Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
1985. július 18., csütörtök Korongparádé Karcagon és Túrkevén III. alföldi Fazekas Triennále - Mai túri mesterek bemutatója A karcagi Déryné Művelődési Központban augusztus 20-ig látható a 111. Alföldi Fazekas Triennále anyaga. Az országos pályázatra 74 fazekas küldte el munkáit, a hatvannégy mestet alkotásait fogadta el a zsűri. A beérkezett csaknem ezer pályamunka közül 650 remekmű — tál. korsó, bödön. kanta, kancsó, bokály és számos kerámia figura került a közönség elé. A zsűri a III. Alföldi Fazekas Triennále első díját ifjú Szabó Mihály karcagi fazekasnak ítélte oda, a magyar reneszánsz kori fazék as mű vészét legszebb hagyományait újjáélesztő és megújító munkáiért. A látványos, méreteiben is impozáns kiállítás bizonyítja, hogy a mai alkotókban megvan az a készség és képesség, hogy a régi korok gazdag stí-lusvilágát újrateremtsék, formats motívumkincsét újraértelmezzék. A pályázók messzemenőin figyelembe vették a pályázatnak azt a megszigorítását, hogy olyan munkákkal vegyenek részt a triennálén, amelyek alkalmasak a konyha, a háztartás és lakáskultúra igényeinek kielégítésére, szolgálatára. A Dévaványával szomszédos Túrkevén, a Finta Múzeumban rendezett mezőtúri bemutató méreteiben természetesen szerényebb .a karcagi országos kiállításnál, de szépségében méltó társa a kúnfővárosban rendezett tárlatnak. A „túriak ktviben" — mezőtúriak Túrkevén — rendezvénysorozat keretében a túrkevei fazekasszövetkezet ifjú népművészei állították ki legszebb munkáikat. Gonda István — valamennyien a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai —, Busi Lajos, Kozák Éva. Kőműves Lajos, Tóth Géza és Sólyom Imre már nem csupán a magyar íazekasművészel jeles ígéretei, hanem a túri kerámia legrangosabb művelői között tartják őket számon. A Finta testvérekről elnevezett múzeumban az alkotmány ünnepéig látható tárlat azért is jelentős, mert számvetésféle: az ifjú fazekas generációk mit kezdenek a helyi és a távolabb élő hagyományokkal. Gonda István 72 darabból álló étkészlettel jelentkezett, a kiállításon az ő edényei tűnnek a legrégebbi korban gyökere- zőnek. A fantáziadús formák jól harmonizálnak a barnás, zöldes árnyalatokkal. A túri alkotóműhely legkiforrottabb egyéniségű művésze a bakonyi kerámiának is újraélesztője. mestere. Budai Lajos is a mezőtúri kerámia korai időszakához nj últ vissza, ahhoz a stílusvilághoz, amely a múlt század második harmadában élt. virágzott. Nagyszerűen korongozot- tak a tárgyai, de igazi jellegzetességüket a ragyogó máz adja. harmonikus színekben pompáznak korsói, butykosai. kan- csói. tányérjai. Kőműves Lajos a túri alkotóműhely legfiatalabb tagja, kantái és bokályai zilahi ihletésűek, de az eredetinél színviláguk visszafogottabb. Tóth Géza főleg a máztalan — úgynevezett — paraszt edények újjáalkotásában jeleskedik. Sólyom Imre igen mutatós, a korhűséget fantáziával ötvöző edényein kívül Kozák Éva „csipkés", áttört remekeiben gyönyörködhetnek a látogatók. Tiszai Lajos Gonda István 72 darabból álló túri étkészletének részlete Fotó: Tarpai Zoltán Kozák Éva csipkés, „áttört” tányérja Levelezőlapon az Erzsébet-szobor A június 29-i Szülőföl- dünk-oldalon megjelent cikkünkben többek kérésére javasoltuk. hogy keressenek méltó helyet a gyulai Erzsébet-szobornak. mely évtizedek óta (kalandos út után) a gyulai múzeum kertjében található, a fák alatt, alapzatának egy darabjával. Közben az is kiderült, hogy az 1904-ben felállított carrarai márvány szobrot a gyulai születésű. egykor Fadrusz János műtermében dolgozó Felek Gyula szobrászművész készítette, és azt az 1935- ben megjelent művészeti lexikon élete főművének tartja. Cikkünk megjelenése után érkezett szerkesztőségünkbe az itt látható ötven év előtti képes levelezőlap, melyen a szobor második helyén, az akkori Maróti-téren, az Erzsébet-parkbnn látható. (Ezt a parkot ma Groza-parknak nevezik, és itt van a híres gyulai szoborsétány.) Dr. Czeglédi Imre, a gyulai Erkel Múzeum igazgatója szolgált lapunknak újabb hírrel a szobor ügyében: ezek szerint az Erzsébet-szobrot hamarosan restaurátori vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák, mennyi időt és összeget vesz igénybe rendbehozatala, a márvány teljes megtisztítása. Ismeretes, hogy Felek Gyula életművének fő alkotását, az Erzsébet-szobrot a Várfürdőben, a kastély előtti tágas térségen javasoltuk újból felállítani, indokolva azzal, hogy ebben a környezetben találhatná meg legméltóbb helyét. A szobor sorsának alakulásáról lapunk olvasóinak rendszeresen beszámolunk. (se) HANGSZÓRÓ Omikor a hóhért (is) akasztják Pásztor Magdolna most is — mint mindig — jó témát dolgozott föl a Családi tükörben: a családot, érdekesen, lényegre törően, de az igazán jó húzása az volt, hogy a műsort Magyar József filmrendezőre alapozta. Legutóbbi alkotása, A mi családunk apropóján. A Mi, büszke magyarok és A mi iskolánk jól ismert rendezője itt elsősorban szülői minőségben szólalt meg, saját családjára vonatkozva kapta a kérdéseket. Jól élnek, egyetértés van a szülők és a tizenöt éves fiú között, akinek maximális szabadságot biztosítanak, természetesen a szükséges kötöttségekkel. Olykor még tanul is tőle. A külön megkérdezett fiú igazolta a nevelési elvek gyakorlatát. jónak is tartja, csak egyet túlzásnak: a tanulási maximumot. Kitűnőnek muszáj lenni, s ezt ö nem fogja majd, mint apa, megkövetelni. Mit lehetett erre mondani? Nem megalapozatlan a követelmény, s különben is, a fiú érdekében történik. Aztán gyerekek szólaltak meg a ligetből, ahol az egész nyarat töltik, ha éppen nem tévét néznek, vagy apróbb házimunkát végeznek. Napközben nincs otthon senki, de hét végén is egyedül vannak, mert az anyjuk ilyenkor mos. főz. takarít. Az a baj, mondta Hoffmann Istvánná docens, hogy a vakáció nem hoz igazi változatosságot a gyerekek — a legtöbb gyerek — életébe. Vannak ugyan napközis táborok, de ezek túl fegyelmezettek, és egyébként is, itt ugyanazok a társak, akik egész évben az iskolában. S nincs romantika, amire pedig úgy vágynak a gyerekek. Nincs már meg a régi jó szokás, a nyári falura küldés, a családi nyaralás, amely az év nagy eseménye volt valamikor a városi gyerekeknek. Ez mind igaz, de arról nem esett szó: kihez menjenek, mikor fi vidéki nagymama, vagy testvér ppnt úgy dolgozik, mint a pesti, azaz neki is pont úgy nincs ideje a vakációzókkal foglalkozni. Isten veled, India... mondja Moldova hang'játékcíme, és végszava úgy, mint Vonnegut máig legjobb regényében, Az ötödik vágóhídiján, amikor egy-egy negatív csattanóhoz ér a történet: így megy ez ... A sztori ugyan költött, de teljesen igaz is lehetne; főszereplője egy égést gyógyító szer, a Konszoláció. s annak bábája, az üzletkötő, akit Tahi Tóth László játszik. De még inkább a nagy kiugrási alkalom a világ elé, ugyanis Indiában egy óriási mozitűz után több száz égési sebesültön lehetne hathatósan segíteni a magyar szerrel. Mely nem csoda, hanem valóság — mégha el is akarják itthon bagatellizálni —. a csoda az, hogy itt a nagy alkalom. S megkezdődik a versenyfutás az idővel, jóformán egy nap alatt kell. és sikerül összehozni mindent — engedély, orvosok, útlevél, repülőjegy stb. — az induláshoz. Jóakaratú szabálytalanságok, összeköttetések révén, hogy aztán a hiúság romba döntsön mindent: az egyik kórház személyzetisnője közbelép, mert nem kérték az aláírását . . . Ha még nem tudná... Tapintatos cím, s mellette szerény is, hiszen a Tudományos mozaikról van szó, bővebben annak júliusi adásáról. mely szokás szerint egy fél órás, könnyed, de alapos ismeretterjesztést nyújtott Benda Kálmán történész-műsorvezető és Kerekes István szerkesztő közreműködésével. Ki volt, mi volt Rouget de Lisle, s milyen körülmények közt írta 1792-ben a Marseillaise szövegét és zenéjét? És a magyar fordítói? Az elsőt Verseghy Ferenc ezért került a jakobinus perbe. Ö így kezdte: Ébredj hazánknak bajnok népe... Máig csak az IUyés Gyuláé vetekszik vele: Előre föl, a haza vár ránk... S hosszú lenne fölsorolni a számos más információt, amit kaptunk azon kívül, hogy most száz éve lett hivatalos francia himnusz a forradalmi dalból. Nem kevésbé volt érdekes a III. Richárdról szóló eszmecsere. Milyen is volt valójában, olyan elvetemült, szörnyű és nyomorék, amilyennek Shakespeare ábrázolja? Valószínűleg nem, vagy nem egészen, bár az akkori erkölcsi normákon könnyen túllépett. Száz éve oltott be először embert Pasteur veszettség ellen, amikor egy szinte félőrült anya hozta hozzá kisgyermekét. Életet mentett, mint nem sokkal később az uráli parasztok esetében, akiket veszett farkas mart meg. Tehetség, tudás, bátorság jellemezte a nagy vegyésztudóst. Az utolsó kérdés is érdekes volt. Negyven éve, hogy a potsdami Cecilienhofban Truman közölte Sztálinnal, hogy egy nagy erejű bombájuk van. Látszatra Sztálin nem fogta tel, hogy az atomról van szó, így is könyvelték el az angol miniszterelnökkel együtt; bármilyen hihetetlen, mindkettő emlékiratában így szerpel. De írem így a Zsukovéban. ö hallotta, amikor Sztálin utasítást adott a kísérletek meggyorsítására .. . Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 4.30: Jó reggelt! A Kossuth rádió reggeli műsora. 8.20: Darvast István Jegyzete. 8.30: Szólj, szólj, sípom! 8.45: Kompozíció Nagy László műveiből. (Ism.) 10.05: Kéz és hagyomány. 10.35: Labirintus, (ism.) 10.50: Rinaldo dl Capua: A cigánylány. intermezzo két képben. 11.31: Fúvósindulók. 11.39: Védett férfiak. XXIV/2. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Rimsz.kij-Korszakov-mű- vek. I. 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót, 14.10: A magyar széppróza századai. (ism.) 14.26: Tíz opera — tíz tenorhös. X/l. 14.55: Világirodalmi könyvszemle. 15.25: Schubert: B-dúr trió. 16.05: Az arany ember. 9. (befejező) rész. 16.34: Nóták. 17.00: Kicsiben is üzlet. Riport. 17.25: Herbert von Karajan vezényli a Philharmonia zenekart. 19.15: Tisztújítás. Nagy Ignác vígjátéka. 21.09: Népdalok. 21.40: Tudósportré — félidőben: Fehér Márta. 22.20: Tíz pere külpolitika. 22.30: Találkozások Pilinszky Jánossal. 23.17: Cege: Három szonáta. 23.27: A Liszt Ferenc kamara- zenekar játszik. 0.10: Gregorián dallamok. PETŐFI RÁDIÓ 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.05: Nóták. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz pere külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben — Zenés délelőtt. 12.10: Operettdalok. 12.25: Útikalauz — üdülőknek. 12.30: Mezők, falvak éneke. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Észak-magyarországi népdalkörök felvételeiből. 14.15: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Német nemzetiségi táncok. 16.18: Bemutatjuk a Rockhaus együttes új nagylemezét. 17.05: Szovjet dzsesszfelvételek- ből. 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista. 19.05: Közvetítés a vívó VB-ről. 19.15: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Közvetítés a vívó VB-ről. 21.25: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.36: Monyók Ildikó és Mensá- ros László felvételeiből. 23.20: Nótacsokor. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Operakettősök. 10.00: Kamaramuzsika. 10.50: Népdalkórusok. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Zenekari muzsika. 13.05: Negyvenéves az ENSZ. VI. (ism.) 13.35: Operanégyesek. 14.00: Barokk muzsika. 15.00: Pophullám. 16.00: Berlioz: Faust elkárhozása — részletek a drámai legendából. 16.53: A zenéről. Beszélgetés Mozart Varázsfuvolájáról. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: In limba materna. 19.05: Debreceni dzsessznapok. 19.50: Külföldi tudósoké a szó. 20.05: A Bartók-szeminárium és -fesztivál kamarazenekarának hangversenye. Közben: 20.50: Egy pálya vonzásában. 21.10: A hangversenyközvelítés folytatása. 22.00: Viktor Pikajzen Paganini caprice-kat hegedül. 22.30: Magyar művészek operafelvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Bee Gees együttes slágereiből. Közben: Napjaink (ism.). 17.30: Egy falu bibliája. 17.50: Régi alföldi dzsesszegyüttesek. A Hulln Quartett játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.25: Játék műalkotásokkal. * 9.45: A festmény titka. Szovjet ifjúsági kalandfilm. 11.15: Képújság. 17.00: Hírek. 17.05: Cimbora, (ism.) 18.00: Afrikai antilopok. Angol rövidfilm. 18.25: Képújság. 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kémeri. Tévéfilmsorozat. Statárium. 21.05: A hét műtárgya. 21.15: Hatvanhat. 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Himnusz. II. MŰSOR 18.05: A svédcsavar. II/2. (ism.) 18.45: Képújság. 18.50: Pakisztáni szőttesek. 19.35: Egy kastély dámái. Csehszlovák rövidfilm. (ism.) 20.00: Közkedvelt dallamok. In- tervíziós átvétel Bulgáriából. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Vívó-világbajnokság. 21.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Ifjúsági vetélkedő. 21.25: Tudományos műsor. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Betűre . . . betűre ... — sorozat gyermekeknek. 18.45: Show-expressz. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színkép — politikai magazin. 21.05: Billy Joel koncertje — II. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Slágerlista helyett. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: örök hívás — filmsorozat. 21.00: Hírek. 21.05: Művészeti est: Fernando és Jarika — színházi előadás felvételről. i MOZI Békés Bástya: A cápa. Békéscsaba Szabadság: Sárkányölő. Békéscsaba Kert: A birodalom visszavág. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Piszkos tizenkettő I—II. Gyula Erkel: fél 6-kor: A kétéltű ember, fél 8-kor: Megszállottság. Gyula Petőfi: 4-kor: Ballagás. 6-kor: Ragtime I—II. Orosháza Béke: A zsaru nem tágít. Orosháza Partizán: fél 6-kor: Szamurájok és banditák I—II. Szarvas Táncsics: Vera és a férfilátogatók, 22-kor: Lady Chatterley szeretője.
