. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Énekek éneke. I. fejezet. 23.30: Nóták. 0.10: Konez Tibor dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 4.30—7.59: A Petőfi rádió regge­li zenés műsora. 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Zenés délelőtt. 12.10: A Szovjetunió déli hadse­regcsoportjának fúvósze­nekara játszik. 12.30: Verbunkosok, katonadalok. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Tasnády László nótáiból. 14.16: A Bécsi Johann Strauss zenekar Lehár-keringőket játszik. 14.40: Muzsikáló természet. 14.45: Régen találkoztunk ... (ism.) 15.05: Csárdások. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: A Debreceni Délibáb együt­tes összes felvétele. XII/B. 20.19: Fellegi Adám Gerschwin- műveket zongorázik. 20.33: Indul a bakterház. 2. rész. 21.05: Filmfül. 8. rész. 22.07: Zeneközeiben a hallgató... 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Az amszterdami Concert- gebouw zenekarának hang­versenye. 10.37: Kander zenés játékaiból. 11.20: Régi magyar dalok és tán­cok. 11.40: Bajazzók. 12.20: Beethoven: cisz-moli vo­nósnégyes. Op. 131. 13.05: Külpolitikai arcképcsar­nok. (ism.) 13.20: Nagy László költészete. 13.43: Purcell-művek. 14.50: Üttörőzenekarok találko­zóin 15.20: Hangjáték Schönherz Zol­tánról. (ism.) 16.00: Operarészletek. 16.33: Frank Zappa. VIIlA- rész. 17.25: Hangverseny Kodály mű­veiből. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: A főszerepben: Marilyn Horne. IX/4. rész. Közben: 20.49: Az utolsó utáni fazekas. 21.09: Az operaközvetítés folyta­tása. 22.21: Witold Lutoslawski saját műveit vezényli. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Régi olasz slágereket éne­kel Gigliola Cinquetti. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Gulyás Erika. 17.40: Balázs Ferenc szintetizá­tor-felvételeiből. Közben: Üzemi lapszemle. 17.50: Kórusfelvételeinkből. A szentesi ÁFÉSZ énekkará­nak műsora. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Kim Wilde felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű sor előzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.35: Víkendház nélkül nem élet az élet. 11.05: Képújság. 16.55: Hírek. 17.00: Tisztelet Üzbegisztánnak. 17.30: Három nap tévéműsora. 17.35: Orosz csillagok. 18.00: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.20: Képújság. 18.25: Reklám. / 18.30: Gisela May énekel. 18.50: Mini Stúdió ’85. 18.55: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A fekete álarc. VHI/4. rész: A párbaj. 21.05: Stúdió ’85. 22.05: Kuba krónikása. 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Himnusz. II. MŰSOR 18.00: Képújság. 18.05: Zsebtévé. (ism.) 18.30: Körzeti adások. 19.05: A kondor szárnyán. III/3. 20.00: Beethoven-ciklus. XI/4. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: Női-férfi válogatott atléti­kai viaöal. Közvetítés Hel­sinkiből. 22.25: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.40: Költészet. 20:50: Gazdasági figyelő. 21.05: Népdalok. 21.35: Kezdeményezések, újítá­sok. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kicsiny világ — adás gyer­mekeknek. 18.45: Thommy’s pop show extra. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párbeszédek — belpolitikai adás. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A lehetséges határán — népszerű-tudományos so­rozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belgrádi Tavasz ’85 feszti­vál — felvételről. 20.50: Hírek. 20.55: Üőstette'k ideje — doku­mentumadás. 21.40: Irodalom. MOZI Békés Bástya: 4-kor: Szavanha fia, 6 és 8-kor: Egy asszony visszanéz. Békéscsaba^ Szabad­ság: de. 10, 4 és 6-kor: Alko­nyat, 8-kor: Megszállottság. Bé­késcsaba Terv: fél 6-kor: Koma kalandjai, fél 8-kor: Átlagembe­rek. Gyula Erkel: Éden boldog­boldogtalannak. Gyula Petőfi: 4- kor: Fej nélküli lovas, 6-kor: Ragtime I—II. Orosháza Parti­zán: A cápa. Szarvas Táncsics: Eszterlánc. Szeghalom Ady: Tu­dom, hogy tudod, hogy tudom. A királyi markotányosnő Zápolyaval: Esztergályos Cecília és Bubik István Fotó: Hála Oiu,

Next

/
Thumbnails
Contents