Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
A jól működő ETON-rendszerű gyártósort most űj szabadkaros varrógépekkel szerelték fel a szarvasi Szirénben. Ezekkel a gépekkel bonyolultabb varrási műveleteket végezhetnők el Fotó: Lónyai László Élelmiszergazdaság Az igazgatóválasztás tapasztalatai Csaknem egy évvel ezelőtt látott napvilágot az új vállalatvezetési formákról szóló minisztertanácsi rendelet. Azóta sok víz folyt le a Dunán, s az igazgatóválasztások eddigi tapasztalatai alapján számos érvet gyűjthettek az új módszer ellenzői és hívei, akik egyébként, álláspontjuktól függetlenül a dolgozók fokozott aktivitására figyelhettek fel az átállás időszakában. Az érdeklődés jellege azonban azt a látszatot keltette, mintha a rendelet leglényegescb mondanivalója a válasszunk igazgatót lenne. Valójában ennél sokkal többről volt, van szó. B könnyűipar első A könnyűipar — az elmúlt év azonos időszakát alapul véve — az idén 6.ti százalékkal növelte termelési értékét. Ez a tervezett növekedésnél 0.6 százalékkal kevesebb. Kiemelkedően jő eredményt — 9 százalékos termelésnövekedést — ért el a papír- és nyomdaipar, ugyancsak az átlagon felül teljesített a kötőipar és a pamutipar. A növekedés üteme némileg elmaradt a tervezettől a cipőiparban. a textilipar egészében, ezen belül is a gyapjú- és selyemiparban. A gyapjúipar térféléve melési értéke például mindösz- s/.e 1,7 százalékkal több a tavalyi első félévinél. Ennek oka részint a létszámhiányban, részint a kedvezőtlen piaci helyzetben keresendő. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis lanyhult a belföldi piac érdeklődése a gyap- júszőnyegek és -takarók iránt. Az év második felében a legfontosabb feladat a termelés olyan mértékű növelése, aminek eredményeként egyaránt lehetővé válik a belföldi, a szocialista és a konvertibilis piac igényeinek jobb kielégítése. Az új vállalatvezetési forma és ezen belül az igazgatóválasztás ugyanis jól illeszkedik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését szolgáló, a vállalati önállóságot növelő törekvésekbe, s egyúttal lehetőséget ad a kollektív tulajdonosi funkciók szélesítésére, a dolgozók tulajdonosi tudatának fejlesztésére. A munkások, alkalmazottak választott képviselőik útján beleszólási lehetőséget kaptak a vállalati stratégia kidolgozásába, s az új testületek, mint a vezető feletti munkáltatói jog gyakorlói, a közösség érdekeit is érvényesíthetik. Az új vállalatvezetési formában az eddiginél jóval nagyobb szerephez jut az üzemi demokrácia, amely így még nyilvánvalóbb; nem egyike a választható vezetési módszereknek, és még csak nem is vezetést korlátozó követelmény, hanem viszonyainkból fakadó szükségszerűség. Mindezt megerősítették a megye élelmiszergazdaságához tartozó üzemekben tapasztaltak. Az élelmiszeripari üzemekben, állami gazdaságokban, július közepéig, egykét kivételtől eltekintve, áttértek az új vállalatvezetési formára. Az esetek többségében a dolgozók és a felügyeletet gyakorló szervezetek képviselői azt tapasztalták. hogy az átállást megelőző időszakban megváltozott az igazgatók magatartása. Ez a változás látszólag azok igazát erősítette, akik az igazgatók kiszolgáltatottsága (választása) ellen éppen azért tiltakoztak, mert mint mondták, az elvonhatja figyelmüket a gazdálkodás más fontos teendőitől. Mások annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a választás engedékenységhez, a munkafegyelem lazulásához vezet. Az aggodalmakra éppen a választások eredményei cáfoltak rá. Nem véletlenül beszélnek mostanában sokat a kollektívák érettségéről, a demokratizmus továbbfejlesztésének gyakorlatban igazolt lét- jogosultságáról, hiszen a többi, itt-ott megfogalmazott félelem sem igazolódott be. Valamennyi, az állami gazdaságokban. élelmiszeriparban korábban kinevezett vezető, a nyugdíjba vonulók kivételével, most megerősítést, jobban mondva bizalmat kapott. A bizalom mértéke azonban már korántsem volt egyforma, de az igazgatók munkája, vezetői magatartása, a választók szemében egyetlen esetben sem lépte túl a kritikus küszöböt. Az már a jövőben alkalmazott vezetői módszerektől függ, hogyan változik a nem szavazatok aránya a legközelebbi választásokig. A termelőszövetkezetek példája, amelyekben évtizedek óta választják az elnököket, azt látszik igazolni, hogy az eredményes gazdálkodás a legfontosabb, s a vezető többi tulajdonságát is ennek fényében ítélik meg. Vagyis a választás további erőfeszítésekre, bátrabb vállalkozói magatartásra, sikeresebb gazdálkodásra ösztönözhet. A választásokon újra bebizonyosodott, hogy a dolgozok aktivitása, vagy éppen közömbössége azon múlik. van-e tényleges beleszólásuk a körülmények alakulásába, vagy megkérdezésük csak formális. Most a túlnyomó többség úgy érezte, van értelme a részvételnek. Az érdeklődésre jellemző, hogy egyik-másik munkahelyen a küldöttek választásán a táppénzesek egy része is megjelent. Persze, nem lennénk hűek az igazsághoz, ha elhallgatnánk, hogy akadtak a választások demokratizmusát bíráló megjegyzések is. Valószínű, hogy ezeket a véleményeket elsősorban az előkészítés, a lebonyolítás elégtelensége váltotta ki. A többség kedvezően fogadta az új vállalatvezetési formák bevezetését. Ez nemcsak a küldött- és igazgató- választások során elhangzott véleményekből tűnt ki. hanem a rendelet fogadtatásából is. A tanácsi vállalatok egy részénél, a négy sütőipari vállalatnál. ugyanis eredetileg nem tervezték az átállást. A dolgozók javaslatai majd a MÉM állásfoglalását követően azonban ezt az álláspontot felülvizsgálták, s végül a sütőipari vállalatoknál is kedvező tapasztalatokkal zárult az átállás. Ami a tényeket illeti, az élelmiszeriparban, a minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatoknál, a konzervgyárban, a békéscsabai és az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Sarkadi Cukorgyárban, valamint hat állami gazdaságban vállalati tanácsot, a négy sütőipari és az üdítőital-ipari vállalatnál, valamint az Orosházi Állami Gazdaságban a küldött- gyűlések — az Agrokernél közgyűlés —, vezetőséget választottak. Nyugdíjazás miatt új igazgatót választottak a Gyulai Sütőipari Vállalatnál. A Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátban, ahol nyugdíjazás miatt került sor a vpzérigazgató választására. az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, ezért itt pályázatot írtak ki. Az átállásban, a választások lebonyolításában kulcsszerepük volt a vállalati, üzemi szakszervezeti bizottságoknak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben az időszakban tovább erősödött a szakszervezetek tekintélye, a dolgozók és a vezetők körében egyaránt. A szakszervezetek -választott képviselői óriási többletmunkát végeztek. ennek nem lebecsülendő eredménye, hogy ezzel még alaposabban megismerhették a dolgozók véleményét. Valamennyi vállalati tanács, illetve vezetőség — ezekbe szép számmal kerüL- tek fizikai munkások is — elfogadta vállalata stratégiáját, s egyúttal megfogalmazta az igazgatókkal szemben támasztott követelményeket. Ezzel tulajdonképpen nem fejeződött be, ellenkezőleg, éppen csak hogy elkezdődöttt az a munka, amelynek célja a dolgozók nagyobb érdekeltségén, a vállalatok fokozottabb önállóságán keresztül a hatékonyabb vállalati gazdálkodás elérése. A vállalati tanácsok, vezetőségek tevékenységének eredményessége pedig elsősorban azon múlik, hogyan tudnak élni a kezükbe adott lehetőséggel. Kepenyes János Miért pörgött a gázóra? II tél elmúlt — a kérdés megmaradt A szokásosnál jóval hidegebb, keményebb tél, a tüzelőellátási gondok előtérbe helyezték az energiakérdést. Nem voltak elégedettek azok sem, akik gázzal fűtöttek, utóbb pedig a gáz árának emelkedése foglalkoztatta a közvéleményt. Jóllehet, a nyár új „területekre" irányította a lakosság figyelmét, ám nem merült feledésbe az energiatéma sem. Az illetékes szakemberek szeretnék, ha a lakosság tisztábban látna, ezért kezdeményezték, hogy folyamatosan, nyilvánosan válaszolnak az energiaszolgáltatást érintő, problémákra. Ez alkalommal a földgázzal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre kerestünk magyarázatot. Az energiatermelő és szolgáltató vállalatok helyi vezetőiből álló Területi Energiaipari Bizottság képviseletében Klenk Gyula, Békés megye főenergetikusa vállalkozott a válaszadásra. * * * — Milyen minőségű gázzal füthetnek megyénk lakói, és hogyan .határozzák meg a gáz árát? — A földgázt a gázszolgál-» tató, tehát jelen esetben a Dégáz a Gáz- és Olajszállító Vállalattól, valamint közvetlenül a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalattól vásárolja. A felek éves szerződést kötnek, melyben rögzítik a gáz minőségét, azaz fűtőértékét. Ez körzetenként változó, de szinte az egész megyében igen jó a fűtőérték, az országban a legmagasabbak közé tartozik. Rendelet írja elő — IV./3 1985./AT.2. —, hogy településenként -a különböző fűtőértékű földgázt milyen áron értékesítheti a gázszolgáltató a lakosságnak és a közületeknek. Így például; Békéscsabán a gáz fűtőértéke 39,4 MJ m1, ára 3,36 forint, Tótkomlóson a fűtőérték 29,6 MJ/m3, az ár pedig ennek megfelelően 2,53 forint. Debrecenben ezek az értékek 33,8 MJ m' és 2,89 forint, míg Zalaegerszegen 35,3 MJ m‘ és 3,01 forint. A nagyüzemi fogyasztók a tényleges havi átlag- fűtőérléknek megfelelően térítik a gázdíjat. — Ezek szerint a fűtőének nem állandó, ki méri ezt? — Mindenekelőtt a gáztermelő köteles betartani a szerződött minőséget, pluszmínusz 5 százalékon belüli eltéréssel. Tehát ennyiben változhat a fűtőérték, amit a nagyfogyasztóknál figyelembe veszünk. Amennyiben termelési okok miatt a fűtőérték három hónapon túl, tartósan, 5 százalékot meghaladó mértékben eltér az említett rendeletben meghatározottól, a gázszolgáltató az 'ennek megfelelő árváltoztatást előterjeszti az Országos Anyag- és Árhivatalban. Az elmúlt télen az ipar- vállalatok és a Központi Népi Ellenőrző Bizottság kérésére többször is ellenőriztük a fűtőértéket Békéscsaba térségében. így január 24. s 31. között, tehát egy igen hideg időszakban, a gáz fűtőértéke 40,137 MJ/m3 és 39,297 MJ m1 között mozgott. A fűtési idényben nem esett 39 MJ/m3 alá az érték. A Dégáz korábban a szegedi József Attila Tudomány- egyetem egyik tanszékével ellenőriztette rendszeresen a gáztermelő adatait. Ezek azonban több év távlatában annyira egybeestek, hogy újabban csupán a szükséges esetekben tartanak ellenőrzéseket. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fokozatosan, hosszabb távon 37 MJ m'-re akarja egységesíteni az országban a szolgáltatott földgáz fűtőértékét. — Ez azt is jelenti, hogy megszűnik a területenkénti eltérő ár. Sokan nem értik, hogy például Budapesten miért fizetnek kevesebbet.... — Nagyon egyszerű oka van. Budapesten még egyes területeken az úgynevezett városi gázt használják. Ennek fűtőértéke '17,6 MJ m3, ára pedig — ezt is előírja a már többször emlegetett rendelet — 1,44 forint. Egyébként ott is folyamatos az átállás földgázra. — Visszatérve a megyére: ha a gáz fütőértéke a szokásos és szabályos szinten mozgott, mi magyarázza azokat a panaszokat, miszerint a kazánokat akármilyen nagy. fokozatra állítva sem tudott a benne levő víz 90 fokig felmelegedni, a konvektorok szintén nem adták le a szükséges meleget, a gázórák pedig csúcsfogyasztást mutattak? — A mostani, átlagosnál hidegebb télben a lakások hőigénye is jelentősén megnövekedett. A tapasztalatok szerint 1 fok Celsius több- lethőmérséklet-igény mint egy 5 százalékkal több energiafelhasználást jelent. Ez a háztartások gázfelhasználásában is megmutatkozott. A lakások esetleges fűtési problémái alapvetően két okra vezethetők vissza. Egyrészt a fűtőberendezések teljesítménye a rendkívüli hidegben már nem volt elégséges a megkívánt lakáshőmérséklet elérésére. Másrészt, elsősorban Békéscsaba kisnyomású gázszolgáltatással ellátott körzeteiben, a gázvezetékek szállítóképessége a megnövekedett igényeket nem tudta teljes mértékben kielégíteni, így nyomáscsökkenés állt elő. Emiatt valóban előfordult, hogy a lakások fűtőberendezései nem tudták leadni a szükséges hőmeny- nyiséget. Ez azonban nem okozhatott többletfogyasztást, vagyis, ha „pörgött a gázóra”, melegnek kellett lennie, illetve, ha nem volt meleg, csúcsfogyasztás sem lehetett. — Ha a következő tél hasonlóan hideg lesz, mire számíthatnak a fogyasztók? — Az energiafelhasználás szerkezetét vizsgálva, megállapítható, hogy a lakossági gázfogyasztás az országosnak mintegy 6,9 százalékát teszi ki. A közületi, ipari, mezőgazdasági nagyfogyasztók szinten tartására, illetve csökkentésére különböző intézkedéseket hozott. az Országos Energiagazdálkodási Hatóság. Például á leszerződött földgázmennyiség fölötti túlfogyasztásokat többszörös áron kell majd megfizetni. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt óriási erőfeszítéseket tesz megyénkben is — új szénhidrogénmezők üzembe állításával, gáztárolók és távvezetékek építésével — a gázhálózat fejlesztésére. A megyében levő szolgáltatási területeken a közép- nyomású hálózatok biztonságosan üzemeltethetők. A kisnyomású gázhálózat nyomásviszonyainak javítására a Dégáz a téli tapasztalatok alapján a szükséges intézkedéseket megtette. A korábbi hőtechnikai szabványra méretezett épületek hőszigetelését és tüzeléstechnikai adottságait sürgősen javítani kell. Ezeknél ugyanis az épületszerkezetet, a fűtőberendezéseket legfeljebb minus? 15 Celsius-fok külső hőmérsékletre tervezték, ennél tartósan hidegebb idő esetén a lakások nem tudnak kellően felmelegedni. Egyébként az esetleges gázkorlátozások a lakosságot közvetlenül nem érinthetik. Köszönjük a tájékoztatást. Szatmári Ilona Zsolnay porcelán új technikával Harmincmilliós beruházás segítségével termékszerkezetváltás történt a pécsi Zsolnay Porcelángyárban, ahol két és félszeresére nő a termelés; mintegy 45 milliós hasznot várnak a ’85-ös évtől. Az új, modern nyugatnémet égető kemencékkel, a jobb masszakészítővel, valamint a dolgozók szakmai átképzésével 1986-ra 60 milliós termelést terveznek. A mennyiségi és minőségi növekedés jobb lehetőségeket ad a hazai és külföldi vásárlói igények kielégítésére Az új NSZK gyártmányú kemencékben 1250 Celsius-fokon égetik a mázzal díszített porcelán tárgyakat (MTI-fotó: GYAK V. — KS)
