Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-12 / 136. szám
NÉPÚJSÁG 1985. június 12., szerda Csökken a szennyeződés Vízvédelem a Berettyón Köszönet a segítségért A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki az 1985. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választások előkészítésében, megszervezésében, lebonyolításában részt vevőknek, akik áldozatkész, lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak a választások sikeréhez. Emlékezés a gépállomásokra A legtöbb olajat itt, a darvasi híd előtti merülőfalnál „halásszák”. .. Ezelőtt 35 évvel alakultak meg a gépállomások, melyek hosszú időn keresztül fontos szerepet töltöttek be. A gépállomások egy részéből azóta termelő üzemek lettek, utódaik a mai,Mezőgép Vállalatok, a szeghalmi Csepel Autógyár, a Szellőző Művek sarkadi gyáregysége. A kisebbek termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba olvadtak be. A 35 éves jubileum megünneplésének megszervezésével a Békéscsabai MezőAz ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalomban részt vevő brigádoknak a szervezők az alábbi, a májusi lapszámokban megjelent cjkkek elolvasását és tanulmányozását ajánlják: NÉPSZAB ADSÄG: — Szovjetunió nem engedi (máj. 6.. 2. o.) — Negyven szabad esztendő (máj. 8., 3. o.) — Szovjet felhívás a világ népeihez (máj. 10., 1. o.) — Az SPD győzött (máj 13., 1. o.) — Békénk pajzsa (máj 14., 3. o.) — Választási tanulságok (máj. 16.. 2. o.) — Hétéves szünet után (máj. ' 20.. 1. o.) — Washington hosszú távra (máj 28., 2. o.) MAGVARORSZAG — Szakszervezetek Nyugaton (18. sz„ 6. o.) — Reagansburg után (19. sz., 3. o.) — Kétféle megemlékezés (20. §z.. 3. o.) — India (20. sz., 9. 0.) BÉKÉS MEGYEI , NÉPÚJSÁG: — Nők alkohollal és szesz nélkül (máj, 18., 4. o.) — S. O. S.-gyermekfalu, Bat- tonya (máj. 25.. 5. o.) gép Vállalatot bízták meg. A terv szerint augusztus 17- én, szombaton egész napos ünnepségen emlékeznek a volt gépállomási dolgozók a kezdetekre. A délelőtti helyi megemlékezések után a központi ünnepség Kétegyházán lesz. Ide nagyszabású műsort szerveznek a rendezők. Több együttes szórakoztatja majd a több ezres közönséget, felvonulnak a régi me-1 zőgazdasági gépek, az Áfé- szek pedig jó ellátásról gondoskodnak. L. L. — Újabb vámkedvezmények (máj. 28.. 4. o.) — Ahol a jövőre is gondolnak (máj. 28., 5. o.) — Háztáji demokrácia (máj. 29., 5. o.) ÉLET ÉS TUDOMÁNY: — A 'foglalkoztatás szerkezete (18. sz., 575. o.) — Törvény-e a helyesírás? (19. sz., 583. o.) — Európa újra csendes (19. sz., 587—89. o.) — Amit nem lehet megunni (21. sz., 642. o.) — Miért isznak a nők? (22. sz., 681—82. o.) KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET: — 18. sz.: Méhek nélkül nem lehet (6. o.) — 19. sz.: övék az almamoly gyűjtésére (13. o.) — 20. sz.: Csapdák almamoiy ellen (13. o.) — 21. sz.: A zöldoltás előkészületei (15. o.) — 22. sz.: Hasítékos ékoltás (6. o.) ; Mákormányos és mák- szúnyogveszély (9. o.) CSALÁDI LAP: — Genf 1985. (8—9. o.); Cukorbeteg gyerek nyári táborban (11. o:) ; A szenvedélyek betegei (12. o.); A dohányzásról (14. o.). A Tivizig, a Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói vasárnap délután erős olaj-, és pakúraszennyeződést észleltek a Berettyó vizén. Azonnal hozzáláttak eltávolításához, merülőfalakat építettek, így próbálják megfogni a veszélyes uszadékot. A Berettyó alsó szakaszán, Szeghalom térségében a Kö- vizig is — két merülőfallal és. mintegy 25 emberrel — besegít, a vízvédelmi munkákba. Tegnap, kedd estig közösen körülbelül 3-4 ezer liter olajat „bányásztak le” a folyóról. Jelenleg öt me-, rülőfal — egy a határnál, Pocsaj, Kismarja térségében, kettő mintegy 50 kilométerrel lejjebb, a darvasi hídnál, kettő pedig a szeghalmi Szabadság hídnál — szűri a vizet, amire helyenként és időnként perlitet szórnak, ami megköti- az olajat. A védekezés eredményes, az alsó szakaszon és a Körösökön nem észlelhető szennyeződés. A Berettyó felső szakaszán viszont annál inkább. A darvasi hídnál a merülőfal mentén Szántó János gátőr és két nyugdíjas segí-, tője merte a szennyet, a bitumenszerű, fekete nyers- olajszármazékot. — Nem hiányzott ez nekünk! — mondják. — Éjjelnappal szolgálatban vagyunk. Szakaszosan jön a szennyeződés, néha úgy tűnik, nincs tovább, aztán újra kapunk egy nagyobb ada-, got. ’ A szél is nehezíti a munkánkat, a mederoldalhoz veri az anyagot. A merülőfalak rézsútosan körülbelül 20 centiméterre merülnek a vízbe, a szeny- nyeződést a partra vezetik,, ahol „cserpákokkal” kimerik, hordókba gyűjtik, a sűrűjét megpróbálják elégetni. Nem túl nagy sikerrel: — Fáradt anyag, nehezen ég és vizes. Nagy tüzet kell. rakni, hogy valami eredménye legyen a dolognak. Mást egyébként ezzel, mint megsemmisíteni, nem lehet. A szennyeződés eredetéről annyit tudunk, mint korábban: Romániából érkezett hozzánk. Nem először fordul elő ilyesmi, ám méretét te-, kintve a mostani példa nélküli. Olyan még nem volt, hogy a határiul ilyen mesz- sze, Szeghalom térségében ekkora intenzitással kell gyűjteni az „olajat” (bár az lenne!). , A szeghalmi szakaszmérnököt, Sipos Imrét nemigen irigyelhetik mostanában. Az idén minden kijutott nekik, volt gázkitörés, árvíz, belvíz és most az olaj. A Berettyó partján látszik, nemrég tért vissza medrébe a folyó. — Ügy egyrmásfél hete húzódott vissza — mondja Sípos Imre ■*-, a belvíz is éppen levonult és erre jött az olaj. Remélem, ezen is hamarosan túl leszünk, a hétfőihez képest jelentősen csökkent a szennyeződés mértéke. Az élővilágban szerencsére nem okozott kárt az olaj- és pakuraszármazék, mivel nem fedte, nem fedi összefüggően a vízfelületet. Csupán a nagyobb iszapsze-, rű uszadékokban észleltünk élettelen halivadékokat. Sajnos, sok helyen, egyes partszakaszokon szinte összefüggően megtapadt az olaj a meder széli növényeken. Ezekről csónakból gereb- lyékkel, kaparószerszámokkal tereljük a szennyeződést a vízfolyásba, hogy a merülőfalaknál eltávolíthassuk. Különben, ha ezt nem tennénk, évekig kipusztítaná a part menti növényzetet. Aminek, azt hiszem, nem-, igen örülnének a most még ott békésen vadászgató gólyák, szürke gémek. A legfontosabb, hogy az élővilágban nem tett kárt a szokatlanul nagy mennyiségű szennyeződés és a vízügyi dolgozók alapos munkájának köszönhetően ettől egyelőre nem is kell tartani. A védekezés természetesen tovább tart, s Sebes-, valan mint a Hármas-Körösökön pedig fenntartják a harmadfokú figyelő szolgálatot. — SZÍ — ... jut azért a szennyeződésből a folyó alsóbb szakaszára, a szeghalmi hídnál védekezőknek is Fotó: Béla Ottó Munkahelyi művelődés érettségiérettségi érettségi érettségi érett A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium folyosóján semmi sem utal a rendkívüli eseményekre. A váróteremben már izgulnak né- hányan. Igaz, nem magukért. Az itt várakozó három gimista már tegnap túlesett a szóbeli érettségin. A többiekért szorítanak. Két szülő és egy nagynéni sajátjaiért drukkol. — Sokat tanult a gyerek — így a nagynéni. — Korábban lazított, de értelmes gyerek. Amikor kicsi volt, és verset olvastam neki, harmadszorra már nem engedte felolvasnom. Minek is- métled annyiszor, mondta, hiszen már tudom. És fújta hibátlanul. Persze, azóta eltelt néhány év . .. — Tegnap rossz tételt húztam töriből — mondja egy vékonyarcú, hosszú hajú lány, aki a mai vizsgázókra vár. — A kiegyezést. Csak ültem, ültem, s mindössze annyi jutott eszembe, hogy 1867. — Milyen a „zsűri”? — Nagyon jó. Akkor lássuk! S persze, a vizsgázókat! A magas, bajuszos fiú Csokonai verseinek stilisztikai szépségeit kell, hogy elemezze. Szerencsétlen, átgondolatlan mondatfoszlá- ny*ai jiem állnak össze. Gondolatai, a magyar tanárnő minden segítsége ellenére, rendszeresen zsákutcába tévednek. Gyakoriak a „hát, itt tulajdonképen, szerintem, valójában már itt nem is arról van szó” kezdetű mondatok, folytatás nélkül. Kedvenc írója nincs, verset nem tud. Ő is, és a bizottság is fellélegzik, mikor kihúzza a történelemtételt. A következő felelő magas, sovány srác, vékony keretes szemüveggel. Caesarról és Octavianusról faggatják. Viszonylag folyamatosan beszél. Tárgyi tévedései viszont egy bikát is letaglóznának. Felelete a hibákon túl is csapkodó. Nem ritkák a „jólét egyre magasabbra emelkedett’, és hasonló kijelentések. A B tétel pedig megszüli a délelőtt nagy bemondását: a munkásosztály jobbkeze a parasztság, halljuk. Mire az elnöki asztaltól egy kérdés jő: s a balkeze az értelmiség? A felelő szinte kijózanodik. Innentől kezdve kissé jobban ügyel szavaira. Következő vizsgázó rengeteg jegyzettel jön az asztalhoz. Felelete azonban a Horthy-korszakról hézagosán épül. Ráadásul, bármilyen jól hangzik, hogy a rendszer bebörtönzi a munkásokat és a parasztokat, nem szerez elismerést. Figyelem a történelemtanárt. Bár tanítványai rászorulnak a segítségre, nem szabálytalankodik. Csak amikor látja, hogy az adott rész „benne van a gyerekben”, akkor szólal meg. Kérdéssel segít. jNo. és ha valami fájón kimarad, akkor is érdeklődik. Szőke copfos lány a kiegyezést hú/.ta. Sápadtsága már- már zöldes. Felelete azonban hibátlanul felépített. Szépen, logikusan beszél, s ha nyelve megbotlik, azonnal javít. Minden pontos, világos, o feleletből meg lehetne tanulni a Kiegyezést. A B tétel egyik alkérdésénél teljes a rövidzárlat. Kár. A szőke hajú srác szórja az adatokat jegyzeteiből. Témája, gazdaságirányítási rendszerünk változásai ’45 után. Minden precíz, és lényegre törő. A papírból azonban alig néz fel. Kissé élettelen így a felelet, főleg, hogy igéket nem használ (államosítása, kidolgozása, felszámolása ... stb.). A magyartanárnő, munkáját letudva, mellém ül. Odasúgja: — Tegnap jobb napunk volt. Sajnos, kicsit mindannyian lusták. Azt gondolták, ha ott lesz a szöveg- gyűjtemény, akkor minek élőre készülni. Az angol nyelv következik. A vizsgázók szépen olvasnak, jól fordítanak. Beszédjük azonban szakadozott. A kifejezéseket ismerik, de a folyamatos beszéd még nem megy. Kicsalom a teremből Kru- chió Gábor igazgatót. Megállapításomra, hogy itt is ugyanazt tapasztaltam, mint mindenütt, vagyis, hogy a gyerekek komoly fogalmazási zavarokkal küszködnek, egyetérően bólint. — A gyerekeket általános *■ iskola óta agyontesztelik. Ennek előnyei vitathatatlanok, de így a fogalmazási készség nem bontakozhat ki. Van olyan tantárgy, amiből egy tanuló egyszer tud szóban felelni, fél év alatt. Nincs más megoldás, mint a sok írásbeli felmérő. Ha mód volna a kiscsoportos oktatásra, akkor léphetnénk előre ezen a téren. Kruchió Gábor kétféleképpen tud gyerekeiről (a sze- retetre vágyó csibészekről) beszélni: mentegetőleg és dicsérőn. De az már neki is sok, mikor némelyik gyerek továbbtanulási szándékáról kerül szó. — A szülők vágyai, illúziói még mindig sok helyütt rossz tanácsot sugallnak! Reméljük, ha a felvételi nem sikerül, akkor sem törnek össze, s lesz eszük, erejükhöz méretezett pályát választani. S ahogy a nagynéni mondta a váróban: az érettségi nemsokára csak szép emlék lesz. A sikereseknek mindenképp. Ám, aki botladozott, annak is az kell, hogy legyen ez a néhány izgalmas nap. Mert az érettségi fiatal éveink egyik legnagyobb lehetősége a valós önértékelésre. Ungár Tamás A megméretés Utána már könnyebb i
