Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-11 / 135. szám

1985, június 11-, kedd A Békés megyei műszaki fejlesztési hónap tapasztalatai aszályos évek után a gyomaendrődi Lenin Tsz-ben Az ötezer hektáron gazdálkodó gyomaendrődi Lenin Tsz-ben az elmúlt esztendőkben sok kárt okozott az aszály. Az 1983-as évet veszteséggel zárták, de 1984-ben már — a jól szervezett munkával, nagy figyelemmel, a költségek csökkentésével — nemcsak az előző évi hi­ányt gazdálkodták ki, hanem félmillió forint nyereséget is produkáltak. □ világszerte kibonta­kozó tendenciának — miszerint az egyes termékek előállításában nö­vekszik a szellemi munka részaránya — hazánkban, így megyénkben is érvénye­sülnie kell. A gazdaság kí­vánt dinamizálása is csak úgy képzelhető el, ha a mainál sokkal több új ered­mény születik a kutatásban és a fejlesztésben dolgozók részéről, és ezek gyorsan termelő erővé is válnak. Ezért a reálértelmiség szak­mai tudása nagymértékben hat a rendelkezésre álló for­rások legcélszerűbb felhasz­nálására, a népgazdaság tel­jesítőképességének fokozá­sára. Ennek a kötelezettség­nek viszont csak úgy tud eleget tenni, ha a legfris­sebb kutatási, fejlesztési eredmények ismertekké vál­nak előttük. Ilyen meggondolásból szer­vezi meg az MTESZ Bé­kés Megyei Végrehajtó Bi­zottsága több mint két_ évti­zede, évenként" a műszaki fejlesztési hónapot, ahol elő­adások, szakmai bemutatók, kiállítások révén neves elő­adók közreműködésével nyújt segítséget a legfris­sebb szakmai információk megszerzéséhez. Az 1985. áp­rilis 15. és május 31-e kö­zött megtartott rendezvény- sorozatban 15 tudományos egyesület megyei szervezete vett részt, ahol előadások, tapasztalatcsere-látogatások s és kiállítások megrendezésé­re kerül sor. A felkért előadók között elméleti téren tevékenyke­dők épp úgy megtalálhatók voltak, mint a gyakorlati munkát végzők. Kiemelke­dőnek számított a számos színvonalas rendezvény kö­zül is Fekete Jánosnak, a Magyar Nemzet) Bank első elnökhelyettesének „A nem­zetközi pénzügyi egyensúly alakulása, és annak hatasa a magyar gazdaságra” című előadása. Ez a műszaki-ag­rár szakembereinket a jövő­beni fejlesztések lehetséges mértéke szempontjából is érdekelte, amellett, hogy ez. az élet valamennyi területé­re hatással bír. A rendezvé­nyeket látogató szakemberek száma megközelítette a négyezret. Leglátogatottab­bak voltak a gépipari, ma­gyar agrárT, magyar élelmi- szeripari, Hidrológiai Tudo­mányos Egyesület, illetve társaság rendezvényei. Az előadások, kerekasztal- megbeszélések témái között szerepeltek az energiataka­rékos termékek gazdaságos felhasználása, veszteségek, hibák legújabb feltárásának módszerei, víztakarékosság lehetséges műszaki megoldá­sai az élelmiszeriparban anyag- es energiaracionális íelhasznalása a textilipar­ban, durvakerámia-ipar új utjai, innováció és a piacbő­vítés kapcsolata, könyv- nyomtatás perspektívái, szá­mítógéppel vezérelt karban- tartas szervezése, gyártás- higiemaj kérdések, legújabb jarműkorrózió-védelem a járműiparban, . korszerű gyártástervezés, gyártási rá- nyitas, automatizálás és ro­bottechnika bevezetésének műszaki-gazdasági összefüg­géseivel foglalkozó témakö­rök. Ügy értékelhető ezekből a kiragadott példákból is, hogv mind olyan jellegű volt .mely a termelés mai színvo­nalat, gazdaságosságát to-, vabb emelheti. Az egyes té- makörök komplex voltára tekintettel két, illetve há­rom egyesület közös rendez­vényére is sor került. Volt olyan rendezvény, mint a Gépipari Tudományos Egye­sület „Roncsolásmentes unyagvizsgálati szemináriu­ma” vagy a Magyar Élelmi- szeripari Tudományos Egye­sület „Baromfiipari minő­ségvédelem új módszerei”, melyek résztvevőinek köre túlnőtt a megye határán, és országos jelleget öltött. Igen ígéretes kezdeménye­zés volt a Magyar Hidroló­giai Társaság Alkotó Ifjú­ság pályázaton díjnyertes munkák megvitatása a szer­zőkkel. Ez elősegíti a fiatal szakemberek fejlesztési kész­ségének, kedvének kialaku­lását, illetve az egyesületi eletbe való bekapcsolódásu­kat, mely szakmai fejlődé­süket gyorsíthatja meg, il­letve segítheti elő. A műszaki fejlesztési hó­nap keretében értékelték az SZMT-vel közösen meghir­detett újítási pályázat első fordulójának eredményét is A beérkezett újítások szá­ma 51 volt. Javaslatok főleg anyag- és energia-megtaka­rításra vonatkoztak. Az így elérhető megtakarítás számí­tott értéke megközelíti a százmillió forintot. Ö sszegezve az 1985. évi műszaki fejlesztési hónap eredményét, azt feltétlen sikeresnek és hasznosnak kell minősíteni. Sok új szakmai információ­val gazdagodtak a megyénk­ben dolgozó műszaki agrár- szakemberek. Feladata most mar az elkövetkezendő egy esztendőben, hogy ezekből a termelés területén minél többet hasznosítsanak. Dr. Kőrösfalvi Pál, az MTESZ Békés Megyei Szervezet elnöke — Erre az évre 8,7 millió forint nyereséget terveztünk — mondja erről dr. lványi Lajos, a szövetkezet elnöke. — Nem lesz könnyű, de mindannyian bízunk a si­kerben. Igen nagy jelentő­séget tulajdonítok annak, hogy jól képzett, 25—30 éves fiatal szakemberek kerül­tek a szövetkezetbe, akik sok jó ötlettel, szervező- készséggel irányítják a munkát. Gyorsan beillesz- kedtek a környezetükbe, de legalább annyira fontos, hogy befogadta őket a tag­ság. Az endrődiek, a szak­emberekkel együttműködve, tudom, hogy nagy teljesít­ményre képesek. — Nálunk még a növény- termesztésé a döntő szó. Ez az ágazat az árbevétel 65 százalékát adja. Az időjá­rástól függetlenül sikerült az Fekete széna... Aratás előtti Mindig, de ilyenkor, nyár elején különösen nagy ér­deklődéssel figyelik a szak­emberek a határt. A növé­nyek lassan beérnek, ké­szülni kell a betakarításra, és hogy miként, azt a határ­szemlék tapasztalatai is meghatározzák. Arról, hogy milyen feladatok. adódnak az előkészületek során, Hankó Lászlóval, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának helyettes vezető­jével beszélgettünk: — Békés megyében ha­marosan 160 ezer hektár ka­lászost, és 5—6 ezer hektár zöldborsót kell betakarítania a mezőgazdasági üzemeknek. A zöldborsó betakarítása már elkezdődött, jó termés mutatkozik belőle, gond e téren az, hogy nem minden­Kempingfejlesztés a Balatonnál A főszezont megelőzően több, mint százmillió forin­tot költöttek a balatoni ide­genforgalmi hivatalok szál­láshelyeik fejlesztésére. Az összeg java részét a kempin­gek rekontsrukciójára és további korszerűsítésére ál­dozták. A balatonfüredi kempingben 4 millió forin­tot költöttek az úthálózat rekonstrukciójára. Ugyan­ebben a táborban új recep­ciós épületet is kialakítottak, előtte pedig háromsávos au­tóbejáró épült. Tovább bő­vül a tábor szolgáltatóháló­zata is, a tavaly megépített 1200 méteres elektromos ví­zisí-vontatópálya mellett rö­videsen új automata tekepá­lya és szauna nyílik. Minden nagyobb kemping­ben bővítették a lakókocsi­fogadóhelyeket, s újabb főző-nrosogató, mosó- és va­salóhelyiséget alakítottak ki. A balatonföldvári Magyar tenger kempinget idén bekö­tötték a vezetékes gázháló­zatban, a- balatonszárszói Túra kempingben napelem­mel működő melegvíz­szolgáltató berendezést sze­reltek fel. A Balaton-parti 'kempin­gek az idén már egyidejűleg több mint harmincezer ven­déget tudnak fogadni. Júni­us 5—6-án megnyitották a parttól távolabb levő kisegí­tő kempingeket is, hogy a csúcsidényben tehermente­sítsék a vízparti sátortábo­rokat. őszi kalászosokat, a káposz­tarepcét, a kukoricát, a nap­raforgót, a szóját és egyéb növényt optimális időben, kiváló minőségben elvetni. Szép a határ. Az sem kö­zömbös, hogy 600 hektár gyepterület mennyi takar­mányt ad. Minden lehetősé­get megragadunk ahhoz, hogy adott területről minél nagyobb értékű terményt takarítsunk be. A háztáji­ban egyebek között hibrid kukorica, napraforgó, kö­ménymag és sárgarépa vető­mag előállítására vállalkoz­tunk. Elmondotta az elnök azt is, hogy mélyalmos juhtrá- gyából tavaly 300 tonna szu- perkomposzt biotrágyát ké­szítettek, aminek a talaj­életre kiváló a hatása, öm­lesztve, illetve három és öt- venkilós műanyag zsákok­körkép hova érkeztek meg a szük­séges gépek. Az árpa május 10. táján kezdett kalászolni, általá­ban erre hat hétre lehet aratni. Érési állapota olyan, hogy másfél-két hét múlva elindulhatnak a kombájnok. Az idén a tavalyinál na­gyobb területen, mintegy 16 ezer hektáron vetettek ár­pát, aminek — a viharos időjárás következtében — 30—40 százaléka megdőlt. Ez nehezíti a betakarítást, és az érés se tökéletes. Az üze­meknek fel kell készülniük a szárításra. Az aratási idő megválasztásánál pedig arra ügyelnek majd, hogy az álló gabona ne érjen túl, de már a fekvő is csépelhető legyen. _A búzának körülbelül 10 százaléka dőlt meg, itt más Elkészítette a következő 5 évre szóló közös munkater­vét és kutatási programját a Magyar Tudományos Akadé­mia Műszaki, Kémiai Kutató Intézete és a Belorusz Tudo­mányos Akadémia Minszki Hő- és Anyagátadási Inté­zete. A hasonló profilú két tudományos intézmény kö­zött már 10 éve rendszeres az információ- és a tapasz­ban értékesítik. Tavaly ez a termék 688 ezer forint ár­bevételt hozott, de a szövet­kezet 800—850 tonna szu- perkomposzt biotrágya elő­állítására képes. Iparkodnak ezt a lehetőséget maximáli­san kihasználni. Ami az állattenyésztést il­leti: a tejtermelésből elérték az ötezer literes átlagot. Rá­fizetés nincs ugyan, de az eredményt szeretnék tovább javítani. A közösből 4800 hí­zott sertés értékesítését ter­vezik. A legelő gazdaságos hasznosítására 1800—2000 anyajuhot tartanak, így a gyapjú és a szaporulat be­vétele sem lebecsülendő. — Az aszályos években a tagok jövedelme nem emel­kedett, inkább csökkent — magyarázza lványi Lajos. — Időközben emelkedtek az árak, ezt ellensúlyozni kel­lett valamivel. Jól jöttek a gazdasági munkaközösségek. A műszakiak például a mun­kaidőn ' kívül vállalt tevé­kenységükből 60 százalék­ban kívülállók igényeit elé­gítik ki, 40 százalékban a szövetkezet hasznára dol­goznak. így a lakosság is jól jár. A KÖRÖSDROG ŰMK tagjai gyógy- és fűszernö­vényt termesztenek, többek nehezíti az aratást. A jó idő miatt a szokásosnál kissé hosszabb a gabona szára, és a sok eső kedvezett a gyo­moknak is, a rezisztens fa­joknak, amilyen például a ragadós galaj. Ezek sok he­lyen nagyobbra nőttek, mint a búza. Előfordulhat, hogy emiatt ' egyes táblákon a szokványostól eltérő meg­oldásokat kell alkalmazni aratáskor. Akár az árpánál, itt is számítani lehet arra, hogy nagyobb mennyiségű gabona igényli majd a szá­rítást. A szálas takarmányok be­takarítása elég vontatottan halad, ami elsősorban az esők rovására írható. Ugyan­ezen ok miatt a széna minő­sége sem a legjobb. A régi megfigyelés, szólás — feke­te széna, fehér kenyér — az idén újra beigazolódik. Azok jártak tehát jól, akik korán hozzákezdtek a szálas ta­karmányok betakarításához. Igen jó termés várható gyepszénából. Az aratási előkészületek talatcsere. A veszprémi ku­tatók több kísérletet végez­tek el a kimagaslóan felsze­relt minszki holográfiás la­boratóriumban. Az új mun­katerv nemcsak a gyümöl­csöző kapcsolat folytatását jelenti, hanem azt is, hogy szorosabbra fűzik az együtt­működést, és újabb témák­kal bővítik ki azt. Ennek megfelelően a minszki és a között köménymagot, liget­szépét, citromfüvet. Egyébként a Lenin Tsz a község és környezete fej­lesztéséből is alaposan kive­szi részét. A Béke Tsz-szel közösen — saját költségen — vállalták 20 hektárnyi vízfelületen a vízcsere lebo­nyolítását. Ezt azért teszik, mert szeretnék, hú az end- rődi üdülőtelep további bő­vítésére lenne lehetőség. Hi­szen természeti . szépségek­ben oly gazdag ez a táj, hogy sok család tölti itt örömmel a hétvégeket. Eb­ben a munkában jó az együttműködés a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatósággal, a Regionális Vízművel, a Víz- és Csatornamű Válla­lattal, valamint a gyoma­endrődi Viharsarok Halásza­ti Tsz-szel. Búcsúzóul azt is elmon­dotta az elnök: arra törek­szenek, hpgy a gazdasági eredmények mellett minél nagyobb gondot fordíthassa­nak a szociális és kulturális célokra. Nemcsak anyagilag jólétben élő tagokkal akar­nak együttműködni, hanem művelt, egészséges emberek­kel is. Ehhez minden lehe­tőség adott Gyomaend rődön. Ary Róza fontos része a gépszemle. A szállító járművek nyári szemléje már elkezdődött, e területen nem tapasztaltak számottevő gondot. A kom­bájnok alkatrészellátása is általában kielégitő. Csupán egyes típusoknál — mint például az NDK gyártmányú É 512—516-os kombájnok — akadozik az alkatrészellátás, noha idejében megrendelték azokat. A Claas Domináto- roknál a devizahiány miatt gyengébb az ellátás. Ta­valy nagy hiány volt a bá­lázáshoz szükséges kötöző­zsinegből. Az idén valami­vel. jobb lesz a helyzet, de továbbra is központilag oszt­ják el e terméket. Ezek tehát a főbb tenni­valók, melyek megelőzik a nyári nagy betakarítási munkákat. A jó előkészítés feltétele a jó aratásnak, ami az idén — az eddigiek alap­ján Ggy tűnik — sok me­gyei gazdálkodónak jelent majd terméshozamaival örö­met. veszprémi kutatók közös munkával új típusú szárító- és granuláló-eljárásokat dol­goznak ki. és a jövőben együtt szabadalmaztatják majd az újabb típusú keve­rő berendezések kifejlesz­tésével, főleg olyanokkal, amelyekben a rezgő mozgást ultrahang felhasználásával alakítják ki. Mindezek a ku­tatási eredmények alkalmaz­hatók lesznek majd a gyógy­szeriparban, az élelmiszer- iparban és a mezőgazdaság­ban is. / Befejezéséhez közeledik Káptalanfa—Csabrcndck térségében egy új, az Ajka II. nevű szénmező behatárolásának földtani kutatása. Az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat 12 négyzetkilométeres területen, 550—600 méter mélységben mintegy 100 millió tonnányi jó minőségű szenet tartalmazó mezőt határolt be. A területen jelenleg 12 fúrótorony dol­gozik. A képen: kutatófúrás Gyepükaján határában (MTI-fotó: Arany Gábor — KS) Az elmúlt napokban 5 ezer fácánesibe felnevelésére alkalmas, új épületet vehettek birto­kukba a szeghalmi vadászok Fotó: Béla Ottó — szí — Tudományos együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents