Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-07 / 132. szám

o % 1985. június 7., péntek „üzenet a végekről” Táncfórumon megyénk néptáncosai Mint a festőnek a .kiállítás, a táncosoknak egy-egy si­keres előadás jelenti az igazi elégtételt az idöáldozatért. a verítékes próbákért... S ha ez az előadás épp a Budai Vigadóban, a táncfórumon kerül megrendezésre, a be­mutatkozás öröme nem csekély izgalommal párosul, hi­szen köztudott: hazánkban ez a legrangosabb táncos eseménysorozat, melyen értő, szakmai közönség előtt mu­tatkozhatnak be együtteseink legjobbjai . . . Pályaválasztási játék Ki minek lesz A Magyar Üttörök' Orszá­gos Szövetsége Békés Me­gyei Elnöksége és a Békés Megyei Pályaválasztási In­tézet több éve hirdette meg először á háromfordulós „Ismerjük meg együtt" cí­mű megyei pályaválasztási játékot, melyben az ötödik­nyolcadik osztályos úttörők vehetnek részt. A tanév fo­lyamán pedagógusok. úttö­rővezetők irányításával több­féle feladatot kell a pajtá­soknak megoldaniuk; vala­mennyi elősegíti az önmeg­ismerést, egymás megisme­rését, értékelését, egyszóval előkészület a tudatos, terv­szerű pályaválasztásra. Az idén csaknem ezer gyerek vett részt a játékban. Va­jon mit jelentett ez a peda­gógusok számára? — Értelmes és hasznos munkát — véli Hantos Gusz­táváé, a Szarvasi 2. számú Általános Iskola nyugdíj­ba vonuló pedagógusa. aki évek óta felkészítője a gye­rekeknek. — A mi iskolánk­ból hatyan gyerek végezte el a feladatokat: az üzemlá­togatások, az olvasott köny­vek megbeszélése sokat se­gít a pályaválasztásban. Utódja, Janurik Andrásné hasonlóan vélekedik: — A gyerek közel kerül a gyakorlati élethez, s meg­tapasztalja egy-egy pálya vonzó, vagy kevésbé vonzó oldalait. Az üzemlátogatások során szerencsére, olyan em­berekkel találkoztunk, akik szeretik munkájukat. s nagy hatással voltak a ta­nulókra. Láthatták a gyere­kek, hogy ha valmit el sze­retnének érni, akkor dolgoz­niuk kell! Ezért a tanulás­ban is jobban igyekeztek. S hogyan vélekednek a gyerekek ? Fülöp Attila, az orosházi 5. számú iskola hetedikes mestere? tanulója. háztartásigép-sze­relőnek készül. — Szeretem a gépeket, s a tanulmányi eredményem alapján (közepes) ajánlatos valami jobb szakmát vá­lasztanom. — Mi volt számodra a pá­lyaválasztási játék legnehe­zebb feladata? — Magamról írni . .. Hegedűs Zoli ugyanennek az iskolának a diákja. Ö már kicsi kora óta, építész­nek készül: — Édesapám tervező- munkát végez, engem talán ezért érdekel az építészet. Egy időben tetszett a kő­műves szakma is. A pályaválasztási játék eredményhirdetésére tegnap délelőtt került sor Békés­csabán, az jfjúsági és úttö­rőházban. Selmeczy László, a Békés Megyei Pályavá­lasztási Intézet munkatársa értékelte a rajok eredmé­nyeit. majd a legjobbak megkapták jutalmukat. Az öttdik osztályosok közül JR legtöbb pontszámot a szarvasi 2-es számú iskola Ságvári raja szerezte. A ha­todikosok legjobbjai a gyo- maendrődi Vadász raj paj­tásai lettek. A hetedik osz­tályosok közül a szarvasi Hermann Ottó raj. érte el a legjobb eredményt. A nyol­cadikosok versenyében a füzesgyarmati Viking raj lett az első. A kisegítő is­kolák számára ..Készüljünk együtt” címmel külön ver­seny indult, melyben öt raj 78 pajtása vett részt. “Az eredményhirdetés után — a hagyományoknak meg­felelően — rövid, műsorban mutatkoztak be a rajok. A dévaványai pajtások például egy-egv pálya jellemzőit elevenítették fel a színpa­don. —gubucz— Június :i-án. pontosan fél 12-kor indulunk. Minek ilyen korán, hiszen az előadás es­te 7-kor kezdődik — szólal meg többünkben a kisördög —, ám mikor a fővárosba, a Coi'vin téri Budai Vigadóba érkezünk, s elkezdődik apró­ba, hamar kiderül, nem volt hiábavaló a nagy sietség. Épp. hogy végigfutják a ter­vezett műsort, s már kez­dődhet is a készülődés az * előadásra: a ruhák kirakása, sminkelés, öltözködés ... A békéscsabai Balassi tánc- együttes és a gyulai szövet­kezetek Körös táncegyüttese készen áll a nagy megmé­rettetésre. Közös műsoruk cí­me — nem kis célzattal —: „Üzenet a végekről”. Az együttesek művészeti vezetői — Born Miklós és Varga András — még egy­szer áttekintik a programot, ellenőrzik, minden s min­denki készen áll-e, s piár gördülhet is fel a függöny... * * * Felcsendül a Német tán­cok című Born-koreográfia zenéje... A békéscsabaL tán­cosok pillanatok alatt vi­dám hangulatot teremtenek a színpadon. Őket a gyulai­ak követik'a Tápéi ' hangu­lat és a Széki tempók elő­adásával. Aztán ismét há­rom balassis produkció, a Tardonai leánytánc, a Szat­mári táncok és az Eleki tán­cok következik. (Ez utóbbi Gál László koreográfiája). Az első részt a gyulaiak Du­nántúli ugrósa és a csabai­ak Csabai fonója zárja. Az örök sikerszám, a fonó, most is meghozza az első ismét­lést... Szünetben, az impozáns előcsarnokban, a nézők cso­portokba verődve beszélik meg az imént látott produk­ciókat. Szögi Csaba.) a Bihari együttes táncosa, a dunaúj­városi Vasas táncegyüttes vezetője, különösen a békés­csabai Gál László előadásá­tól van elragadtatva: — Amit az eleki táncok­ban produkált, igazán elis­merésre méltó — mondja. •— A technika, az anyagtudás... Nagy élmény volt látni. Egyébként az' első rész leg­főbb érdeme, úgy hiszem, a hangulatteremtés. Látszott, hogy egységes és végtelenül lelkes társaság táncol a szín­padon. , * * * Mint a beszélgetés során kiderül, erős szálak fűzik Békéscsabához. — Szegeden, annak idején. Born Miklóstól tanultam az első cifrákat. Később, a bé­késcsabai országos szólótánc­fesztiválon háromszor nyer­tem meg az Aranysarkantyús táncosdíjat. így e cím örökös tulajdonosa lehettem. A gyulaiakat is jól ismerem, felléptem már a Várszínház­ban is. Nem csoda hát, ha kíváncsi voltam a műsorra. Lassan vége a szünetnek, a program folytatódik. A színpadon a Keménytelki táncok,-a Korcsos, a Villő... Hamar lepereg a Székely verbunk. a Méhkeréki tán­cok és a két új: Botházy Ci­gánytánca, és Born—Patyi Mindig újra című koreográ­fiája, melyet szakmai közön­ség előtt még nem mutattak be. yAztán taps, és a műsornak vége. Kezdődhet az átöltözés, a pakolás, s már indulunk is. Hazafelé mindenki arió1. beszél. elég hangosra sike­rült-e a végek üzenete? Kép. szöveg: Nagy Ágnes A próbán ... ... s az előadáson Kelendő volt az alkotmány, n tőke Egy könyvkiadó tanulságai Mindenki jobban járt!... Látogatóban a battonyai Petőfi Tsz téglagyárában Olvasnak-e a mai tizenévesek? A vélemények meg­oszlanak. Vannak, akik azt állítják, hogy a 20 év alatti korosztály művelődési igényei kielégülnek a mozivászon, vagy a tv-képernyő előtt. Ám az ellentábor véleménye szerint igenis a legtöbb tizenéves épp ebben a fogékony korban alapozza meg egész életre szólóan műveltségét, alakítja ki olvasási szokásait. S hogy így legyen, azért nem keveset tehet az iskola. A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága, s a Kossuth Könyv­kiadó Vállalat Békés megyei kirendeltsége három éve hir­dette meg — az országban először — az „Egy diák — egy könyv" akciót, azzal a céllal, hogy felkeltsék, ugyanakkor kielégítsék a tanulóifjúság politikai iro­dalom iránti érdeklődését és' ezúton is segítsék az iskolai munkát. Az akció eddig a foradalmi ifjúsági napok je­gyében zajlott, s a könyv­ajánló jegyzék hangsúlyozta ez időszak politikai ifjúsági eseményeit. — Egyre többen kapcso­lódtak be az akcióba — ál-í lapítja meg Kovács Eva, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője.— Az idén a megye harmincki­lenc szakközépiskolájából 29 vett részt, három intéz­ménnyel több, mint tavaly. Az iskolai KlSZ-bizottságo- kon keresztül próbáljuk ar­ra ösztönözni a fiatalokat, hogy minél több Kossuth- kiadványt olvassanak, vásá­roljanak. — Mik voltak'az év könyv­slágerei? — Nagyon sokan megvá­sárolták a Kommunista Párt Kiáltványát, hisz ez kap­csolódik a tananyaghoz. Ke­lendő volt a Magyar Nép- köztársaság Alkotmánya, a Visszaemlékezések Leninre. A tőke, a Mit kell tudni? sorozat kötetei.. Sajnos, nem tudtuk kielégíteni az igé­nyeket a Nap verejtéke, és a Fantasztikus természetrajz könyvekből, amelyek várat­lan érdeklődést keltettek or­szágszerte. — Beváltotta-e a hozzá fű­zött reményeket az „Egy di­ák — egy könyv" akció? — Három §v távlatából már megállapítható, hogy igen. Az idén a meghirde­tők sorába bekapcsolódott a megyei tanács művelődési osztálya is. A jövő tanévtől annyit szeretnénk változtat­ni, hogy nem tavasszal, ha­nem tanév elején tesszük közzé a felhívást. így több idejük lesz a KISZ-,tanács- adó tanároknak, az iskolai könyvtárosoknak az igények felmérésére, a szervezésre. Hagyomány, hogy a tan­év végén sorrendet állíta­nak : ki volt a középiskolák közül a legaktívabb Kossuth- könyv terjesztő? Ezúttal a sarkadi Ady Endre Gimnázi­um és Postaforgalmi Szak- középiskola* vitte el a ván- dorzászlót és a könyvtár­gyarapításra fordítható leg­magasabb összeget. Kiss Katalin, az iskola KISZ-titkára szerint min­den diák bekapcsolódott az akcióba, s ez nem kevés, hisz az iskola csaknem 400 tanulót számlál. — Nálunk szeretnek ol­vasni a diákok — állítja. — Nem hiányzik a politikai ér­deklődés sem. Népszerűek a KISZ-fórumok, a vitakörök. Sokan megvásárolták A tő­két — főleg a harmadik-ne­gyedik osztályosok —' tet­szett az Ö című kiadvány, a Nem csak nőknek sorozat (ezt magam is szívesen ol­vastam). A szakmunkásképző inté­zetek közül a legjobb ered­ménnyel az elekiek dicse­kedhetnek, annak, ellenére, hogy először vettek részt az „Egy diák — egy könyv" ak­cióban. Klemm István, a mező- gazdasági szakmunkásképző intézet KlSZ-tanácsadó ta­nára maga sem igen érti a sikert. — Tavaly még meglehető­sen gyér volt az érdeklődés. Aztán beszerveztük az alap- szervezeteket patronáló ta­tárokat, osztályonként mér­tük fel az igényeket, össze­sen 72 diákunk van, állatte­nyésztő szakmát tanulnak, csaknem valamennyien kol­légisták. Mindenki vásárol könyvet, néhányan főleg a harmadévesek, akik már ösztöndíjat kapnak — való­ságos kiskönyvtárra tettek szert. — Mit olvasnak szívesen a szakmunkástanulók? — Érdeklődnek a történel­mi tárgyú könyvek, főleg a világháborús történetek iránt. Sokan keresnek ter­mészetrajzzal, állattenyész­téssel foglalkozó, vagyis szakmai jellegű irodalmat,. — Járnak-e könyvtárba a gyerekek? — Hogyne! Van iskola­könyvtárunk, amelyben szak- és szépirodalmat talál­nak, s tanulóink több mint fele tagja a községi könyv­tárnak. * * * Arra a kérdésre, hogy ele-i get, megfelelő irodalmat ol­vasnak-e a mai középisko­lások, nehéz ' válaszolni egyetlen akció nyomán. Egy azonban biztos: az igény nem hiányzik, s felkeltése megéri a fáradságot! Gubucz Katalin A battonyai Petőfi Tsz egyebek között arról híres, hogy a növénytermelés és állattenyésztésen kívül kez­det óta folytatnak ipari te­vékenységet. A vasipari üzem, az alumínium-feldol­gozó. és a varroda mellett új üzemmel, téglagyárral gya­rapodott a szövetkezet. 1985. január X-tői. * * * — A téglagyár és a bá­nyagödrök a mi területün­kön találhatók, ezért ben­nünket keresett fel az el­múlt év végén Baukó Mi­hály, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igaz­gatója — magyarázza dá­csák István elnök. — El­mondotta. hogy nekik nincs anyagi lehetőségük a batto­nyai kis gyár fejlesztésére, ezért a felsőbb párt- és ta­nácsi szervekkel egyetértés­ben úgy i határoztak: tu­lajdonjogilag átadják az üzemet a Battonyai Nagy­községi Tanácsnak. Bennün­ket arra kér. ha lehet, tar­tós termelésre vegyük át a tanácstól, nehogy átmeneti­leg is szüneteljen a tégla­gyártás. hiszen Battonyán és környékén sok a magánépít­kezés, így olcsóbb szállítás­sal jutnak kisméretű téglá­hoz a lakosok. — Egy kicsit új nekünk ez a munkaterület, de megbir­kózunk vele. 45-en dolgoz­nak a téglagyárban. Az idei terv: 4.2 millió tégla értéke­sítése, 9,5 millió forint ár­bevétellel, 1.1 millió forint nyereséggel. Munkabérre 2.4 millió forintot irányoz­tunk elő. Alacsony volt a téglagyáriak bérszintje, ezen segítettünk, ráadásul mint alkalmazóiak egy-egy fél háztájit kapnak. Az a terv: bevezetjük majd a két mű­szakot és legalább ötmillió darab kisméretű téglát gyár­tunk évente. Az Alföldi Tüzépnek az idén kétmillió téglát adunk el. , * * * Roczkó Emil gyárvezető, aki nyolc esztendeje irá­nyítja itt a munkát. így vé­lekedik : — Mindenki jobban járt így. Engem megbecsültek a korábbi főnökeim is. most is nagyon jó velük a kapcsola­tunk. Itt speciális gépekkel dolgozunk, amihez alkatrészt Békéscsabán gyártanak. Ugyanúgy megkapjuk most is, mint azelőtt. A barátsá­got ápoljuk, a szakmai ta­pasztalatokat jól hasznosít­juk. Tíz százalékos bérfej­lesztést kaptunk, a háztáji sem lebecsülendő. — Én és a férjem koráb­ban kicsit hűtlenek voltunk a téglagyárhoz — veszi át a szót Ilcládi Jánosné. — 1967- től ’81-ig itt dolgoztunk, az­tán a könnyebb munka re­ményében átmentünk a Pe­tőfi Tsz-be. Én a nutriate- lepen, a férjem a darálóban kapott munkát. Aztán mégis­csak visszajöttünk. — Akkor még alkalmazott­ként vett vissza a vállalat Elveszett az Orosházi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat MNB: 264-13 110 2. feliratú bélyegzője. Használata 1985. május 31-től ÉRVÉNYTELEN. bennünket. Ha tudtuk volna, hogy a Petőfi Tsz-é lesz a gyár. nem léptünk volna ki. így ketten kapunk egv egész háztájit. Jól jön a termény, mert sok jószágot tartunk. Szó esett még olyan mun­kásokról. akik 16—18 éve egyfolytában itt dolgoznak. Most nagy a bizakodás, jól jött a fizetésemelés és a háztáji mindenkinek. A rendkívül tarlós, hideg tél őket sem kímélte: 123 ezer nyerstégla szétfagyott. En­nek ellenére mindenki bízik abban, hogy az éves tervet maradéktalanul teljesítik. * * * Ezek után felkerestük Kri- zsán Andrást, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Válla­lat gazdasági igazgatóhe­lyettesét, hogy mondja"el vé­leményét a battonyai gyár­ral kapcsolatban: — Elsősorban a Petőfi Tsz vezetői érdemelnek dicsé­retet. Mi valóban nem tud­tunk volna fejleszteni Bat­tonyán. Közismert, hogy a színes cserép iránt nagyon megnőtt a kereslet. így a népgazdasági és a lakossági érdek is azt kívánja: ezt az ágazatot fejlesszük tovább: Mi annak örülünk, hogy volt bátorságuk a Petőfi Tsz vezetőinek úgy átvenni a nagyközségi tanácstól ezt az üzemet, hogy minden felté­telnek elegét tesznek. • Vál­lalták többek között — és ez. nagyon fontos —, hogy tartósan csak téglagyártásra hasznosítják az üzem terü­letét. Mi pedig azt vállaltuk, hogy segítünk mindenben. Nagy öröm számunkra, hogy volt dolgozóink helyükön maradhattak, és amint hír­lik, még több téglát gyárta­nak majd. mint azelőtt... Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents