Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-06 / 131. szám
1985. június 6., csütörtök o B „sűrű fillér” hívei A Zöldért másik oldala A Békéscsabai Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat 200 millió forint értékű mezőgazdasági gépparkkal várja a betakarítási szezon kezdetét. Az igények kielégítéséhez megfelelő mennyiségű kombájn, bálázógép, erőgép és alkatrész áll a vevők rendelkezésére Fotó: Fazekas László Merre tartanak a kisvállalkozások? Már az első rendelet megjelenése óta élénk figyelem kíséri a kisvállalkozásokat. Az egyéni kockázatvállaláson alapuló gazdasági tevékenység kisüzemi formája nagy lehetőséget kínált mind a vállalatoknak, szövetkezeteknek, mind az itt szerencsét próbáló dolgozóknak. Az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján pedig már össze lehet állítani a mérleget, mennyiben valósult meg a kormányzat szándéka, amikor a lakossági ellátás javítására és a hiányzó háttéripar pótlására zöld utat engedett a kisvállalkozásoknak. A mennyiségi mutatók egyértelműen arról tanúskodnak, hogy valóban létező hiányt pótol az ilyen keretek között végzett tevékenység: több mint harmincötezer szervezetben mintegy 350 ezer ember dolgozik, a munkaképes lakosság 7 százaléka. Az általuk termelt érték az ipari termelés 1,7 százalékát teszi. n vgmk-k erényei A 35 ezer gazdálkodó szervezet között a legnépesebb csoport a vállalati gazdasági munkaközösségeké, számuk meghaladja a 18 ezret. S mire is vállalkoznak ezek a szervezetek? A legtöbbször olyan munkára, például karbantartásra, amire nem akadt 'egyáltalán külső kivitelező, máskor a gépek kihasználtsági fokát javítja a plusz időben végzett munka. Jó néhány cégi nél éppen a vállalati gazdasági munkaközösségek révén sikerült korábban veszteséges tevékenységeket nyereségessé tenni, avagy éppen a hatékonyság javult számottevően, ami több millió forint haszonként öltött testet az év végi mérlegben. Jogosan kérdezheti bárki is, ha ennyire hasznos a vgmk-k működése, akkor miért nézik mégis ferde szemmel őket néhány vállalatnál? Sajnos, ebben objektív okok is szerepet kaptak. Az első időben elég nehezen birkóztak meg a vállalatok a belső ellenőrzés megszervezésével. Néhányszor — mint a revizori jelentésekből kiderült — nem különítették el megfelelően egymástól a fő- és túlmunkaidőben végzett munkát, és ez jogosan háborította fel a vgmk-n kívül maradt dolgozókat. Máskor pedig az okozott gondot, hogy a kisvállalkozás tagjai között volt az a vezető is, aki ellátta őket munkával, illetve az elvégzett feladatot igazolta. Szerencsére az elmúlt évben a legtöbb helyen a vezetés megtalálta az ellenszei rét e kezdeti hiányosságoknak és megnyugtatóan elkülönítették egymástól a kétféle munkát — az ellenőrzést pedig megerősítették. Sőt, megjelent a társadalmi kontroll is. Szakszervezeti tisztségviselőkből alakultak — jobb híján nevezzük őket így — olyan bizottságok, amelyek kivizsgálják a dolgozóknak a vgmk-kal kapcsolatban írt észrevételeit. A vgmk másik erénye egyébként — s ezt még az ellenzők tábora is elismeri —, hogy segít megtartani a munkaerőt, hiszen gyárkapun belül meg lehet keresni a kiegészítést. S a gyár sem jár rosszul, ha kipróbált emberei végzik el a számára fontos munkát. a piac igényeihez A másik népes csoport az önálló gazdasági munkaközösségeké, számuk 7800. A kockázat itt lényegesen nagyobb, mint az előbbi formánál, hiszen a vállalkozók saját tőkéjüket fektetik be, egyetemlegesen felelősek munkájukért, és az esetleges veszteségekért. Nem véletlen tehát, hogy a várakozások ellenére inkább az ál/ lami vállalatok és szövetkezetek számára dolgoznak, és viszonylag kevesebben vállalkoznak a lakossági ellátás javítására. A keresetekről is készült felmérés, átlagosan a gmk- tagok 8500—9000 forintot kaptak havonta. Ez kevesebb, mint amit baráti beszélgetések során hallunk, viszont több a mostani átlag- keresetnél. Az értékelésnél viszont számba kell venni azt is, hogy mennyit és mir, képp dolgoztak. A' gazdasáElveszett az Orosházi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat MNB: 264-13110 2. feliratú bélyegzője. Használata 1985. május 31-től ÉRVÉNYTELEN'. gi munkaközösségek — már amelyek bírják hosszabb távon a versenyt — általában többet és jobban dolgoznak, mint az átlag. S, ahogy az előbb már szó volt róla, saját tőkéjüket is kockáztatják, nem .beszélve arról, hogy biztos munkahelyüket cserélték fel saját vállalkozásukért, ahol hónapról hónapra meg kell küzdeniük a szerződésekért, és a szerve-, zet fennmaradásáért. A kisvállalkozások köre nem szűkül le a két formára, ezenkívül még alakultak ipari és szolgáltató szakcsoportok, kisszövetkezetek, átalányelszámolású részlegek is, bár egyelőre számuk nem jelentős. Ezekről együttesen elmondható, hogy hatékonyan dolgoztak, rugalmasan próbáltak a piac igényeihez alkalmazkodni, és például az építőiparban az átalányelszámolásos részlegek tették nyereségessé a korábban ugyanott veszteséget hozó tevékenységek egy részét. Korszerű gépeket Ha a számokat nézzük, valószínűleg a közgazdasági elemzésekben kevésbé jártasaknak is feltűnik, hogy a foglalkoztatottak viszonylag magas aránya ellenére meglehetősen kismértékben járulnak hozzá a kisvállalkozások az ipari termeléshez. S még egy mutató tér el lényegesen, ha nem is a tervezettől, inkább — enyhébb kifejezéssel élve — a várttól; rendkívül alacsony a befektetett tőke nagysága, összesen 13 milliárd forint. Ezt egyrészt magyarázza a vgmk-k elszaporodása is, ahol a vállalat gépeivel és anyagával vállalkoznak különböző munkára a dolgozók. Vagyis, nem kockáztatják saját pénzüket vagy egyéb eszközeiket, ha csak lehet. Másrészt arra utal, hogy egyelőre ugyanolyan bizal-, matlanok a vállalkozók, mint annak idején a magániparosok és -kereskedők. Viszont nem nehéz megjósolni, hogy hamarosan a vállalkozókedv kevés lesz e szektorban, mert egy adott szinten túl, amikor az alapvető hiány megszűnik, mindenképpen korszerű termékeket és szolgáltatásokat várunk az állami ipartól, a kisvállalkozóktól is. Amihez viszont modern felszerelésre van szükség. Csak így töltheti be a kisvállalkozás a neki szánt szerepet, hogy javítsa a lakossági ellátást és részben pótolja a hiányzó háttéripart, így szolgálva a nagyipar növekvő — s minőségileg is — emelkedő igényeit. Lakatos Mária Különösen mi, Békés megyeiek vagyunk hajlamosak arra, hogy ha a Békés Megyei Zöldért nevét halljuk, azonnal a vállalat húsüzemében gyártott, sok elismerést kapott kolbászfélékre gondoljunk. A valóban sikeres húsüzem mellett azonban az utóbbi időben azt is megfigyelhetjük, hogy a tulajdonképpeni alaptevékenység, a zöldségforgalmazás, -tárolás terén is mind több eredménnyel dicsekedhetnek a „zöldértesek”. Kraszkó Mátyás, a megyei Zöldért békéscsabai ki- rendeltségének igazgatója tájékoztatott erről. Az igazgató elmondta, hogy mint más megyékben, Békésben ✓ sem gazdaságos a burgonya, különböző zöldségek, gyümölcsök téli tárolása, pedig ezzel nem kis feladatot oldanak meg. A megye ellátásának nyolcvan százalékát biztosítja a csabai kirendeltség — ellátási felelősségét a központi pénzekből egyre kisebb összegek támasztják alá. 1983-ban — amelynek eredményei alapján a Zöldért kiváló címet kapott —• még csekély mértékben járultak hozzá az egész vállalat valóban kitűnő eredményeihez. De már akkor keresték a módját, hogyan lehetne felzárkózni a többi, eredményes ágazathoz, főként a húsüzemhez. Ezért a hagyományos zöldségbetárolás, -forgalmazás mellett más árukkal is foglalkozni kezdtek. A sok gondot okozó vadfelvásárló helyiséget bérbe adták a MAVAD-nak — egy teherrel kevesebb lett a vállukon. Felvették szinte az ország összes konzervgyárával a kapcsolatot, továbbá a kon- zerveket árusító szervekkel, áfészekkel, más vállalatokkal — Debrecentől Szegedig. Erre az adott kitűnő lehetőséget, hogy a csabai, déli ipartelepen található kirendeltségnek van ipari vágánya, amit eddig alig használtak ki. Most ide érkeznek a konzervek, amelyekből (és a csabai gyár tésztáiból) a megrendelések alapján egy raktárban összeállítják a Néhány évtizede az építőipar egyre növekvő mennyiségi és minőségi igénye már csak a betonkeverés iparosításával, korszerű betonüzemek működtetésével elégíthető ki. Napjainkban a legfejlettebb országokban az összes felhasznált betonmennyiség 80 százalékát magas szinten automatizált, központi betongyárak termelik. A gyárak töltőhídjairól a mixerkocsikba száraz, vagy kész (nedves) állapotú betonkeverék kerülhet a kívánt szemszerkezettel, konzisztenciával, szilárdsággal. A komplex betonkeverő •telepek fejlődése során a technológiai elrendezés, valamint a mozgathatóság szempontjából többféle típus alakult ki: egy- és kétlépcsős, torony-' és parter- rendszerű, stabil, áttelepíthető és mobil berendezés. Az utóbbi években intenzív fejlesztés folyik a részegységek és az automatizálás tökéletesítéséért. Korábban megszokottnak volt tekinthető a kényszerkeverésnek az a módja, amikor az összes betonösszetevőt egyidejűleg keverték, szabadesés, illetve forgólapátok felhasználásával. Bebizonyosodott, hogy ez a módszer nem elég hatékony, hely-, anyag- és energiaigényes. Üjabban már nem tartják elegendőnek azt az kért szállítmányt, és azt teherautókkal viszik a megrendelőnek. Hasonlóan megnövelték a takarmány, táp- és takar- mány-előkeverékek forgalmát, segítve ezzel a háztájiban állatot nevelőket. Vásárolnak a megyei GMV- től, vasúton hozzák Csabára az árut a hajdúsági agráregyesüléstől, a Bajai Állami Gazdaságtól, a Monostori ÁG-tól, a Philaxiától. Ez utóbbinál kell megemlíteni, hogy a fölöttes szervek rendeleté értelmében bizonyos gyógyszeres előkeverékek forgalmazási jogát elvették a Zöldérttől az év elején. Hogy a kiesést pótolják, fokozták egyes déli gyümölcsök, és a Pepsi Cola forgalmazását. Ehhez az adta az ötletet, hogy a Kőbányai Sörgyár rekonstrukciója miatt hiány támadt a kedvelt Pepsiből, a megye sok helyéről érkeztek panaszok, hogy hiánycikk. A kirendeltség szakemberei megkeresték a Bocsi Sörgyárat, s megegyeztek, hogy a náluk gyártott Pepsit március közepétől kizárólagos joggal a Zöldért forgalmazza a megyében. Sajnos, még így is kevés jut hozzánk, de erről nem a rossz forgalmazás tehet: a gyár nem bírja erővel a készítését. Ami azt illeti, a banán kivételével a déli gyümölcsök forgalmán is érezhettük ezen a télen, hogy mintha több jutott volna... És ez igaz is, a zöldértesek ugyanis a korábbi forgalmazók mellett, és nem velük kon- kurrálva léptek csatasorba, kihasználták az értékesítés fehér foltjait. Vonatkozik ez nemcsak a narancsra, citromra, hanem a konzervek- re, tésztákra is. Sőt: kisebb mennyiségben már sört is fioztak Bőcsről a megyébe — javítandó a szinte állandó világossör-hiányt. A közeljövőben remény van rá, hogy sikerül nyélbe ütni egy üzletet a Badacsony és Vidéke Pincegazdasággal, s akkor minőségi borokból is több jut a megyébe. A Zöldért-kirendeltség 1983- ban kezdett alaptevékenységen kívüli cikkek forgaleredményt, hogy a beton ösz- szetétele minden mintavételi helyen azonos arányú. Kiderült, hogy intenzívebb át- keveréssel, „gyúrással”, a betonok szilárdsága 15—45 mazásába, amelyet tavaly lényegesen megnöveltek, s amire az idén ismét „tesznek néhány lapáttal”. Hogy egy példát mondjak: korábban 2—3, esetleg öt vagon áru érkezett a kirendeltség iparvágányára hetente, most 10—15. A példából is kiviláglik, hogy saját adottságaik jobb kihasználásával, ahogy mondják, tartalékaik feltárásával érték el a ki- rendeltség dolgozói, hogy a múlt évben például ötmillió forinttal javíthatták eredményességüket. Aki korábbi helyzetüket ismeri, az tudja, náluk már az is nagy dolog — az alaptevékenység gazdaságtalan volta miatt —, ha nem terhelik veszteséggel a Zöldért közös kasszáját. A lényeg a fenti irányváltásban, hogy a sűrű forint mellett tették le a voksot a csabai kirendeltség dolgozói — inkább nagy forgalmat bonyolítanak kis haszonnal, hogy az amúgy is fennálló állandó költségeket elviseljék a különböző forgalmi munkák, a kereskedelem egyéb ágai. Ezt szolgálja a kis, savanyúsággyártó üzem, amit egy régebbi épületből alakítottak ki — nemcsak azért, mert nyereséges, hanem mert a másra már nem jó, „elfáradt” zöldségből kitűnő savanyúság készíthető benne —, tavaly már ötmillió forint értéket mentettek meg vele. A javuló eredményeket érzi a kirendeltség 150 dolgozója. Meg isi érdemlik, hiszen ugyanannyian oldottak meg lényegesen nagyobb feladatokat, mint korábban. Tavaly — sok éves szünet után — végre hat százalék, az idén előlegként, négy százalék béremelést kaptak. Kraszkó Mátyás továbbra is bizakodó: még mindig van kihasználandó tartalékuk. Jó lenne például egy szörpüzem, igaz, arra most nem jut. De anélkül is tovább sűrítik filléres bevételeiket, az alaptevékenység — a zöldség-, gyümölcsforgalmazás, -tárolás — javítása érdekében. M. Szabó Zsuzsa százalékkal növelhető. Erre alkalmasak az újabban kifejlesztett, kettős tengelyű lapátos, a vibrációs, a spirális és a gyors fordulatú keverőcsillagos mixerek. Iparosított betonelttállítás Képünkön: egy korszerű kcverőkocsiból (mixerkocsiból) való motorizált betonürítést láthatunk (KS)
