Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-12 / 136. szám
1985, június 12,, szerda Moszkva—Taskent—Szamarkand ' Tanulmányúton a Szovjetunióban. II. rész Az óra a földrengés időpontját jelzi se i,trtnn XV M j 11 1: Sose hittem volna, hogy eljutok a földrajzi tanulmányaimból ismert Ki- zil-Kum sivatag fölé az Üz- bég Köztársaságba. FolyóLaz Amu-Darja, Szir-Darja, nagy tava az Aral-tó. Fővárosa Taskent és a Karalpaki Autonóm Köztársaság is a területén van. Legdélibb határán Afganisztán, körülötte a türkmén, a tadzsik, a kirgiz, a kazah köztársaságok. Négyórás repülőút vezet ide Moszkvából, s hosszú időn át csak sivatag és sivatag felett száll a gép. Ezért is meglepő az a buja, gazdag növényzet, ami Taskentre jellemző. Itt úgy mondják, ha kiveszel egy fát, ültess helyette hármat! Szükség is van rá, hiszen májusban már .'!(> Celsius-fok meleg van, s az igazi nyárban perzselő, 46 Celsius-fokos a hőség. A10 fokos moszkvai levegő után mintha szárítóba léptünk volna, úgy önt el a forróság. Taskentben 2 millió ember él. és állandóan épül, fejlődik a város. Hatalmas földrengés rombolta le 1948-ban, majd 1966-ban újra. Azóta földrengésbiztosra építik a házakat és szállodákat. Óriási terek, parkok, hatalmas méretű emlékművek, kávé- és teaházak, számtalan áruház, szökőkutak, keleties hangulat jellemzi a "várost. Ami azonnal elnyeri csodálatunkat, modern építészetükbe átmentik az üzbég népművészet szépséges díszítőelemeit. A legbüszkébbek mégis talán a három éve átadott 22 kilométer távolságot feltérképező metróra, amelynek minden állomása egyéni és gyönyörű. No, persze az építészetnek vannak itt is árnyoldalai. Láttuk a legnagyobb tas- kenti gyermekkórház fiatal épületét, amelynek belső terével korántsem elégedettek a benne dolgozók. Műszerezettségükkel viszont annál inkább, a legtöbb helyiségben magyar Medicor, finn és NSZK gyártmányú készülékekét láttunk. Évtizede még ezen a vidéken összehasonlíthatatlanul más körülmények között gyógyították a beteg gyermekeket. Hz anya- és gyermekvédelem hatalmas erőfeszítéssel zárkózott fel az országban általános színvonalhoz. Erről a taskenti városi egészségügyi főosztály vezetője és az anya- és gyermekvédelem vezetője tájékoztatott: — Csak Taskentben 89 kórház, klinika, benne 30 ezer ágy van — mondja az osztályvezető. — Az orvosi rendelők nápönta több mint 100 ezer beteget fogadnak. Tizenháromezer-ötszáz orvos, 45 gyógyszertár áll a gyógyítás szolgálatában. Hatszázhatvanhétezer gyerek, 1500 gyermekorvos, 700 szülészorvos, 19 gyermekkórház, 13 szülészet' — hogy csak néhány számot említsek. Ezen a vidéken magas a születésszám, családonként jellemző a 4—8 gyermek, nem ritka az ennél több sem. — Egészséges gyermek csak egészséges anyától születik — vallja a gyermek- védelem vezetője. — Ez az általános elvünk. Erre figyelünk már a 9., 10. osztályosok egészségügyi felkészítésénél, és később, a házassági, családi tanácsadás során is. A terhesség kezdeti stádiumából gondozzuk a kismamát, ekkor még a körzeti orvoshoz tartozik. Ha valami gondja van, szakorvoshoz kerül. Kevesen szakítják meg a terhességüket, a szociális támogatások, a családban elfogadott sok gyerek szokása miatt. Specializált szülészetre kerül a kismama a szerint, ahogyan az orvosa jónak látja. A kisbabát születése után, egyéves koráig havonta háromszor látogatja otthonában az orvos (1—1 gyermekorvos 800 gyerek egészségéért felelős). Egyéves korában, ha bölcsődébe kerül, ott már saját orvosa van az intézménynek. Komplex vizsgálat után döntenek arról, milyen speciális bölcsődébe kerüljön a kisgyermek: a könnyen meg- betegedők, a járványos betegségre érzékenyek, a logopédiai kezelésre szorulók, a csökkent látású, hallású, értelmi képességű, mozgássérült, vagy a teljesen egészségesek közé. Havonta látja őket orvos hároméves korig, háromhavonta ötéves korig; ezután félévenként, majd tízéves korig évente egy alkalommal. Kicseréljük gondolatainkat, és tudunk egymásnak újat mondani, megállapítjuk, hogy érdemes lenne néhány, Taskentben bevált módszert nálunk is meghonosítani. Legalábbis olyat, amelyhez nem kell sok pénz, vagy különösebb beruházás. A városban a 16 emeletes sajtóházban találkozunk még a női lapok szerkesztőivel, meglátogatunk egy kísérleti mintaóvodát. Következő nap 3 ezer 600 nőt foglalkoztató konfekcióüzembe megyünk. Gyógyszertár, fodrász, szolgáltatóház, művelődési ház, bölcsőde, óvodák, üdülő, élelmiszerbolt, üzemorvosi rendelő, sőt állattenyésztő telep próbál enyhíteni a műszakban megfáradtak gondjain, bevásárlási nehézségein. — Haier, rachmat (Viszontlátásra, köszönöm), veszünk búcsút kísérőinktől ősi üzbég nyelven. Fejünkbe tesszük a kedves, négyszögletes népviseletsapkát, a tju- bityejkát, s kicsit bánatosan válunk meg Lídiától, szelid költőnő kísérőnktől. Megszerettük őt. Bede Zsóka A népek barátsága háza Egy metróállomás D lakásszövetkezet levelét megírta, avagy... Miér! riadtak meg a címzettek? Hatásosabb levél a megyeszékhelyen az utóbbi hónapokban nem született. Már ami a „becsapódást” illeti. A Békéscsabai Lakásszövetkezet „Fűtési pótbefizetés kérés” tárgyában írott levele ugyanis a vártnál is kevesebb megértésre, viszont annál hevesebb kifakadásokra taláft. Ám hogyan is szólt a levél ? Tisztelt Tag társ! A rendkívül hideg tél miatt a lakásszövetkezetünk kezelésében levő valamennyi épületnél nagymértékben megemelkedett az elfogyasztott gázenergia mennyisége. Éppen ezért az előző évhez viszonyítva mintegy 3 millió forinttal többet fizettünk ki a Dégáznak. Előzetes számításaink szerint a tagjainknak megállapított előtörlesztés összege nem fedezi a fűtési költségeket. Pénzügyi helyzetünk előreláthatóan nem teszi lehetővé az április havi gázfogyasztás kifizetését a Dégáznak. A fentiekre való hivatkozással kérjük, szíveskedjenek a má'jus havi befizetéseikkel egy időben egyhavi előtörlesztésnek megfelelő összegei pótlólag befizetni. .. „Csak kérés volt” Abban az időszakban, mikor a címzettek kézhez kapták a levelet, a lakásszövetkezetet lehetetlen volt feli hívni: mindig foglaltat jelzett a készülékük. Az udvarias, kérő hangú levél igencsak felborzolta a kedélyeket. (Gondolom, a pénztárcák tartalmának mértékében.) S elsősorban azért, mert a tagok úgy vélték, hogy mások hanyagsága, fi-, zetési fegyelmezetlensége miatt került erre sor. Szlota József, a Békéscsabai Lakás- szövetkezet ügyvezető elnöke aztán kimerítő magyarázatot adott. — Csaknem 3 ezer központi fűtéses lakás van a kezelésünkben. Ebből 2 ezer 500-ban meleg vizet is szolgáltatunk. Mint levelünkben azt megírtuk, most, a hideg tél miatt ugrásszerűen megnőtt a fogyasztott gázmeny- nyiség, s tartottunk attól, a tagok segítsége nélkül nem tudjuk a többletet kifizetni. A magas számlában azonban nemcsak a nagy hideg, de a gáz minőségében tapasztalt nagyfokú ingadozás is közrejátszott. Kérésünkre nagyon sokan befizették az egyhavi többletet, de legalább annyi felháborodott hangú reklamálónk is volt. Holott csak kérésről volt szó, kötelező jellege nem is lehetett. A befizetett plusz összegeket egyébként már most figyelembe vesszük csökkentésként. Egyébként ez a gondunk szerencsésért megoldódott, mert sikerült mozgósítani a belső tartalékainkat, tehát nem kényszerültünk hitelfelvételre. Ezt egyébként a március óta folyó tagértekezleteinken is megtárgyaltuk. Arra pedig joggal vagyunk büszkék, hogy ebben a kemény télben egyetlen órára sem maradt fűtetlen egyetlen általunk kezelt lakás sem, sőt, melegvíz-szolgáltatásunk is folyamatos volt. Kakukk-lakók — Ha már a meleg víznél tartunk. Az elszámolás módjára sokan panaszkodnak. —• Erre valóban gyakran érkezik hozzánk reklamáció — bólint Szlota József. — S mi tagadás, jogosan. Ugyanis nincs a lakásokban melegvíz-óra, s az elszámolás a lakásban lakók száma szerint történik. Az pedig gyakran előfordul, hogy „megfeledkeznek” a lakásban huzamosabb ideig tartózkodó kedves vendég, nagypapa, nagymama vagy albérlő bejelentéséről. S ahol többen vannak, ott bizony több meleg víz is fogy. Ebből adódnak a súrlódások. A „tettenérés” pedig nem is olyan könnyű dolog. A becsületes emberek pedig joggal berzenkednek, mert egy 80 lakásos épületben, ha csak 20 —30 bejelentés nélküli vízfogyasztó van, az már száz forintokban jelentkezik. Tenni ez ellen egyelőre semmit sem tudunk. D megoldás, hogy nincs megoldás — Becsület dolga. Ahogyan a gáz- és villanyszámla, a „kukadíj” fizetése is. A levélre érzékenyen reagálók éppen emiatt aggódtak. Hogy nekik a hanyagok, a hátralékosok miatt kell fizetni ... — A lakásszövetkezetnek van milliós nagyságrendű tartaléka, amelyből ezeket a hátralékokat meg tudja előlegezni. Jkz viszont tény, hogy baj van a fizetési fegyelemmel, időnként a tartozás igen magas összegekre rúg. De meg kell nyugtassam tagtársaimat, hogy ezeket az összegeket előbb vagy utóbb, de behajtjuk. — S ehhez milyen eszközök állnak a lakásszövetkezet rendelkezésére? — Hosszú, de megpróbálom röviden összefoglalni. Tudni kell, hogy a behajtások rendjében mi csak az ötödikek vagyunk a sorban. Először felszólítjuk az adóst, hogy rendezze számláját. Ez még egy meleg hangú levél. Ha ez nem vezet eredményre, letiltást küldünk a tag munkáltatójához, amely fizetésének 50 százalékáig terjedhet. Ennek eleget tesznek a vállalatok, ha éppen már meg nem előzött bennünket valaki, s marad mit letilta-r ni. Ha így nem megy, jön a közjegyzői végrehajtás-kérés. Van, ahol a végrehajtás sem jár túl nagy sikerrel. Ezért kiterjesztettük a végrehajtást a lakáson túlmenő ingatlanokra is. Tviikor ez a csatorna is bedugul, lenne az a lehetőség, hogy szükséglakásba költöztessük az adóst. Csakhogy nincs szükséglakásunk. S az egész cirkusz ótt is kezdődhetne elölről. Van viszont egy igen jó megoldásunk, amit az OTP- vel és az ügyvédi munkaközösséggel együttműködve dolgoztunk ki. A lakás adásvételénél a szerződésbe belefoglalják, hogy csak akkor adhatja el a tulajdonos a lakását, ha kifizeti a lakásszövetkezetnek az adó», ságát. De lakásfelújítási kölcsönt is . csak úgy vehet fel valaki, ha a szövetkezetünk igazolja tartozásmentességét. Ezeket a lépéseket az élet, a gyakorlat diktálta. Egyébként még így is 1500 tartós hátralékosunk van. A pénz behajtása rajtuk: igazi türelemjáték. De még egyszer hangsúlyozni szeretném: szó sincs arról, hogy a becsületeden fizető tagtársainknak kellene a hanyagok számláját is fizetni. * * * A szükséglakás nyújtotta lehetőségekről évek óta párbeszéd folyik a Békéscsabai Városi Tanács és a Békéscsabai Lakásszövetkezet között. Az eredménytelenséget röviden Őr. Simon Mihály foglalta össze. — Még a tanácsi bérlakás használati díját nem fizető ügyfeleinket is csak kínnal, keservvel tudjuk fizetésre kötelezni, vagy egy érvényes bírósági döntés alapján kitenni a lakásból. S ha mi egy szövetkezeti vagy OTP- lakástulajdonosnak — mert nem teljesíti fizetési kötelezettségét — tanácsi szükség- lakást adunk, cseberből vei derbe esünk. A megoldás útjának nem ezt tartom. Illetve ez nem lenne megoldás. Mert akkor meg a szükséglakásért nem fizetne, s kezdődhet a pereskedés elölről. A kérdés tehát nyitva maradt. Lehet tovább játszani a türelemjátékot. Mindaddig, míg egyszer a kiskapuk is végleg becsukódnak. B. Sajti Emese Ellesett pillanatok Márka Se nem keleti, se nem nyugatnémet márkáról van szó. A mi márkánkról! Pontosabban — hadd’dagadjon kicsit lokálpatrióta keblem — csabai márkáról. Még pontosabban: olyan áruról, amiről egyszeri rálátásra is megmondják, hogy hol készült. Igaz, még eléggé ritka az a pillanat, amikor önkéntelen felkiáltással fejezi ki valaki megkülönböztetett elragadtatását, valamely cikk minősége iránt. De hát korábban máshoz voltunk szokva. Ha például valaki szembe jött velünk az utcán, leváló cipőtalpa kasz- tanyettszerű csattogásáról egyáltalán nem az jutott az eszünkbe, hogy ez a csattogás zenei hajlamait jelzi. Inkább a cipőgyár, ahol gyártották koravénen kiszenvedett lábbelijét. És általában: üzemek, gyárak, vállalatok — ilyenek vagyunk! — emblémáit sokszor csak azért jegyeztük meg, hogy tudjuk, kit kell szidni a se- lejtáruk miatt. Mostanában ellenkező okok miatt jegyezzük meg, amint ezt a következő párbeszéd mutatja: Presszó. Az asztalnál négyen ülnek fele-fele nemi megosztásban. Kényelmesen elnyúlnak a székeken, amíg megérkezik a rendelés. Egyik nő kíváncsian néz a másik topánkájára. Szemmel láthatóan tetszik neki, s megkérdezi. — Hol vetted ezt a „helyre” szandált? — Itt, Békéscsabán — hangzik, miközben a válaszadó, mint alkalmi manöken, kacéran mutogatja a férfiaknak egyébként is csinos lábán a cipőt — Tetszik? — Nagyon szép. De én úgy értettem, hogy hol készítették? — Ja. A Körösvidéki szövetkezetben. Erre az eddig csendben hallgató és figyelő egyik férfi felkiált: — Ha hiszitek, ha nem, meg mertem volna rá esküdni, hogy ott készült. Már majdnem ki is mondtam. Messziről észre lehet venni gyártmányaikat. . . . Valóban így van. Magam nyolc éve vásároltam egy általuk készített papucsot, amelyiknek Komfort a neve. Kitűnő, strapabíró papucs, márkás áru. Még ma is viselem. A szövetkezet termékeiről jó véleménnyel vannak külföldön is. Nem csoda, hogy az idén, a tavalyihoz képest megduplázzák exportjukat. Fizetek, s közben hallom, hogy a szomszéd asztalnál már egy másik témánál tartanak. Férfi beszél. — .. . Pedig egy ötvenest adtam neki. Annak ellenére, hogy havi átalányt is fizetek .. . Mégis úgy csinálta meg, hogy már másnap újra csöpögött a csap. — Hívj egy maszekot. — Az lesz a vége, mert bizonyisten, már szégyenlek nekik szólni... Hát, igen. Még nem minden munka márkás . . . V. D.
