Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-12 / 136. szám

1985, június 12,, szerda Moszkva—Taskent—Szamarkand ' Tanulmányúton a Szovjetunióban. II. rész Az óra a földrengés időpontját jelzi se i,trtnn XV M j 11 1: Sose hittem volna, hogy eljutok a földrajzi ta­nulmányaimból ismert Ki- zil-Kum sivatag fölé az Üz- bég Köztársaságba. FolyóLaz Amu-Darja, Szir-Darja, nagy tava az Aral-tó. Fővárosa Taskent és a Karalpaki Au­tonóm Köztársaság is a te­rületén van. Legdélibb hatá­rán Afganisztán, körülötte a türkmén, a tadzsik, a kir­giz, a kazah köztársaságok. Négyórás repülőút vezet ide Moszkvából, s hosszú időn át csak sivatag és sivatag fe­lett száll a gép. Ezért is meg­lepő az a buja, gazdag nö­vényzet, ami Taskentre jel­lemző. Itt úgy mondják, ha kiveszel egy fát, ültess he­lyette hármat! Szükség is van rá, hiszen májusban már .'!(> Celsius-fok meleg van, s az igazi nyárban per­zselő, 46 Celsius-fokos a hő­ség. A10 fokos moszkvai le­vegő után mintha szárítóba léptünk volna, úgy önt el a forróság. Taskentben 2 millió ember él. és állandóan épül, fejlő­dik a város. Hatalmas föld­rengés rombolta le 1948-ban, majd 1966-ban újra. Azóta földrengésbiztosra építik a házakat és szállodákat. Óriá­si terek, parkok, hatalmas méretű emlékművek, kávé- és teaházak, számtalan áru­ház, szökőkutak, keleties hangulat jellemzi a "várost. Ami azonnal elnyeri csodá­latunkat, modern építésze­tükbe átmentik az üzbég népművészet szépséges dí­szítőelemeit. A legbüszkéb­bek mégis talán a három éve átadott 22 kilométer távolsá­got feltérképező metróra, amelynek minden állomása egyéni és gyönyörű. No, persze az építészetnek vannak itt is árnyoldalai. Láttuk a legnagyobb tas- kenti gyermekkórház fiatal épületét, amelynek belső te­rével korántsem elégedettek a benne dolgozók. Műszere­zettségükkel viszont annál inkább, a legtöbb helyiség­ben magyar Medicor, finn és NSZK gyártmányú készülé­kekét láttunk. Évtizede még ezen a vidéken összehason­líthatatlanul más körülmé­nyek között gyógyították a beteg gyermekeket. Hz anya- és gyermekvédelem hatalmas erőfeszítéssel zár­kózott fel az országban ál­talános színvonalhoz. Erről a taskenti városi egészségügyi főosztály vezetője és az anya- és gyermekvédelem vezetője tájékoztatott: — Csak Taskentben 89 kórház, klinika, benne 30 ezer ágy van — mondja az osztályvezető. — Az orvosi rendelők nápönta több mint 100 ezer beteget fogadnak. Tizenháromezer-ötszáz or­vos, 45 gyógyszertár áll a gyógyítás szolgálatában. Hatszázhatvanhétezer gye­rek, 1500 gyermekorvos, 700 szülészorvos, 19 gyermekkór­ház, 13 szülészet' — hogy csak néhány számot említ­sek. Ezen a vidéken magas a születésszám, családonként jellemző a 4—8 gyermek, nem ritka az ennél több sem. — Egészséges gyermek csak egészséges anyától szü­letik — vallja a gyermek- védelem vezetője. — Ez az általános elvünk. Erre fi­gyelünk már a 9., 10. osztá­lyosok egészségügyi felkészí­tésénél, és később, a házas­sági, családi tanácsadás so­rán is. A terhesség kezdeti stádiumából gondozzuk a kis­mamát, ekkor még a körzeti orvoshoz tartozik. Ha vala­mi gondja van, szakorvoshoz kerül. Kevesen szakítják meg a terhességüket, a szociális támogatások, a családban el­fogadott sok gyerek szokása miatt. Specializált szülészet­re kerül a kismama a sze­rint, ahogyan az orvosa jó­nak látja. A kisbabát szüle­tése után, egyéves koráig ha­vonta háromszor látogatja otthonában az orvos (1—1 gyermekorvos 800 gyerek egészségéért felelős). Egy­éves korában, ha bölcsődé­be kerül, ott már saját or­vosa van az intézménynek. Komplex vizsgálat után dön­tenek arról, milyen speciális bölcsődébe kerüljön a kis­gyermek: a könnyen meg- betegedők, a járványos be­tegségre érzékenyek, a logo­pédiai kezelésre szorulók, a csökkent látású, hallású, ér­telmi képességű, mozgássé­rült, vagy a teljesen egész­ségesek közé. Havonta látja őket orvos hároméves korig, háromhavonta ötéves korig; ezután félévenként, majd tíz­éves korig évente egy alka­lommal. Kicseréljük gondolatainkat, és tudunk egymásnak újat mondani, megállapítjuk, hogy érdemes lenne néhány, Tas­kentben bevált módszert ná­lunk is meghonosítani. Leg­alábbis olyat, amelyhez nem kell sok pénz, vagy különö­sebb beruházás. A városban a 16 emeletes sajtóházban találkozunk még a női lapok szerkesztőivel, meglátogatunk egy kísérleti mintaóvodát. Következő nap 3 ezer 600 nőt foglalkoztató konfekcióüzembe megyünk. Gyógyszertár, fodrász, szol­gáltatóház, művelődési ház, bölcsőde, óvodák, üdülő, élel­miszerbolt, üzemorvosi ren­delő, sőt állattenyésztő telep próbál enyhíteni a műszak­ban megfáradtak gondjain, bevásárlási nehézségein. — Haier, rachmat (Vi­szontlátásra, köszönöm), ve­szünk búcsút kísérőinktől ősi üzbég nyelven. Fejünkbe tesszük a kedves, négyszög­letes népviseletsapkát, a tju- bityejkát, s kicsit bánatosan válunk meg Lídiától, szelid költőnő kísérőnktől. Meg­szerettük őt. Bede Zsóka A népek barátsága háza Egy metróállomás D lakásszövetkezet levelét megírta, avagy... Miér! riadtak meg a címzettek? Hatásosabb levél a me­gyeszékhelyen az utóbbi hó­napokban nem született. Már ami a „becsapódást” illeti. A Békéscsabai Lakásszövetke­zet „Fűtési pótbefizetés ké­rés” tárgyában írott levele ugyanis a vártnál is keve­sebb megértésre, viszont an­nál hevesebb kifakadásokra taláft. Ám hogyan is szólt a levél ? Tisztelt Tag társ! A rendkívül hideg tél miatt a lakásszövetkezetünk keze­lésében levő valamennyi épületnél nagymértékben megemel­kedett az elfogyasztott gázenergia mennyisége. Éppen ezért az előző évhez viszonyítva mintegy 3 millió forinttal többet fizettünk ki a Dégáznak. Előzetes számításaink szerint a tagjainknak megállapított előtörlesztés összege nem fedezi a fűtési költségeket. Pénz­ügyi helyzetünk előreláthatóan nem teszi lehetővé az április havi gázfogyasztás kifizetését a Dégáznak. A fentiekre való hivatkozással kérjük, szíveskedjenek a má'jus havi befizeté­seikkel egy időben egyhavi előtörlesztésnek megfelelő össze­gei pótlólag befizetni. .. „Csak kérés volt” Abban az időszakban, mi­kor a címzettek kézhez kap­ták a levelet, a lakásszövet­kezetet lehetetlen volt feli hívni: mindig foglaltat jel­zett a készülékük. Az udva­rias, kérő hangú levél igen­csak felborzolta a kedélye­ket. (Gondolom, a pénztár­cák tartalmának mértéké­ben.) S elsősorban azért, mert a tagok úgy vélték, hogy mások hanyagsága, fi-, zetési fegyelmezetlensége mi­att került erre sor. Szlota József, a Békéscsabai Lakás- szövetkezet ügyvezető elnö­ke aztán kimerítő magyará­zatot adott. — Csaknem 3 ezer köz­ponti fűtéses lakás van a kezelésünkben. Ebből 2 ezer 500-ban meleg vizet is szol­gáltatunk. Mint levelünkben azt megírtuk, most, a hideg tél miatt ugrásszerűen meg­nőtt a fogyasztott gázmeny- nyiség, s tartottunk attól, a tagok segítsége nélkül nem tudjuk a többletet kifizetni. A magas számlában azonban nemcsak a nagy hideg, de a gáz minőségében tapasztalt nagyfokú ingadozás is köz­rejátszott. Kérésünkre na­gyon sokan befizették az egy­havi többletet, de legalább annyi felháborodott hangú reklamálónk is volt. Holott csak kérésről volt szó, köte­lező jellege nem is lehetett. A befizetett plusz összege­ket egyébként már most fi­gyelembe vesszük csökken­tésként. Egyébként ez a gon­dunk szerencsésért megoldó­dott, mert sikerült mozgósí­tani a belső tartalékainkat, tehát nem kényszerültünk hitelfelvételre. Ezt egyéb­ként a március óta folyó tag­értekezleteinken is megtár­gyaltuk. Arra pedig joggal vagyunk büszkék, hogy ebben a ke­mény télben egyetlen órára sem maradt fűtetlen egyet­len általunk kezelt lakás sem, sőt, melegvíz-szolgálta­tásunk is folyamatos volt. Kakukk-lakók — Ha már a meleg víznél tartunk. Az elszámolás mód­jára sokan panaszkodnak. —• Erre valóban gyakran érkezik hozzánk reklamáció — bólint Szlota József. — S mi tagadás, jogosan. Ugyanis nincs a lakásokban melegvíz-óra, s az elszámo­lás a lakásban lakók száma szerint történik. Az pedig gyakran előfordul, hogy „megfeledkeznek” a lakásban huzamosabb ideig tartózkodó kedves vendég, nagypapa, nagymama vagy albérlő be­jelentéséről. S ahol többen vannak, ott bizony több me­leg víz is fogy. Ebből adód­nak a súrlódások. A „tetten­érés” pedig nem is olyan könnyű dolog. A becsületes emberek pedig joggal ber­zenkednek, mert egy 80 la­kásos épületben, ha csak 20 —30 bejelentés nélküli víz­fogyasztó van, az már száz forintokban jelentkezik. Ten­ni ez ellen egyelőre semmit sem tudunk. D megoldás, hogy nincs megoldás — Becsület dolga. Aho­gyan a gáz- és villanyszám­la, a „kukadíj” fizetése is. A levélre érzékenyen reagá­lók éppen emiatt aggódtak. Hogy nekik a hanyagok, a hátralékosok miatt kell fi­zetni ... — A lakásszövetkezetnek van milliós nagyságrendű tartaléka, amelyből ezeket a hátralékokat meg tudja elő­legezni. Jkz viszont tény, hogy baj van a fizetési fe­gyelemmel, időnként a tar­tozás igen magas összegekre rúg. De meg kell nyugtas­sam tagtársaimat, hogy eze­ket az összegeket előbb vagy utóbb, de behajtjuk. — S ehhez milyen eszkö­zök állnak a lakásszövetke­zet rendelkezésére? — Hosszú, de megpróbá­lom röviden összefoglalni. Tudni kell, hogy a behajtá­sok rendjében mi csak az ötödikek vagyunk a sorban. Először felszólítjuk az adóst, hogy rendezze számláját. Ez még egy meleg hangú levél. Ha ez nem vezet eredmény­re, letiltást küldünk a tag munkáltatójához, amely fi­zetésének 50 százalékáig ter­jedhet. Ennek eleget tesznek a vállalatok, ha éppen már meg nem előzött bennünket valaki, s marad mit letilta-r ni. Ha így nem megy, jön a közjegyzői végrehajtás-ké­rés. Van, ahol a végrehajtás sem jár túl nagy sikerrel. Ezért kiterjesztettük a vég­rehajtást a lakáson túlmenő ingatlanokra is. Tviikor ez a csatorna is bedugul, lenne az a lehetőség, hogy szük­séglakásba költöztessük az adóst. Csakhogy nincs szük­séglakásunk. S az egész cir­kusz ótt is kezdődhetne elöl­ről. Van viszont egy igen jó megoldásunk, amit az OTP- vel és az ügyvédi munkakö­zösséggel együttműködve dolgoztunk ki. A lakás adás­vételénél a szerződésbe be­lefoglalják, hogy csak ak­kor adhatja el a tulajdonos a lakását, ha kifizeti a la­kásszövetkezetnek az adó», ságát. De lakásfelújítási köl­csönt is . csak úgy vehet fel valaki, ha a szövetkezetünk igazolja tartozásmentességét. Ezeket a lépéseket az élet, a gyakorlat diktálta. Egyéb­ként még így is 1500 tartós hátralékosunk van. A pénz behajtása rajtuk: igazi tü­relemjáték. De még egyszer hangsú­lyozni szeretném: szó sincs arról, hogy a becsületeden fi­zető tagtársainknak kellene a hanyagok számláját is fi­zetni. * * * A szükséglakás nyújtotta lehetőségekről évek óta pár­beszéd folyik a Békéscsabai Városi Tanács és a Békés­csabai Lakásszövetkezet kö­zött. Az eredménytelenséget röviden Őr. Simon Mihály foglalta össze. — Még a tanácsi bérlakás használati díját nem fizető ügyfeleinket is csak kínnal, keservvel tudjuk fizetésre kötelezni, vagy egy érvényes bírósági döntés alapján ki­tenni a lakásból. S ha mi egy szövetkezeti vagy OTP- lakástulajdonosnak — mert nem teljesíti fizetési kötele­zettségét — tanácsi szükség- lakást adunk, cseberből vei derbe esünk. A megoldás út­jának nem ezt tartom. Il­letve ez nem lenne megol­dás. Mert akkor meg a szük­séglakásért nem fizetne, s kezdődhet a pereskedés elöl­ről. A kérdés tehát nyitva ma­radt. Lehet tovább játszani a türelemjátékot. Mindaddig, míg egyszer a kiskapuk is végleg becsukódnak. B. Sajti Emese Ellesett pillanatok Márka Se nem keleti, se nem nyugatnémet márká­ról van szó. A mi márkánkról! Pontosabban — hadd’dagadjon kicsit lokálpatrióta keblem — csabai márkáról. Még pontosabban: olyan áru­ról, amiről egyszeri rálátásra is megmondják, hogy hol készült. Igaz, még eléggé ritka az a pillanat, amikor önkéntelen felkiáltással fejezi ki valaki megkülönböztetett elragadtatását, va­lamely cikk minősége iránt. De hát korábban máshoz voltunk szokva. Ha például valaki szem­be jött velünk az utcán, leváló cipőtalpa kasz- tanyettszerű csattogásáról egyáltalán nem az jutott az eszünkbe, hogy ez a csattogás zenei hajlamait jelzi. Inkább a cipőgyár, ahol gyár­tották koravénen kiszenvedett lábbelijét. És ál­talában: üzemek, gyárak, vállalatok — ilyenek vagyunk! — emblémáit sokszor csak azért je­gyeztük meg, hogy tudjuk, kit kell szidni a se- lejtáruk miatt. Mostanában ellenkező okok mi­att jegyezzük meg, amint ezt a következő pár­beszéd mutatja: Presszó. Az asztalnál négyen ülnek fele-fele nemi megosztásban. Kényelmesen elnyúlnak a székeken, amíg megérkezik a rendelés. Egyik nő kíváncsian néz a másik topánkájára. Szem­mel láthatóan tetszik neki, s megkérdezi. — Hol vetted ezt a „helyre” szandált? — Itt, Békéscsabán — hangzik, miközben a válaszadó, mint alkalmi manöken, kacéran mu­togatja a férfiaknak egyébként is csinos lábán a cipőt — Tetszik? — Nagyon szép. De én úgy értettem, hogy hol készítették? — Ja. A Körösvidéki szövetkezetben. Erre az eddig csendben hallgató és figyelő egyik férfi felkiált: — Ha hiszitek, ha nem, meg mertem volna rá esküdni, hogy ott készült. Már majdnem ki is mondtam. Messziről észre lehet venni gyárt­mányaikat. . . . Valóban így van. Magam nyolc éve vá­sároltam egy általuk készített papucsot, ame­lyiknek Komfort a neve. Kitűnő, strapabíró pa­pucs, márkás áru. Még ma is viselem. A szövetkezet termékeiről jó véleménnyel vannak külföldön is. Nem csoda, hogy az idén, a tavalyihoz képest megduplázzák exportjukat. Fizetek, s közben hallom, hogy a szomszéd asztalnál már egy másik témánál tartanak. Fér­fi beszél. — .. . Pedig egy ötvenest adtam neki. Annak ellenére, hogy havi átalányt is fizetek .. . Mégis úgy csinálta meg, hogy már másnap újra csö­pögött a csap. — Hívj egy maszekot. — Az lesz a vége, mert bizonyisten, már szé­gyenlek nekik szólni... Hát, igen. Még nem minden munka már­kás . . . V. D.

Next

/
Thumbnails
Contents