Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-22 / 170. szám
NÉPÚJSÁG 1985. július 22., héttő-ben láttuk, rákérdeztünk: Hol tart megyénkben a számítógépes oktatás? Eszperantó világkongresszus Élete a miénk volt öt napja vágott mellbe a szomorú hír, hogy meghalt Gyarmati Pista bácsi, s ma délután már utolsó útjára kísérjük. Gyulán őt mindenki ismerte, de a megyében is nagyon sokan. Közvetlen, barátságos, mások gondjait mindig felvállaló és városát nagyon szerető ember volt. Ilyenkor mindent szeretne elmondani róla az ember, de az emlékek özönét magába kell zárnia. Majd a helytörténészek megteszik, hiszen a város múltját az ő említése nélkül nem lehet hitelesen megírni. Három dolog mégis álljon itt. Amikor a háború viharaiból kikerültünk, a megyei kórházat jóformán csak a falak jelezték. Orvos is alig maradt a helyén, ö látott elsőnek az újrateremtéshez: vezetésével, irányításával éledt újjá a megyei kórház, s kezdte meg gyógyító munkáját. Aztán félreállt, hogy szakmájában dolgozhasson. Sto- matológus volt. Megteremtette az első megyei mozgó fogorvosi szolgálatot, hogy a távoli falvak, tanyák népének — ahonnan ő is jött — jobb szakorvosi ellátást adhassunk. Megyei tanácstagságot is azért vállalt több cikluson keresztül, hogy még többet tehessen. De szívügye leginkább a Gyulai Vár fürdő volt. Ott bábáskodott kezdeténél és reménytelennek tűnő szakaszokban is hitt ebben. Szervezett, agitált mellette, és zsebbe nyúlt, ha a körülmények azt kívánták. Sokan értetlenül nézték ezt az önzetlen buzgalmat, pedig nem titkolta: a Várfürdővel új életet lehet adni a sorvadó városnak, s egyben segíteni a munkában elnyűtt parasztok egészségén. Néhány hete avatták fel a már országos hírűvé vált Gyulai Várfürdő nagyon szép, új fedett részét, és nyilvánították ki hivatalosan: Gyula gyógyhely. Ott volt ő is az ünnepségen. Csendben, örömmel néztünk össze, ű is arra gondolt, hogy megérte. Boldog volt. Emléke köztünk él tovább. Enyedi G. Sándor A Békés megyei üzemek jó együttműködését jelzi az Orosházi Üveggyárban készült literes csomagolóüveg, amelybe a Békéscsabai Konzervgyár a rostos üdítőitalokat tölti Fotó: Fazekas László HÉT tegnapi műsorában bő terjedelemben foglalkozott a számítógépekkel. A három riport mindegyike azt bizonyította, hogy életünk egyre jelentősebb részét foglalja el a számítógép, és aki ma nem ismerkedik meg e gépekkel, nem barátkozik meg használatukkal, az holnapra menthetetlenül lemarad. Nem vitás, hogy az ismerkedést fiatal, sőt gyermekkorban kell kezdeni. Ennek kitűnő eszköze az ÁSZ-BA- SIC kártyajáték, mely az óvodás kortól a gimnáziumig használható és számítógép nélkül is segít elsajátítani a BASIC-programozás alapjait. Akinek a riportból megtetszett ez a hasznos segédeszköz, annak nem kell Budapestre utaznia érte, mert megyénkben is kapható, legalábbis az elmúlt héten még volt a boltokban. Azért programozni, számítógépet használni igazán az tanul meg, aki gép közelébe jut. Ezen a téren megyénknek nincs szégyenkezni valója. Az ország egyik legjobban felszerelt iskolája a megye- székhelyen működik, ez a Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola. Ebben az iskolában már hagyománya van a számítástechnikai képzésnek, s ez meglátszik az elért eredményeken is. Programozók és szervezők képzése folyik a tagozatosi osztályokban, de hosszabb-rövi- debb ideig az iskola valamennyi tanulója közvetlen, kézzel fogható kapcsolatba kerül a számítógéppel. Rend- delkezik az iskola egy szinte egyedülálló eszközzel, egy terminálrendszerrel is, mely egy R—35-ös nagyszámítógéppel áll kapcsolatban, így a tanulók nemcsak a BASIC- programozást sajátíthatják el, hanem megismerik a nagygépes nyelveket is. A legtöbb közúti balesetet az elsőbbségadás elmulasztása és a szabálytalan kanyarodás okozta az elmúlt években Orosházán. A városban és környékén az utóbbi három évben csökkent a balesetek száma; míg 1982-ben 154, tavaly 122 baleset történt a közutakon, s a 122 közül 37 ízben azért következett be a baj, mert az egyik fél nem adta meg az elsőbbséget, 14 alkalommal pedig szabálytalan kanyarodás volt a baleset oka. Az esetek számát tekintve tehát számottevően javult a helyzet, az összkép azonban így is elszomorító, hiszen amíg 1982-ben 9, tavaly "12 halálos kimenetelű baleset történt. A legtöbbször — s ez a járművek számarányát figyelembe véve érthető — személygépkocsi okozta a bajt, míg 18 alkalommal motorkerékpárral, 16 esetben tehergépkocsival történt a karambol. Külön kell szólni a kerékpárosokról; 1982-ben 27, 1983-ban 19, tavaly vi1985. JÜLIUS 19-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 690 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 105 Trabant Llm. (Bp.) 31910 Trabant Llm. (Debrecen) 25 407 Trabant Llm. (Győr) 35 950 Trabant Combi (Bp.) 11 395 Trabant Combi (Gyór) 6 125 Wartburg St. (Bp.) 14 725 , Wartburg St. (Győr) 7 969 Wartburg Sp. (Bp.) 22 664 Wartburg Sp. (Győr) 11 914 Wartburg Sp. tolót. (Bp.) 5 074 Wartburg Tourist (Bp.) 9 373 Wartburg Tourist (Győr) 3 610 Skoda 105 S (Bp.) 9 080 Skoda 105 S (Debrecen) 6 881 Skoda 105 S (GySr) 7 140 Skoda 120 L (Bp.) 18 229 Skoda 120 L (Debrecen) 10 491 Ez persze csak egy iskola, de kisugárzása szerencsére elég messzire terjed. Ezerhez közeledik már azoknak a felnőtt hallgatóknak a száma, akik az iskola tanfolyamain tanulták meg a számi- tógépprogramozás alapjáit. ök munkahelyükön már ismerősként köszöntik a számítógépet. A megye többi középiskolájában is mindenütt van már valamilyen számítógép, legtöbbször az iskolaszámítógépnek nevezett HT—1080. A gond ezekben az iskolákban az, hogy egy gép nem gép, sőt még kettő sem. Ahhoz, hogy egy szakkör megfelelően dolgozhasson, vagy egy órán minden négy gyerekre jusson egy számítógép, 8—10 darab kellene minden iskolában. Ettől még sajnos mesz- sze vagyunk. Az is baj, hogy egy-két helyen túlságosan féltik a meglevő gépeket és a tanulók csak ritkán férnek hozzájuk. Persze, ahogy elmúlik az újdonság varázsa, nyilván kevésbé félnek majd a pedagógusok attól, hogy elrontják a gyerekek. A legtöbb tennivaló kétségkívül az általános iskolákban van, ahol csak egy-kettőben akad mutatóban számítógép. Ha igaz az a televízióban hallott információ, mely szerint Commodore 16-| osokkal szerelik fel az általános iskolákat, akkor ez nagyon nagy előrelépés lesz. Nézetünk szerint ez a masina alkalmasabb eszköz a kisiskolások tanítására, mint a magyar iskola-számítógép. A Commodore grafikája színes, jól lehet vele zenélni, köny- nyen programozható és nagyon sokféle játékot írtak már rá. És ami szintén nagyon lényeges: egyike a ma kapható legolcsóbb gépek-, nek. L. L. szont 30 esetben kerékpáros okozta a balesetet! Kevesebb az ittasan okozott baleset, ez, tavaly tizenkilencszer fordult elő, jelentősen csökkent a gyermekbalesetek és az idős emberek által okozott balesetek száma is. Az orosházi rendőrkapitányság működési területén belül leggyakrabban Orosházán, Tótkomlóson és Nagyszénáson fordult elő közúti baleset, ezért a városi Közlekedésbiztonsági Tanács e területekre összpontosítja a megelőző munkát. A súlyosabb szabálytalanságok mellett gyakran fordul elő kisebb-nagyobb koccanás türelmetlenség, figyelmetlenség miatt, no és a hiányos Kresz-tudás is okozott galibát nem is egy esetben. Éppen ezért a Közlekedésbiztonsági Tanács több mint 120 propagandaelőadást tervezett, emellett tartottak veélkedőket is, melyeknek nyertesei lehetünk végső soron valamennyien. T. I. Skoda 120 L (Győr) - 13 167 Skoda 120 GLS (Bp.) 1183 Lada 1200 (Bp.) 35 706 Lada 1200 (Debrecen) 23 287 Lada 1200 (Győr) 11 981 Lada 1300 S (Bp.) 14 187 Lada 300 S (Debrecen) 10 622 Lada 1300 S (Győr) 4 480 Lada 1500 (Bp.) 12 832 Lada 1500 (Debrecen)) 9 501 Lada 1500 (Győr) 4 080 Lada Combi (Bp.) 5 900 Lada Combi (Debrecen) 3 474 Moszkvics (Bp.) 13 673 Polski Fiat 126 P (Bp.) 21190 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 242 FSO (Polski Fiat) 1500 5 002 Dácia (Bp.) 28 731 Dácia (Debrecen) 18151 Zasztava (Bp.) 9 104 Európa egyik legrégibb vá-, rosában, a bajorországi Augsburgban rendezi meg az idei — sorrendben a 70. — kongresszusát az Eszperantó Világszövetség. A nemzetközi találkozón ötven országból mintegy kétezren vesznek részt, köztük magyar eszpe- rantisták. Az eseménysorozatra augusztus 3. és 10. között kerül sor. A világszövetség munkáját 1980 óta magyar főtitkár irányítja, a Pécsett élő Felsőné dr. Szabó Flóra ügyvéd. A háromnegyed évszázada fennálló nemzetközi szervezet élén először áll nő és először tölti be ezt a magas tisztséget szocialista országbeli eszperantista. Dr. Szabó Flórát családja és hi-, vatása Pécshez köti, ennélfogva a mecsekaljai városból intézi az Universala Esperanto Asocio (UEA) hivatalos ügyeit, köztük a világtalálkozó előkészítését. A kongresszusról nyilatkozott a főtitkár az MTI pécsi munkatársának az Augs- burgba történő elutazása előtt. Mint mondotta: az UEA azért választotta a világkongresszus színhelyéül Augsburgot, mert a város az idén ünnepli alapításának 2000. évfordulóját. Több más város is pályázott a 70. találkozó megrendezésének jo-, gára, de a szövetség méltányolta a nyugatnémet eszpe- rantisták kérelmét és az ősi bajor városba hívta össze a világnyelv barátait. Az eszNem új hír: kevés a csomagolóüveg, nagy a palackhiány, importálni kénytelen az ország. Az előrejelzések — 1990-ig — azt mutatják, hogy a növekvő konzervipari igényt nem tudja utolérni a háttéripar. A palackhiány a gyors fejlesztések eredményeként ugyan néhány évre megszűnhet, de erre a kon- zerves üvegek esetében nincs * reális alap. Vagy mégis? Erre voltunk kíváncsiak az Orosházi Üveggyárban, ahol dr. Hudák István igazgató válaszolt kérdéseinkre. — A téli gázkorlátozás 40 milliós hiányt szült. Ennek több mint felét, 22 milliót az idén befejezett beruházással pótolni tudjuk, de a többit sajnos nem, mert folyamatos üzemben dolgozunk. Naponta 500 tonna csomagolóüveg: palack, illetve konzervtöltö hagyja el a gyártósorokat. Csaknem 200 tonna sík- és 100 tonna hengerelt termék készül egy teljes nap alatt. Ez a mennyiség nem elég. Mintegy 145 millió konzerv- üveggel és 80 millió palackkal van kevesebb. Az igényekhez fel kellene zárkóznia a háttériparnak. — A „Miért nem sikerül?” kérdésre a válasz összetett, hiszen a konzervgyárak ismerik, a palackigénylők tudják, hogy a pénzhiány az elsődleges gátja a felzárkózásnak. De valóban csak ez? — Egy tanulmány készült az elmúlt két esztendő tapasztalatait és a következő évek igényeit figyelembe véve. Ebből kitűnik, hogy az üveggyárak — Saj őszen tpé- ter és Orosháza — nem képesek a konzervipar fejlődési ütemét utolérni, felzárkózni ahhoz, majd azzal párhuzamosan fejlődni. A feldolgozó üzemek termelésfejlődési üteme mellett az is gondot okoz, hogy az 5 literes üvegeket kivonták a forgalomból a KGST piacon, ez újabb évi 60 milliós hiányt idézett elő. Az üvegen kívüli csomagolóanyagokkal pedig köztudottan az a gond, hogy a dobozgyártás alapanyaga import, tehát ott is vontatott fejlődésre lehet számítani. Vagyis a kérdésére válaszolva azt kell mondanom, hogy elsőperantókongresszus ily módon részévé válik a jubileumi ünnepségsorozatnak. A 2000. évfordulóhoz kapcsolódik a világtalálkozó gondolata is: „Régi és modern: mit megváltoztatni és mit megtartani?”. A különböző szakmai területek — például a kultúra, a város-i építészet, a nyelvészet — művelői külön-külön megvitatják ezt a témát, nevezetesen, hogy miként tudjuk az új dolgokat beilleszteni az életünkbe úgy, hogy megőrizzük a múlt értékeit. Ebben a gondolatkörben helyezkedik el az eszperantó is: fejleszteni az ősi nyelveket és közben magunkévá tenni a nemzetközi érintkezés új nyelvét, az eszperantót. A főtitkár végül elmondta, hogy a Japán Eszperantó Szövetség kezdeményezésére a kongresszus hetét békehétté nyilvánítják. Nemcsak Augsburg 2000 évvel ezelőtti alapítására emlékeznek ugyanis az eszperantis- ták, hanem Hirosima és Na- gaszaki 40 évvel ezelőtti pusztulására is, arra, hogy 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én robbantak a történelem első atombombái a két japán városban, százezrek életét oltva ki. Az évforduló alkalmából dokumentumkiállítást, békekoncertet, filmvetítést és előadásokat rendeznek, s nagygyűlésen emelik fel szavukat a kongresszus résztvevői az atomháború ellen. sorban a pénz — deviza — hiány akadályozza. — Az újabb igényeket is figyelembe véve, van-e lehetőség arra, hogy hosszú távon ez a helyzet megváltozzon? — Az elkövetkezendő 3—4 év kilátásai szerint mód nyílik a gyártásfejlesztésre, de nem saját alapokból, mert azok kimerültek, hanem központi forrásokból. Az ország jelenleg 10 millió dollárért vásárol az NSZK-ból, Ausztriából és Jugoszláviából üveget, hogy enyhítse a helyzetet. Ha ennyi pénz lenne fejlesztésre, meg lehetne venni a legmodernebb gépeket, amelyekkel az igényeket kielégíthetnénk. De foglalkozik a gazdasági kormányzat újabb fejlesztések lehetőségével, befejezésüket követően — 110 ezer tonnával több üveg készülhetne. — Milyen elképzelések, kilátások vannak a programok megvalósítására? — Lehetne építeni egy új üveggyárat a Dunántúlon, mert most 100 millió üveg utazik az ország egyik végéből a másikba. Így a szállítás költségei jelentősen csökkennének. A gyártelepítés ellen szóló érvek azonban meggyőzőbbek. Egy új gyár építésének költsége 30 százalékkal magasabb, mint a két másik, már üzemelő gyár bővítése. Ráadásul az építkezés évekig tartana. Nem kedvező az új gyár telepítése esetében az sem, hogy a szakemberek letelepítése nagyon sok pénzt emészt fel. Ugyanakkor Orosházán műszaki fejlesztéssel 100 ezer tonna év teljesítménybővítésre van mód és Sajószent- péteren is hasonló a helyzet. Talán az anyagi helyzetet figyelembe véve, szerencsésebb volna, ha a többletköltséget másra, például a vasút korszerűsítésére, vagy egy tranzitraktár építésére fordítaná az ország. Ez a megoldás már csak azért is szimpatikus, mert a vasúti hálózat fejlesztése is időszerű, a másik esetben pedig a tranzitraktár a feldolgozói és a vasúti holtidényben — októbertől márciusig — feltölthető. — Nagyon megfontolt, racionális elképzelésnek tűnik. — Rövid távon a két gyár fejlesztése hozhat sikert, szüntetheti meg az igény egy- harmadát jelentő hiányt. De hosszabb távon mindenképpen a dunántúli telepítés az indokolt. — Az is mellette szól, hogy a Dunántúlról szerzik be az üveggyártás alapanyagát? — Valóban onnan érkezik a homok, a mész, a dolomit, a szóda, de jó tíz éve azért települt Orosházára az üveggyár, mert itt volt elegendő energia és az itt található nagy szénmonoxid tartalmú gáz, a következő években sem, lesz szállítható. — De ne szakadjunk el a jelentől. A Nagyító című havilapban nem minősítették sem kiválónak, sem jónak az önök üvegeit, palackjait. Egyetért ezzel a minősítéssel? — Két eredendően fontos szempont érvényesül a gyártás során. Az egyik a műszaki paraméterek tartása, amiről azt tudjuk elmondani: nincs gond, kis kapaszkodással tudjuk, amit ma kell, különben aligha vihetnénk évente 30 milliónyit tőkés exportra. A másik szempont az üvegek formája. A szabvány miatt ugyanis nem tudunk egyedi, jellegzetes üvegeket gyártani. — Ha a termelés meghaladná az igényeket, akkor sem? — Egyelőre erről szó sincs — folytatja Hudák István —. Azért minden évben megjelenünk 2—3 új üveggel, s ennek akad felvevő piaca is. Az üvegek többségét a KGST szabvány szerint készítjük, ugyanis a szocialista országokban újratöltésre is felhasználják a csomagolóüvegeket. Itt persze lehet arról vitatkozni, hogy ennek a formáján lehet-e változtatni, amire természetesen azt mondom, hogy igen, de úgy gondolom, hogy alapvető feladatunk pillanatnyilag a felmerülő igények kielégítése. — Számadó — Balesetek, tanulságok Gépkocsi-átvételi sorszámok: Tartós marad-e az iiveghiány?
