Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

1985. július Ki., kedd o Magyar—francia vegyes vállalat Bővülő tevékenység a számítástechnikában Magyarországon és külföl­dön egyaránt bővíti tevé­kenységét az SG 2—MKB Pénzügyi Informatikai Kft. magyar—francia vegyesvál- lalat. Külföldön bekapcso­lódtak több pénzintézet in­formatikai rendszerének szervezésébe. Magyarorszá­gon pedig szakosított pénz­intézetek, takarékszövetkeze­tek számítástechnikai rend­szerének kiépítésére, s újabb iparvállalatok termelési rú- nyí fásának korszerűsítésére vállalkoznak. A magyar francia vegyes­vállalatot 1983 őszén hozta létre a Magyar Külkereske­delmi Bank és a párizsi Société Générale de Service et de Gestion (SG 2). A kö­zös vállalatban- a Magyar Külkereskedelmi Bank 51, az SG 2 pedig 49 százalékos tőkerészesedéssel vesz részt. A vegyesvállalat kezdet­ben a h;tzai piacon ért el sikereket. Többek között a takarékszövet kezetek számí­tógépesítésébe kapcsolódott be: közreműködésével sok takarékszövetkezet látott hozzá a pénzügyi elszámolá­sok és az ügyfélkiszolgálás korszer üs í t éséhez. Az SG 2—MKB több kül­földi pénzintézetnél is elő­készítette tevékenységét. Tárgyalásokat folytatnak a KGST pénzintézetével, a moszkvai székhelyű Nem­zetközi Gazdasági Együtt­működés Bankjával pénz­ügyi informatikai rendsze­rek szervezéséről. Ausztria- ; ban a Zentralsparkasse ta­karékpénztár-hálózat infor­matikai vállalatával, a Data , Service-zel működnek ' együtt. Az osztrák vállalat svéd számítógépes program- csomagot vásárolt, s ennek 1 hely, adaptálásával a ma­gyar—francia vegyes válla- j latot bízzág meg. Az SG 2—MKB több nyugat-euró­pai országba önállóan is küld szakembereket. Az NSZK-ban és Franciaország­ban különböző pénzügyi, számviteli feladatok számí­tógépesítését végzik magyai- : programozók. Magyarországon a közel- i múltban alakult új kisban- j kok. szakosított pénzintéze- j tek üzemeltetésének számi- - tástechnikai szervezésébe j kapcsolódtak be. A banko­kon kívül újabban termelő és kereskedelmi vállalatok­nál is vállalnak szervezői feladatokat. A TSZKEK sarkadkeresztúri üzemében az első félévben II) vagon diót, három vagon mogyorót Készítettek elő tovább- fcidolgozásra. Az idén kezdték először a mez felvásárlását, amelyből sikerült mintegy 20 vagonnal felvásárolni. Ennek zöme exportra kerül. A legújabb hírek szerint nyúltenyésztö szakcsoportot kívánnak létrehozni és ehhez megfelelő meny- nyiségíi cs minőségű import anyát és bakot vásárolnak. A tervek szerint, hogy a tenyésztőkedv ne csökkenjen, a szak­csoporttól és tagjaitól rendszeresen felvásárolt nyulakra vé­dőárat kívánnak alkalmazni. Képünkön: mogyorót tisztíta­nak a sarkadkeresztúri üzemben Fotó: Béla Ottó zettségű agrárszakember dol­Nok.in kényelmes beosztásnak tekintik... ség eléri az adott hónap terv­Fontos, hogy társadal­munk minél nagyobb hatás­fokkal hasznosítsa a felsőfo­kú végzettségű szakemberek tudását. A magyar felsőok­tatás intézményei évente kö­rülbelül 1600 agrárszakem­bert bocsátanak útjukra. Az agrárértelmiségiek száma ha­zánkban tavaly már megkö­zelítette az 50 ezret. „Nehézipar” — A Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetemen végez­tem 1981-ben általános ag­rármérnöki szakon — meséli Csákvári János, a gyoma- endrődi Körösi Állami Gaz­daság növénytermesztési ága­zatvezetője. Még a tanuló- évek alatt házasodtam meg. A feleségem szintén agrár­mérnök. Először Somogy me­gyében kezdtünk dolgozni, majd Szarvasra, a HAKI- ba kerültünk. Mint pálya­kezdők számára érdekes, vál­tozatos munkát végeztünk, csak hát a fizetés . . . Két év kutatómunka után Gyoma- endrödre jöttünk, a Győze­lem Tsz-be. Mindketten a baromfiágazat irányításában dolgoztunk. A fizetéssel elé­gedettek voltunk. Fél év munka után megkaptam a behívómat. Mindig is a nö­vénytermesztés területén akartam tevékenykedni, ezért a leszerelés után a Körösi Állami Gazdaságba mentem át tavaly szeptemberben. A feleségem a Győzelemben maradt. Nagyobb szolgálati lakást kaptunk — az előző alig volt 50 négyzetméteres. Van egy hétéves gyerme­künk. Szabad idő?! Tudja, a me­zőgazdaság „nehézipar" a maga módján, különösen nyáron nyúlik meg a mun­kaidő. Így nemigen jutunk el sehová, meg hát itt a gye­rek, akivel valamikor foglal­kozni is kell. Senkire nem bízhatjuk, hiszen a szülők, rokonok a Dunántúlon élnek. Építkezni? Miből? Ezért a lakásért havi 2 ezer forin­tot fizetünk. Igaz, 110 négy­zetméteres, de még ezt sem tudtuk bebútorozni. Van egy agyonhajszolt Trabantunk, amit már időszerű lenne ki­cserélni. A munkahelyünk­kel mindketten elégedettek vagyunk, csak hát tudja, a szülők mindig mondják, hogy menjünk haza Sárkeszire. Fizetés Milyen az értelmiség hely­zete Békés megye mezőgaz­dasági üzemeiben? Mint a TESZÖV illetékesétől meg­tudtuk. 1972-ben alig három­százötven. 1978-ban 1096. 1984-ben 1450 felsőfokú vég­gozott Békés megye termelő­szövetkezeteiben. Ez a szám megfelel az országos átlag­nak. Jelenleg mintegy 100 betöltetlen munkakör van a megye üzemeiben, az összes beosztás két és fél százaléka. Elsősorban állattenyésztői, valamint növényvédős mun­kakörökben tapasztalható hi­ány. A szövetkezetek irányítá­sában 773 női vezető vesz részt — számuk szaporodik. Bár elnök és főmezögazdász nő nincs a megyében, a fő­könyvelők 30 százaléka nő. A női vezetők 27 százaléka felsőfokú. 60 százaléka kö­zépfokú, 13 százaléka alap­fokú végzettségű. A tsz-ek- ben dolgozó értelmiségiek átlagéletkora kedvező, 38,4 százalék. Legnagyobb szám­ban — 37,5 százalékban — a 30—40 év közötti korosz­tály képviselteti magát. A szakemberek fluktuáció­ja átlagos szinten van. Az elmúlt üt évben 1107 vezető érkezett, és 757-en távoztak a gazdaságból, ez évente mintegy 10 százalékos moz­gást jelent. A vezetők jövedelemviszo­nyainak alakulása szorosan összefügg a gazdaság ered­ményességével. A legjobban megfizetett ágazat a növény- termesztés. Az azonos terme­lési értéket produkáló állat- tenyésztésben dolgozó irányí­tók alapbére közel 700 fo­rinttal kevesebb, mint a nö­vénytermesztésben dolgozó­ké. Különösen a végrehajtás szintjén tevékenykedőknek alacsony a keresete egyes ágazatokban (állattenyésztés, segéd- és fenntartó üzem stb.): sok esetben nem éri el a hozzájuk beosztott fizikai dolgozók átlagfizetését sem. Ma a fizetések elsősorban a kialakult hagyományokhoz és a beosztáshoz kötődnek. Jobban kellene élni a vég­zett munka alapján a fizeté­sek differenciálásával. A vezetők tevékenységét nagymértékben befolyásolja a munkakörülmények alaku­lása. Több mint hatszáz ve­zető más településen lakik, nfint ahol dolgozik. A kam­pánymunkák idején a hosz- szú munkaidő, az ünnepna­pokon,' pihenőnapokon vég-, zett munka, a kedvezőtlen időbeosztás miatt nem vehe­tik igénybe a tömegközleke­dési eszközöket, így saját jármű használatára kénysze­rülnek. Ennek a költségnek a megtérítését a jelenlegi pénzügyi szabályok nem te­szik lehetővé, így ez objek­tív jövedelemcsökkenést je­lent. A vezetők 90 százalé­kának lakáskörülményei rendezettek. A termelőszö­vetkezetek segítik a szakem­bereik lakásépítési törekvé­seit. Tavaly 32,2 millió fo­rint volt a lakásépítési alap nagysága. A fiatal agrárdiplomások­nak országosan csak 62 szá­Almaimban valahol... zaléka dolgozik a mezőgaz­daságban. Ebben szerepet játszik az. is. hogy egyes te­rületek vagy rosszabb adott­ságú termelőszövetkezetek kevéssé vonzzák a fiatal diplomásokat. Ez a jelenség azonban bizonyos mértékig a hivatástudat hiányára is utal — olvasom a Pártélet egyik számában. Hivatástudat Többek között erről is szó volt azon a közelmúltban le­zajlott gyomaendrődi vb- ülésen, amelynek . egyik na­pirendi pontjaként a helyi Győzelem Termelőszövet ke­zét elnöke számolt be a tsz-! ben dolgozó műszaki és ag- rárértelmiségiek helyzetéről. Elmondta, hogy a pályakez­dő szakemberek egy részé­nek nincs igazi hivatástuda­ta, szakmaszeretete. A fia­talok sokszor kényelmes be­osztásnak tekintik munkái jukat, beülnek az íróasztal mögé, emiatt nehezen is il­leszkednek a közösségbe, s nincs sikerélményük sem. A Győzelem Termelőszö­vetkezetben a vezető beosz­tásban dolgozók alapbére differenciált. Az a szak­ember, akinek az irányí­tása alatt álló termelési egy­be vett nyereséget, az az. alapbéren kívül úgynevezett eredményességi pénzt is kap havonta. Ennek összege ma­ximum 700 forint lehet. Kovács Edit a sertéste­nyésztés vezetője a Gyoma­endrődi Béke Termelőszövet­kezetben. — Állattenyésztői szakon végeztem tavaly a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskolán. Mindenképpen a sertésága­zatban akartam elhelyezked-) ni, s ez szerencsére sikerült is. Ennek az új sertéstelep­nek a vezetésével bíztak meg. Hagynak dolgozni, min­denkinek megvan a maga feladata. Ügy érzem, elfo­gadtak a munkatársaim. Mint kezdő szakember, elé­gedett vagyok. Még férjem, családom nincs. így délutá­nonként. esténként nem kell sietnem haza. Itt pedig min­dig van mit csinálni. Nem idevalósi vagyok. Kaptam egy szolgálati albérletet, hát, nem a legszebb, legkényel­mesebb. de a célnak megfe­lel. Amit a tsz vezetése ígért, azt mint pályakezdő megkaptam. Fizetés? Meg le­het élni belőle, sőt most nyi­tottam ifjúsági takarékbetét­könyvet. Szeretnék egy hasz­nált kocsit venni. Vannak terveim, vágyaim, de min­dent a maga idejében . . . Hornok Ernő Pecás pech agy volt az ová­ció, amikor Balhorog Káz- mér megérkezett törzs­helyére, . a Hóka-foki töltés stégjére. Leg­alább akkora, mint mi­kor Olaj Sehova, a korcsolya-világbaj­nokságon spontanei­tásból ugrott egy trampli weinb ergert. lesúrolta magáról alsó dresszét, aztán felállt. Sokat vártak tőle azok után, hogy megnyerte az észak-magyarorszá­gi távpecázó-versenyt. Nem kevesebb, mint 52 órát töltött egyfoly­tában a bot mellett (de ahogyan később ki­derült, csak azért, mert közben elaludt). — Jó hogy jöttél. Ezen a szakaszon bi­zonyíts, ha tudsz! Két hét óta nem fogott senki még egy ebihalat sem ... Fölényesen mosoly­gott a sporttársak so- pánkodásán és oktató- an mondta: — A jó fogáshoz nemcsak bot, meg ho­rog kell, hanem első­sorban jó technika. No és ravaszság. A ha­lak is kulturáltabbak lettek az atomkorszak­ban ... Figyeljetek! Leterítette iszakját. kivett belőle egy túl­hízott kukacot és rá­tűzte a snecifogó hor­gára. — A kis hülye sneci, azt hiszi, hogy jót fog zabálni, de bele se fér a szájába ez a nagy kukac — magyarázta. — Akkor meg miért ilyen nagyot tettél rá? — kérdezték hüledez- ve. — Hát éppen ez az! — vigyorgott Balhorog Kázmér. — Becsapom a snecit. Amíg ő kín­lódik a kukaccal, köz­ben odacsalja a na­gyobb halakat, akik viszont ráharapnak. És akkor jövök én! Értitek? Háromszor-négyszer körbeforgott maga kö­rül, feje fölött tartva a horgot, hogy jó mesz- szire be tudja hajítani a folyóba. Közben ma­gyarázta: — Azért kell forogni vele, hogy a kukac kissé elszédül­jön, ne tudjon véde­kezni lent a vízben ... Aztán ültek vagy másfél kilométert csendben, eseményte­lenül, de csak nem akart mozdulni a jel- zöbólya. Az egyikük félve megszólalt: — Ügy látszik, meg­ijedtek a snecik attól a nagy kukactól... — Hallgass! Nem lá­tod, hogy pedzi már... És valóban. Egyre idegesebben kezdett le- föl járni a libatollas dugó és körötte fino­man hullámzott a víz. A mesterpecás léleg- zet-visszafojtva fi­gyelt, várta a pillana­tot, amikor már nem lehet tovább várni a rántással, mert odaég. El is maradt a rántás. Lassan kezdte kifelé húzni a damilt. A töb­biek kigúvadt szemek­kel figyelték a bajnok technikáját. Már el­hagyta a víz szintjét a horog. Mindenki látta, hogy a nagy kukac farkába egy testes naphal kapaszkodik, de már félig a horogra is fűzve. Amikor a baj­nok kiemelte a vízből — puff! —, buldogké­pű, hatalmas harcsa kapott utána. Egy ha­rapásra befalta. Csak a pofáját hagyta a snecihorgon. Leesett állal figyelték a tragé­diát. Nagy sokára bosszúsan szólalt meg egyikük: — Csípőié fel azt a nagy kukacodat egy paráznabillegető! Hal helyett most süthetjük azt a modern techni­kádat ... Varga Dezső Gumiipari termékek a bioenergia hasznosítására Flexiko néven műszaki fej­lesztő leányvállalatot hozott lét­re a Taurus Gumiipari Válla­lat, termékeinek komplett rend­szerben való alkalmazására. Az alig néhány hónapja mű­ködő leányvállalat máris jelen­tős siket-eket ért el a különféle természetes energiaforrások ki­aknázásában. A Taurus gumi­tartályaiból, tárolóiból és veze­tékeiből kialakítottak egy olyan rendszert, amely alkalmas a bioenergia hasznosítására. Az állattartó telepeken keletkező alomtrágyából erjesztés útján nyert gázokat fűtésre lehet felhasználni, míg a visszama­radt, s a fertőző anyagoktól megtisztított, magas tápértékű massza kiválóan alkalmas a ta­lajerő pótlására. Ilyen rend­szert építenek ki a közeljövő­ben Keszthelyen, a Biometod Agrárfejlesztési Betéti Társulás állattartó telepén. A bioenergia hasznosításának újabb lehetőségeit is keresik a Flexiko szakemberei. Azon dolgoznak, hogy az eddig fű­tésre elégetett biogázt mikép­pen lehetne — áramfejlesztő berendezés közbeiktatásával — a villamosenergia-termelés szol­gálatába állítani. Több termelőszövetkezettől is érkezett már megrendelés a Taurusnál készített napkollek­torokra. A leginkább nagymé­retű gumimatrachoz hasonló termékkel egyaránt megoldha­tó a levegő és a víz felmelegí­tése. Ezeket a kollektorokat a gazdaságok általában a ter­mény szárításához vásárolják, de több helyen fűtésre is hasz- nosíjták ily módon a nap ener­giáját. A Taurus napkollekto­raiból — a Flexiko által — fel­épített rendszerrel megoldható az uszodák vizének melegítése. Nemrégiben éppen a Komjádi uszodának tettek ajánlatot a rendszer szállítására. A műszaki fejlesztő leányvál­lalat a geotermikus energia hasznosításával is foglalkozik. Bükfürdőn, a Danubius Szállo­da és Vendéglátóipari Vállalat gyógyszállójában a Flexiko tervei alapján, a Taurus termé­keinek felhasználásával oldják majd meg a közeli hőforrásból az uszoda medencéjének feltől* tését, illetve a szálló fűtését és meleg vízzel való ellátását. \ Diplomások a mezőgazdaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents