Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

1985. július 16., kedd

■W* auraiéi

—

Turintól

Lembergig

Történelmi és irodalmi tanulmányaink során gyakran találkozhatunk olyan helységnevekkel, amelyeket hiába keresünk a térképen. Hová való volt például a nemzeti drámánkból is ismert meráni Gertrud? Kis gondolkozás után rájövünk, hogy az észak-olaszországi Merano városáról van szó. Kossuth Lajost így is szokás említeni: a turini remete. Nem nehéz felismerni. hogy a kiváló államférfi Torinóban töltötte életének utolsó szakaszát. Mindkét esetben az történt, hogy egy és ugyanazon helységnek volt (van) német és olasz neve. Megfigyelhetjük. hogy azoknak a városoknak a neve honosodott meg nálunk németes alakban, amelyek egykor a Habsburg-birodalomhoz tar-, toztak. így lett Padovából Pádua, Firenzéből Flórenc! Vegyünk érdekesebb példát is! A híres népdal igv hangzik: Sej Nagyabon.vban csak két torony látszik. De Maj- landban harminckettő látszik . . . Csak- rövid nyomozás kell hozzá, hogy kiderítsük: a hazavágyó katona Milánóban állomásozott.

Nemcsak Olaszországban, hanem másutt is vannak olyan helységnevek, amelyeknek bizonyos esetekben az egykori német nevet használjuk. A Vajda János által is megénekelt karls- bacli víz Karlovy Varybtfn fakad. A Hradec Králové melletti ütközetet könig- grätzi csatának nevezzük, akárcsak Ferenc Józsefnek Olomoucban kiadott hihedt kiáltványát olmützi kiáltványnak. Radnóti Miklós a csehszlovákiai Liberecben tanult, de az irodalomtörténet (és maga a költő is) Reichenberget jegyzett fel. A sokszor emlegetett haláltábort sem a mai nevén (Oswiecim) ismerjük, hanem így: Auschwitz.

Az említett helységnevek egy-eg.v történelmi eseményhez kötődnek, s csak velük kapcsolatban emlegetjük őket így — németül. Kivétel, persze itt is akad. Ilyen például Lemberg. Ez a város Ukrajnában fekszik. a mai neve: Lvov. Csakhogy ezt egy magyar anyanyelvűnek nagyon nehéz kimondani, ezért sokan megmaradtak a könnyebben kiejthető német névformánál.

A bemutatott régies városnevek történelmünk, irodalomtörténetünk egv-egy darabkáját őrzik. Nem lehet tehát kifogásunk ellenük. ha a maguk helyén így fordulnak elő. Célszerű azonban ismerni a mai nevet is. hiszen térképen, menetrendekben, útjelző táblákon és az idegen nyelvű beszédben csak ez utóbbiakkal találkozhatunk.

Mizser Lajos

Komolyan veszem a Szózatot

Gondolatok Bubik Istvánnal,

aki gyerekkorában Orosházán vakációzott

— Édesapám orosházi származású, nagymamám ma is ott él a Szentesi utcában, én pedig gyermekkoromban

minden nyáron eljöttem a „legnagyobb magyar faluba", vakációzni. Sokat fürödtem Gyopároson. akkor még valahogy szebb volt. a víz. Gyulára is átjöttem, strandolni, várat nézni.

— Nem gondolhatta a kiiigyerek

Bubik István.

hogy

egyszer

majd őt nézik

itt. . .

— Tényleg nem. Most pedig már harmadik alkalommal játszom Gyulán.

Próba után találkoztunk Bubik Istvánnal. Jólesett hű- sölni a végre ránkszakadt nyárban, emlékezni elmúlt időkre.

— Főiskolásként a Jancsó Miklós által, rendezett darabban kaptam feladatot itt a téglavárban — mondta Bubik István. — Első igazi szabadtéri szerepem is Gyulán volt. Huba.v Miklós Túszszedők című drámájának Oreszteszeként. Szerettem ezt a drámát és ezt a szerepet, elsősorban azért, mert a benne elhangzó mondatok azt jelentik, amit a nézőnek érteni kell. amit az emberek befogadnak.

— Ezután következett a nagy szabadtéri feladat: Sze- geden Ádám volt Az ember tragédiája ban.

— Talán dolgos természetemnek köszönhetem, talán a hallatlan önbizalomnak. de csöppet sem volt félelmetes. netán összeroppan- tó munka Az ember tragédiája egyik főszerepét eljátszani. Sokkal inkább meg kellett küzdeni a gigantikus méretekkel, a hatalmas nézőtérrel és színpaddal. Közönségnek is nagy próbatétel volt végigülni a monstre- előadást, a színésznek pedig hanggal, energiával is kellett bírnia, önmagát olvasztva a produkcióhoz. Izgalmas kaland volt ez a három szegedi előadás,' amely után Budapesten. a Nemzeti Színházban sokkal természetesebb léptékű volt a folytatás, ahol már az árnyalatokra is oda lehetett figyelni. Közben megtapasztaltam, hogy milyen fontos a környezet hatása . Ilyen szempontból a gyulai vár ideális játszó tér.- Immár harmadjára.

— Most Gosztonvi János. A festett király című darabját próbáljuk, amelyben Zápolya Jánost, alakítom. A cselekmény a mohácsi vész utáni időkben játszódik, s ezért utánaolvastam történelmi

tárgyú könyvekben, hogy jobban érezzem a kort. Ösz- szel a Nemzeti Színházban az István a királyban Istvánt keltem életre. így ahhoz az államalapítás korát tanulmányozom. Riadtan látom, hogy történelmünk sorsdöntő fordulatainál menynyire hiányzott a magyarság összefogása.'Nemzeti sajátosságunk? Hu a Mohács utáni időket összehasonlítom a mai állapotokkal, ijesztően sok hasonlóságot látok. Akkor is, mos! is legtöbben csak a saját vackukat óvták, gyarapították, nem törődve a köz érdekeivel. Ebben az értelemben égetően aktuális mű A festett király. Számomra külön feszültség. hogy nehezen tudok azonosulni Zápolya felfogásával. Perverz, szadista főúr, akinek a cél — az ország függetlenségének megóvása — szentesít minden eszközt. Mocskos dolgokat művel nemes cél érdekében. Ezen a ponton nehéz vele éreznem. mert meggyőződésem, hogy az életben a játékszabályokat be kell tartani. Szeretem a kemény, test test elleni küzdelmet, győzni is szeretek, de nem bármi áron! Meghat viszont Zapolva hűsége a hazájához. irtózatosan gazdag ember volt. „kimentve a vagyonát", bárhol vidáman élhette volna a világát. Mégis itt maradt. magyarnak, s akart lenni magyar király. Én a

Szózatot komolyan veszem! Itt születtem, itt kívánok élni. dolgozni.

■— Fiatal ember, pályája

kezdetén lévő

színész.

Hogyan szeretné

alakítani

t ovábbi sorsát?

— Siralmasnak látom a színházi állapotokat. Kiégett a tűz az emberekhöl. csak az anyagi javakra gondolnak. Lakás, kocsi, nyaraló. Természetes. ha mindenki szeretne jól élni, éppen csak az eszközöket nem válogatják meg. Valójában ez nem csak a színházra érvényes. Kisszerű, fásult érdektelenség vesz körül,. akárhová nézek. Aki többet akar. aki igazán nagyot akar. nem hogy követőkre találna, de kimarják a vágyaiból. A fiatalok nem tanulnak meg önállóan gondolkodni. s a példa, amit látnak, riasztó. Mivel hajlamos vagyok a bezárkózásra, félek, hogy utam a teljes magányhoz visz. Pedig a színház társas játék! Éppen nekünk, valamit akaró művészeknek a dolgunk, hogy kitörjünk a íullasztó szürkeségből. Fiatalságunk nagy hajtóerő, talán sikerül visz- szaadni a színház rangját, hitelét. Remélve, hogy a közönségben — a társadalomban — is visszhangra talál a szó, és tettrekész partner lesz nemzedékünk.

Andód.v Tibor

KÉPERNYŐ

A nyár jegyében

Lapozgatom a múlt heti rádióújságot. Nézem, miről lenne érdemed megemlékezni a látott műsorok közül. Kellemes, amolyan szórakoztató nyári programokban — szerencsére — nem volt hiány. „A fekete álarc" című spanyol kalandfilmsorozat, vagy a másik, magyar filmsorozat, mely ugyancsak a közelmúltban indult, a „Kémeri". ha nem is hordozott magas röptű gondolatokat, mindenesetre sok kellemes, könnyű percet nyújtott, s bizonyára még nyújt is az elkövetkezendő hetekben. Vagy a „Mi újság, Cicamica?" című amerikai— francia filmkomédia, mely. könnyedségével mór csaknem a bosszantás határát súrolta — mind-mind a nyári kikapcsolódás, a lazítás jegyében kerültek képernyőre. Ha az esti főműsorokról szóltunk eddig, feltétlen említésre érdemes a „Fiocky" című amerikai filmalkotás. A háromszoros Oscar- díjas film méltán lett világhírű.

Portrék

Portréfilmekben sem volt hiány az elmúlt hét televíziós programjában. Pénteken délután „Tiszteletem, tanár úr!” címmel Szalatnyay József festőművésszel sugároztak kávéházi beszélgetési — mert ez volt a műsor alcíme —, nem sokkal öt óra előtt. A KISZ Filmstúdió filmjét Nagy Péter András szerkesztette, rendezte, nem a legnagyobb sikerrel. Ez persze nem a megszólaltatott alkotó hibája, hiszen vallomása önmagáról, művészetéről valóban érdekes, lebilincselő volt. Am a kávéházi miliő nagyon hiányzott — ha már az alcímben is ezt ígérték —. s ehelyett nemhogy a környezetet, de még a beszélgetőpartnert sem láthattuk. így akár otthonában is maradhatott volna a festőművész, talán ezzel még teljesebbé tették volna a róda alkotott képet, arról nem beszélve, hogy akkor nem tűnt volna erőltetettnek az alkotásokról készült fényképek bemutatása, melyekből ráadásul mi. nézők nem sokat láthattunk.

Jóval érdekesebbre, izgalmasabbra sikeredett a vasárnap délután látott „Változatok (a sakkozásra)" című riportműsor, melyben egyebek mellett három neves sakkozó. Portisch Lajos. Ivánka Mária és Adorján András szólalt meg. „Egyebek mellett" — írtuk az imént —, mert az általuk elmondottakat jól kiegészítették a sakkról — mint tudományról, mint sportról, mint művészetről — alkotott gondolatok. Az egyórás műsort Kovácsi László írta és szerkesztette, a riporter Gyulai István volt. A műsor „főszereplői" egymás után szólaltak meg. s az első után — bevallom — kicsit megijedtem: nem lesz ez unalmas? Mindhármukkal ugyanarról beszélni? Nos. aggodalmam alaptalannak bizonyult, hiszen csak néhány kérdés köszönt vissza a második és harmadik riportalanynál, az a néhány, amely szükségszerű volt. A környezetet is jól választották meg a műsor készítői, s mint a fentiekből láttuk, ez sem mellékes. Az első megszólaló sakktáblák között ült. a második — aki saját bevallása szerint ideje jórészét 'gyerekeinek szenteli — családi körben szólalt meg. Adorján András pedig dolgozószobája magányában beszélt magáról, a sakkról . . .

S ha már a portréknál tartunk, nem feledkezhetünk meg a ‘ vasárnap, a késő esti órákban sugárzott portréfilmről. „A kvartett"-ről sem. A belpolitikai főszerkesztőség műsorában még megyei vonatkozást is felfedezhettünk, hiszen mint kiderült. a világhírű Bartók vonósnégyes egyik tagja, a csellista Mező László valamikor BékésVTarhoson énekiskolában tanult. A szeghalmi születésű művész — ezt is a műsorból tudtuk meg — nagy szeretettel emlékezett egykori iskolájára, mestereire.

Most aktuális?

A legutóbb említett portréfilm — ki tudja milyen meggondolásból. nem szerepel azon műsorok között.- melyek elnyerhetik a közönség nívódíját, az Arany Antennát, holott arra nánden szívfájdalom nélkül szavaznék. Nem így a vasárnap délután látott „Magyar táncosok a nagyvilágban" című dokumentumfilmre. No, nem a műsorral magával van bajom, hiszen ú téma érdekes, s el is mondtak mindent a Magyarok Világszövetsége által Gödöllőn megrendezett, külföldön élő és magyar néptáncokat táncoló fiatalok találkozójáról. A baj csak az, hogy e „munkafesztivál" 198.‘l-ban volt, s.nem derül ki miért, e dokumentumfilmet csak (!) most vetítették. S ha már akkor, ’88-ban beszéltek arról, hogy az új találkozó —■ az eddigieknél nagyobb szabású — 1985-ben lesz, miért nem tudtuk meg legalább e műsor után. hogy valójában mikor lesz az idei találkozó? Merl így, nemhogy az aktualitásról feledkeztek meg, de hiányérzetet is hagytak bennünk, nézőkben. Kár. Mert a film maga érdekes volt.

22.00: Kockázat.

22.30: Tv-híradó 3.

22.40: Himnusz.

II. MŰSOR

18.05: Képújság.

18.10: Károly és a sült pulykák. Mesejáték.

18.30: Körzeti adások.

19.05: A kondor szárnyán. Angol filmsorozat, m/2.

20.00: Beethoven-ciklus.

NSZK filmsorozat. XI/3. 21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Reklám.

21.25: Vívó világbajnokság.

22.40: Képújság.

BUKAREST

20.00: Témák és dilemmák belpolitikai adás. 20.45: Lottóhúzás.

20.55: Házasság árnyékban német játékfilm.

22.35: Tv-napló.

II. MŰSOR

19.00: A lehetséges határán.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Népi muzsika.

20.50: Hírek.

20.55: A szabadság útjain.

21.40: Nyitott könyv.

22.10: Maribor: Atlétikai hármasviadal (férfiak).

22.30: Rijeka: Atlétikai hármasviadal.

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

4.30: Jó reggelt!

8.20: Társalgó.

9.44: Nóták.

10.05: Diákfélóra . . .

10.35: Éneklő Ifjúság.

10.48: Muzsika gyerekeknek.

11.03: Népdalesokor.

11.39: Védett férfiak. Robert Merle regénye rádióra alkalmazva. XXIVA. (Ism.)

12.30: Ki nyer ma?

12.43: Henryk Sz.eryng két hegedűversenyt játszik.

13.36: Magyar művészek operettfelvételeiből.

14.10: Magyarán szólva.

14.25: Orvosi tanácsok — a gombákról.

14.30: Dzsesszmelódiák.

13.00: Élő világirodalom: Hollandia. 5. (befejező) rész.

15.19: Itánki György műveiből.

16.05: Látogatóban.

17.00: Vízparti történél. VIlA.

17.33: Végvári Rezső: Népdalszvit.

17.45: A Szabó család.

19.15: Magyarország ’85.

20.15: A magyar opera nyomában. XVIH/9.

>0.44: Nótacsokor.

21.30: Orvosok a halálozási .statisztikáról.

■>2.20: Tíz perc külpolitika.

>2.30: Nyelvrokonaink zenéjéből, VIA. rész.

22.53: Építészeti kultúránkról. 23.02: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

0.10: várkonyi Mátyás dalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora.

8.08: Slágermúzeum.

8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.)

9.05: Napközben.

12.10: Behár György fúvósművei böl.

12.30: Népi zene.

13.05: Popzene sztereóban.

14.00: Németh József énekel.

14.15: Fiatalok muzsikálnak.

14.35: Sanzonok.

14.45: Régen találkoztunk, (ism.)

15.05: Három népdalfeldolgozás.

15.20: Könyvről — könyvért.

15.30: Csúcsforgalom.

17.30: Történetek állatokról.

18.25: Gramofonsztárok: Nat Go- nella felvételeiből.

19.05: Csak fiataloknak!

20.00: Elvis Presley összes felvételei. XXXII/29.

20.36: Tükör előtt. Legkedvesebb verseiből válogat: Lőte Attila.

21.05: Indul a bakterház. Rideg Sándor regénye rádióra alkalmazva. XA.

21.33: Berki Géza gitározik.

21.48: Az élő népdal, (ism.)

21.58: Filmfül. 7. rész.

23.20: A mai dzsessz.

24.00: Éjféltől — hajnalig.

III. MŰSOR

9.08: Kamarazene.

10.03: Zenekari muzsika.

11.40: A windsori víg nők. Részletek Nicolai operájából.

12.31: Énekeljenek a népek. X/4.

13.05: Világhír-lap.

13.20: Magyar irodalmi arckép- csarnok. X/4.

13.38: Cage: Szonáták és közjátékok zongorára.

14.42: öt évszázad táncaiból.

15.30: Labirintus.

15.45: Vitorlák.

16.00: Glazunov: Vili. szimfónia.

16.49: Történelmi operákból.

17.44: Bach kamaraszonátái. VlIlA. rész.

18.30: A Magyar Rádió rizerb- horvát nyelvű műsora.

19.05: A Magyar Rádió fiémet nyelvű . műsora.

19.35: A Svájci Olasz Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye.

20.50: Bellini: Beatrice di Tenda. Kétfelvonásos opera.

Közben: 22.16: Rekviem egy városrészért. Gyárfás Endre versei, (ism.)

22.25: Az operaközvetítés folytatása.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó.

17.15: Napjaink.

17.20: George Sandifer énekel country dalokat.

17.30: Vízparton.

17.50: Kunsági népzene,

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Szánti Judit énekel világslágereket.

18.26--18.30: Hírösszefoglaló.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.20: Tévétorna, (ism.)

8.25: Szünidei matiné.

9.30: Játék műalkotásokkal.

VIII/5. (ism.)

9.50: Lottósorsolás.

10.00: Álarcban. V/4. (ism.)

11.10: Képújság.

16.45: Hírek.

16.50: Tisztelet Uzbegisztánnak.

Dokumentumfilm. VA- 17.25: Három nap tévéműsora. 17.30: Nem csak nőknek.

17.50: Mesterdallamok.

18.25: Képújság.

18.30: Sportmúzeum.

Elek Ilona és Székely Éva. 18.50: Mini Stúdió *85.

18.55: Reklám.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: A fekete álarc. YTII/3. 21.00: Stúdió *85.

20.00 : Tv-híradó.

20.35: A szocializmus útján. 21.00: Színházi kalauz.

21.50: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak.

18.00: Hírek.

18.05: Tv-naptár.

18.15: A tarka autóbusz — adás gyermekeknek.

18.45: Thommy’s pop show éxtra. 19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

Mozi

Békés Bástya: 6-kor: A cápa,

negyed 9-kor: Madarak. Békés Kert: Szuperexpressz. Békéscsaba Szabadság: Uramisten.

Békéscsaba Terv: fél 6-kor:

Hóhányók és hóvirágok, fél 8-kor: Találkozás az árnyakkal. Gyula Erkel: fél 6-kor: Csermen. fél 8-kor: 25 millió fontos váltságdíj. Gyula Petőfi: 4-kor: Hurrá, nyaralunk. 6 és 8-kor: Eszkimó asszony fázik.

Orosháza -Partizán: Alkonyat.

Szarvas Táncsics: Vera és a

férfilátogatók. Szeghalom Ady: A banda fogságában.