Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-08 / 133. szám
NÉPÚJSÁG 1985, június 8., szombat Békéscsabán a Magyar— Finn Baráti Körnek 62 tagi ja van. Tegnap délután a TIT—MTESZ-székházban találkozóra jöttek össze. Ba- nadicsné Lóránt Ibolya, a HNF városi titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Hricsovinyi Pál, a Patex igazgatója, a baráti kör elnöke szólt az eddig végzett munkáról, s ismertette az elképzeléseket. A találkozón részt vett a finn légitársaság budapesti képviseletében Marian Kyster. Tájékoztatást adott az utazási lehetőségekről. Tizenöt főt meghaladó csoport utazása esetén a légitársaság jelentős ked-. vezményt biztosít. Jelenleg Magyarországon 18 városnak van testvéri kapcsolata finn városokkal. Az utazás iránt nagy az érdeklődés. A találkáén Finnországról szóló filmet vetítettek. Fellépett a megyében tartózkodó finn énekkar, amely Raahe városból érkezett. Fotó: Gál Edit Magyar—svéd környezetvédelmi együttműködési megállapodás A magyar—svéd környezetvédelmi állandó munka- csoport június 3—7. között Budapesten tartotta ülését. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, valamint Valf- rid Paulsson, a Svéd Állami Környezetvédelmi Hivatal főigazgatója, a svéd delegáció vezetője megbeszélést folytattak a két országot kölcsönösen érintő időszerű környezetvédelmi kérdésekről. Értékelték az országaink közötti környezetvédelmi együttműködés eredményeit, és 1986—87-re szóló környezetvédelmi megállapodást írtak alá. Az aláírásnál jelen volt Vidar Hellners budapesti svéd nagykövet is. A svéd delegáció látogatást tett a dévaványai tájvédelmi körzetben, és tanulmányozta a ' Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi tevékenységét. A svéd delegáció pénteken elutazott hazánkból. Országos elsősegélynyújtó tanácskozás Országos elsősegélynyújtó tanácskozást tartottak pénteken Budapesten. A Magyar Vöröskereszt és az Országos Mentőszolgálat közös konferenciáját a KISZ KB székházéban Hantos János, a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. A második alkalommal megrendezett országos tanácskozáson az elsősegélynyújtás-képzéssel és gyakorlati tapasztalataival, s az időszerű feladatokkal foglalkoztak. Mint dr. Bencze Béla, a Magyar Vöröskereszt Országos Elsősegélynyújtó Bizottságának elnöke, az Országos Mentőszolgálat főigaz' gatója elmondta az elsősegélynyújtás oktatásának egységes rendszerét 1974-ben dolgozták ki a Salgótarjánban megrendezett I. országos elsősegélynyújtó tanácskozáson. Az azóta eltelt több mint tíz évben széleskörűvé vált az oktatás, korszerűsödött a képzés formája és tartalma, évente csaknem százezren vesznek részt a tanfolyamokon. Az általános iskolások közül mintegy 55 ezren ismerkednek meg az elemi elsősegélynyújtással, s növekedett a száma — bár korántsem a kívánatos mértékben — a középfokú oktatási intézményekben megszervezett tanfolyamoknak is. A tanácskozáson felhívták a figyelmet: hogy különösen fontos lenne, hogy az elsősegélynyújtás belekerüljön a tantervbe a pedagógiai és a mezőgazdasági főiskolákon. Hangsúlyozták: jelentősen hozzájárul áz egészségügyi kulturáltság növeléséhez, a balesetek megelőzéséhez, hogy 1984 januárjától a gép- járművezetői tanfolyamokon kötelezővé tették az elsősegélynyújtás elsajátítását. ' A konferencián megállapították: ahhoz, hogy minél többen legyenek képesek elsősegélyt nyújtani, nemcsak növelni szükséges a tanfolyamokon részt vevők számát, hanem több lehetőséget is kell teremteni a gyakorlásra a továbbképzéseken, illetve különböző elsősegélynyújtó versenyeken. Az elsősegélynyújtás gyakorlásakor, illetve a valóságos balesetek ellátásához célszerű lenne elterjeszteni a korszerű eszközöket; így például a töréseknél a felfújható műanyag síneket, az égési sérüléseknél a különböző speciális kötözőanyagokat. Keritöket, könnyűlányokat ítéltek el Szegeden Üzletszerű kerítés, üzletszerű kéjelgés, devizabűntett elkövetése miatt 18 vádlott ügyében hirdetett ítéletet pénteken a szegedi Városi Bíróság. A bűnszövetkezet irányítója Rácz Kálmán, a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat szegedi Cuki presszójának szerződéses üzletvezetője volt, aki néhány társával együttműködve a városon áthaladó kamionosoknak két éven át „szállította” az éjszakai pillangókat. A hölgyek a szolgáltatásaikért kapott külföldi fizetőeszközöket a védelmükre kirendelt férfiaknak adták át, a valuta értékének felét forintban kapták meg. A férfiak a valutát azután illegális csatornákon értékesítették. E cselekményükért a társaság tagjai közül Rácz Kálmánt három év és négy hónapi, Dura Ferencet három évi, Németh Zoltánt két év és hét hónapi, Markó Sándort két évi, Németh Ernőt egy év és tíz hónapi, Tóth Cecíliát egy év és két hónapi, Györfi Évát egy évi, Belányi Ágnest egy évi, Somogyi Gabriellát öt hónapi, Huszár Ágnest hét hónapi, a fiatalkorú B. M.-t kilenc hónapi, Seres Dezsőnét öt hónapi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság. A külföldi valutát megvásárló Ja- kus Antal Jenőt, Urmös Ferencet, Otlik Károlyt, valamint a társaság alkalmi gépkocsivezetőit, Kozák Dezső Mátét, Zsótér Mihályt, Németh Józsefet különböző időtartamú felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzmellékbüntetésre ítélték. A kerítők, a lányok, a valu- tázók cselekményük súlyának arányában összesen egymillió forintot kötelesek befizetni, mivel a könnyühölgyek bizonyítottan ennyi pénzt hoztak a társaságnak. Az ítélet nem jogerős. Hagy János hazánk új ausztriai nagykövete Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az országgyűlés elnöke fogadta Nagy Jánost, hazánknak az Osztrák Köztársaságban akkreditált nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. » Postát kap a József flttila-lakótelep A békéscsabai József At- tila-lakótelep várhatóan a jövő év végéig postát kap. A fiatal városrész lakóinak egyik legégetőbb igényét igyekszik kielégíteni az épület, melyhez a terület közművesítése már az idén elkezdődik. A posta a lakótelep közintézményközpontjában kap helyet, a nagy ABC mögött. A közintézményközpont tervezésére a tanács pályázatot hirdetett. Ezt Nemes Roland nyerte meg. A közintézményközpont egy sétány mentén húzódik majd. Itt lesz a lakótelep művelődési háza, egy szabadtéri színpaddal, és a kerületi pártház. Ezek a VII. 4 ötéves tervben valósulnak meg. A posta mellett három kisebb pavilon épül: ezekben teraszos presszó, ajándék-bazár és reggeliző lesz. Utóbbiak kivitelezéséről az üzemeltetők gondoskodnak. A posta kivitelezésére kiírt pályázatot a békéscsabai Váro-i si Tanács Költségvetési Üzeme nyerte négymillió forintos árajánlattal. A 12 és fél méter élhosszúságú, négyzet alaprajzú épület minden lakossági igényt képes lesz kielégíteni. A posta és a három pavilon egyaránt magastetős. Békéscsabán talán szokatlan lesz a négy épület jurtára emlékeztető formája, ám ez a forma egy cseppet sem idegen a magyar építészetben. A hagyományos megjelenés szerencsésen párosul a modern építőanyagokkal. A fehér fal mellett az üveg, a fa és a cserép dominál. Belül sajátos térélményt nyújt a kupola és az, hogy az épület világos, áttekinthető szerkezete mindenütt megmutatja magát. Az új posta alapjait a jövő év elején rakják le. A tanács reméli, hogy 1986 végére az épület elkészül. U. T. A számítástechnika ás a MÜSZI A számítástechnika a jövőben az eddiginél is nagyobb szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés tervezésében szervezésében és irányításában — állapították meg a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítás- technikai Közös Vállalat igazgatótanácsának pénteki ülésén a MÉM-ben. Jelenleg már 1700 állami gazdaság, tsz, termelési rendszer, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalat használja fel a MÜSZI komputeres programjait, számítógépeit. Az ülésen felvázolták a hetedik ötéves tervidőszak legfontosabb vállalati feladatait. Ebben kiemelt szerep jut az egységes géppark kialakításának. Az intenzív gabonatermesztési program megvalósításához — a Magyar Nemzeti Bank és a MÉM megbízásából — információs rendszert dolgozott ki a vállalat. Ennek eredményeként a következő években a programban részt vevő 200 állami gazdaságnál, tsz-nél, vállalatnál javul a készlet- és pénzgazdálkodás, a munka- és az üzem- szervezés, és csökkennek a gabonatárolás veszteségei. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken, Szakali József elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A testület megvitatta és jóváhagyta a költségvetési előirányzatok módosításának vizsgálatáról szóló jelentést. A népi ellenőrzés tíz központi szervnél és tizenhárom megyei tanácsnál tartott ellenőrzést: a változtatások indokoltságát tekintették át. A vizsgálati tapasztalatok szerint a módosítások összhangban vannak időszerű társadalom- és gazdaságpolitikai céljainkkal. Jelentős hányaduk a kormányzati döntések megvalósításával, illetve az állóeszköz-felújítással kapcsolatos. A vizsgálat ugyanakkor megállapította azt is, hogy ezek egy részével már a költségvetési előirányzatok tervezésekor is* lehetett volna számolni. A testület a továbbiakban jóváhagyta a KNEB 1985. második félévi ellenőrzési tervét, s előzetes javaslatot fogadott el a jövő évi országos vizsgálatokra. Az ülés résztvevői tájékozódtak a népi ellenőrzési bizottságok választásának előkészítéséről is. A népi ellenőrzési bizottságok mandátUT ma ez év közepén lejár, így azokat mindenütt újjá kell választani. Alapvető követelményként fogalmazták meg: a megválasztandó NEB-ek legyenek alkalmasak a népi ellenőrzés előtt álló megnövekedett feladatok ellátására, személyi ösz- szetételükben tükrözzék az adott terület sajátosságait, és növekedjék a női* a fia-' talok, valamint a fizikai dolgozók aránya a testületekben. Nemzetközi gyermekrajzpályázat Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdeményezésére 1986 a béke nemzetközi éve lesz. Az Országos Béketanács és a Magyar Televízió ebből az alkalomból „Élni akarunk” címmel nemzetközi gyermekrajzpályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek a világ országaiból azok a j gyermekek, akik a beküldési határidőig betöltik a 6. élet- I évüket, illetve azok, akik még nem múltak el 14 évesek. j Pályázni bármilyen technikával készült munkával lehet, egyénileg vagy kollektíván. A pályázat kiírói olyan alkotásokat várnak, amelyek a béke hitét és reményét jelenítik meg, s amelyek kifejezik: a világ gyermekei békében akarnak élni, s a békés jövőre szavaznak. A szervezők felhívják a világ pedagógusait, a béke- és gyermekmozgalmakat, a szülőket, hogy támogassák a pá- ! lyázatot, és nyújtsanak segítséget a gyermekrajzok elké-, szítésében, összegyűjtésében és Magyarországra juttatásában. A beküldési határidő 1985. október 24., az ENSZ megalakulásának 40. évfordulója. Cím: Országos Béketanács H—1395 Budapest 62. Pf. 440. A rajz hátoldalán fel kell tüntetni a rajz címét, a nevet, az életkort, a lakóhelyet vagy az iskola címét, A borítékra vagy csomagra a „Békét akarunk” jeligét kell ráírni. A beküldött rajzokat zsűri értékeli, s a legsikerültebb munkákból 1985 decemberében Budapesten kiállítást rendeznek. A Magyar Televízió folyamatosan figyelemVnel kíséri a pályázatot, s arról filmeket forgat. A rendezők a legérdekesebb munkákból albumot jelentetnek meg, s a 6—9, illetve a 10—14 évesek között 15—15 díjat osztanak ki. „Micsoda találkozás!” Nehéz meghatottság nélkül írni róla. Talán éppen azért, mert senki sem készült fel rá. Egy Szovjetunióból érkezett turistacsoportban volt egy asszony, aki még társai előtt is elhallgatta, Hogy miről álmodozik. Nagyézsda Alexand- rovna Majorova volt az. Békéscsabán azután elárulta, hogy egységével 1945-ben itt állomásozott a megyében, Tarhoson. S hogy élete nagy álma: újra ellátogatni arra a helyre. Az IBUSZ kísérő-tolmácsa akcióba lépett. A Békés megyei pártbizottság munkatársa. dr. Tóth Béláné pedig a tettek mezejére. így indultunk el a rekkenő hőségben Nágyjával, a Volga autógyár munkásnőjével péntek délelőtt Tarhosra. Nágyja Békésre érve felkiáltott: — Itt ünnepeltük 1945-ben a május elsejét! Igen, igen — mutatott a művelődési ház balkonjára — itt álltunk, lent táncoltunk, daloltunk, és boldogok voltunk! Szekerekkel — ahogy ő tréfásan mondta —, trojkákkal jött be az egységük erre a szép ünnepre. De nem sokáig időztünk Békésen, mert Nágyja egyre izgatottabban várta a találkozást ifjúsága egyik színhelyével, Tarhossal. Izgatottságát, remegését, könnybelábadt szemeit nem is akarta már elrejteni. — Micsoda szegénység volt akkor. Kicsi, lerombolt házak, s most valóságos paloták! — csodálkozott: — Sallaiékat, kérem, őket keressék meg feltétlenül! Annát, a kedves Annát. És menjünk a grófi házba. Ott laktunk. — Felszakadtak belőle az emlékek, s egy megfakult képet vett elő. — Ez itt készült, a nagy diófa alatt, a győzelem napján. 17 éves voltam akkor, fiatal katonalány. S itt olyan kedvesek, rendesek voltak az emberek. Míg ballagtunk a volt Wenckheim-kastély felé. idős embereket kérdezgettünk, ismerik-e Sallaiékat. Tudott róluk özvegy Dug- manits Sándorné is, meg segített Tóth Pali bácsi is, de végül a tanács egyik dolgozója mondta meg, hogy Békésen, hol lakik a kisebbik Sallai lány, Irénke. Odaértünk a kastélyhoz. Nágyja könnyei némán peregtek. Ahol most óvoda van, ott volt az ebédlőjük, s éppen átalakítják egykori szállásukat, egy alacsony kis melléképületet. Szikszai Sándor, aki éppen ott dolgozott, fejtette meg a képen húzódó faépület jelentését: ez volt a fiatal gróf nyúlte- nyészete. De hova tűnt a diófa? — hajtogatta Nágyja. — Igen, negyven év ... Békésen megtaláltuk Sallai Józsi bácsi két lányát. Józsi bácsi volt a Tarhoson állomásozó élelmezési utánpótlásegység tolmácsa. Anna pedig a telefonoskisasz- szony. Ezt a találkozást nem lehet leírni. Anna és Nágyja némán borultak egymás nyakába. És aztán jöttek az emlékek vég nélkül. Nágyja sokszor kérdezte Annát, azaz Szűcs Andrásnét: — Ugye, jobb lett 1945 után? Ugye, jobban éltek azóta? De hiszen látom én, moso- lyodott el, ha nem is szólsz semmit... — S tudnak-e még kenyeret sütni? — szólt közbe Irénke, a kisebbik Sallai lány. — Mert hogy én tanítottam rá őket. Ök meg folyton, a 15, 16 szovjet katonalány, azzal óktatgattak, hogy a Szovjetunióban gépekkel sütik a kenyeret. Hej — emlékezik —, de sokat dolgoztak azok a lányok akkor! Nágyja Alexandrovna Majorova ma Fotó: Gál Edit Irénke lánya egy szép terítővei ajándékozta meg a kedves vendéget, Nágyja meg csak sopánkodott, hogy nem számított a találkozásra, ő nem tud emléket adni. De írni fog feltétlenül. S elmeséli volt katonatársainak, akikkel minden évben egyszer összejön, hogy járt Tarhoson, látta az épületet, ahol éltek, s ahol megérték május 9-ét, a győzelem napját. Társai után menve, Nágyja egyre csak azt hajtogatta: Kakaja vsztrécsa! (Micsoda találkozás!) Este még aztán találkoztak Annával, mielőtt elutaztak volna Magyarországról. Ahol 17 évesen barátságot kötöttek, s ahol a két, akkor még fiatal lány, együtt látott hozzá az új élet megteremtéséhez. B. Sajti Emese A győzelem napján készült, megkopott fénykép
